Köszi. Az adózási szabályok világosak. Az egyetlen kérdés, hogy UK esetleg kvázi EGT státuszt élvez-e az osztalék szochó vonzatában, akárcsak Svájc, amely szintén nem tagja az EGTnek, de az EUval kötött szerződései miatt gyakorlatilag annak tekinthető. A britek a brexittel elhagyták az EGT-t, de a brexit megállapodás, főleg a pénzpiacokat érintő része (London kulcsszerepe miatt) valószínűleg elég komplex doksi lehet, amiben lehetnek ilyen kitételek.
Köszi. Bár ha jó értelmezem az SZJA tv 67/A az Szja-ra (nem szochóra) és ETÜre, vagyis árfolyamnyereségre (nem osztalékra) vonatkozik és amiben az OECD tagság valóban szerepet játszik. A Szochó tv az osztalék viszonyában viszont csak az EGT-t említi:..."Nem kell adót fizetni az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert, (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után". Lehet, hogy a kettős adózást kizáró egyezmény viszont a megoldás.
SzJA tv. 67/A. § (3) ..
…
b) amelyet bármely EGT-államban, OECD-tagállamban
vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató
befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével
kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezménye,…
Kettős adózást… fxboy 2020. 12. 23. 10:07
Előzmény: #100
fxboy
#101 Itt van!
2011. évi
CXLIV. törvény a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a
kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról
szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről *
Valaki tudja esetleg, hogy Londoni tőzsdén jegyzett értékpapír osztaléka szochó köteles-e a Brexit óta? Mivel az EGT-t is elhagyták, így elvileg szochós lenne, viszont Svájc sem EGTs, mégsem szochós a bilaterális EU szerződései miatt.
Én szarul. Van egy munkavállalói részvényesi programos juttatásom ráadásul külföldi kifizetőtől és nem tudom megfejteni melyik sorba kellene írnom a bevallásba. Annyit megfejtettem, hogy nem ellenőrzött piaci, mert zárt körű kibocsátású volt a papír. Nem nagy összeg, mert 10 ezer alatt van az adó csak jó helyre kellene írni a jövedelmet.
Re! Online tőzsdei (Erste netbroker) real time előfizetés költsége szembe állítható a tőzsdei árfolyam nyereséggel? Thx
Törölt felhasználó2023. 08. 13. 15:54
#169
Az értékpapírok közé tartoznak a tőzsdei részvények is, ám az új szocho-rendelet a részvények adózásán nem változtatott. A magyar részvények eladásán elért hozamnyereség ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, és így nem számít kamatjövedelemnek, azaz nem kell rá kamatadót fizetni, emiatt szochót sem. Ugyanakkor 15 százalékos árfolyamnyereség-adót eddig is és ezután is kell fizetni utána.
"... Most már csak az a nagy kérdés, honnan lehet erre olyan hiteles választ kapni, amire hivatkozhatok az adóbevallásom ellenőrzésénél ?..." Kis keresgélés után itt megtalálod a vonatkozó hatályos rendeletet.
Erste: "2023. június 1-én a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet alapján a 15 százalékos kamatadó mellett a jövőben 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szochó) is kell majd fizetni egyes megtakarítások kamatjövedelme után. Azaz a megtakarítások bruttó hozamának 28%-át veszi már el az állam adóként. A rendelet július 1-jén lép hatályba, de az egyes megtakarítási formák esetében eltér, hogy mikor realizálódó kamatjövedelmek esetén kell már szochót fizetni.
>Kire érvényes az új adó?
A természetes személyeket (elsősorban magyar és külföldi magánszemélyek) nevesíti a jogszabály, vagyis a lakossági kamatjövedelmeket fogja terhelni a jövőben a szociális hozzájárulási adó.
>Melyik megtakarítási termékeket érinti a változás? - Bankbetét: a szabályozás egyaránt vonatkozik a látra szóló bankbetétekre és a lekötött betétekre is. A betétek esetén a június 30. előtti lekötésekre nem kell szochót fizetni. - Kötvények: a változás érinti a vállalati kötvényeket és a külföldi állampapírokat, a magyar állampapír kivétel (lásd következő bekezdés). Az adókötelesség csak a rendelet hatályba lépése után vásárolt eszközökre vonatkozik. Azaz ha az adott kötvény még július 1. előtt jóváírásra került az értékpapírszámlánkon, akkor nem kell szochót fizetni. - Befektetési alapok: nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kollektív befektetési értékpapírok, kivéve az ingatlanalapok. Az adókötelesség csak a rendelet hatályba lépése után vásárolt eszközökre vonatkozik. Azaz ha az adott befektetési jegy még július 1. előtt jóváírásra került az értékpapírszámlánkon, akkor nem kell szochót fizetni.
