Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Stiv
Stiv ma, 11:11
#8265
Elég szépen fog kinézni az MNB idei teljesítménye is.
Az első félévben 386 milliárdos veszteséggel zárt az MNB.
2021-ben fordult a kocka , azóta tartósan veszteséges a központi bank, emiatt a jegybank tőkéje már tavaly negatív tartományba fordult.
A jegybank a jövőben maga előtt görgeti majd az adósságát, és a következő évek nyereségéből fizeti majd ki, az állam pedig csak akkor pótolja ki a veszteséget, ha az MNB sokáig nem tudja rendbe hozni a költségvetését.
Stiv
Stiv ma, 10:45
#8264
tavalyi, 14 éve nem látott megtorpanás után ismét dinamikusan emelkedik a forgalomban készpénz állománya Magyarországon – mutatják az MNB hétfőn közzétett adatai. Szeptember végén 7,7%-kal több forint készpénzt használtunk, mint egy évvel korábban, a valutatartás viszont csökkent legutóbb, ebben az utóbbi időszak forintgyengülése hozhat újabb fordulatot. 
A jegybank statisztikái szerint szeptember végén 8664 milliárd forintnyi készpénz állt a jegybank mérlegének forrásoldalán. 
A forint készpénzállomány mellett említést ér a valuta is, erről második negyedéves (június végi) adatok állnak rendelkezésre. Ekkor 638 milliárd forintnyi valuta volt a magyar gazdaságban, ami azt jelzi, hogy a forgalomban lévő készpénz kevesebb mint 7%-a volt valuta. 
A valuta állománya 2023 közepéről 2024 közepére 6,5%-kal csökkent...
10:11Rég láttunk ilyet: újra beleszerettek a magyarok a készpénzbe?
Stiv
Stiv 2024. 09. 24. 14:00
#8263
Stiv
Stiv 2024. 07. 23. 14:02
#8262
Stiv
Stiv 2024. 06. 18. 14:03
#8261
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 7%-ra mérsékelte irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank. A lépés megegyezik a várakozásokkal, a piaci szakértők csaknem teljesen egységesen azt várták, hogy a jegybank lassítani fog az elmúlt hónapokban megszokott 0,5 százalékpontos kamatvágási tempóhoz képest.
A 25 bázispontos kamatcsökkentés a kamatciklus "lesimításának" tekinthető, hiszen júliustól várhatóan már nem lazít tovább a jegybank.
Stiv
Stiv 2024. 06. 18. 14:00
#8260
Stiv
Stiv 2024. 05. 21. 14:00
#8259
Stiv
Stiv 2024. 03. 26. 14:00
#8258
Stiv
Stiv 2024. 02. 27. 14:00
#8256
geza77
geza77 2023. 11. 24. 08:56
Előzmény: #8254  geza77
#8255
"Mindaddig amíg egy adott ország szembe nem néz a gazdasági realitásokkal, nem lép le a politikai/gazdasági populizmus útjáról, és nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek a valódi, hosszútávú organikus gazdasági növekedést támogatják (pl: oktatás fejlesztése, szakképzett, demokratikus intézményrendszer erősítése, jogrendszer gyors, átlátható működése), addig kénytelen-kelletlen egyre jobban belesodródik a látható és a rejtett elinflálásba. Magyarország ezen az úton halad továbbra is, annak ellenére, hogy az Európa-rekorder inflációs „eredmények” (amely legalább 50%-ban a gazdaságpolitikai hibáknak köszönhető) után most várhatóan egy ideig még jobb hírek jönnek hivatalosan az inflációs frontról."
geza77
geza77 2023. 11. 22. 08:06
#8254
a nem látható infla
"Ugyanakkor van más módja is annak, hogy a kevesebb/nem elegendő erőforrás ellenére megpróbálja egy kormány fenntartani a népszerűségét, méghozzá a rejtett infláció segítségével. A klasszikus infláció az, amikor a zsemle 50 helyett hirtelen 100 forintba kerül. Trükkösebb módja az, amikor továbbra is 50 forint, de csak kisebb zsömlét kapunk érte. Ezeket a helyzeteket azonban még könnyen tudja kezelni az inflációs statisztika. Amikor azonban mondjuk a zsemle minőségét rontják, azt már nehezebb megragadni. A közszolgáltatások esetén pedig szinte lehetetlen, pedig itt is ugyanaz történik: ugyanazért a pénzért (befizetett adó) kevesebb szolgáltatást kapunk. Például, ha eddig 1 km-re kellett mennem a háziorvoshoz, most azonban a körzetösszevonások miatt 10 km-re kell járnom, és esetleg kevésbé elérhető a háziorvos, az bizony azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzért (befizetett adó!) kevesebbet kapok, ráadásul még az explicit költségeim (idő, üzemanyag) is nőnek. Ez infláció, de semmilyen statisztikában nem jelenik meg. Ugyanígy infláció, ha bizonyos orvosi vizsgálatok/beavatkozások, amik eddig ingyenesek voltak, mostantól pénzbe kerülnek, vagy a várólisták hosszának növekedése. Szintén infláció az is, hogy az oktatásban egyre kevesebb szolgáltatást kapnak a gyerekek, mivel nincs elegendő tanár. Az útdíjak kiterjesztése (https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/26/utdij-e-matrica-dijkoteles-utak/) szintén pár nappal ezelőtti példa arra, amikor pedig konkrétan többe kerülnek a közszolgáltatások/korábban ingyenesek lesznek fizetősek. Szintén eklatáns, és sajnos hamarosan egyre fájóbb, állam által generált probléma lesz pl. a vízvezetékrendszer leépülése a „rezsicsökkentés” miatt: itt az történt,"   http://www.zsiday.hu/blog/rejtett-infl%C3%A1ci%C3%B3
Stiv
Stiv 2023. 10. 25. 13:33
Előzmény: #8251  signal2
#8253
13 év alatt nem sikerült megtalálni a jó irányt......Vannak országok akiktől lehetne tanulni de Magyarország erre is képtelen...Egyre kiszolgáltatott helyzetbe kerül az ország, a vasút is múlt századi színvonalon.....A fővárost se sikerül modernizálni , hihetetlen egy buta kormány.....
Stiv
Stiv 2023. 10. 25. 13:14
Előzmény: #8250  BKKT
#8252
Probléma lehet abból is ha tartósan 7-8 %-nál beragadnak a kamatok , az is komoly kamatkiadás lesz...Sok a 2000 milliárd is nemhogy a 4000...
Mondjuk az is kérdés , hogy miként akarja / tudja az MNB csökkenteni a veszteségét... Még az is lehet, hogy tovább nő a veszteségük aztán majd évek múlva kifizeti az állam... .
Én úgy látom , hogy ameddig fejetlenül emelkedik forintban az államadósság ,addig  nem fog tartósan a forint se erősödni......A mostani állapot szerint nagy mutatvány lenne az is ha 370-es árfolyammal csatlakoznánk az euróövezethez...
signal2
signal2 2023. 10. 25. 12:26
Előzmény: #8249  Stiv
#8251
Paks II kb 10.000 mrd, vízvezetékhálózat 2000 mrd, vasút 2-3000 mrd. Az a baj, hogy amikor volt pénz, akkor stadionokra és yachtokra költöttünk, most meg letolt gatyával nézzük, ahogy összeomlik az infrastruktúránk.
BKKT 2023. 10. 25. 11:31
Előzmény: #8249  Stiv
#8250

Meg is fogja haladni a 60-ezer milliárdot-4000-et a kamatok fognak húzni rajta... és akkor még ott lesz egy 5%-körüli költségvetési hiány is...
3%-körüli a terv, de ezt majd átírják, mit tették eddig is...
Stiv
Stiv 2023. 10. 25. 11:24
Előzmény: #8246  BKKT
#8249
Ha így megy , akkor jövőre már közelebb lesz a bruttó adósság a 60.000 milliárdhoz...  Egyelőre nagyon pazarlóan / bután működik az ország és még ott van / lesz a PAKS 2 is... 
BKKT 2023. 10. 25. 11:15
Előzmény: #8247  bigyula
#8248

Ne vagy egészen pontos...
Nem vagyunk már 10 millióan, legutolsó adat szerint 9.6 de azóta ez is tovább csökkent 9.5 lehet a tényleges vagy egy kicsit alatta.
Az elmúlt évtizedben rengeteg határon túli települt vissza és kapott magyar állampolgárságot is, számuk több százezer lehet... Ez miatt nem lett még látványos csökkenés a magyar népességben..
A népesség gyors csökkenése most fog elindulni látványosan és hamar 9millió alá fog csökkenni a magyarok száma...
Úgyhogy lehet számolni úgy, hogy a csecsemőtől az aggastyánig már most is bőven 6 millió fölötti adósság van koponyánként .... Ez kibaszott sok---- egy 4 tagú családnak már 24 millió+ a kamatok....
bigyula 2023. 10. 25. 11:00
Előzmény: #8246  BKKT
#8247
Lefordítom a fideszokosoknak: minden magyar állampolgárnak (a csecsemőknek is) van kb. 5.3-5.4 millió Ft államadósságuk. Annak is, aki azt hiszi nincs tartozása...
BKKT 2023. 10. 25. 10:54
Előzmény: #8245  Stiv
#8246

"A második negyedév végére a GDP 75 százalékára nőtt az államháztartás bruttó adóssága – mutatják az államháztartás előzetes pénzügyi számlái, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) publikált. Az adósság számszerűen (az Eximbankot is figyelembe véve) 52 727 milliárd forint volt."
Ez még az első félévi, azóta tovább nőtt.....
Stiv
Stiv 2023. 10. 25. 10:51
Előzmény: #8244  BKKT
#8245
 Akkor még szebb a kép, ezeknél államadósság csökkenés sose lesz...
BKKT 2023. 10. 25. 10:46
Előzmény: #8243  Stiv
#8244

Plussz az Eximbank adóssága.... azzal együtt 55000 milliárd körül kell legyen....
Stiv
Stiv 2023. 10. 25. 10:26
#8243
A központi alrendszer adóssága (ÁKK):
2023.09.30.
49 961,45 milliárd HUF.
.
Itt is van az 50 ezer milliárd adósság.....Nehezen jönnek rá, hogy amit csinálnak annak gazdaságilag semmi értelme....
Stiv
Stiv 2023. 10. 24. 14:00
#8242
BKKT 2023. 10. 07. 11:15
#8241

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek