Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
"Mindaddig amíg egy adott ország szembe nem néz a gazdasági realitásokkal, nem lép le a politikai/gazdasági populizmus útjáról, és nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek a valódi, hosszútávú organikus gazdasági növekedést támogatják (pl: oktatás fejlesztése, szakképzett, demokratikus intézményrendszer erősítése, jogrendszer gyors, átlátható működése), addig kénytelen-kelletlen egyre jobban belesodródik a látható és a rejtett elinflálásba.
Magyarország ezen az úton halad továbbra is, annak ellenére, hogy az
Európa-rekorder inflációs „eredmények” (amely legalább 50%-ban a
gazdaságpolitikai hibáknak köszönhető) után most várhatóan egy ideig még
jobb hírek jönnek hivatalosan az inflációs frontról."
a nem látható infla "Ugyanakkor van más módja is annak, hogy a kevesebb/nem
elegendő erőforrás ellenére megpróbálja egy kormány fenntartani a
népszerűségét, méghozzá a rejtett infláció segítségével. A klasszikus
infláció az, amikor a zsemle 50 helyett hirtelen 100 forintba kerül.
Trükkösebb módja az, amikor továbbra is 50 forint, de csak kisebb
zsömlét kapunk érte. Ezeket a helyzeteket azonban még könnyen tudja
kezelni az inflációs statisztika. Amikor azonban mondjuk a zsemle
minőségét rontják, azt már nehezebb megragadni. A közszolgáltatások
esetén pedig szinte lehetetlen, pedig itt is ugyanaz történik:
ugyanazért a pénzért (befizetett adó) kevesebb szolgáltatást kapunk.
Például, ha eddig 1 km-re kellett mennem a háziorvoshoz, most azonban a
körzetösszevonások miatt 10 km-re kell járnom, és esetleg kevésbé
elérhető a háziorvos, az bizony azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzért
(befizetett adó!) kevesebbet kapok, ráadásul még az explicit költségeim
(idő, üzemanyag) is nőnek. Ez infláció, de semmilyen statisztikában nem
jelenik meg. Ugyanígy infláció, ha bizonyos orvosi
vizsgálatok/beavatkozások, amik eddig ingyenesek voltak, mostantól
pénzbe kerülnek, vagy a várólisták hosszának növekedése. Szintén
infláció az is, hogy az oktatásban egyre kevesebb szolgáltatást kapnak a
gyerekek, mivel nincs elegendő tanár. Az útdíjak kiterjesztése (https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/26/utdij-e-matrica-dijkoteles-utak/)
szintén pár nappal ezelőtti példa arra, amikor pedig konkrétan többe
kerülnek a közszolgáltatások/korábban ingyenesek lesznek fizetősek.
Szintén eklatáns, és sajnos hamarosan egyre fájóbb, állam által generált
probléma lesz pl. a vízvezetékrendszer leépülése a „rezsicsökkentés”
miatt: itt az történt," http://www.zsiday.hu/blog/rejtett-infl%C3%A1ci%C3%B3
13 év alatt nem sikerült megtalálni a jó irányt......Vannak országok akiktől lehetne tanulni de Magyarország erre is képtelen...Egyre kiszolgáltatott helyzetbe kerül az ország, a vasút is múlt századi színvonalon.....A fővárost se sikerül modernizálni , hihetetlen egy buta kormány.....
Probléma lehet abból is ha tartósan 7-8 %-nál beragadnak a kamatok , az is komoly kamatkiadás lesz...Sok a 2000 milliárd is nemhogy a 4000... Mondjuk az is kérdés , hogy miként akarja / tudja az MNB csökkenteni a veszteségét... Még az is lehet, hogy tovább nő a veszteségük aztán majd évek múlva kifizeti az állam... . Én úgy látom , hogy ameddig fejetlenül emelkedik forintban az államadósság ,addig nem fog tartósan a forint se erősödni......A mostani állapot szerint nagy mutatvány lenne az is ha 370-es árfolyammal csatlakoznánk az euróövezethez...
Paks II kb 10.000 mrd, vízvezetékhálózat 2000 mrd, vasút 2-3000 mrd. Az a baj, hogy amikor volt pénz, akkor stadionokra és yachtokra költöttünk, most meg letolt gatyával nézzük, ahogy összeomlik az infrastruktúránk.
Meg is fogja haladni a 60-ezer milliárdot-4000-et a kamatok fognak húzni rajta... és akkor még ott lesz egy 5%-körüli költségvetési hiány is... 3%-körüli a terv, de ezt majd átírják, mit tették eddig is...
Ha így megy , akkor jövőre már közelebb lesz a bruttó adósság a 60.000 milliárdhoz... Egyelőre nagyon pazarlóan / bután működik az ország és még ott van / lesz a PAKS 2 is...
Ne vagy egészen pontos... Nem vagyunk már 10 millióan, legutolsó adat szerint 9.6 de azóta ez is tovább csökkent 9.5 lehet a tényleges vagy egy kicsit alatta. Az elmúlt évtizedben rengeteg határon túli települt vissza és kapott magyar állampolgárságot is, számuk több százezer lehet... Ez miatt nem lett még látványos csökkenés a magyar népességben.. A népesség gyors csökkenése most fog elindulni látványosan és hamar 9millió alá fog csökkenni a magyarok száma... Úgyhogy lehet számolni úgy, hogy a csecsemőtől az aggastyánig már most is bőven 6 millió fölötti adósság van koponyánként .... Ez kibaszott sok---- egy 4 tagú családnak már 24 millió+ a kamatok....
Lefordítom a fideszokosoknak: minden magyar állampolgárnak (a csecsemőknek is) van kb. 5.3-5.4 millió Ft államadósságuk. Annak is, aki azt hiszi nincs tartozása...
"A második negyedév végére a GDP 75 százalékára nőtt az államháztartás
bruttó adóssága – mutatják az államháztartás előzetes pénzügyi számlái,
amelyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) publikált. Az adósság számszerűen
(az Eximbankot is figyelembe véve) 52 727 milliárd forint volt." Ez még az első félévi, azóta tovább nőtt.....
A központi alrendszer adóssága (ÁKK): 2023.09.30. 49 961,45 milliárd HUF. . Itt is van az 50 ezer milliárd adósság.....Nehezen jönnek rá, hogy amit csinálnak annak gazdaságilag semmi értelme....
"ha valaki 2x többet dolgozik az miért fizetne 3x annyi adót mint a lusta?" "Ne légy szimpla!" Levezettem. A legtöben napi 8 órát dolgoznak, szó sincs arról, hogy valaki háromyzsor annyit dolgozna, mint más. Egyéb hülyeség esetleg?
csak példaként 2 mókus. Megéri külföldre költözni 2023-ban? - YouTube Megérte kiköltözni Németországba? | Élet külföldön - YouTube Érdekes nem? egyik sem politizál. Világosan tárgyszerűen nézik a világot. Érdemes elolvasni a kommenteket is. A legfontosabbat mindkettő mondja. Vannak nehézségek amik kimozdítanak a konform zónádból aminek a megoldása erősebbé tesz. Azt is mondja mindkettő, mindennek ára van. Ezzel a mentalitással és gondolkodás móddal lehet normálisan élni. Látszik nem hülyegyerek mert nem buta agymosó játék van a háttérben hanem értelmes könyvek pl a 80/20.
válaszok: a butaságokra nem válaszolok pl akinél a döner az szolgáltatás. sávos adók: ha valaki 2x többet dolgozik az miért fizetne 3x annyi adót mint a lusta? Külföldi munkavállalók: Ne feledjük az ingázókat, akik reggel átmennek és este vissza jönnek. Külföldön élőkről beszéltem akik ma többen jönnek haza mint amennyien kimennek. gyorsban ezt találtam de utána lehet nézni Kiderült, pontosan hány magyar vándorolt ki külföldre (novekedes.hu) én azt tapasztalom 1-5évre mennek ki fiatalok utána többen jönnek vissza mint aki kint akar élni. Németoból és Angliából jönnek vissza a legtöbben. Amúgy rengeteg videó van fenn a youtubon ebben a tárgyban, melyik országban mennyiből lehet megélni. Azt mondják nyugodt steril élet de oda kell figyelni a költésre. A 99% nem tud a nagyvárosban lakást bérelni 25-100km-re kell lakniuk. Autó drága és problémás +1-2 órát vesz el. Szolgáltatások drágák de jók. Csak megjegyzem ha fiatal lennék én is kimennék dolgozni. Így tudod magad megmérni. Sok nagypofájú szembesült azzal mi a valódi ára. Azt is csak megjegyzem ha a magyar fiatalok itthon is hasonló céltudatossággal élnének és így elfogadnák azokat a feltételeket amiket kint alapból elfogadnak,hasonlóan apolitikusak lennének akkor más lenne a helyzet. Sok kint dolgozót ismerek akik sok mindent mesélnek és sok videót megnéztem e tárgyban. Külföldön nem dolgoznak annyit és olyan szellemi teljesítménnyel mint itthon. Miért érdekes ez? Mert a hatékonyságról beszélnek. Mitől versenyképes és hatékony pl usa? nem a nagyseggű 40 usd/órás amcsitól hanem a szürkegazdasági mexikóitól és a robotoktól. A robotizált ipar a hatékony.
Gigantikus veszteség az MNB-nél – Ezért rettegett a kormány . Az első félévben 999,3 milliárd forintos vesztesége volt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amivel a saját tőkéje mínusz 1500 milliárd forint volt június végén – derül ki a jegybank honlapján megjelent féléves jelentésből. Korábban sosem látott veszteséget termelt az idei első félévben az MNB, a jegybank féléves jelentése szerint. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230929/gigantikus-veszteseg-az-mnb-nel-ezert-rettegett-a-kormany-642721 Azért az nem semmi ami a Nemzeti bankban megy, az ámokfutásnak itt az eredménye..
Az emberek 99%-a 1 munkahelyen,
napi 6/8 órás állásban van, vagy egyéni vállalkozó. Tehát a példád
életszerűtlen (2x6 órás munkavégzés), nem rájuk kell szabni az adórendszert. Az
SZJA-rendszer kimondottan a munkavállalókra vonatkozik. Egyrészt nem fizet többet, mert sávos. Azaz a magas
keresetű első x forintja ugyanúgy az alsóbb kulccsal adózik.
Másrészt az adózás méltányosságát (általad
"igazságosságát") meghatározását a teljes adózás vizsgálatával lehet
megállapítani.
Biztos ismered a fogyasztási és a megtakarítási görbe
fogalmat. Előbbi degresszív, azaz a jövedelem növekedésével a jövedelem egyre
kisebb hányadát költjük fogyasztásra. Ennek komplementere a megtakarítási görbe,
amely viszont progresszív. Tehát vizsgálni szükséges a fogyasztás adózását és a
tőkejövedelmek adózását is, amikor az adózás méltányosságáról beszélünk.
Az alacsony keresetűek a jövedelmük nagyobb hányadát
költik fogyasztásra (egy szintig az egészet), ami után megfizetik az ÁFÁ-t. Az
egyszerűség kedvéért nézzünk meg egy 100 ezer Ft-os fizetést. Ebből leadózik
16% SZJÁ-t, 17,5% járulékot, marad 66.500 Ft-ja. Ezt teljes egészében elkölti,
amivel megfizet még 66.500 x 0,27 = 17.955 Ft ÁFÁ-t. Tehát az adott havi teljes
nettó adózása: 33.500+17.955 = 51.455 Ft, ami 51,455%-os teljes effektív
adózásnak felel meg. Most nézzünk meg egy havi 1 milliót kereső személyt,
aki a jövedelme 50%-át költi fogyasztásra, a másik felét megtakarítja. Azt is
tegyük fel, hogy van 10 millió Ft megtakarítása már, ami évi 12%-t fizető
állampapírban van.
SZJA + járulék: 335.000 Ft -> nettó bér 665.000 Ft
Fogyasztás 500.000 Ft -> ÁFA: 135.000 Ft
Tőkejövedelem adott hónapban: 10.000.000 x 0,12/12 = 100.000
Ft -> ennek adója 0, mert az állampapírból származó jövedelem adómentes.
Tehát a teljes effektív adózása:
(335.000 + 135.000) / (1.000.000 + 100.000) = 470.000
/ 1.100.000 = 42,73% . Ez persze szélsőséges példa, mert 10-szeres
különbséget néztem, de jó látszik a különbség a teljes effektív adózásban, amit
a tőkejövedelmek munkajövedelemhez hasonló adóztatásával és progresszív
SZJÁ-val lehet kiegyenesíteni. . A mottód a szimpla, ezt is pont úgy vizsgáltad eddig.
Hivatalosan az adott országban élő magyarok száma (2020, 2021, 2022) Németország: 211.460 -> 212.735 -> 214.695 Ausztria: 91.395 -> 94.411 -> 99.679 Tehát 2022 végéig biztosan nem látszik nettó visszaköltözés. A kérdés, honnan veszed, hogy jelenleg többen jönnek vissza, mint ahányan elmennek.
Itthon lehet kapni 1000 Ft alatt is, a németeknél nem igazán. Valóban annál a 6 eurónál indul. Az viszont igaz, hogy az átlagos minősége kb mindennek jobb. Az élelmiszereké, az utaké, az épületeké. Lehet, hogy van rá módszertan, hogy amikor ppp-t számolunk, akkor a minőséget is figyelembe vegyük, de még nem találkoztam vele.
és a kinti ember nem 2000 FO$rint/ó keres és vehet egy gyrost, hanem átlag keres 15 nettót és vesz 2,5 dönert. Kint nem ettem még rosszat, itthun már tudom hova nem kell mennem, ha nem akarom fél napig rosszul érezni magam utána.
Döner itthon 1800/ft körül. Kint, szintén töröknél 6/euró, annyi különbséggel, hogy a kinti jobb és minimum 3x akkora... Úgyhogy kb. nem csak nem vagy képben, de kurvára le is maradtál az ilyen szolgáltatásokkal és összehasonlításokkal...
Honnan tudod, hogy többen jönnek vissza? Bemondták valamelyik hiteles királyiban? A Rogan-Habony művektől jön ez az infó vagy honnan? Amit biztosan lehet ezzel kapcsolatban, hogy az osztrák TB. adatai szerint folyamatosan emelkedik az Ausztriában dolgozók száma. "Júniusban 124 718 magyar dolgozott Ausztriában – ez derül ki az osztrák társadalombiztosító honlapján
megjelent friss adatokból. A foglalkoztatottsági statisztikákat havonta
közli az osztrák szervezet, a júniusit néhány hete hozták
nyilvánosságra." A magyar elvándorlás nem csak Ausztria irányába növekedik, igaz ez az összes EU.tagállam felé... Az orvosi ellátás is biztosítva van azoknak akik külföldön TB. jogviszonnyal rendelkeznek. Nem értem, hogy mi a probléma azzal, hogy ha egy külföldön biztosított, bármilyen nemzetiségű polgár, kifizeti és igénybe veszi bármelyik ország magán egészségügyi ellátását. Az ilyen fodrász, műkörmös baromságaiddal meg ne gyere mert ezek szerintem már semmivel sem drágábbak kint mint idehaza.. 13/euróért vágattam hajat egy török fodrásznál... Műkörmözés szintén azonos...
Emlékszel még a gyere haza fiatal reklámarcára?? Külföldre ment dolgozni! Írjad nyugodtan, hogy többen jönnek haza, mint mennek el, csak ez nem igaz! Ausztriában sose ennyi magyar nem dolgozott és most nyáron döntöttünk csúcsot. Azt hallottad, hogy az erdélyi magyarok szivárognak vissza, mert ott már jobb az élet? Ők sem tudják elvágni a köteléket.... miért nem? Eljárni arra a sok helyre amit írtál : Ugyanezt itthun is megpróbálhatja ;) akkor annyi helyre sem megy el, mint a kinti magyar és már mínuszban van!
Jelenleg többen jönnek vissza mint amennyien elmennek. Az is beszédes aki nagy sebbel lobbal kimegy valahogy nem akarja elszakitani a köteleket... miért nem? Miért nem illeszkedik be pl Németoban? járjon orvoshoz, fogorvoshoz, körmöshöz, fodrászhoz, kozmetikushoz, lakjon a városban menjen szinházba moziba járjon étterembe. Bulizzon a kinti haverokkal. De valahogy nem igy élnek.
senki nem lopta el manyupot.. máig ott van az önkéntes az lenne a lopás ha azt elvennék. a nyugdij rendszer az felosztó kirovó rendszer..a mindenkori aktivak fizetik a meglévő nyugdijakat..ezzel jogot formálnak ők is igy kapják majd a nyugdijat. A komcsik államositották anno a nyugdij alapokat ez lett helyette. A nyugdij járulék egy adó.. azt az adót magánszámlákra fizették..amit ismeretlenek kezeltek.. ez adóhiányt teremtett a költségvetésben..erre a hiányra kibocsátottak állampapirt..nött az adósság..adó nem jön be és még kamatot is kellett fizetni rá..ráadásul semmi garancia nem volt arra, hogy amikor a delikvens eléri a nyugdij korhatárt..valóban kifizetik neki a nyugdijat.. (braziloknál volt ilyen) és akkor hova megy a paraszt? a zorbánhoz..aggya vissza a pénzét.. Adta nagát a megoldás.. ezeken a számlánkon lévö "adópénzt visszaszedni, a számlánkon lévő állampapirt bevonni csökkentve államadósságot.. a részvények pedig növelik az állami vagyont. sima számtan. Fidesz azt igérte névre szólóan számlásitják a nyugdij járulékokat, ez nem történt meg. A munkaadók jelenleg (saját adószára) egyben fizetik be NAVos számlára azt az adót/járulékot.
ha valaki a 8órás munkájából elvégez 6 órát utána megy a kocsmába.. és kap egy egység pénzt akkor ha valaki dolgozik keményen 12 órát 2 egység pénzért miért kellene több adót fizetnie? pont ez lenne igazságtalan..
közben jól éltél 12évig..olyan jól mint korábban soha.. én nem mentegettem volna a parasztokat.. remélem megtanulják a kutyafittyet.. nem baj ha a helyükre kerülnek.
Pont ezért jön a sok vendegmunkas Utánuk csak megy be valamennyi járulék, amiből még lehet tartani a rendszert. Es ki tudja Lehet tovább maradnak mint 2+1 év.... Itt bármit lehet, visszamenőlegesen is.
ne folytasd mert hülyeségeket írsz. A fiam a feleségem és én is manyuposok vagyunk, mert ez ÖNKÉNTES volt! A nyugdíjat ellopni sem lehetett mert a kurcsány üresen hagyta ott, tehát lépni kellett és sokan így léptek.
Ugyan... menekülnek az emberek.. nem tudnak már megélni, ez itt a gond.. Tavalyi évben 56000 magyar telepedett véglegesen külföldre és ez még fokozódhat, ha megszorítunk és adókat emelgetünk... Nyugdíjasok országa a magyar, ez még egy darabig működik, de sokáig ezt már nem lehet leplezni és így működtetni.. Megszorításokra nincs már tér, elmentek a falig... Az embereknek elegük van, kezdenek feleszmélni, hogy átverték őket... Adóemeléseknek nincs már tere, nyugdíjasok maradnak a fiatalok meg távoznak és nem lesz aki az országot működtesse...
2010-BEN választási kortesbeszédben a sperma azt mondta: nem lehet egykulcsos szja, mert igazságtalan!! nyertek, azonnal lett egykulcsos szja. .... Azt is mondta: megvédjük a manyupot! nyertek, gyorsan halántékhoz szorított pisztollyal ellopták, bedarálták. ... Folytassam???
Például teljesen felesleges volt a SZOCHO tavalyi 4%-pontos csökkentése. Az SZJA-mentesség és egyes befektetési eszközök árfolyamnyereség-adó mentessége is nonszensz. Simán jöhetne kétkulcsos SZJA, ahol az átlagbér 2-szeres felett keresők picit jobban hozzájárulnak a közöshöz. A 9% TAO offshore-szint, azt is kétkulcsosság kellene tenni. Egyébként egyetértek, akkor szórta a pénzt a kormány, amikor nem kellett volna, most meg itt állunk letolt gatyával, amikor pont meg kellene támogatni a gazdaságot. Dilettáns, csak a lopásra figyelő maffia pöffeszkedik az országon.
Többek között arra is! és Törökország csődbe ment az elmúlt években? Nem hallottam róla. De régiós szintünkön a 24% marha sz@r, hát még a 490% . 313+490%= az majd 1500 lehetne és nem lenne csőd. Vektor ezekkel parádézott aug 20.án is. Nem hallhatott türk trükköket?? A török líra gyengül 489,98%-ot 2018.04 óta, mi meg csak 24,41% ot az
euróhoz képest. Még mindig élnek Törökországban, nem kevesen, max a
nyomor nőtt. De aki nem nyomorog, azt nem érdekli. https://imgur.com/a/9nOyONL
A csődközeli helyzetet a fideszberkekből is elismerik... azért a 436-os eurót nem a gólya hozta... A gazdaság meg több mint 1 éve recesszióban... Adóbevételek nem teljesülnek.. A nép nyomorog.... Adóemelésekre mindig van lehetőség... A gond az, ami éppen most világosul ki, hogy még az adóbevételek sem teljesülnek... Milyen adót szeretnél emelni? A népnek elege van és ma már olcsóbb külföldön tankolni és vásárolni... Adót lehet emelni, de az adóbevételek elmaradása arra mutat, hogy az adók emelése még nagyobb károkat okozhat...
