Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 05. 14. 10:06
#500
Történelmi mélyponton az infláció!
2013. május 14. 09:00



Áprilisban 1,7 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás - jelezte a KSH. Az előző hónapban - szintén történelmi mélypontnak számító szinten - 2,2%-on állt a mutató. Előzetesen az inflációs várakozások 1,8 és 1,5% között szóródtak, a piaci konszenzus éppen 1,7% volt. Ennél alacsonyabb árindexre 1974-ben volt utoljára példa.

Szép volt Matolcsy. A számok nem hazudnak téged igazolnak!!

Hajrá Matolcsy!!!

signal2
signal2 2013. 05. 08. 14:45
Előzmény: #497  Törölt felhasználó
#499
"A rezsicsökkentés után..." Kár, hogy még így is 12%-kal magasabb a gázár, mint 2010 áprilisában.

Aztán mikor lesz jogbiztonság? Tényszerű tájékoztatás? Mikor nem valaki más lejáratásával lesznek elfoglalva? Mikor lesznek beruházások? Mikor él meg végre a tisztességes vállalkozó? Mikor nem kell félnem kimondani a véleményemet? Mikor lesz tilos a létminimum alatti bérért foglalkoztatni emebereket?
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 05. 08. 14:09
Előzmény: #497  Törölt felhasználó
#498
Gyurikám, nyugodtan használd az irl nevedet, úgyis egyértelmű hogy csak te lehetsz az. Esetleg az elfogultság mértéke alapján anyu.
Törölt felhasználó 2013. 05. 08. 13:43
#497
A euró már 293 forint. A rezsicsökkentés után tippem szerint jön a magáncsőd!!

Hajrá Matolcsy!!
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 05. 06. 12:51
Előzmény: #495  Hegyesi2
#496
Volt egy gáláns ajánlt,aki nem élt vele vessen magára.:link
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 05. 06. 12:46
Előzmény: #494  Törölt felhasználó
#495
Kik szavaztak a kamatcsökkentés mellett? :)
Törölt felhasználó 2013. 05. 06. 12:37
Előzmény: #492  Törölt felhasználó
#494
Matolcsy másfél hónapja van a jegybanknál, a kamatcsökkentések több, mint egy éve zajlanak. Ez tény, úgyhogy a Fidesz hívek ne foglalkozzanak vele.
rockmaster 2013. 05. 06. 12:23
Előzmény: #492  Törölt felhasználó
#493
Majd figyelj mi történik, ha nyugaton elkezdődik a kamatemelési ciklus..
Törölt felhasználó 2013. 05. 06. 12:18
#492
Ilyen még nem volt a magyar állampapír-piacon

2013. május 6., hétfő 11:33

Miközben a jegybanki alapkamat az utolsó vágáskor még „csak” öt százalék alá került, egyes állampapírhozamok már négy százalék körüli szinten állnak. A várakozások alapján a kamatcsökkentés tehát egyelőre folytatódik, azonban a folyamatnak előbb-utóbb le kell állnia. Ezzel azonban mit sem törődve egyelőre nagy- és kisbefektetők egyaránt lelkesen vásárolnak.

Tavaly augusztus óta minden hónapban negyed százalékponttal csökkent a jegybanki alapkamat, amely így április végére 4,75 százalékos értéket ért el. Ezzel párhuzamosan az állampapírhozamok is csökkentek, s mióta egyértelmű a kamatcsökkentés kiszámíthatósága és folyamatossága, az újabb várható kamatvágások folyamatosan épülnek be az állampapír-árfolyamokba. Ennek következtében az állampapírhozamok − a rövid futamidejűeké mindenképpen − mindig előbbre járnak a kamatnál, azaz alacsonyabb szinten vannak.

Meddig csökkenthető a kamat?

Minél nagyobb a különbség, értelemszerűen annál erősebbek a kamatcsökkentési várakozások. Bár időről időre fellángolnak olyan várakozások is, amelyek a megszokott havi negyedpontos csökkentési ütem gyorsításáról szólnak, ezek rendre megalapozatlannak bizonyultak. Egyelőre arra kevesen gondolnak, hogy a kamat nem csökkenhet a végtelenségig, pedig ez egyértelmű: van ugyanis egy abszolút alsó határ, éspedig a nulla. Igaz, ebben az ütemben ennek az eléréséig még több mint másfél év lenne hátra, azonban nyilvánvalóan nem feszíthető a húr idáig.

