Zsiday: ugyanaz történik most, mint a 2001 és 2003 közötti időszakban
Nagyon tisztelem Zsiday urat. De szerintem téved.
Az összehasonlitása a 2000-es buborék kidurranással a legjobban a belinkelt SandP500 P/E grafikonon látható.
2000 -ben a P/E=35 volt, ma pedig 19! ha hozzávesszük, hogy idén közel 10%-os nyereségnövekedés valószinű az index cégeinél, akkor méginkább nyilvánvaló, hogy mind az amerikai mind a német index mostani értékeltsége kb most felel meg a 2003-as visszaesés mélypont értékeltségének. Hova esnének a részvények miközben ütemesen nő a nyereség?
http://www.multpl.com/
Olvass utána, talán megérted. (Javaslom a japán jegybank elmúlt pár éves állampapirfelvásárlásának történetét, a FED és az EKB hasonló mennyiségi lazitása folymatát tanulmányozd. Utána beszélgessünk.)
Te nem erted az alapokat. A kibocsátott pénz nem más mint az állam adóssága és ezen az se változtat ahogy Te mondod onmaganak tartozik ami sajnos nem igaz. Ugyanis a kibocsatott bankó egy kotelezettség az allam részérol es nem onmaganak tartozik hanem azoknak akik a bankó tulajdonosai,Te vagy En vagy egy cég stb.pl Te ezt penzt fizeted be adókent. Ha meg ujabb es ujabb hitelt kap a jegybantól akkor az adósság megis csak novekszik.
Nos ebben egyetértünk. Az eszközárak robbanásszerű emelkedése az elmúlt évek monetáris politikájának az eredménye. De az meg annak volt a szükségszerű következménye, hogy az államok mint egy kábitószeres ámokfutásban teljesen eladósodtak a válság előtti évtizedekben.
Sajnos ennél jobban nem tudok alászállni. ha nem értetted, akkor nem az én hibám :) De hidd el nagyon jól lehet anélkül is létezni, hogy valaki megpróbálja megérteni a pénzpiacok működését.
Igen ez öngól, de nem az enyém. Ebben az esetben a SocGen-t kérdezd miért csinálják. Mert az tény, hogy az eladott leánybankok nyereségesebbek voltak, mint a megmaradt anyabank Franciaországban , Romániában és Csehországban.
Tévedsz. Ha a japán jegybanknál landol az államadóság, és a jegybank tulajdonosa az állam, akkor az állam önmagának tartozik. Örökidőkre ott maradhat a felvásárolt államkötvény Illetve lejáratig, amikor az állam kifizeti a jegybanknak a kötvényt egy ugyanolyan összegű ujonnan kibocsájtott kötvény kibocsájtásából kapott pénzből. Ezt a jegybank ugyanúgy felvásárolja, de amennyiben ott a szabályok megengedik (EU-ban nem,) akkor közvetlenül is elfogadhatja a jegybank az ujonnan kibocsájtott kötvényt a régi, lejárt kifizetéseként. Az első kérdésedre a valóság ad választ. Ténylegesen magas infláció nélkül folyik a pénzmennyiség exponenciális szaporitása. Ez normális esetben már eddig is komolyabb inflációhoz kellett volna hogy vezessen. Ez nem történt meg. Egyik oka lehet ennek az hogy az eladósodott államok visszafogják kiadásaikat és ez önmagában is csökkenti a keresletet a piacon. Márpedig infláció ott van ahol a kereslet tartósan és jelentősen meghaladja a kinálatot. Ekkor a pénz értéke csökken (elinflálódik.) Második okként kétségtelenül segitett az elmúlt 4 évben az is, hogy a 100 dollár feletti olajár hosszú ideig 30-50 dollár között volt és most sem több mint 60 dollár. A harmadik oka lehetett az is, hogy a válság kiszórta a gyengébb gyártó-szolgáltató cégeket és amelyek életben maradtak, azok komoly termelékenység növekedést tudnak felmutatni. A negyedik ok pedig az, hogy a nagy gyártóbázisok még a mai napig nem közelitették meg kapacitásuk határát. (Minél jobban megközelitik annál olcsóbbak , azaz az egységnyi termék előállitása egyre kevésbé költséges. De ha a kapacitáskihasználtság megközeliti a 100%-ot, akkor a szükséges beruházások növelik majd a termelés költségét és az már elvezet egy komolyabb inflációhoz.)
