Minden létező gondolatra van már fórum, erre a kb. 80 éves stratégiára pedig még nincs... a value investor a részvényt annak tekinti, ami valójában: üzletrésznek. Eszerint értékeli azt, és diszkontáron vásárol belőle.
WDC voéumennel emelkedik, miután jóváhagyták az egyesülést. Valószínűleg a két nappal ezelőtti megmozdulás is már ennek a jele volt. Talán még nem késő.
Hálás lennék, ha javasolnátok ingyenesen elérhető O'Shaughnessy screenert, vagy kaphatnék egy aktuális listát US-ben forgó részvényekre VC1 ranking-gel(mcdeehu@gmail.com).
Ha nekem kell ezt összepakolni, az nagyon macerás lesz. Egyelőre - segítség hiányában - viszont ez látszik járható - bár kátyús - útnak.
Amennyire én tudom Norvégiában nagyon magas az őslakosok között az 1 gyerekes család és a válások száma is. Szóval nem vagyok meggyőződve róla, hogy egy olyan szuper ország lenne. De majd most, hogy az egyik fő bevétel forrásuk lecsökken megnézzük mennyire szuperek az ottani emberek.
Ha a 40 ezres olajipari leépítés befejeződik (már amennyiben elég lesz) és a munkanélküliségi rátájuk eléri az 5%-ot, minek következtében a 780 millió USD többszörösét lesznek kénytelenek kivenni na majd akkor kezdődnek a bajok. Ez most még kezelhető. Még. Természetesen más jellegű gondjaik vannak/lesznek mint Venezuelának / Oroszoknak. Nem is várok én sem polgárháborút Norvégiában. Szomorúbb az itthoni leépítés ténye, mely egy amúgy sem preferált térséget érint.
A cikk szerint 780 millió $ vettek ki januárban. 826 milliárd $ van az alapban és a inflációval kiigazított hozamához nyúlhat hozzá a kormány. Elvileg 4% körüli infláció feletti hozamot tudd az alap. Ami éves szinten 33,04 milliárd $, tehát havonta 2753 millió $ vehetnek ki, tehát még mindig van tartalék bőven a rendszerben.
Továbbra is azt mondom, hogy Norvégiában nem lesz forradalom, ha eltörlik a 13. havi nyugdíjat, bért, emelik az áfát, szja-t, de a jóléti arab világba ahol az állampolgárok azt sem tudják mi az, hogy adó, ott gondot okozhatnak ilyen megszorítások. Nem véletlen, hogy Norvégiában fel sem merült, hogy termelést csökkentsenek, vagy csak szinten tartsák, ellenben Szaúd-Arábiával, Oroszországgal, stb.
Esetleg Norvégiában is jobbra tolódhat a politika. Átértékelhetik a menekültekkel kapcsolatos hozzáállásukat. Ezt pedig én pozitív következménynek fogom fel :).
Catlakozom.
Mar gyujtom a cash-t; ma zaraskor mar elkezdtem adogatni egyes poziciokat. Meglepoen jol indult az ev, es az utolso 10 napban sokszamjegyu a lett a profit egyes poziciokban.
En ugy szamolgatom, hogy 10% eselynel nincs tobb arra, hogy SPY a 2020 szint fole menjen erdemben (ahol egyebkent a korrekcios zigzag szabaly szerint wave a=c teljesulne).
Es utana szepen kivarom, amig lesz jo belepes. Ha short, ha long.
Szerintem is érdemes tartalékolni. Egy ciklus csúcsát sosem könnyű megjósolni. Mivel az USA-ból jönnek olyan hírek, hogy egyre több a nem megfelelő hitelminősítésű adós az autóhitelesek között, és a futamidő kitolódott 8-10 évre, erről nekem egyből az ugrik be, hogy nagy növekedés már nem lesz az autóeladásokban.
Érdekes volt a felvetésed az érdekérvényesítésről. Lehetőség szerint itt a fórumon is számolj be a fejleményekről.
A menedzsment túlzott erőfölénye általában akkor jelentkezik észrevehetően, ha nagyon szétaprózott a tulajdonosi struktúra. Ilyenkor könnyebben tudnak olyan döntéseket keresztül vinni, ami esetleg nem a részvényesek érdekét szolgálja. Viszont óriási feladatnak ígérkezik a sok kis befektető összefogása. Hogy döntöd el, hogy kit bízzanak meg a képviselettel? Hogy szavaznak? Előre elkészítesz egy napirendi pontot, és utána akinek tetszik, az írhatja a meghatalmazást?
Igen, előtte E-star, még előtte RFV néven nyomult a cég.
A sok cash óvatosságból jó, ha viszont az sp500 most felmegy 2300-ig, akkor nyilván kevesebb hozamot érek el, mintha tele lennék részvénnyel. De nem fogom bánni.
Enefi-ben egy 10%-os tulajdonostól rettegnek, hogy beülteti a vezetőségbe az embereit és szétlopják a céget (megy is a vita a topikjában, hogy ki kivel van). 10%-kal egy átlagos cégben már bőven lehet mit csinálni szerintem. Carl Icah-ról szoktam olvasni, hogy kisebb tulajdonnal is komoly nyomást tudd helyezni a menedzsmentre.
Nyilván nem a vállalat irányításba kellene főleg beleszólni, hanem a felügyelő bizottságba lenne érdemes embert ültetni aki figyel, hogy ne lopják szét a céget, vagy ne váltson profilt, célokat egyik pillanatról a másikra a cég.
Mondjuk a Raba-nál jó lenne kikényszeríteni, hogy lassan fizessen osztalékot, vagy Telekom-ban a hitel csökkentésre kellene koncentrálni nem a minél nagyobb osztalékra (az se lenne rossz, ha valaki felügyelné, hogy az anyacég mégis mekkora kamatra add kölcsön). Tudom olyan szempontból, pont rossz példák, hogy mindkettőben van nagy tulaj aki 50% felett van. Pannergy-ben és Enefi-ben se ártana valami összefogás a kisrészvényesek felől, mert sokszor elégé hiányos a tájékoztatás és én emiatt elég komoly kockázatot láttok mindkét cég felől.
Value Investing