"Az államnak beruházásokat kell inditani, olyat ami magasabb hozzáadott értéket magasabb feldolgozási szintet generál. pl gabona és gyümölcstárolók.. a húsokat ne élö állatként vigyék ki hanem minél magasabb feldolgozási szinten.. ne tucatáru kohászati termékek legyenek hanem egyedi ritka speciális ötvözetek.. mint amiböl svédek skandinávok élnek.. minöségi szerszámgépek.. vezérlö szoftverek.. ne rönköket hanem magas feldolgozású faipari termékek vigyenek..minöségi elektronikai alkatrészek.. stb stb.. nem az olcsó kategóriában kell versenyezni..arra ott van a kelet.. a napi 2usd-s fizetéssel nem tudsz versenyezni..és nem is kell." Raskó 30 éve ezt ugatja, a Momentumnak meg konkrétan ez a gazdasági programja nagyvonalakban. A fidesz gazdaságpolitikája viszont eddig az volt, hogy az olcsó magyar munkaerőt adjuk a multiknak, és közben értékelgetjük le a forintot, hogy az tartósan olcsó maradjon. Ezt upfront dotációval is megtámogatjuk. Emellett pedig a támogatási- és az uram-bátyám rendszer is a lustaságra nevelte a magyar vállalkozásokat, akik teljesen versenyképtelenek. Teljes szemlélet(=kormány)váltás kell.
12-ÉV kétharmados kormányzás és rengeteg EU. milliárd mellett 2022-ben a csőd szélére vezetni az országot...... Ez mindent elmond arról, hogy milyen vezetése van az országnak... és ezen nincs mit szépíteni!
Bocs, de ennyi ostobaságot előadni egy gazdasági fórumon.... Az aranytartalék a devizatartalék részét képezi... Azt ugye tudod, hogy a devizatartalék a reál értéket tekintve még csökkent is 2010-hez képeset.. Remélem azzal is tisztában vagy, hogy ilyen magas kamat környezetben aranyat tartani nagy veszteség, főleg egy kis ország jegybankjának, aki hatalmas kamatok törlesztése mellett tud csak forrást bevonni.. Az tisztán látszik, hogy Magyarország monetáris politikája a mezőny alatt van.. Az is tisztán látszik, hogy ennek árát az adófizetők fizetik... Értem én, hogy csak a fidesz, de köszi olyan áron, hogy ma már minden fontos mutató alapján leszakadt az ország... Ez egy kicsit/nagyon elgondolkodtat... Szerintem nagyon ostoba az, aki ilyen feltételek mellett az országban marad és az országnak szenteli az életét... Nem tudjuk mit hoz a jövő, de ilyen hülyék között az értelmiségi emberek biztos, hogy nem érzik jól magukat...... Szerintem Magyarországot az Orbán kormány olyan mélységekbe züllesztette le, hogy ebből nagyon nehéz lesz kimászni sőt, szinte lehetetlen.....
Ibiza, zajec, Nudli, ezeket írod már vagy 10 éve Stocklandyardon is. Történt ebben valami változás? Megvalósult belőle valami? Nem. Továbbra is egy a lényeg az 51%-os pártodnál, hogy minél többet lapátoljanak a klientúrához.
Egyetértek. Mato egy zseni. Én irtam be elöször a fórumba. Többek közt rendbetette az államadósság szerkezetét...(csak jelzem a magas állampapir kamatot anno én irtam, azt is nem gond mert szép magyar embereknél marad amit vásárlásra befektetésre használhatnak) levitte a bankkartel hitelkamatait, kkv hitelek.. arany- és devizatartalék növelése.. államvagyon növelés.. ingatlanok.. közmű cégek vissza.. Matónak volt egy terve de a napi politikában feláldozták ezt a tervet. Látszik a feszkó a kormány a varga és közte. Simán elmondta szerinte mit csináltak rosszul a kormányban. Varga mostanában egyénieskedik..nem nagyon értem miért beszél ki, eddig nem volt erős karakter. Én is ugattam amikor megy a szekér akkor takarékoskodni kell. Sok kormány elrontja - ma hajnalban olvastam erről egy ragyogó elemzést, nem találom- a lényeg az volt amikor fellendülés van akkor még rátesznek egy lapáttal..támogatott hitelekkel tovább fütik a gazdaságot.. valódi visszaeséskor pedig már nincs forrás.. Ráadásul a kormány is beinditja a beruházásokat..lekötve pl az épitöipari kapacitásokat..amivel drágitja a nem állami beruházásokat. Az államnak beruházásokat kell inditani, olyat ami magasabb hozzáadott értéket magasabb feldolgozási szintet generál. pl gabona és gyümölcstárolók.. a húsokat ne élö állatként vigyék ki hanem minél magasabb feldolgozási szinten.. ne tucatáru kohászati termékek legyenek hanem egyedi ritka speciális ötvözetek.. mint amiböl svédek skandinávok élnek.. minöségi szerszámgépek.. vezérlö szoftverek.. ne rönköket hanem magas feldolgozású faipari termékek vigyenek..minöségi elektronikai alkatrészek.. stb stb.. nem az olcsó kategóriában kell versenyezni..arra ott van a kelet.. a napi 2usd-s fizetéssel nem tudsz versenyezni..és nem is kell. szolgáltatások- banszektor- pénzügyi kereskedelmi szolgáltatások. minöségi termékek.. ipari- mezögazdasági termékek.. szállitmányozás.. ne 5 nap alatt menjen át rajtunk egy szaros vonat.. kelet nyugat kapuja vagyunk.. le kell másolni szingapur..ausztria svájc.. dán norvég és svéd mintákat.. A magyar munkaerő jó.. csak megtanulta a nyafogást..meg kell hajtani mint zinger a masináját.. ha kimegy németoba mindjárt tudja mit hogy kell..olyan dolgokat fogad el élböl amit itthon nem..
