Én eldöntöttem, hogy 5,5 már kevés, ezért innentől, amíg a matek kiadja, MTEL-t fogok venni MÁP helyett. Jelenlegi árfolyamon kb 6,75% osztalékhozama van, ami már nem rossz, de szerintem ősszel még jobb is lesz. Pont amikor a fixmáp(10.23.) és a 2035/A (10.24) is kamatot fizet!
1 évi 10% ingatlanáremelkedéssel kalkulálsz 2 Soha nem aksrod eledni 3 ingatlantúlsúlyra gyúrsz 7 nem kalkulász se a felújítási költségekkel se az ingatlanok véges élettartamával, stb 8? erről nem szoktál nyilatkozni 9 ami van az marad 10 likviditási kockázatokkal pl nem számolsz 11 gynus hogy ingatlannál tippre becsülöd az árát 12 alighanem túl komolyan veszed a hangzatos, ingatlanirodák által kreált cikkeket 13 nominális számokat nézel 14 ahogy látom igyekszel ráugrani a most kell venni hírekre 15? 16 nem emlegettél ilyet 17 nem tudjuk mikor kezdted, gyanus hogy nem fiatalon Ahogy én elnézem elég sokat hoztál a saját pontjaidból, de ilyen ez a tanácsot adok de nem veszek műfaj.
19+1 jótanács. . 1. Túl magas hozam elvárásokkal indulsz A részvénypiac hosszú távon képes vonzó hozamot biztosítani, de ez nem jelenti azt, hogy minden évben kétszámjegyű nyereségre számíthatunk. A túlzott elvárások miatt a befektetők gyakran vállalnak indokolatlanul nagy kockázatot, vagy túl hamar csalódnak egy egyébként jól működő stratégiában. . 2. Nincs időtávhoz kötve a befektetésed Más portfólióra lehet szükséged, ha két év múlva lakást vásárolnál, és másra, ha harminc év múlva szeretnél nyugdíjba vonulni. Konkrét időtáv nélkül nehéz meghatározni a megfelelő portfóliót, kockázati szintet és eszközösszetételt. A befektetés első lépése ezért nem egy termék kiválasztása, hanem annak tisztázása, hogy milyen befektetési időtávban gondolkodsz. . 3. Nem diverzifikálsz megfelelően Ha a vagyonod jelentős része egyetlen részvényben, országban, iparágban vagy devizában van, a portfóliód teljesítménye túlzottan függhet egyetlen eseménytől. A diverzifikáció nem garantálja a nyereséget, de mérsékelheti annak kockázatát, hogy egy rossz döntés vagy váratlan piaci fordulat az egész megtakarításodat súlyosan érintse. . 4. Spekulatívan gondolkodsz A napi árfolyammozgások látványosak, de hosszú távú befektetőként nem feltétlenül ezek határozzák meg a végeredményt. Ha minden kisebb esésre reagálsz, könnyen feladhatod a stratégiádat éppen akkor, amikor türelemre lenne szükség. A rövid távú zaj gyakran elfedi a vállalatok és gazdaságok hosszabb távú fejlődését. . 5. Drágán vásárolsz, olcsón adsz el Sokan akkor kezdenek érdeklődni egy befektetés iránt, amikor annak árfolyama már jelentősen emelkedett és mindenki róla beszél. Amikor pedig megérkezik a korrekció, a félelem miatt veszteséggel kiszállnak. Ez az egyik leggyakoribb módja annak, hogy a befektető a piaci eufóriát és pánikot követve éppen fordítva cselekedjen, mint kellene. . 6. Túl sokat kereskedsz A folyamatos adásvétel aktivitásnak és kontrollnak tűnhet, valójában azonban növeli a tranzakciós költségeket, és több lehetőséget teremt az érzelmi döntésekre. Egy befektetési stratégia értékét nem az mutatja meg, hogy milyen gyakran módosítjuk, hanem hogy mennyire következetesen illeszkedik a céljainkhoz. . 7. Figyelmen kívül hagyod a költségeket Az alapkezelési díj, a vételi és eladási jutalék, a számlavezetési díj vagy a devizaváltás költsége külön-külön jelentéktelennek tűnhet. Hosszú idő alatt azonban a néhány tized vagy egy százalékos éves különbség is jelentős összeget vonhat el a vagyonodból. Ezért mindig a költségek levonása után várható nettó hozamot érdemes vizsgálni. . 8. Nem foglalkozol az adózással Két azonos teljesítményű befektetés nettó eredménye jelentősen eltérhet attól függően, hogy milyen számlán tartod, mikor értékesíted és milyen adókötelezettségek vonatkoznak rá. A TBSZ, a NYESZ vagy más adózási lehetőségek megfelelő használata hosszú távon komoly előnyt jelenthet. Az adózás azonban nem írhatja felül a befektetés minőségét: rossz eszközt csak az adókedvezmény miatt sem érdemes megvásárolni. . 9. Nem vizsgálod felül rendszeresen a portfóliódat A „megveszem és elfelejtem” megközelítés nem minden esetben működik. Idővel változhatnak a céljaid, az élethelyzeted, a kockázattűrésed és a befektetések súlya is. Évente legalább egyszer érdemes ellenőrizni, hogy a portfólió összetétele továbbra is megfelel-e az eredeti stratégiádnak. . 10. Félreérted a kockázat fogalmát A kockázat nem kizárólag azt jelenti, hogy egy befektetés árfolyama rövid távon csökkenhet. Kockázat az infláció, a likviditás hiánya, a devizaárfolyam változása, egy kibocsátó fizetésképtelensége vagy akár az is, hogy a megtakarításod nem termel elegendő hozamot a céljaid eléréséhez. A teljes kockázati képet érdemes vizsgálni, nem csupán az árfolyam-ingadozást. . 11. Nem tudod, valójában hogyan teljesít a portfóliód Önmagában az, hogy a számládon több pénz van, mint egy évvel korábban, még nem feltétlenül jelent jó teljesítményt. Figyelembe kell venni a befizetéseket, a költségeket, az inflációt és azt is, hogy egy releváns referenciaindex ugyanebben az időszakban hogyan alakult. Megfelelő mérés nélkül könnyen túlértékelheted vagy alábecsülheted a befektetési döntéseidet. . 12. A hírekre és a médiára reagálsz A hírek gyakran a leglátványosabb, legijesztőbb vagy legizgalmasabb eseményeket emelik ki. Mire azonban egy történet széles körben ismertté válik, a piac sok esetben már beárazta azt. A hírek követése hasznos lehet, de önmagában egy hangzatos cím ritkán elegendő ok egy hosszú távú befektetés megvásárlására vagy eladására. . 13. Megfeledkezel az inflációról A befektetéseid valódi eredményét nem a nominális, hanem a reálhozam mutatja meg. Ha egy eszköz évente 5 százalékot hoz, miközben az infláció 6 százalék, a megtakarításod vásárlóereje csökken. Ez különösen hosszú időtávon fontos, amikor az infláció hatása fokozatosan, de jelentősen erodálhatja a vagyon értékét. . 14. Megpróbálod tökéletesen időzíteni a piacot Utólag mindig könnyű megmutatni, mikor kellett volna vásárolni és eladni. Valós időben azonban a piaci fordulópontokat rendkívül nehéz következetesen felismerni. A rendszeres befektetés és a hosszú távú jelenlét sok esetben megbízhatóbb stratégia, mint arra várni, hogy megtaláljuk a tökéletes beszállási pillanatot. . 15. Nem végzel saját kutatást Egy ismerős tippje, egy közösségi médiás videó vagy egy elemzői ajánlás jó kiindulópont lehet, de nem helyettesíti a saját vizsgálatot. Mielőtt befektetsz, érdemes megérteni, miből származik az eszköz hozama, milyen kockázatai vannak, mennyibe kerül, és milyen körülmények között teljesíthet rosszul. . 16. Nem konzultálsz megfelelő szakemberrel Egy hiteles szakember nem csupán termékeket ajánl, hanem megismeri a céljaidat, pénzügyi helyzetedet és kockázatvállalási képességedet. Fontos azt is átlátni, hogyan kap díjazást, milyen termékeket értékesíthet, és vannak-e érdekellentétek. Ha a tanácsadó stratégiája nem illeszkedik a céljaidhoz, a szakmai tapasztalata önmagában nem oldja meg a problémát, de egy hiteles szakember sok buktatótól tud megóvni. Mielőtt konzultálsz valakivel érdemes ellenőrizni a MNB adatbázisában, érdemes ajánlást kérni ismerőseidtől vagy akár csak az Interneten utána olvasni, milyen múltja, háttere, szakmai karrierje és publikációi vannak. . 17. Hagyod, hogy az érzelmeid irányítsanak A félelem arra késztethet, hogy a mélyponton adj el, a kapzsiság pedig arra, hogy egy túlértékelt piacon még több kockázatot vállalj. A túlzott önbizalom, a veszteségtől való félelem és a tömeg követése egyaránt torzíthatja a döntéseket. Az előre meghatározott szabályok és a tudatos portfólióépítés segíthetnek csökkenteni az érzelmek hatását. . 18. Csak a magas hozamot hajszolod A kiemelkedő hozam általában kiemelkedő kockázattal jár. Ha egy kötvény, részvény vagy befektetési konstrukció a piaci átlagnál lényegesen magasabb hozamot ígér, érdemes megvizsgálni, milyen kockázatért cserébe kínálja ezt. A magas osztalék vagy kamat önmagában még nem tesz jó befektetéssé egy eszközt. . 19. Túl sokáig halogatod a kezdést A hosszú távú vagyonépítés egyik legfontosabb tényezője az idő. Minél korábban kezded el a rendszeres megtakarítást, annál hosszabb ideig dolgozhat számodra a kamatos kamat. Nem feltétlenül a kezdő összeg nagysága a döntő, hanem az, hogy kialakuljon a rendszeres befektetés szokása. . +1. Olyan dolgokat próbálsz irányítani, amelyekre nincs hatásod Nem tudod ellenőrizni, hogy jövőre merre mozdulnak a részvénypiacok, mikor csökkent kamatot egy jegybank, vagy mikor alakul ki geopolitikai konfliktus. Azt viszont befolyásolhatod, hogy mennyit takarítasz meg, milyen költségeket vállalsz, mennyire diverzifikálsz és hogyan reagálsz a piaci mozgásokra. A sikeres befektetés egyik kulcsa, hogy az energiádat azokra a tényezőkre fordítsd, amelyeket valóban kontrollálni tudsz. A jó befektető nem hibátlan, hanem következetes A felsorolt hibák közül valószínűleg minden befektető elkövetett már néhányat. A cél nem az, hogy minden döntésünk tökéletes legyen, hanem hogy felismerjük a visszatérő rossz mintákat, és olyan rendszert alakítsunk ki, amely csökkenti ezek előfordulását. Egy világos célokra épülő, megfelelően diverzifikált és rendszeresen felülvizsgált portfólió sokkal többet érhet, mint a következő nagy befektetési lehetőség folyamatos keresése. A hosszú távú eredmény gyakran nem egyetlen zseniális döntésen múlik, hanem azon, hogy évekig képesek vagyunk-e elkerülni a legdrágább hibákat." 🙂👍
Nálunk még a forinton kívül nem érezteti a hatását ez a "lázadás". De nekem egy ilyen helyzetben logikus menekülési útvonalnak tűnne,hogy rövid papírokba menekül a stex.
ezen már én is elgondolkoztam, reggel miután megteremtette a kávét elcizellálgatta a fjordokat aztán délután a nagyalföldet csak összecsapta, északafrikába meg lepasszolta a maradék homokot meg sittet aztán jóvanazúgy, otbas.... na jó, az este elképzeléséig nég nem jutottam el.
És az Úr a pénteki ötkertes buli után megteremté a Himaláját vala, majd másnaposságában elfelejté azt a kurva nedves óceáni monszunt. És eljövé a szárazság, meg a sztyeppén lovagló mongolok, és az emberek látván a nagy seregeket, felépíték falaikat...😁😁😁
Magyar Állampapír tulajok