Mennyit ér az OTP?  

....tehát a szerintem legvalószínűbb lebegtetés (gyakorlatilag döntés eltolás) kommunikációja szerintem szigorúbb lesz, amiből mindenki azt olvassa majd ki amit akar:
János, Te (és még sokan mások)azt, hogy ha most nem is, de nemsokára legalább szűkités bejelentés lesz,
Aki pedig azt olvassa ki, hogy nincs még a szűkités bejelentésének napja sem meg, az veszi újra a részvényeket.
De az egyensúlyi árfolyam most már valószinűbb, hogy a jelenlegi közelében lesz oldalazással, ahol a deffenzivebb vásárlők az osztalékos részvényeket veszik, eladva másokat.)
Én ezt várom, mert szerintem ez a FED szándéka is.

Szabadságon vagyok, tehát ritkábban nézek be ide.
A ma esti FED-bejelentéssel kapcsolatosan az én várakozásom, (mellette annak százalékos bekövetkezési valószinűsége az én érzésem szerint):
FED-bejelentés változatok:
- azonnali teljes QE3 eltörlés: 5%
- azonnali QE3 szűkités: 10%
- pár hónapon belül QE3 eltörlés: 15%
- pár hónapon belül QE3 szűkités kezdés:20%
- lebegtetés (csak a lehetőségek felsorolásával, amiben akár egy bővités is benne van): 50%

Amúgy a FED-nk nem érdeke sem a félkész állapotba feltúrbózott amerikai gazdaság jelenlegi állapotában sokkos hatású kijelentéseket tenni, de legalább annyira el akarják kerülni azt is, hogy egy újabb (és most már erről a szintről szerintem is alap nélküli ) rally induljon meg a részvénypiacokon. A kommunikációt ez határozza meg.

Mar jo ideje vege annak a vilagnak, ahol a gazdasagi es vallalati fundamentumok hataroztak meg a reszvenypiac mozgasat. Ehhelyett a kilatasokat szinte minden befekteto a politikusok es a kozponti bankok nyilatkozatok alapjan iteli meg. Most az USAban a FED kedd-szerdai ulese uberel es hataroz meg minden varakozast.

Nezzuk hat, es elemezzuk az eddigi tapasztalatok alapjan, mire szamithatunk szerda delutan/este?
Nem reszletezem, de nyilvanvalo, hogy OTP araban is fontos..talan donto .. tenyezo lesz, mit jelentenek be GMT+1 20.15-kor?

Tegyuk fel, hogy 3 kimenet lehetseges.

1) Minden megy tovabb, ugyanigy. A FED nem jelent be semmilyen “tapering” lepest. Minden errol szolo hirt eltolnak a tavolabbi jovobe. A QE3 valtozatlanul folytatodik. Ha igy lesz, mi varhato? Szinte minden penzugyi eszkoz azonnal rallyba kezdene, felszabadulnak a kepzelt nyomas alol, a reszvenypiac amely eddig is a QE3 legnagyoibb nyertese volt, napokon belul ujabb csucsra emelkedik. Es vesztes maradna tovabbra is, mint eddig a QE-k soran, a nyersanyagpiac, az arany es az olaj.

Mekkora ennek a valoszinusege? Talan 20%. Mert azt kizatnak latom, hogy veletlenul tortent az elmult 2 honap fokozatos media elokeszitese, a Greenspan interju, a rengeteg erveles QE3 mellett es ellen. Am megis, ez az alternativa lehetseges, de nem valoszinu.

2) A QE3 szukitesenek azonnali megkezdese. A FED tapering azonnali elkezdese persze sokkhatas lenne. Aminek persze lehetnek olyan okai, amit mi meg nem latunk de a FED igen.

Hatasara mi tortenne? A volatilitas oriasit ugrana, a toke azonnal oriasi menekulesbe kezdene a reszvenyekbol a treasury kotvenyeibe, a lassankent csuszo kotvenypiac azonnal visszaerosodne. Ez akar jo hatasu is lehet a lakas/ingatlan piacra, es talan az aranyra is.
De a destabilizacio azonnal kiterjedne mas globalis piacokra is, mindenutt crash jellegu mozgasokat okozhatna. Am, tudjuk jol, a FED nem szokott sokkolni, plane nem egy kulonosen erzekeny temaban

Ennek az esetnek a valoszinuseget 10%-ra tennem. Kizarni nem lehet, es az is elkepzelheto, hogy a QE3 mamoraban az elozetes figyelmezteteseket a piac nem fogta fel kello komolysaggal.

