Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.
Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)
Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:
soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,
bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,
elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,
szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,
az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.
Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.
Kérdés, hogy a jövőben is Budapest és agglomerációjanak növekedése lesz-e a trend. Mert ugye azt is vedd figyelembe, hogy a múltban természetes lakosságnövekedés volt egy ideig, plusz a falvak kiürülése máig, rengetegen költöztek Budapestre, ennek köszönhetően növekedett, terjeszkedett a város, ezért értékelődtek fel az általad említett telkek. Az utánpótlás vidékről mára fogyóban, az ország lakossága meg csökken. Jó eséllyel 100 év múlva kevesebben fogják lakni Budapestet és az agglomerációját, kérdés mennyire fognak emelkedni az igények 1 főre nézve.
és a felértékelődés a felparcellázással nem áll meg hanem folyamatosan megy előre, elvégre egyre több infrastruktúra kerül a területre és ha nem lesz belőle vmi elvadult gettó, akkor a lakásállomány fejlődése is a területfelértékelődés irányába hat
Mint írtam, van aki nem szeret nagyvárosban élni. Éltem kisvárosban, most külső kerületben élek, de jópár külső és belső kerületi potenciális lakhelyet ismerek Budapesten belül, és nem, nem találja meg senki a kisvárosi életérzést. Mondom ezt úgy, hogy én a fővarosi létet is szeretem, ami teljesen más, de hangsúlyozom, ez nem mindenkire igaz. Egyszerűen azért nem lesz ugyanaz, ha valaki külvárosban él Pesten, mert attól még ugyanúgy nagyvárosban fog közlekedni, ugyanúgy nagyvárosban jar munkahelyre, ugyanúgy nagyvárosi dolgokkal fog találkozni, hiába számít csendesnek, nyugodtnak a közvetlen lakókörnyezete (egy kisvárosban is vannak zajos helyek, szóval még csak nem is a zaj adja a különbséget).
És akkor visszatérve az anyagiakra és a munkalehetőségekre, egészen más, hogy valaki a legjobbat akarja kihozni, vagy nem, mert más tényezők is fontosak, meg más a jelenlegi helyzet, amikor vidéken nagyjából semmi lehetőség, Budapesten meg akad bőven. Szóval mérsékeltebb különbségek esetén nyilván több ember választaná valamelyik vidéki várost.
Külfölddel kapcsolatban én meg nem ezt tapasztalom saját ismeretségi körömben. Akinek értékes végzettsége van, plusz szakmai tapasztalata, meg persze beszéli az adott ország nyelvét, meg lehetőleg még egy vilagnyelvet, az Angliában vagy Németországban is a saját szintjén dolgozik, sőt vannak akiknek ott jobbak az előrejutási lehetőségei. Na meg jópáran vannak, akik előbb Budapestre jönnek szakmai tapasztalatot szerezni valamelyik multinál, aztán lépnek nyugatra, nem csak vidékiek, hanem határon túli magyarok is. A családban olyan is van, aki úgy került Németországba, hogy egy multi ranglétaján került feljebb.
Ha lakosságnövekedés miatt szántókat meg szőlőket kell felparcellázni, ott nyilván sokszorosára nő a terület értéke.
Meglévő, lakott belterületnél a belső vagy a külső rész fog-e jobban drágulni hosszú távon? Izgalmas kérdés, a kulcsot a közlekedésben látom: ha kifogynak az olajkészletek, és megdrágul a bejárás, akkor nyílni fog az olló, de ha jönnek az önvezető autók (amiből nem kell sajátot fenntartani, hanem házhoz lehet rendelni, ha épp mennél valahova) olcsó elektromos hajtással, az csökkenti az utazás költségét, az a mainál vonzóbbá teheti a kertvárosi életet, szűkítve az árollót.
összességében nézve az utóbbi néhány évtizedben is a külső kerületek és az agglomerációs települések taroltak
a belváros már 100 éve is méregdrága volt
a külső kerületek akkoriban pokoli olcsók voltak
az olló jelentős mértékben szűkült
"Nem a tiszántúli valasztana Pécset, hanem ő Debrecent vagy Szegedet valasztaná."
De ha mindenképp költöznie kell, miért választaná Debrecent vagy Szegedet, ha Budapesten magasabb lakbérek mellett is jobban jön ki anyagilag (és ez igen jó eséllyel akkor is így lenne, ha települnének vidékre is irodás multi munkahelyek), és ha a lakóhelyétől légvonalban messzebb is van a főváros, autópályán/IC-vel hasonló időt kell eltöltenie utazással, ha hétvégén hazamegy?
"Na meg megjegyzem nem mindenki szeret nagyvárosban élni"
Ha külső kerületbe költözik, ott szűkebb környéktől függően megtalálhatja a megyeszékhelyi, kisvárosi, sőt falusi életérzést is - ízlés szerint.
"ha már külföldre is mehet, miérr éppen inkább Budapestet valasztaná"
Külföldnél számításba kell venni, hogy nem anyanyelviként mindig eggyel alacsonyabb beosztásban fog tudni dolgozni, mint Budapesten tehetné. Tehát aki itthon beosztottként végez összetettebb szellemi munkát, kint aktatologatónak veszik csak fel, aki meg szakmai munkát is meg tud csípni, a képességeivel itthon csoportvezető lehetne, stb.
Saját ismeretségi körömben legalábbis ezt tapasztalom. Konkrét munkaköröket összehasonlítani tehát szerintem csalóka, ha a kinti fizetéseket és az abból elérhető életszínvonalakat hasonlítgatjuk.
abszolút nem
pl. konkrét példa
1887-ben a mai Ómátyásföld tokkal-vonóval 24942 osztrák magyar forintba került...
link
ez legalább 100 hektár villanegyed úgy cirka 1000 ingatlannal
az 1887-es vételár aranyparitáson nézve ma úgy durván 163 millió forint lenne (1640 osztrák magyar forint volt 1 kg arany akkoriban, ma 1 kg arany 10,724 millió forint)
mennyi ma Ómátyásföldön egy építése telek?
szerintem legalább 50 millió forint... (minimum...)
azaz reálértéken (aranyparitáson) nézve úgy durván a 100-szorosára mentek fel a telekárak 130 év alatt...
MINIMUM...
normál esetben ki a fene akar egy 50m2-es panelben lakni?!
kb. ezért mondom azt, hogy a hamis a jegybankár elvtársak által printerrel összecsalt fellendülés...
valódi jólét esetén nem az 50m2-es panelek szárnyalnának
ez ugyanis INFERIOR termék
link
ha nagyobb időtávban nézed az ingatlanárakat, akkor már régóta a külső kerületek és az agglomeráció viszi el a pálmát a felértékelődésben
persze néha vannak átmeneti visszaesések ebben a trendben, de a város területi expanziója folyamatosan megy előre
Lakás/Ingatlan árak topik
Lakásárrobbanást vár Magyarországon a guru.
Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.
Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)
Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:
soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,
bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,
elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,
szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,
az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.
Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.
link