A kockazat meg óriasi mivel a bizalmat rengeti meg és az állam piaci kontroll nélkul azt vesz amit akar mint ahogy ezt latjuk pl az eszkozarakba menekitik a penzuket.
Ezzel is ongolt rugtal. Aźt irod korabban hogy a 0 kamatnal a bankoknak nincs forraskoltseguk most meg azt irod olyan bankokat vesz az otp amelyek nyeresegesek megis eladjak konyv szerinti arfolyamon.
Elertektelenitik az adossagot.... Onmagadnak mondasz ellent. Ha nincs inflacio akkor hogy fog az egyre nagyobb tomegu adossag elertektelenedni. Azzal pedig hogy a japan jegybank vasarol allampapirt az allamadossag megint csak nem csokken. Sot az adossagtomeg novekszik.
Tévedsz. Hiába nincsenek betéti kamatok, (illetve gyakorlatilag nulla,) a marzsok a bankoknál (hitelkamat minusz betéti kamat) fele a válság előttieknek. Ezen nincs mit vitatkozni ezek tények. csupán venni kell a fáradtságot és megnézni a banki eredményszámitásokat 2006-8 között és az elmúlt 5-7 évben. Persze hogy az ilyenkor az egyedüli megoldás. ha már a marzsok kicsik, akkor a hitelmennyiséget kell növelni. De! A szigoritott tőkemegfelelőség miatt ez sem olyan egyszerű már. Ezen kivül pedig ahogyan irtam előbb, a kockázati tartalékképzés is szigoritott. Nem sokan tudják, de ma már a hitelek azon részére is is tartalékot kell képezni amelyik teljesitő! (Azaz egy napot sem késett a törlesztés.)
Az OTP abból profitál, hogy az EKB egyszerre: - negativ alapkamatot tart, (nem lehet komoly marzsokat realizálni fejlett piacokon, de a vadkeleten ez sokkal kedvezőbb a bankoknak) - az elmúlt években folyamatosan emelte a minimális tőkemegfelelőséget (OTP itt már korábban is jó volt, de a nyereségéből ezt javitani tudta az elmúlt években,) - a kockázati tartalékképzés alapjait szigoritotta, (itt az OTP a válság eleje óta a konkurenciánál sokkal prudensebben tartalékolt, igy ez a 2019-es szigoritás nem érintett) Az OTP abból is profitál, hogy a fenti intézkedések hatására a konkurens bankok (miután részvénykibocsájtással nem tudnak tőkét növelni, nyereségből még kevésbé, ezért eszközöket adnak el. Vagy tevékenységi kört, vagy leánybankokat kompletten. És miután olyan leánybankot nem tudnak rendes áron eladni, ami nem nyereséges ezért pont a jól működőket áldozzák be. (Az OTP igy vett 7db SocGen bankot az elmúlt 2 évben, annak ellenére, hogy azok szépen nyereségesek voltak, könyvszerinti áron alul.)
Node, ha a bankok vergődnek, akkor pl. az OTP kivétel? Lényegében már egy nemzetközi bank, nem is éppen kicsi, de a részvény árfolyama csak nő és nő megállíthatatlanul. Mi erre a magyarázat?
Ma már látható, hogy Zsiday úr egy évvel ezeklőtt tévedett. Az amerikai indexek idén 26-42%-kal mentek fel idén. A BUX is rekordokat döntögetett.A többi tekintélyes elemzővel együtt idén nem ő sem ismerte fel a nullkamatkörnyezet miatti hozaméhséget, ami hajtotta tovább az eszköárakat. No mindegy, jövőre új év új lehetőség. Mi lesz jövőre? A témával Zsiday úr szeptemberben foglalkozott utoljára, azóta nem irt róla, igy feltételezem, hogy álláspontja nem változott: http://www.zsiday.hu/blog/ennyi-volt-v%C3%A1ls%C3%A1g Most már nem vár válságot 2020-ra. Szerinte a kibontakozó válságot 2018-19-ban elfojtották, ráöntötték a világ minden pénzét (és még annál is többet) a világra. Cserében az eszközárak elszálltak. Még mindig nem simerte fel, hogy az államok 2018-ra elértek egy olyan eladósodottsági szintet amelynél már nincsen más alternativa. 1. verzió: vagy pár nagybefektető fogságában vergődve az államok a következő párszáz évben minden forrásukat az adóság kamataira költik, 2. verzió: vagy elértéktelenitik az adóságot. (A japán jegybank már a gigantikus állampapirállomány többségét felvásárolta új pénz teremtéssel. A többi is ezt csinálja csak kevésbé látványosan.) Az utóbbit teszi könnyebbé az, hogy az infláció mindenhol alacsony, de megsúgom ha majd magasabb lesz akkor sem sietnek az alapkamatok olyan szintű emelésére, ami valódi reálkamatokat hozna azoknak, akik a pénzt nem eszközökbe fektetik (részvény, ingatlan, nyersanyag stb.) Tehát folyik egy pénz átszivattyúzás. Azoktól akik minimális kockázatot bevállalva betétben állampapirban tartják a pénzüket , (ülnek rajta és megadóztatják a világot), azok felé, akik magasabb kockázatot bevállalva eszközökbe fektetnek, szerencsére legalább részben olyan eszközökben ahol ez a pénz a korábbinál nagyobb megtérülés hoz, új termékeket eljárásokat dob a piacra, előreviszi a világgazdaságot Hogy ez a monetáris politika magát a konjunktúrát is veszélyezteti? Nos ez is igaz. Hiszen ebben a nullkamatos környezetben a banki működés nem nyereséges igy nem tudja a gazdasági fejlődést egyre fokozottabban támogatni. Hiszen a bankrendszer, a hitelezés már a középkor eleje óta fontos része volt a gazdasági fejlődésnek. Szécsényi nem elsőként ismerte fel a hitel jelentőségét. Tehát a bankok eddig is szenvedtek ebben a nullkamatos környezetben és ha továbbra is ugyanolyan buták maradnak, akkor továbbvergődnek. Hozzá kell hogy szokjanak, hogy ez a piac többé nem tudja eltartani a XIK. századi banki struktúrákat az akkori kltségszerkezettel és annyi bankkal. Banki konszolidáció jön, mert jönnie kell. A szabályozói oldalnak ezt segiteni kell és nem akadályozni. Ez lesz a fő megoldandó probléma a jövő évben.
Nagyon tisztelem Zsiday urat. De szerintem téved. Az összehasonlitása a 2000-es buborék kidurranással a legjobban a belinkelt SandP500 P/E grafikonon látható. 2000 -ben a P/E=35 volt, ma pedig 19! ha hozzávesszük, hogy idén közel 10%-os nyereségnövekedés valószinű az index cégeinél, akkor méginkább nyilvánvaló, hogy mind az amerikai mind a német index mostani értékeltsége kb most felel meg a 2003-as visszaesés mélypont értékeltségének. Hova esnének a részvények miközben ütemesen nő a nyereség? http://www.multpl.com/
Zsiday: ugyanaz történik most, mint a 2001 és 2003 közötti időszakban
Az összehasonlitása a 2000-es buborék kidurranással a legjobban a belinkelt SandP500 P/E grafikonon látható.
2000 -ben a P/E=35 volt, ma pedig 19! ha hozzávesszük, hogy idén közel 10%-os nyereségnövekedés valószinű az index cégeinél, akkor méginkább nyilvánvaló, hogy mind az amerikai mind a német index mostani értékeltsége kb most felel meg a 2003-as visszaesés mélypont értékeltségének. Hova esnének a részvények miközben ütemesen nő a nyereség?
http://www.multpl.com/