3)Bejelentik a QE3 tapering “nemsokara” valo megkezdeset. Ennek valoszinuseget 70%ra becsulom. A tapering megkezdeset gazdasagi es munkanelkulisegi adatok alakulasatol teszik fuggove, es nem adnak azonnal pontos datumot.

Kihasznaljak, hogy 2013 januarja, a QE3 megkezdese ota most eloszor a FED 85 Mrd-je mellett a japan BOJ 75 Mrd-ja havonta egy potlolagos likviditasbovitest jelent, tehat a szukites nem is jelentene igazabol globalisan szukitest januarhoz kepest. Raadasul akar az is bekovetkezhet, hogy a kinai kozponti bank is bejelent egy kis likvidoitasbovitest, vagy eppen az ECB fog bejelenteni napokon belul egy ujabb monetaris programot. Az ilyen kordinacio nem lenne egyedulallo.

Hatasara a reszvenypiac, amely QE3 fo haszonelvezoje volt, lassu csuszasba kezdhet, de akar egy gyorsabb korrekciora is szamithatunk. A termeszetes hullamzasok miatt ez nem is lesz annyira megrazo, plane ha a FED sokat beszel a QE3 megmaradt reszerol. Azert a gyengebb emerging piacok reszvenyei megis jobban megerzik majd a likviditas szukuleset, mint az erosebbek. Egy 20% eses SPY-ban azert siman benne van a pakliban, mondjuk 3 honap alatt.
Talan az amerikai lakaspiac is gyengulhet, mert az RMBS kamatok kuszasa felfele az elso napok megrazkodtatasa utan lassaban persze, de folytatodhat.

A legnagyobb nyertes ki lehet ebben az esetben? Talan elso helyen a treasury kotvenyek (TLT), mert eddig is ok voltak azok, hiszen a QE-k szuneteiben 20%-ot is emelkedtek 4-5 honap alatt. Es azok a szektorok, amik a legtobbet buktak a QE sorozatan: a nyersanyagok, a nyersanyagtermelo cegek. Es mivel Kina biztosan nem szeretne importali az USA problemait, konnyeden elkepzelheto egy, ha nem is japani meretu, de szerenyebb kinai QE lepes is. Tehat az Azsia piacok is lehetnek nyertesek.

Mas scenariok is lehetsegesek, a FED kepes lesz mas kombinaciokra is. Tessek felkeszulni.

"Gouverne: ce prevoir"

Akik veletlen szeretik a szinvonalas eloadasokat, ajanlom a TED sorozatba most felkerult Didier Sornette professzor eloadasat, par nappal ezelottrol, a penzugyi buborekokrol. Mivel mar 15 eve annak, hogy a UCLA-en megismertem, mondhatom, hogy francia-angolsagu eloadasanak erdekessege mit sem valtozott.

Arrol beszel, amirol itt korabban, majus kozepe tajan tobbszor irtam: how can we predict the next financial crisis?

Kulonosen ajanlom a 14 perc kornyeket, ahol felvillantja a mostani NYSE buborek abrajat es az elorejelzeset, 2012. majus 21. csuccsal.

link

Vegul: a sajat Sornette-modellem ebben a honapban mutat regime-valtast.

Good luck.

Szerintem a legtöbb helyen sikerült, igazából nem is tudok olyan negatív példát, ahol a költségvetési deficit ne javult volna.

Az eladósodottság elismerem egyes országok esetén nőtt.

"Csak megjegyzem, hogy azért ez sikerült, hiszen drámai mértékben csökkent egyes uniós tagállamok költségvetési deficitje."
Még ahol sikerült ott is nő az eladósodottság, és a legtöbb helyen nem sikerült.

Köszi. Azt hittem mostanában lesz valami döntés. Akkor még sokáig lehet ijesztgetni, lehet a tőzsdéket mozgatni fel le folyamatosan.

Mostanában nem olvastam, de a következő oldalakon szoktam nézni:
link
link
link

Mondjuk javaslatokat én is várnék, hol érdemes még olvasgatni.

2013.06.14 11:37
EUR/HUF (288,70 – 293,00): Több, mint 11 egységgel erősödött 11-e óta a forint az euróval szemben ma reggelre. A tegnap reggeli megingás után a zlotyval együtt az erősödés felé vette az irányt a hazai deviza, ami nagy valószínűséggel a keddi gyengülés korrekciója/ profitrealizálása volt, mivel az általános hangulat nem volt túl jó. Ma reggel publikálták az áprilisi hazai ipari termelés adatát, mely az előző hónappal megegyező, kedvező szinten alakult. Ismét az amerikai hírek miatti jókedv alakítja a mozgást a régióban. A hír szerint kamatemelés, csak jóval a QE3 kivezetése után várható, ami jót tesz a kockázatvállalási hajlandóságnak, így a feltörekvő piaci eszközöknek. Emellett a török helyzet normalizálódásának hatása is kedvezően hat a régióra. A 290-es szintig rallizó forint elég erős ellenállási szintekhez ért, ami megakaszthatja a további menetelt. Kérdés, hogy a régiónál jóval nagyobb mértékű erősödésben, nem-e egy újabb „inga effektust” láttunk, mivel a hét eleji gyengülés is túlzott volt. Ha így lesz, akkor hamar jöhet a korrekció.

Kicsit kiegészítenélek, leírod, hogy:

"1. rákényszeríteni az eladósodott országokat egy kiegyensúlyozott költségvetésre (egyenlőre az adóságszolgálat terheinek számitása nélkül."

Csak megjegyzem, hogy azért ez sikerült, hiszen drámai mértékben csökkent egyes uniós tagállamok költségvetési deficitje.

Itt inkább a recesszió és a társadalmi feszültségek (munkanélküliség, általános elszegényedés, nálunk deviza hitelek miatti egzisztenciális tönkretétele a háztartások jó részének.) jelentik a fő problémát. Illetve a bevezetett megszorító intézkedések hosszútávú fenntartása ami kiemelt kockázatot jelent a jövőre vonatkozóan.

Kedvenc mondásom hogy a dolgok általában sohasem fekete-fehérek és sohasem olyan egyszerűek, hogy pár szóval helyre lehetne tenni, egyszerű igennel és nemmel őket. (Pedig minden politikus, mint hivatásos demagóg abból él, hogy elhiteti az emberekkel, hogy minden nagyon egyszerű, vannak a jók és a gonoszok, vannak a nagy (általában isteni eredetű) igazságok és vannak az azokat tagadók.)
A német alkotmánybiróság tagjai minden bizonnyal több ezer oldalnyi anyagot összelapátoltak már annak eldöntésére, hogy mi legyen a döntéssel.
Én ennek ellenére most hajlamos vagyok az egyszerűsítésre.
Az európai válságkezelés pocsék.
A helyes módszer a korbács és mézesmadzag módszer lett volna:
1. rákényszeríteni az eladósodott országokat egy kiegyensúlyozott költségvetésre (egyenlőre az adóságszolgálat terheinek számitása nélkül.
2. Aki ezt megteszi, annak kötvényeit felvásároltam volna, legalább olyan mértékben, hogy a válság előtti kötvényhozamok érvényesüljenek továbbra is.
3. Mindezt megtettem volna akkor is, ha ez inflációs veszélyekkel járna. Mert az az euró gyengülését hozta volna és a déleurópai gazdaságok legnagyobb problémáján segitett volna, ami a versenyképtelenség a világgazdaságban.
Most mi van ehelyett?
Az euróba vetett bizalom=0
Miközben amerika és Japán nagystílűen növeli a pénzmennyiséget Európa relative veszit (dollár és jen tartalékai révén) igy megfinanszirozza az amerikai utat, ami jelenleg már folyamatosan 2%-os GDP növekedést hoz, míg a merev európai monetáris és fiskális politika egész Európát recesszióban tartja.
Ráadásul recesszióban és eladósodva beindul a lefelévezető spirál:
Költségvetési megszoritások után csökkenő vásárlóerő, fogyasztás növekvő munkanélküliség és törvényszerűen csökkenő költségvetési bevételek, amelyek egy recessziós környezetben további megszoritásokhoz vezetnek.
Persze jól is sülhetne el a dolog, ha a bajban lévő nemzetgazdaságok (egy gyenge devizával megsegitve) növelnék a versenyképességüket és exportvezérelten pár recessziós év után kimásznának a kútból. De erre én a többségnél kevés esélyt látok. (Magyarországon sem lennének ezzel kapcsolatban részsikerek, ha az euró 250Ft-nál állna.)
Ez (ha továbbra is igy folyik), akkor komoly politikai válságba sodorja Európát. (Nem véletlen, hogy a francia-német tengely szétesni látszik.)
Nos én ezért vélem, hogy értemes alkotmánybiró nem dönt(het) más módon, mint, hogy Európát csak egy szorosabb válságkezelési módszer és nagyobb felelőségvállalás egymásért mentheti meg.
Az alternativa:
Észak-Európa szárnyal, Dél-Európa továbbra is recesszióban, ami előbb vagy utóbb az euró megszünéséhez és az Únió meggyengüléséhez vezet. Minden tagállamban megerősödnek a nacionalista mozgalmak és hosszútávon nem fogadnék se egy stabil Európai Únióra se egy tartósan háborúmentes Európára.

Szerintem nem egészen erről van szó. Egyrészről a felelősség a tulajdoni hányad alapján oszlik meg, bár megjegyzem az ECB önálló jogi személy.

Itt általánosabb a dilema, ugyanis az ECB a uniós intézményektől független szervezet akik döntéseikben nem befolyásolhatók. Másrészt az ECB képviselőit nem a választópolgárok delegálják.

A probléma, hogy hiába adnak a képviselők felhatalmazást az ESM-re, a képviselők cserélődnek, illetve az általános felhatalmazás nem pótolja az eseti felhatalmazást. A korlátlan kötvényvásárlás vége ugyanis az lehet, hogy hogy az ECB eszközminősége, portfoliója drasztikusan leromlik, ami az ECB leminősítéséhez is elvezethet. Az euró iránti bizalom megingása pedig drasztikusan megnöveli az övezet kockázati felárát és az elvárt kamatszintet, mely végén szétesik a rendszer.

A kérdés egyrészt, hogy egy általános egyszeri elvi felhatalmazás helyettesíti az adott helyzetben a konkrét felhatalmazást, másrészt ha adott kormánynak más a helyzet megítélése az adott helyzetben, már nem tudja befolyásolni az ECB-t.

A korlátlan kötvényvásárlás nem ösztönzi egyes mediterrán országokat a fiskális fegyelem betartására, hiszen végül az ECB mentőkötelet dob, és veszi a piac által elkerült kötvényeket korlátlanul.

Ez tehát nem elsődlegesen a felhatalmazás arányaitól függ, mint ahogy 2012-ben ilyen irányban döntött a Német Alkotmánybíróság.

A kérdés egyrést hogy van-e az Alkotmánybíróságnak erre vonatkozóan kompetenciája. Valószínű, hogy politikai alapon fognak dönteni és megállapítják, hogy a kérdéskör uniós jogot érint, ezért az Európai Bírósághoz teszik át az ügyet.

Amit én tudok a dologról:
hasonló ügyekben a német alkotmánybíróság már többször döntött az elmúlt 4 évben. A döntések sohasem vonatták vissza a német kormány hasonló kötelezettségvállalásait a válságkezeléssel kapcsolatban, de előírtak parlamenti minősitett (volt amikor csak egyszerű többségi) hozzájárulását. A mostani esetben is biztos lenne, hogy ez lesz a vége. Egy kis bizonytalanság van csupán a dologban. A mostani esetben a németek (mint ahogy a többie ország is,) korlátlan felelősségvállalással állnak a mentőalap mögött.
A kockázat tehát (ha jól tudom,) nem abban van, hogy milyen pótlólagos és minősitett hozzájárulást kell még a német kormánynak a parlamentben elérni, hanem hogy ennek mértéke alkotmányos -e.

Arról van szó, hogy a német Alkotmánybírósághoz beadványokat nyújtottak be, mely során kérték kivizsgálni, hogy az ECB adott esetben korlátlan célzott kötvényvásárlása, összhangba van-e a német Alkotmánnyal. Ebben az esetben egyesek véleménye szerint nincs a német társadalom részéről demokratikus felhatalmazás és kontroll. (Az ECB legnagyobb tulajdonosa Németország, tehát a gyakorlathoz kapcsolódó kockázatok leginkább a német társadalmat érintik.)

Ezekről a beadványokról várható egy előzetes állásfoglalás, összel -a német választások után- döntés.

Miről is van szó pontosan?

spammelj mashol baratom

Az európai bankszektor gyengén szerepelt a héten. Különösen a német és francia bankok, ma már erős emelkedést vártam. Kíváncsi vagyok, hogy az Alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban meddig lehet még stresszelni a piacokat. Ha még lejjebb tudják nyomni az árfolyamokat folytatom a vásárlást!

Amennyiben az első pont nekem szól (a topicban nem sokan operálunk a fejlődő piacokon):

Indiában HDFC longjaimat tartom, de sajnos feljebb vettem őket.
Orosz lonjaimat (Surgut, Sberbank) szintén tartom. Ugyanaz a helyzet mint India esetén.

Magyar longjaimat is tartom. Ázsiában és a többi fejlődőben egyelőre nem merem a longjaimat bővíteni.