Elképesztően látványos videó az univerzumunk keletkezéséről 13,8 milliárd évet ölel fel egy 10 perces, YouTube-ra feltöltött timelapse videó. Egy másodperc 22 millió évnek felel meg, végigkövethetjük az univerzum evolúcióját: az ősrobbanástól az emberiség megszületéséig. https://www.youtube.com/watch?v=TBikbn5XJhg
Törölt felhasználó2018. 03. 13. 14:32
#18
Közkinccsé tette a GitHubon a Google azt a kódot, aminek letöltésével bárki csatlakozhat a neurális hálózathoz, amivel az exobolygó-vadászatra szakosodott Kepler űrtávcső adattengeréből próbálnak csillagászok új bolygókat kihalászni. A lépéstmegelőzte, hogy decemberben pár kutató sikerrel fedezett fel két exobolygót a Kepler már archivált adatainak átfésülésével. Ehhez a Google által kifejlesztett, az emberi agy idegsejtjeinek hálózatát másoló, gépi tanulásra épülő algoritmust hívták segítségül. https://index.hu/tech/2018/03/13/bolygovadaszatra_indulhatunk_a_google_segitsegevel/
Törölt felhasználó2018. 02. 20. 08:45
#17
A Föld legmagányosabbnak nevezett fája, a dél-tengeri Campbell-sziget lucfenyője világosan őrzi évgyűrűiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait, ezzel jelezheti az antropocén kor kezdetét - írja az MTI a BBC beszámolójára hivatkozva.Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború után indult, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű növekedése.A tudósok azt keresik, mi lehetne az a mérföldkő, amely az új korszak kezdetét jelzi. Chris Turney, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósa és kollégái szerint a Campbell-szigeti magányos szitka luc (Picea sitchensis) évgyűrűinek kémiája kitűnően mutatja a korszakváltást."Komoly jelöltünk ez a fa a korszakkezdő szerepre. Olyasvalaminek kell lennie, amely a globális hatást érzékelteti. Az északi félteke élővilágában található lenyomatok az emberi tevékenység minden fontosabb állomását jelzik. Ez a fenyőfa viszont azt szimbolizálja, milyen messzire hat az emberi tevékenység, hogy még ez a minden településtől távol eső fenyő is viseli a nyomát" - mondta Turney a BBC-nek.A szitka luc nem is honos a Campbell-szigeten, amely Új-Zéland déli csücskétől mintegy 600 kilométerre helyezkedik el. A fenyő természetes élőhelye északabbra van, ezt a példányt 1905 körül ültették el, talán egy nagyobb ültetvényt akartak kialakítani. Legközelebbi társa 200 kilométerre északnyugatra, az Auckland-szigeteken áll.Turney és kollégái mintát vettek a széles, világosan elkülönülő évgyűrűkből álló törzsből és megvizsgálták a gyűrűk kémiai jellemzőit. A radiokarbon, vagyis a C14 izotóp mennyisége hirtelen megnövekszik az 1965-ös év második felét képviselő évgyűrűben, ami a hidegháborús atomkísérletek kétségtelen jele, ugyanis a nukleáris tesztek megkétszerezték a légköri radiokarbon mennyiségét. A radiokarbont a fa szén-dioxidként, fotoszintézissel építette a szervezetébe.Mark Maslin, a Scientific Reports című tudományos lapban ismertetett kutatás brit résztvevője elmondta, hogy az évgyűrű későbbi, mint a légköri nukleáris kísérletek 1963-as tilalma, ám jól mutatja, hogy a korábbi robbantások maradványai az egész bolygót szennyezték és még a bioszférába is beépültek. "Ha az antropocén kezdő eseménye az úgynevezett nagy akceleráció, akkor ez a fa hordozza a tökéletes lenyomatot. Még izgalmasabb, hogy ezt a szitka lucot is az ember ültette oda, ahol magától nem nőtt volna, ettől lett olyan erőteljes emléke annak, amit a Földdel tettünk" - magyarázta Maslin.
A felvétel hétfőn este készült a dél-ausztráliai Glenelgnél – számol be a Mashable. A videón egy ritka villámtípus látható, amely nem a felhők és a talaj között, hanem a rétegfelhőkben alakul ki. A pókvillámok rendkívül erős, hosszú és szerteágazó horizontális felhővillámok. Az ausztrál Meteorológiai Hivatal az ABC-nek azt mondta, hétfőn két zivatar is keresztülvonult a térségben, így a régióban 24 óra alatt mintegy 280 000 villámot figyeltek meg. A zivatarok sokszor rövid életűek, a hét elején elhaladó viharok azonban kifejezetten sokáig tomboltak. https://www.youtube.com/watch?v=-s9QlnVdtWo
Törölt felhasználó2017. 12. 08. 17:44
#12
2017. december 6-án Alpha Zero leigázta a sakkvilágot.A fenti drámai kijelentést Simon Williams angol sakknagymester tette, így kommentálva azt a nagy horderejű eseményt, ami pontot tesz a sakktörténet ember gép elleni küzdelmét taglaló fejezetére. Több száz év emberi sakktudását sajátította el és haladta meg nyomban a google Deep Mind projektjének mesterséges intelligenciája Alpha Zero, mindössze négy órával azután. hogy beüzemelték, írja a The Telegraph.Az algoritmusnak mindössze a sakk alapvető szabályait, a felállást, a lépéseket tanították meg, illetve azt, hogy mi számít győzelemnek (azaz mattnak). Alpha Zero ezután pár óra alatt nagymesteri szinten kezdett játszani, teljesen új nyerési stratégiákkal, amiket jelenleg humán nagymesterek elemeznek (.pdf).A sakkgépek ember elleni győzelmi sorozata 1997-ben kezdődött, amikor az IBM Deep Blue nevű számítógépe megverte Garri Kaszparovot. A Deep Blue még azzal tudott nyerni, hogy programozói a már ismert sakkstratégiák legjobbjait táplálták bele, és ezeket alkalmazta Kaszparov lépéseit elemezve. Alpha Zero viszont gyakorlatilag nulláról indulva tanult meg önállóan sakkozni, saját maga ellen játszva. Jon Ludvig Hammer norvég nagymester úgy írta le Alpha Zero stratégiáját, mint “esztelen támadósakk”, ami mélységes pozíciójátékkal párosul........................ http://index.hu/tech/2017/12/08/uj_sakknagymestere_van_az_emberisegnek_egy_gep/?token=53d73bad85f410797ae4080469c9b0d2
A korábbiaknál sokkal mélyebbre pillantottak az univerzum titkaiba csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) chilei teleszkóprendszerével. A kutatók a VLT (Very Large Telescope, nagyon nagy távcső) MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) fényspektroszkópos műszerével dolgoztak, és minden eddiginél részletesebb adatokat kaptak az égboltnak arról a pici szeletéről, amire 2003-2004-ben a Hubble űrtávcső irányult.A Hubble Ultra Deep Field (HUDF) a Fornax csillagképben az űr egy kis részéről készült felvétel: a Hubble csaknem négy hónapig "exponált”, és az ez idő alatt befogott fény feltárta, hogy az amúgy tökéletesen üresnek, feketének látszó kis terület körülbelül tízezer galaxist rejt magában. A HUDF adatai a 13 milliárd évvel ezelőtti, fiatal állapotát mutatták meg az univerzumnak, amilyen nagyjából 400-800 millió évvel az ősrobbanás után lehetett. http://index.hu/tudomany/2017/11/30/minden_eddiginel_melyebbre_neztek_csillagaszok_az_univerzumba/
Felfedezték az első olyan kis égitestet, amely a csillagközi térből érkezhetett a Naprendszerbe. Erősen hiperbolapályán mozog, nagyon közel került a Naphoz, mégsem mutatott üstökösaktivitást. Egy más csillag körül kialakult egyszerű kisbolygó látogatta meg a Naprendszert. https://www.csillagaszat.hu/hirek/gyorshir-felfedeztek-az-elso-csillagkozi-kisbolygot/
Ez valóban rendkívüli esemény volt. Ha vannak fizikus fórumtársak, akkor engem nagyon érdekelne valamiféle magyarázat arra, hogy hogy lehet, hogy a gravitációs hullám 2 másodperccel gyorsabban ért ide, mint a gamma kitörés. Ezek szerint ugyanis a gravitáció gyorsabban terjed, mint a fény, ami az általam tanultak szerint nem lenne lehetséges. A triviális válasz nyilván az lenne, hogy nincsenek időszinkronban a globális megfigyelő rendszerek, és valójában a két hatást egyszerre érzékeltük, de mi van ha mégsem ez a bibi?
Tudomány és Csillagászat