Hogy meddig csökkenthető a kamat, arról persze kinek-kinek más lehet a véleménye, azonban nyilvánvaló, hogy ahogy az idő halad előre, s ahogy ezzel együtt csökkenget a kamat, egyre közelebb kerülünk a végponthoz. Azaz az idő múlásával egyre nagyobb a valószínűsége, hogy véget ér a kamatcsökkentési folyamat. A rövid lejáratú állampapírok hozamszintje jelenleg ennek ellenére jelentősen alulmúlja a kamatot: négy százalék körül jár. Nem csekély kockázatot jelent tehát most például a 3,95 százalékos referenciahozam-szint mellett egyéves papírba fektetni. Nagyjából egyébként ennél a futamidőnél van most a hozamgörbe mélypontja, tehát akár rövidebb, akár hosszabb papírban gondolkozik valaki, némileg magasabb hozamra számíthat. A három hónapos papírt a múlt heti aukción 4,27 százalékos átlaghozamon lehetett megvásárolni − ez a vevő szemszögéből nézve jobban hangzik ugyan, mégis csaknem fél százalékponttal múlja alul a jegybanki alapkamatot. Aki az alapkamatnál magasabb állampapírhozamra vágyik, legalább öt év körüli futamidőben kell gondolkoznia, ezen a távon pedig már nem elhanyagolható a probléma, hogy mi lesz az ilyen távon már bizonyosan megszűnő kamatcsökkentési sorozat után.

Tolonganak a befektetők

A befektetők ezen dilemmák ellenére szinte tolonganak a magyar állampapí­rokért. A múlt heti kötvényaukciókon mindhárom kötvénysorozatból ötven százalékkal tudta emelni a mennyiséget a kibocsátó, s ezenfelül ugyancsak az összes sorozatból fölöttébb sikeres (a mennyiség 95 százaléka elkelt) nem kompetitív értékesítést is végrehajtott. Mindezt nem akármilyen hozamok mellett: három évre 4,59, öt évre 4,85, tíz évre pedig 5,21 százalékos hozamnál alacsonyabbat eddig még nem láthattunk. És ami még nagyobb sikertörténetté teszi a dolgot: az eredmény hatására a forint is látványos erősödésbe kezdett. Ez azért fontos, mert a további kamatcsökkentésekre nézve a legnagyobb veszélyt a forintárfolyam esetleges nagymértékű gyengülése jelenthetné. Ennek hiányában azonban tehát egyelőre nem kell arra gondolni, hogy a közeljövőben megáll a kamatcsökkentés. Persze, mint mondtuk, mindez nem folytatódhat a végtelenségig, s hogy mi lesz a kamatvágás után, az szinte megjósolhatatlan.

Az állampapír-vásárlási kedv a kisbefektetők körében is tombol: a rövidebb futamidejű prémium államkötvény tavaly november óta futó sorozatának (2015/L) forgalmazását április végén lezárták. Bár a papír csak 2,5 százalék pluszt nyújtott az infláción felül, s az infláció rendesen csökkent, a korábbi adat alapján november végéig 6 százalékos kamattal fut, talán ezért volt ennyire népszerű. Utódja, a 2016/J érdekes módon nagyobb prémiumot (3 százalékot) ad, persze még így is kisebb (5,2 százalék) az induló kamata. Nagy előny viszont a szélsebesen csökkenő piaci kamatok világában, hogy ez a mérték jövő májusig fix. Komoly fejtörést okozhat eldönteni, az új vagy a régi sorozat a jobb, de fölösleges ezzel terhelni agyunkat, hiszen már csak az újat lehet kapni.

Szép volt Matolcsy, végre egy szakember a Jegybanknál!!!!!!
apocca
apocca 2013. 05. 05. 23:05
#491
Az, nem kérdés
upgrayeddAKS
upgrayeddAKS 2013. 05. 05. 18:41
Előzmény: #477  Törölt felhasználó
#490
wow, mekkora egy teljesítmény! 295 alatt van, a 3 éves átlag meg nagyjából felette...

a másik komcsi párt is sok dolgot elb...ott, de azért ott a hívek nem mertek volna egy ilyen adattal büszkélkedni... (nem is lehetne vele...)

amúgy a legerősebb HUF is a másik komcsi bagázs alatt volt... (ezeknél meg a leggyengébb)

de ha matelcsy a zseni a te inercia-rendszeredben, akkor az EU tényleg kontár uebben a rendszerben :)
Törölt felhasználó 2013. 05. 05. 14:26
Előzmény: #488  Törölt felhasználó
#489
A fasza, hogy a tőzsdei buktád/nyerőd határozza meg a gazdaságpolitikai véleményedet...
Törölt felhasználó 2013. 05. 05. 13:47
Előzmény: #487  ts3
#488
Azért mert, tavaly novemberben, a különadó örökössé tételének bejelentésével, 3 hónap kiülésre kárhoztatott az OTP-ben. -3.2%-al alacsonyabban volt bent DT vételim, 4440-nen járó árfolyamnál néztem egy kicsit félre, és nem volt időm visszavonni. Az más dolog, hogy nyúlszaldós eladásom után rallyzott, lett volna még így is 15% +szom.
ts3 2013. 05. 05. 13:37
Előzmény: #486  Törölt felhasználó
#487
"3000mrd MNYP pénzből az adósság nem csökkent, de mi a f@sz épült? "
3000mrd kb. 15%-al csökkentette volna az államadósságot, de nem csökkentették.