>Melyik termékeket nem érinti a szochó? - Magyar állampapírok: a 2019.06.01 után, a magyar állam által kibocsátott állampapírok továbbra is adómentesek maradnak
- Ingatlanalapok: az ingatlanalapok befektetési jegyéből származó kamatjövedelem továbbra is szochó mentes marad. Az érintett Erste Ingatlan Alapok az alábbiak:
Erste Ingatlan Alap
Erste Ingatlan Alap T180
Erste Euro Ingatlan Alap
Erste Euro Ingatlan Alap T18
- Minden olyan termék, ami nem esik a kamatadó hatálya alá: Részvény, ETF, certifikát, warrant, strukturált értékpapír, opció, deviza határidő, stb.
>Hogyan érinti a TBSZ/NYESZ számlákat a rendelet? Sem a meglévő, sem a rendelet hatályba lépése után nyitott Tartós Befektetési Számlákat és a Nyugdíjelőtakarékossági számlákat nem érinti a módosítás, tehát ott változatlan formában történik az adózás.
> Hogyan érinti a szochó a rendszeres befektetéseket? Függetlenül attól, hogy mikor indítottad a rendszeres befektetésed, a 2023. július 1. utáni vételek hozamára vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség.
>Nekem kell bevallanom a szochót vagy levonják automatikusan? A szociális hozzájárulási adót a kamatadóhoz hasonlóan a szolgáltató automatikusan vonja le és fizeti meg az állam felé, ezzel külön teendő nincs.
>A rendelet hatályba lépése előtt vettem kötvényt, de kamatfizetésre a hatályba lépés után kerül sor. Kell a kamatra szochót fizetnem? Nem. A szochó fizetési kötelezettség a 2023.07.01 előtt megszerzett értékpapírok jövőbeni kamatfizetésére nem vonatkozik.
>Szochó fizetési felső korlát a megtakarítások esetén is érvényes?Nem, nincs felső korlátja a megtakarítások kamatjövedelme után fizetendő szochónak. "
----------------- Az üzemanyag adóemeléssel (ami kb +40,- Ft/l lesz) együtt ezt is köszönjük OVi! Miért van az az érzésem, mintha a magyar kormány szándékosan gerjesztené az inflát? :(
"befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik" Három lehetőség van: a) a hatályba lépéskor tulajdonomban lévő bef.jegyek vétel óta felhalmozott hozamát is sújtja a 13%. Ezt a lehetőséget talán kizárhatjuk a szövegezés alapján. A másik két lehetőség közül, hogy melyik lesz érvényes, számomra még mindig nem egyértelmű: b) a hatályba lépéskor tulajdonomban lévő bef.jegyek vétel óta felhalmozott hozamát nem érinti, de a hatályba lépéstől keletkező hozamukat igen. Ha szemétkedni akarnak, mondhatják, hogy a "hatálybalépésétől megszerzett" az nem az értékpapírra, hanem a hozamára vonatkozik, csak nem tud rendesen magyarul a fogalmazó. Ez a pont már necces. c) a hatályba lépéskor tulajdonomban lévő bef.jegyeknek sem a vétel óta felhalmozott hozamát, sem a hatályba lépés után keletkezett hozamát nem érinti. A rendelet fogalmazása helyesen értelmezve ezt jelenti, remélhetőleg a rendeletalkotó is így gondolta. Most már csak az a nagy kérdés, honnan lehet erre olyan hiteles választ kapni, amire hivatkozhatok az adóbevallásom ellenőrzésénél ?
Ez rajtam kívül mindenkinek egyértelmű? Én úgy is tudom olvasni, hogy az értékpapír megszerzése legyen hatálybalépés után és úgy is hogy a kamat, hozam megszerzése legyen utána. Melyiken van a hangsúly?
"... A nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik; ..."
Sziasztok. A következő a helyzet: normál (nem TBSZ) ép. számlán van pénzpiaci bef. jegyem, az árfolyamemelkedés révén valamennyi hozammal. A szocho. kiterjesztés elvileg a júli. 1. után keletkező hozamokat érinti. Ha teszem azt, valamikor júli 1. után adom el, a 13%-ot a teljes árfolyamnyereségre kell megfizetnem, vagy csak a júli. 1. után keletkezett árfolyamnyereségre ?
Osztalék, árfnyer, Szja, ETÜ, Szocho, ...sáp
Osztalék után kell-e a 14%-os EHO-t fizetni?