"Az
elmúlt hat-hét év gazdasági ámokfutása beérett, az infláció
elszabadult, még világszinten is jelentős a magyar infláció, ami
ráadásul már tizedik hónapja van 20% felett. Az ország szerencséjére a
jegybank egy hatalmas pálfordulattal észhez tért, előtte sok évig
tétlenül nézte, sőt előidézte a forint folyamatos gyengülését, az
infláció elszabadulása ellen sem tett túl sok mindent, egy ideje viszont
MAGASAN tartott KAMATOKKAL támogatja, hogy a FORINT ÁRFOLYAMA NE OMOLJON ÖSSZE. Tehát tényleg nagy a baj, az infláció az egekben, a
gazdaság recesszióban, az alapkamat világszinten is kiugróan magas, a
költségvetésben hatalmas lyukak, megszorítások mindenhol. (Rossz ilyet
leírni, de GYURCSÁNY IDEJÉBEN FELE EKKORA SEM VOLT A BAJ, pedig akkor
egy gazdasági világválság volt, amihez képest a mostani gondok
elenyészőek. Lehet hülyíteni a gondolkodni nem akaró embereket, hogy
háborús szankciók meg Brüsszel meg Soros, de akinek egy pici esze van,
észreveszi, hogy furcsa módon csak Magyarországot érintik ennyire mélyen
ezek a problémák. Azért, mert az okok itthon keresendőek és nem
külföldön.)" https://kiszamolo.hu/allampapirok-es-a-kozelgo-vilagvege/
Magyarország devizatartaléka, amely kb. 40 milliárd euró. . A forintgyengüléssel lassan meg lesz a idei 2000 milliárd forint veszteségének a fele... . EURHUF 390
Masszívan zajlik a forint pénznyomtatás: nyomasztóan sok a 20.000 forintos! . Az elmúlt évek lassuló dinamikájához képest az infláció felpörgette a bankjegynyomtatást, a forgalomban lévő bankjegyek értéke átlépte a 8000 milliárdos határt. A pénzromlásnak köszönhetően a készpénzállomány bővülésében nyomasztó a húszezresek térnyerése – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője. . A növekedés motorját a 20 ezer forintos bankjegyek térnyerése adja: a kibocsátott forintbankók növekedésének kétharmadát ez a címlet adta, öt év alatt közel 93 millió darabbal, 46,4 százalékkal nőtt a forgalomban lévő húszezresek száma. https://profitline.hu/masszivan-zajlik-a-forint-penznyomtatas-mar-8000-milliard-felett-az-allomany-449590
Szeptember, október környékére szépen összeér az egynapos kamat és az alapkamat... Jó lenne ha nem rogyna addig össze a forint, ez van a mostani árfolyamnak is örülni kell...Az inflációnak havi szinten többet kell esni mint 1,5 % ha tartani akarják az egyszámjegyű inflát év végére..
Végül is a beadott vakcina szépen egy folyamatos csökkenő trendbe terelte az inflációt, szemmel láthatóan... Így miért is ne vágjanak kamatot, hiszen már alig 3szorosa népNEMZETTHY inflációnk az eu átlagának! Amit a mi kiugró adatunk erősen felfele húz. SZÉP VOLT FIÚK!! (mint ahogy a meccset vesztett focistáknak szoktak gratulálni... ki sem jutnak a bajnokságra, de ha valami menő csapat kiesik, mindjárt repteret kiabálnak... SZÁNALOMBANÁNORSZÁG)
2023. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek.