"Semmiért kapott trafikok folyósítása megfelel a semmiért kapott 10 milliók folyósításának. "
Fidesz ugyanazt csinálja mint az mszp, csak profibban, törvények támogatásával.

"Hozzájuk képest még mindig nagyságrendekkel különb Eltolcsy."

Ebben a mondatban meg azt nem értem, hogy ha ennyire nagy zseni Eltolcsy, akkor miért gúnyolódsz a nevével?
Törölt felhasználó 2013. 05. 05. 13:21
Előzmény: #485  ts3
#486
Nem ugyanazt csinálja.
A két retek veresjani-hibbantnéró páros 83%-on álló államadósságon vitte bele az országot a válságba, míg a szlovákoknál, románoknál 20%-on állt. A vegetálás ebből adódik, nem másból.
Libatolvaj sem akar mást, mint a különadók visszaadásáért cserében kapott "elnézésből", hitelből vigéckedni egy kicsit.
Hozzájuk képest még mindig nagyságrendekkel különb Eltolcsy.
ts3 2013. 05. 05. 13:14
Előzmény: #484  Törölt felhasználó
#485
"Azért azt a folyamatosságot a 10.000mrd HUF felvett hitel + EU kohéziós alapból származó pénz biztosította."

3000mrd MNYP pénzből az adósság nem csökkent, de mi a f@sz épült?

"Én annak örülök, ha minél több szabadelvű, önmaga és a társadalom ellensége tartja "élhetetlennek" kis hazánkat, mert a semmiért kapott 10 milliók folyósításának végét jelenti."

Semmiért kapott trafikok folyósítása megfelel a semmiért kapott 10 milliók folyósításának.

Gyakorlatilag bebizonyítottad, hogy a fidesz ugyanazt csinálja mint az mszp.
Törölt felhasználó 2013. 05. 05. 12:57
Előzmény: #470  kardkovacsi
#484
"Azt se felejtsük el, hogy az előző kormányok alatt folyamatosan épültek autópályák."
Azért azt a folyamatosságot a 10.000mrd HUF felvett hitel + EU kohéziós alapból származó pénz biztosította.
A 2006-os 10%-os GDP arányos hiányt, 2007-ben 2%-os GDP növekedés kísérte, amikor mindenhol 6-nál több volt, Észtországban 13%!!!!!!. Arról a 4-11%-os lemaradásról is Orbán tehet mi?
Az meg, hogy Barroso, Cohn Benedit a gyarmatosító multik extraprofitjáért harcol, korábbi maoista, anarchista létére egyszerűen köpönyegforgatás.
Én annak örülök, ha minél több szabadelvű, önmaga és a társadalom ellensége tartja "élhetetlennek" kis hazánkat, mert a semmiért kapott 10 milliók folyósításának végét jelenti.
Törölt felhasználó 2013. 05. 05. 12:47
Előzmény: #482  Törölt felhasználó
#483
"De ezt magyarázhatod kublaj féle totál elvakult, önálló gondolkodásra képtelen Fidesz híveknek."

Nem, ő tudja, hogy az EU sosem "találta el". Előző évben, ha jól emlékszem pont 6x nem találta el. :D
Viktor is megmondta, hogy addig fogja megszorongatni a magyarokat, amíg az EU "el nem találja" a megfelelő számot. :D
Törölt felhasználó 2013. 05. 05. 11:51
Előzmény: #481  signal2
#482
"Ha módosítanak, akkor az EB előrejelzése már nem releváns, mert az "no policy change"-en alapul.
Ahogy az lemúlt 3 évben is sorozatosan módosítgatták a költségvetést."

Emiatt az EU eddigi figyelneztetései jogosak voltak, hiszen menetközben folyamatosan jelentősen módosítgatni kellett a költségvetést újabb és újabb sokszázmilliárdos megszorító csomagokkal.

De ezt magyarázhatod kublaj féle totál elvakult, önálló gondolkodásra képtelen Fidesz híveknek.
signal2
signal2 2013. 05. 05. 11:39
Előzmény: #477  Törölt felhasználó
#481
Pofázni akkor lehet, ha mostantól semmilyen jogszabályt nem módosítanak, amely a költségvetést érinti, és teljesül a kormány célja. Ha módosítanak, akkor az EB előrejelzése már nem releváns, mert az "no policy change"-en alapul.
Ahogy az lemúlt 3 évben is sorozatosan módosítgatták a költségvetést.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók