Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Stiv
Stiv 2023. 03. 08. 14:09
Előzmény: #8159  Stiv
#8160
Megérkeztek az első reakciók Matolcsy György kritikáira
Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es üzleti jelentésének megvitatása az Országgyűlés szerdai ülése. A Fidesz, a DK, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői is reagáltak Matolcsy György jegybankelnök szavaira.
https://novekedes.hu/hirek/megerkeztek-az-elso-reakciok-matolcsy-gyorgy-kritikaira
Stiv
Stiv 2023. 03. 08. 14:08
#8159
A jegybank 2021-ben monetáris fordulatot hajtott végre
„A példátlan mértékű” jegybanki támogatás azzal járt, hogy a 2013 óta tartó állandó éves nyereség után az MNB 2021-es eredménye 57,1 milliárd forint veszteséget  mutatott ....
Stiv
Stiv 2023. 03. 08. 13:59
#8158
"Az árfolyam kérdése alapvetően a monetáris politika hatásköre. A térséghez képest kiugróan magas az alapkamat, új, likviditást szűkítő jegybanki eszközök jelentek meg. Ezekkel a jegybanki lépésekkel együtt az elmúlt két év olyan hozamkörnyezetet szült, amelyben jóval többet költünk adósságfinanszírozásra, mint korábban. Természetesen az, hogy az öt- vagy tízéves állampapírjaink hozama miként változott meg, nemcsak rajtunk múlik, hanem az amerikai Fed és az Európai Központi Bank lépésein is.
De ne csak kifelé nézzünk: ha 13 százalék az alapkamat egy országban, az beárazódik a szerződésekbe, a hitelekbe, a gazdaságnak ezzel kell együtt élnie. A költségvetés nem versenyezhet a 18 százalékos egynapos betét kamatával, de látjuk a diszkont kincstárjegyek hozamemelkedését" - mondta Varga Mihály.
Stiv
Stiv 2023. 03. 08. 13:49
Előzmény: #8153  portmolyolo
#8157
Ezeknek előbb-utóbb befellegzik, semmi se tart örökké.....Max. ha egyet nyernek még..
A végleg megszűnő  eu-s pénzek és euró nélkül csak dagonya lesz itt, nem mellesleg hihetetlen fejletlen az egész ország.....Ez a kormány úgy ahogy van alapból buta, önerőből semeddig se tudnánk létezni...
Törölt felhasználó 2023. 03. 08. 12:30
Előzmény: #8155  Verona
#8156
Gondolod? nem bízik abban, hogy megvédi a rendszer? 
Miért vállalta el? egy ideig a kormánnyal futott, azután hirtelen megvilágosodott, és mossa a szennyesét? 
Vannak tettei, melyek felelőssége alól nem tud kibújni, hiába okoskodik most.
Verona 2023. 03. 08. 12:26
Előzmény: #8154  Törölt felhasználó
#8155
Menekül a felelősség alól.... Bedőlés előtti helyzet lehet...
Törölt felhasználó 2023. 03. 08. 12:08
#8154
Érdekes, hogy az MNB részéről ez a második kritikus beszólás.
- vajon miért ilyen kritikus? és ilyen nyíltan? szemben a propaganda szöveggel
- nem fél, hogy retorziók érik? egyszemélyes diktatúrában egyik napról a másikra hullanak a fejek.
portmolyolo
portmolyolo 2023. 03. 08. 11:10
Előzmény: #8152  Stiv
#8153
Hogyne lenne célja, hatalmon maradni, folytonos kozmetikázással, tereléssel.
Stiv
Stiv 2023. 03. 08. 10:55
Előzmény: #8151  Stiv
#8152
A kormánynak az előző 10 évvel ellentétben ezúttal nincs célja a következő 10 évre, és Orbán Viktor miniszterelnöknek..
A kamatkiadások jövőre a GDP 4,6%-ára nőnek, amit a jegybankelnök csapdahelyzetnek nevezett...
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230308/ujabb-kemeny-beszedet-tartott-matolcsy-gyorgy-a-parlamentben-negativ-gazdasagpolitikai-fordulatot-hajtott-vegre-a-kormany-601518
Stiv
Stiv 2023. 03. 08. 10:51
Előzmény: #8150  zpatriot
#8151
Újabb kemény beszédet tartott Matolcsy György a parlamentben: negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány.
.
Matolcsy György, az MNB elnöke az Országgyűlésben tartott beszédében elmondta, hogy a kormánynak az előző 10 évvel ellentétben ezúttal nincs célja a következő 10 évre, és Orbán Viktor miniszterelnöknek - aki magánbeszélgetés során osztotta meg ezt a gondolatát Matolcsyval - nincs igaza abban, hogy a teljesítményt nem kell mérni - mondta a jegybankelnök. Emellett Matolcsy kritizálta az árstopokat, a költségvetési hiány elengedését, és felhívta a figyelmet rá, hogy több ország is lehagyott minket  fejlettségben.
zpatriot
zpatriot 2023. 02. 20. 14:56
Előzmény: #8149  Stiv
#8150
Úgy sem lehet hatékony, ha nem a jó gazda gondosságával gazdálkodik, hanem amíg van pénz a kasszában és kilátásban (Eu...), addig költ, mintha nem lenne holnap.
Stiv
Stiv 2023. 02. 20. 14:28
Előzmény: #8146  Peterbond
#8149
Úgy nem lehet hatékony egy állam ha összevissza szórják a milliárdokat..... A kuszaszem fia is önerőből jutott el oda ahol most van...
zpatriot
zpatriot 2023. 02. 20. 14:17
Előzmény: #8143  signal2
#8148
Igen, a magyarokra terhelték át az államadósságot, ők viselik a nagyobb terhet. Forintkát lehet nyomtatni nekik akármennyit, de a dollár- és euróadósság az nem nyomdafestéktűrő. :-)
Stiv
Stiv 2023. 02. 20. 14:08
Előzmény: #8144  signal2
#8147
A legjobb amit tudnak most csinálni, hogy nem csinálnak semmit :) Úgy nem lesz baj... 
Peterbond 2023. 02. 20. 14:04
Előzmény: #8143  signal2
#8146
Szerintem bőségesen elég lenne csak a top 100 NER oligarhának visszaadnia a vagyonát. Az én 60%-omról szivesen lemondok mivel én nem kaptam az állambácsitól semmit ( még a CSOK féle morzsákból sem ) ellenben Tiborcz úr, szíj úr és Mészáros úr 50-100-400 milliárdjaival.
Stiv
Stiv 2023. 02. 20. 13:51
Előzmény: #8143  signal2
#8145
Ha nem lennének balfékek már adósság se lenne...Kezdésnek mindenki beszállhatna 20000 forinttal...
signal2
signal2 2023. 02. 20. 13:30
Előzmény: #8141  Stiv
#8144
"Az infláció megtörése türelemjáték"
ÁRcsúcsot követően pont 1 évet kell várni, és a bázishatás miatt az inflációs mutató visszaesik.
signal2
signal2 2023. 02. 20. 13:29
Előzmény: #8142  Stiv
#8143
Tehát itt van az államadósság fedezete. Bizony, a lakosságnál. Indulhatnánk teljesen tiszta lappal, ha minden magyar a pénzügyi megtakarítása 60%-át odaadná az államnak. Ekkor emegszűnne az államadósság. 
Stiv
Stiv 2023. 02. 20. 13:23
#8142
Mennyi vagyona van a magyaroknak?
2022 IV. negyedév végére 83 939 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 907 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6 080 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 426 milliárd forint volt 334 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás 801 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 573 milliárdos negyedéves növekedéssel 69 513 milliárd forintra nőtt.
A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány csupán 12 milliárd forinttal emelkedett, a látra szóló betétek állománya pedig 306 milliárd forinttal csökkent, láthatóan elkezdtek beépülni az inflációs várakozások a háztartások döntéseibe és léptek az inflációs védelem érdekében, illetve a fogyasztási szint fenntartásához is többletforrások szükségesek – írta elemzésében Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. 
https://piacesprofit.hu/cikkek/kkv_cegblog/mennyi-vagyona-van-a-magyaroknak.html?utm_source=rss&utm_medium=referral
Stiv
Stiv 2023. 02. 20. 13:21
#8141
Feltételezve, az infláció trendszerű csökkenése mellett az összes belső és külső gazdasági tényező is megfelelően alakul: első körben az október közepén a bevezetett átmeneti, célzott intézkedések fokozatos kivezetésére kerülhet sor – állítja Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője.
– tette hozzá Virovácz Péter, aki úgy véli, hogy az MNB átmeneti, célzott eszközeinek kivezetése után az alapkamat csökkentése leghamarabb az év közepe felé valósulhat meg.
.
Az infláció megtörése türelemjáték, fontos a türelmes megközelítés, különösen ha közben gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni – mondta a Napi.hu-nak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. „Fontos a türelmes megközelítés, különösen, ha közben egy gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni. Az alapkamat csökkentésének kérdése nincs a horizonton” – emelte ki Virág Barnabás.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek