De mégha csak a villanykörtébe épített izzószálra korlátozzuk is a tévedést, az is simán tárgy, mégsem a fényvisszaverődés miatt látható... elég sok még (errefelé) a bevilágítandó sötétség.
A csillagok fényét (amit csillagoknak látsz) nem visszaverve látod, hanem az direkt a csillagokból érkezik. Az egy másik kérdés, hogy egy másik csillag eltérítheti (lásd a mi napunk), ezzel bizonyították Einstein egyik elméletét. Tehát amikor nézed, akkor egyenesen látod, de nem biztos, hogy a valóságban ott van.
Az, hogy a napunk meg tudja világítani a bolygóinkat és holdjainkat ( a naprendszerben), azért látjuk a őket a Földről, mert ők visszaverik a fény nagy részét. Lásd Holdfogyatkozás (ha a kettő közé kerül a bolygónk, akkor nagy részét nem látod, mert a Föld veri vissza.
"...Tehát olyan nincs, hogy látsz egy tárgyat de nem veri vissza a fényt. ..."
Ezt nem egészen értem. Egy sötétben világító villanykörte pld. minden tekintetben tárgy(nak) mondható, de ennek ellenére mégsem azért látom mert visszaveri a fényt, hanem mert kibocsátja azt...
Mindenről, amiről beszéltem, azt nem a "tudományos" mélységeiben értem, hanem a józan paraszti ész szerint. Tehát amikor azt mondom például, hogy "visszaveri a fényt" akkor arra gondolok, hogy mint egy tükör. Vagy, mint egy fényvisszaverő prizma. Nem tudom, hogy miért kell ilyen hatalmas szellemi magasságokban lenni, hogy mindent olyan szuperiskolázottságú szellemiségben kell értelmezni? Tudod, vannak a normális hétköznapi beszélgetések és értelmezések két ember között. Vagy csak ezzel szeretnél belekötni a mondandóm tartalmába? A butaság meg az én nézőpontom szerint ez: Ha megvilágítok itt valakit a Földön az nyilván látható, mert visszaver fényt és nem elnyel, de NEM VILÁGÍT, nem produkálja azt, amit mondjuk a Hold, hogy fényforrásként kezd üzemelni és így - ahogy írtam - az össze többi csillag is ezt teszi, amik millió fényévekről - négy éves távolságból - is továbbtükrözi a fényt, és FÉNYLIK - nem szimplán látható, hanem FÉNYT KÉPES KIBOCSÁTANI - ilyen távolságra is.
Ha az első mondatodban levő tévedést megérted, akkor rájössz a többi hülyeségre.
Szóval ha valamit megvilágítasz és azt elkezded látni, ez azért van mert a megvilágított tárgy visszaveri a fényt. Tehát olyan nincs, hogy látsz egy tárgyet de nem veri vissza a fényt. Amíg ezt nem érted meg addig ne gondolkodj tovább.
A prizmát a fény irányának megtörésére használják, a fény visszaverésére a tükör szolgál.
Ui:a sötét anyagot azért nevezik sötét anyagnak mert nem verödik vissza róla a fény, ezért az emberiség soha nem fogja látni a szemecskéjével.
Szerintem elég érdekes az, hogy ha valamit megvilágítok, az nem simán látszik, hanem elkezd fényt visszaverni a csillagok esetében.Mindegyik elkezdi "visszaverni" a fényt. Nem szimplán láthatóak, hanem mindegyik elkezdik visszaverni a fényt, de olyan mértékben - lásd a Hold - hogy az éjszakai sötétségben fényforrásként is képes "üzemelni". ÉS ami még külön tetszik a dologban, az ez másik része: "A legközelebbi csillag a Nap, a következő legközelebbi a Proxima Centauri, amely 4,2 fényévre található, tehát a fény 4,2 év alatt ér ide onnan" https://hu.wikipedia.org/wiki/Csillag A távolság. Szóval elvilágítunk több csillió kilométerre, majd ott belekoppan a fény egy bolygóba, ami természetesen prizmaként nekiáll visszaverni a fényt olyan vehemenciával, hogy meglátjuk mi is. Nekem ez teljesen logikus és elfogadható, hiszen megtapasztalom ezeket a fizikai jelenségeket itt a Földön a mindennapjaimban, miszerint ha megvilágítok valamit egy kilométerről, az nem, hogy látható lesz, hanem vissza is veri prizmaként a fényt, amivel megvilágítottam. De lefogadom azt, hogy : a, minden bolygón az ott lévő gázok - légkör - miatt azok mindegyike a világűrben - kivéve fekete lyukak - így "működnek" - prizmaként - illetve erre a jelenségre több milló kilométerre is képesek. Szóval elképzelem emellé még azt is, hogy milyen erős fény éri csak őket, hogy ha ilyen mértékben még vissza is verik erősségben - lásd 4 év alatt ér ide a fény, tehát van "ereje" haladni - minden teljesen elfogadható, mert az ugye a világűr a bolygókkal, ez meg itt a Földön csak a "mindennapok" és nem számít, hogy az egyik megtapasztalható józan paraszti ésszel működő rendszert felülírjuk egy "tudósok" általi megmagyarázással, hogy ez miért is nincs így máshol.
Innen (mármint a Földről) nem lehet csak úgy dolgavégezetlenül meglógnia az embernek, hogy aztán máshol kezdjen garázdálkodni...:)... de ezt már többször kifejtettem ebben a topikban korábban is.
"...Miért is nem lehet másképp "tételezni"? Ki állítja ezt? És milyen alapon?..."
Bölcs belátás szükséges hozzá. Anélkül nem megy. "Egy a szükséges dolog"... idéztem az előbb Jézus szavait az Evangéliumból. Jézus éppen Bethániában időzött a három testvér, Lázár, Márta és Mária házában. Beszélgetésbe kezdett a háziakkal, miközben Mária, az egyik nőtestvér leült elé és úgy hallgatta Őt, emiatt egyedül Mártára maradt a vendég kiszolgálásának konyhai foglalatossága... később ezért megkérte Jézust, hogy feddje meg nyilvánosan a "lustaság"-áért a testvérét, Máriát:
"...Lőn pedig, mikor az úton menének, hogy ő beméne egy faluba; egy Mártha nevű asszony pedig befogadá őt házába. És ennek vala egy Mária nevezetű testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az ő beszédét. Mártha pedig foglalatos volt a szüntelen való szolgálatban; előállván azért, monda: Uram, nincs-é arra gondod, hogy az én testvérem magamra hagyott engem, hogy szolgáljak? Mondjad azért néki, hogy segítsen nékem. Felelvén pedig, monda néki Jézus: Mártha, Mártha, szorgalmas vagy és sokra igyekezel: De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik ő tőle." (Lukács, 10,38-42.)
Azonnali "in situ" belátás nélkül Mária sem ülhetett volna le csak úgy Jézus előtt, lazán odahagyva a házimunkát (értsd: világi elfoglaltságokat).
Amit ma megtehetünk és jó, azt nyilván csináljuk is meg. A tervezés ilyen időtávokban azért fontos, mert szívesen megvalósítanánk valamit, de tudjuk, hogy bizonyos dolgokat még nem fedeztünk fel hozzá. Ahhoz például, hogy arrébb költözhessünk, meg kellene találni a módját annak, hogy a csontvelőnk természetesen működjön továbbra is. De szerintem ahány tudomány, annyi féle problémát mondanának a szakik az "arrébb költözés" elméletére.
De vissza az eredeti problémára nyilván nem kell, hogy ideérjen a Nap ahhoz, hogy kipusztuljon az élet. Ha csak a változását nézzük, simán tehet olyan dolgokat addig is, amikről ma fogalmunk sincs.
". A világ Kezdete is tervszerű aktus volt, a világ Vége is tervszerű aktus lesz. Mindezt nem is lehetséges másképp tételezni". "Mindezt nem is lehet másképp tételezni". Na itt a gubanc! Miért is nem lehet másképp "tételezni"? Ki állítja ezt? És milyen alapon? Azért mert valakik azt állítják, hogy higgyük el hogy így van?
Részemről teljes hiábavalóságnak tartom 5 milliárd... avagy 500 millió, de még 500 vagy 50 évre is "előre tervezni". A világ Kezdete is tervszerű aktus volt, a világ Vége is tervszerű aktus lesz. Mindezt nem is lehetséges másképp tételezni (már amennyiben valaki kellő komolysággal belegondol ezekbe).
Ha valami fontos dolgot ma megtehetünk (lásd: "Egy a szükséges dolog"), épp' ezért ne halogassuk, mert könnyen lehet h. végül szimplán elfogy hozzá az idő...
Köszi a választ. "Kukker kolléga azt írta lentebb, hogy szerinte "nincsenek repkedő
golyobisok valami vákuumos térben..."... (vélhetően "golyobisok" alatt a
bolygókra gondolt). Részemről én nem osztom ezt a véleményét". Kérlek tájékoztasd erről "Kukker kollega"-t is. Megjegyzem, örülök annak, hogy ismét "egymásra" találtunk. Folyt.köv.
Kukker kolléga azt írta lentebb, hogy szerinte "nincsenek repkedő golyobisok valami vákuumos térben..."... (vélhetően "golyobisok" alatt a bolygókra gondolt).
Részemről én nem osztom ezt a véleményét, hiszen a Szentírás több helyütt is azt közli az emberekkel, hogy mind a nagyobbik világító test, mind a kisebbik világító test, mind pedig a csillagok Isten teremtésének produktumai. Bolygókról a Biblia nem tesz külön említést, noha a görög "planétész" szó értelmét a bolyongó, kószáló, kósza melléknevekkel lehet visszaadni. Júdás apostol (aki nem keverendő az áruló Júdásdal) azt írja a levelének 13. versében, hogy "tévelygő csillagok" (görögül: 'asztéresz planétai')... az ókorban elterjedt nézet volt a bolygókat is csillagoknak nevezni, noha a fenti kifejezés megkülönbözteti az állócsillagokat a "boly(on)gó csillagok"-tól, azaz a bolygóktól. Végtelenül mély bölcsességek vannak ebbe a témába is belerejtve...
Visszatérve kukker kolléga megjegyzéséhez, ha szigorúan vesszük, akkor minél messzebbre távolodunk fizikai mértékegységekben mérve "önmagunk"-tól, a dolgok annál kevésbé valóságosak. Az ég csillagai ebből a kitekintésből csupán virtuális valóságok, hiszen ad abszurdum az is feltehető volna, hogy perpill már egyikük sem létezik "kézzelfogható" valójában, csupán az egykori fényüket látjuk.
Érdemes ehhez azt is hozzágondolni, hogy a Szentírás szerint a világvégekor a teljes látható égbolt úgy fog feltekeredni, mint amikor egy könyvtekercset feltekernek az olvasása végén... (az ókorban a könyvek tekercs formában léteztek, ld. ehhez az Alexandria mozit).
Tudomány és Csillagászat