Megrohanták az emberek a pénzváltókat . Komoly mértékben vásároltak a magyarok valutát, kihasználva az év elején bekövetkezett forinterősödést - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybanki statisztikák szerint az év első két hónapjában 48,7 milliárd forint értékben vásároltak a valutaváltóknál eurót, 11 milliárd forint értékben pedig dollárt az emberek. Ilyen erős évkezdetre 2015 óta nem volt példa - elemezte az adatokat Gergely Péter. Drasztikusan megugrott az euróbetétek állománya: miközben nem volt még példa 100 milliárdot közelítő havi lekötésre sem, idén februárban 225, márciusban 223 milliárd forintnyi euró lett lekötve lakossági betétszámlákon. https://privatbankar.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/megrohantak-az-emberek-a-penzvaltokat.html?utm_source=rss&utm_medium=referral
Megtévesztő árcédulák a magyar üzletekben: erre figyeljen, ha nincs forintos ár . A 11 eurós ár a pénztárnál 5295 forintra jött ki, a blokkon csak forintban szerepelt az ár. Vagyis az eurót 481 forinttal számolták fel az árban akkor, amikor az árfolyam ennél 100 forinttal alacsonyabb volt. Forintban kell feltüntetni az árat.. Az ár feltüntetése forintban kötelező. Nem megfelelő megoldás tehát az, ha az árcédulán külföldi devizanemben szerepel az ár, mellette meg szerepel az árfolyam. https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/01/arak-arfeltuntetes-magyar-uzletben-zlotyi-euro-nem-eleg-forint/
és a gazdaságunk is ezért esünk 2 nap alatt 21 FO$ egységet S I K E R!!!!! A HOLDRÓL IS LÁTSZIK! MOST KELL BÜSZKÉNEK LENNI!!! Október óta leküszködte magát 420ról 380ig majd 2 eső nap alatt 400 felett voltunk
"A Magyar Nemzeti Bank küldetése, hogy az árstabilitás elérésével és fenntartásával, illetve elsődleges célját nem veszélyeztetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartásával, valamint a jegybankkal szemben megnyil- vánuló közbizalom erősítésével hozzájáruljon a társadalmi jóléthez és kiszámítható környezetet biztosítva támogassa a gazdaság tartós és fenntartható növekedését. A Magyar Nemzeti Bank küldetésének tekinti a közjó szolgálatát, mert meggyőződése, hogy a gazdaságnak a magyar társadalom egészének közös boldogulását kell szolgálnia. J ÖVő k é p Abból kiindulva, hogy Magyarország biztonságos megélhe- tést biztosító, versenyképes gazdasággal, gyarapodó népes- séggel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel Kelet-Közép-Európa gazdasági és szellemi központjává akar válni, a Magyar Nemzeti Bank a magyar nemzet jegybank- jaként és 90 éves múlttal rendelkező kiemelkedő nemzeti intézményként maga is hozzá kíván járulni e nemzetstraté- giai célok megvalósításához. Ezért a Magyar Nemzeti Bank • elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ....... • olyan kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremté- sére törekszik, ahol árstabilitás ösztönzi a produktív befek- tetéseket, ezáltal hozzájárul a gazdaság tartós és kiegyen- súlyozott növekedéséhez, ........ • a gazdaság külső sérülékenységének csökkentése érdeké- ben biztosítja az optimális szintű és szerkezetű devizatar- talék rendelkezésre állását,a l a p o k m á n ya l a p o k m á n y12 13 • szoros figyelemmel követi a devizapiaci folyamatok ala- kulását, de tartózkodik azok közvetlen, aktív beavatko- zással történő befolyásolásától, az árfolyam alakulását ugyanis alapvetően a piaci kereslet és kínálat viszonya határozza meg, • a hitelezés célzott ösztönzésével támogatja a kamatpolitikát, • teljesíti a Központi Bankok Európai Rendszerének, vala- mint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagjaként a Magyar Nemzeti Bankra háruló feladatokat és kötelezettségeket, ....... • a Kormány és a jegybank között fennálló stratégiai együtt- működés keretében elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a gazdasági növekedést, ... • az európai és globális gazdaságpolitikai gondolkodás, a monetáris és a pénzügyi rendszert érintő aktuális kérdések meghatározó fórumává kíván válni, törekszik a világ élvo- nalába tartozó egyetemekkel, kutatóműhelyekkel, intéz- ményekkel, szakemberekkel történő kapcsolatépítésre, hazai és nemzetközi együttműködési háló kialakítására, ........ • célja, hogy innovatív és hiteles szakmai tevékenységével jegybanki példakép legye" https://www.mnb.hu/letoltes/a-magyar-nemzeti-bank-alapokmanya-1.pdf
Nagy Márton: kell még félmillió munkás Magyarországon, részben gazdasági migrációval. . Magyarország elérheti az uniós fejlettségi szint 95%-át 2030-ra, erről én nem tennék le. Jelenleg a helyezésünk a 20., 2030-ra a 15-ek lehetünk - vetítette előre. A 15. helynél jobbnak lenni nem realitás - mondta.
Összesen 6 milliárd forint van erre a célra elkülönítve minden évben a büdzsében. Munka nélkül senkinek se adnék havi többmilliós járadékot ,itt akkora fejetlenség uralkodik ,hogy nem igaz........ Azt is meg lehet nézni, hogy munkaidőben hányan járnak be a parlamentbe dolgozni....
13 év alatt nominálisan közel 2,5x-esére nőtt. Lesz ennek az országnak valaha nemzeti kormánya, amelyik minimum nullás büdzsét csinál, hogy végre elkezdjen leépülni az adósság? Az elmúlt bő 30 évben csak a jövőt felelő csürhe jutott mindkét oldalon.
Az komoly... Az államadósság csökkentés kormánya. A sok debil állat meg elhiszi. 19950 milliárd környékéről indultak kormányváltáskor 2010-ben,most hol állhat? Nem találtam friss adatot. Tavaly március végén 44331 milliárd volt, a tavalyi hiány alapján valahol 50000 milliárd körül lehet.
6 millió havi életjáradékot kap egy 70 évvel ezelőtti bajnok. 35 éves kajakos hölgy bajnok most 4 milliót havonta élete végéig indexálva a keresetekhez. 1000 ek vannak ilyenek. Ezért a járadékért soha már semmit sem köll csinálni. Nem csudálkozom a hiányon.
Megérkeztek az első reakciók Matolcsy György kritikáira Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es üzleti jelentésének megvitatása az Országgyűlés szerdai ülése. A Fidesz, a DK, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői is reagáltak Matolcsy György jegybankelnök szavaira. https://novekedes.hu/hirek/megerkeztek-az-elso-reakciok-matolcsy-gyorgy-kritikaira
A jegybank 2021-ben monetáris fordulatot hajtott végre „A példátlan mértékű” jegybanki támogatás azzal járt, hogy a 2013 óta tartó állandó éves nyereség után az MNB 2021-es eredménye 57,1 milliárd forint veszteséget mutatott ....
"Az árfolyam kérdése alapvetően a monetáris politika hatásköre. A térséghez képest kiugróan magas az alapkamat, új, likviditást szűkítő jegybanki eszközök jelentek meg. Ezekkel a jegybanki lépésekkel együtt az elmúlt két év olyan hozamkörnyezetet szült, amelyben jóval többet költünk adósságfinanszírozásra, mint korábban. Természetesen az, hogy az öt- vagy tízéves állampapírjaink hozama miként változott meg, nemcsak rajtunk múlik, hanem az amerikai Fed és az Európai Központi Bank lépésein is. De ne csak kifelé nézzünk: ha 13 százalék az alapkamat egy országban, az beárazódik a szerződésekbe, a hitelekbe, a gazdaságnak ezzel kell együtt élnie. A költségvetés nem versenyezhet a 18 százalékos egynapos betét kamatával, de látjuk a diszkont kincstárjegyek hozamemelkedését" - mondta Varga Mihály.
Ezeknek előbb-utóbb befellegzik, semmi se tart örökké.....Max. ha egyet nyernek még.. A végleg megszűnő eu-s pénzek és euró nélkül csak dagonya lesz itt, nem mellesleg hihetetlen fejletlen az egész ország.....Ez a kormány úgy ahogy van alapból buta, önerőből semeddig se tudnánk létezni...
Gondolod? nem bízik abban, hogy megvédi a rendszer? Miért vállalta el? egy ideig a kormánnyal futott, azután hirtelen megvilágosodott, és mossa a szennyesét? Vannak tettei, melyek felelőssége alól nem tud kibújni, hiába okoskodik most.
Menekül a felelősség alól.... Bedőlés előtti helyzet lehet...
Törölt felhasználó2023. 03. 08. 12:08
#8154
Érdekes, hogy az MNB részéről ez a második kritikus beszólás. - vajon miért ilyen kritikus? és ilyen nyíltan? szemben a propaganda szöveggel - nem fél, hogy retorziók érik? egyszemélyes diktatúrában egyik napról a másikra hullanak a fejek.
Újabb kemény beszédet tartott Matolcsy György a parlamentben: negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány. . Matolcsy György, az MNB elnöke az Országgyűlésben tartott beszédében elmondta, hogy a kormánynak az előző 10 évvel ellentétben ezúttal nincs célja a következő 10 évre, és Orbán Viktor miniszterelnöknek - aki magánbeszélgetés során osztotta meg ezt a gondolatát Matolcsyval - nincs igaza abban, hogy a teljesítményt nem kell mérni - mondta a jegybankelnök. Emellett Matolcsy kritizálta az árstopokat, a költségvetési hiány elengedését, és felhívta a figyelmet rá, hogy több ország is lehagyott minket fejlettségben.
Úgy sem lehet hatékony, ha nem a jó gazda gondosságával gazdálkodik, hanem amíg van pénz a kasszában és kilátásban (Eu...), addig költ, mintha nem lenne holnap.
Igen, a magyarokra terhelték át az államadósságot, ők viselik a nagyobb terhet. Forintkát lehet nyomtatni nekik akármennyit, de a dollár- és euróadósság az nem nyomdafestéktűrő. :-)
Szerintem bőségesen elég lenne csak a top 100 NER oligarhának visszaadnia a vagyonát. Az én 60%-omról szivesen lemondok mivel én nem kaptam az állambácsitól semmit ( még a CSOK féle morzsákból sem ) ellenben Tiborcz úr, szíj úr és Mészáros úr 50-100-400 milliárdjaival.
Tehát itt van az államadósság fedezete. Bizony, a lakosságnál. Indulhatnánk teljesen tiszta lappal, ha minden magyar a pénzügyi megtakarítása 60%-át odaadná az államnak. Ekkor emegszűnne az államadósság.
Mennyi vagyona van a magyaroknak? 2022 IV. negyedév végére 83 939 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 907 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6 080 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 426 milliárd forint volt 334 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás 801 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 573 milliárdos negyedéves növekedéssel 69 513 milliárd forintra nőtt. A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány csupán 12 milliárd forinttal emelkedett, a látra szóló betétek állománya pedig 306 milliárd forinttal csökkent, láthatóan elkezdtek beépülni az inflációs várakozások a háztartások döntéseibe és léptek az inflációs védelem érdekében, illetve a fogyasztási szint fenntartásához is többletforrások szükségesek – írta elemzésében Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. https://piacesprofit.hu/cikkek/kkv_cegblog/mennyi-vagyona-van-a-magyaroknak.html?utm_source=rss&utm_medium=referral
Feltételezve, az infláció trendszerű csökkenése mellett az összes belső és külső gazdasági tényező is megfelelően alakul: első körben az október közepén a bevezetett átmeneti, célzott intézkedések fokozatos kivezetésére kerülhet sor – állítja Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. – tette hozzá Virovácz Péter, aki úgy véli, hogy az MNB átmeneti, célzott eszközeinek kivezetése után az alapkamat csökkentése leghamarabb az év közepe felé valósulhat meg. . Az infláció megtörése türelemjáték, fontos a türelmes megközelítés, különösen ha közben gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni – mondta a Napi.hu-nak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. „Fontos a türelmes megközelítés, különösen, ha közben egy gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni. Az alapkamat csökkentésének kérdése nincs a horizonton” – emelte ki Virág Barnabás.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.