Minden létező gondolatra van már fórum, erre a kb. 80 éves stratégiára pedig még nincs... a value investor a részvényt annak tekinti, ami valójában: üzletrésznek. Eszerint értékeli azt, és diszkontáron vásárol belőle.
Szó, ami szó, ezért tart itt az árfolyam. Lehet lejjebb is kerül. A legrosszabb ellen némi biztosítékot jelent viszont a jelentős ingatlan vagyon, de a működést ez nem teszi jobbá. A mostani árfolyamon sztem megér egy próbát.
pontosítok: a tőzsdei jövedelemből csak az egyéb jövedelemnek minősülő tételek számítanak bele (de azok után amúgy is szochót kell fizetni). Vagyis nem kell szochót fizetni, ha az éves összevont jövedelem eléri a minimálbér 24-szeresét. Az összevont jövedelembe beletartozik a bruttó bér (és az összes nem önálló tevékenységből származó jövedelem), az ingatlan bérbeadásból származó bevétel (és az összes önálló tevékenységből származó jövedelem), és az egyéb jövedelmek (amire már úgy is volt szochó fizetés)
akkor szerinted tigus rosszul tudja?“ Vagyis szochót kell fizetni maximum a minimálbér 24-szerese után, de ez csökkentendő a bruttó bérjövedelemmel,...,” Én is úgy tudtam hogy a bérjövedelem nem csökkenti de már mindenben kételkedek.
havi esetén gyakorlatban azt jelentené hogy a legtöbb ember számára nincs felső limit; de az is tűnt nekem logikusnak, hogy elég magas legyen az adóbevétel?
És még egy kérdés nem tisztázódott számomra ezzel az alapos összefoglalóval sem: mi van akkor ha az LP miatt be kell nyújtanom amerikai adóbevallást? Akkor sávosan adózok Amerikában az összes amerikai árfolyamnyereség és osztalék után, mint egy amerikai adó rezidens? És a kettős adóztatás elkerülése miatt itthon nem fizetem meg a 15 %-ot sem ezek után az értékpapírok után (ha nincs TBSZ-en)?
“ után valóban van fizetési kötelezettség, max 3.864 ezer Ft osztalék alapig (676 ezer Ft), de ezt csökkenteni kell a fentiekben felsorolt jövedelmekkel, vagyis 3.864 eFt éves jövedelem felett NINCS szochó az osztalékok tekintetében.” fura így, mert majdnem mindenkinek megvan éves szinten ennyi jövedelme, főleg aki tőzsdézik?? :0
Na várjunk csak eddig a 24x minimálbért én havi jövedelemre értelmeztem de te most éves jövedelmet írsz?? egyébként nagyon köszönöm az alapos összefoglalót!
Igen a 15%-ot nem azért vonják mert nem tudnak róla, h tbsz van nálunk, hanem. Azért mert ennyi az USA cégek osztalekadoja (kifizetői szja) a magyar állampolgárokkal szemben a kettős adóztatás egyezmény miatt. És ezért nem is kell pl. osztalék adót fizetni az amerikai tőzsdén jegyzett de nem USA cégek esetében (azaz pl az ADR-ek- mint anno volt a matáv, vagy a Teva, vagy az összes kínai cég, mint az Alibaba, Badoo, vagy ZTO express stb stb.). Itt nem vonnak le osztalék adót alapból, azt ha normál számlára érkezik, akkor itt be kell vallani, ha tbsz akkor nem adózunk...
Köszi ezt az összefoglalást! És hogy legyen miről adózni, van valakinek véleménye az ADES cégről? Az RC választékában nem szerepel, de ha szerintetek is jó, akkor megkísérelem fölvetetni.
Akkor
tegyünk rendet:
TBSZ-en
elvileg nincs osztalékadó, és szochó.
Erről a
külföldi cégek sajnos nem tudnak, így ők levonják az adott országban érvényes osztalékadót.
USA esetében
van kettős adóztatást elkerülő egyezmény, így fő szabály szerint 15% adót
vonnak a magyarországi adórezidenstől (8WBEN nyilatkozat alapján). Ez a nyilatkozat biztosítja, hogy egyéb
bermudai (pl. MLP-k LP-k), vagy londoni tőzsdén jegyzett cégek (pl. BTI, VOD,
UL) esetében nem vonnak le adót, IB és KBC esetében sem. Azt hiszem
TBSZ esetében 0% lenne az adó, lehet levelezni az amerikai adóhivatallal. HA
valakinek sikerül visszaszedni a levont adót, elérhetőség a kiadóban:) Szochó-Eho 2018 végéig
EHO-t kellett fizetni (max. 450 ezer Ft-ot, melyb csökkenthető volt a bérből levont
egyéni egészségügyi járulékkal)
2019-től az
EHO megszűnt (beleolvadt a szochóba), így az új szabály szerint az összevonandó
jövedelem lett a kiinduló alap. Vagyis szochót kell fizetni maximum a
minimálbér 24-szerese után, de ez csökkentendő a bruttó bérjövedelemmel, az
ingatlan bérbeadásból származó jövedelemmel, a nem tőzsdei cégek osztalékával, sőt
még a tőzsdei árfolyamnyereséggel is ( vagyis kimaxolható 0-ra általában)
2019
közepéig 19%, utána 17,5% a szochó adó mértéke.
Még az EHO idejében
az EGT országok tőzsdéiről kapott osztalékot kivették a törvény hatálya alól. Ez
megmaradt a szochó esetében is, így az USA részvények osztaléka után valóban van
fizetési kötelezettség, max 3.864 ezer Ft osztalék alapig (676 ezer Ft), de ezt
csökkenteni kell a fentiekben felsorolt jövedelmekkel, vagyis 3.864 eFt éves
jövedelem felett NINCS szochó az osztalékok tekintetében.
reclassification-osztalékadó
jóváírás Azon cégek esetében
jöhet szóba (főleg REIT-ek pl. OHI és yieldco: pl. PEGI), akik évvégén az egész
éves gazdálkodásuk alapján közzéteszik, miből állt össze az osztalékfizetésük,
így nem teljes egészében osztalékot fizettek, hanem az osztalék egy része
normál osztaléknak, egy része pedig tőke megtérülésnek minősül. A tőke megtérülésre
jutó részt utalják vissza, mivel arra nem vonhatnak le adót.
Value Investing