• Hajnalban jelent meg a legutóbbi ausztrál kamatdöntő ülésről szóló jegyzőkönyv. A döntéshozó testület értékelte a fennálló folyamatokat, mely szerint a gazdasági növekedés jelenlegi üteme fenntartható, és idővel az infláció is emelkedésnek indulhat. Glenn Stevens ismét kiemelte a túlzottan erős ausztrál dollár negatív hatásait, a leköszönő jegybankelnök szerint a jelenlegi kamatszint összhangban van a növekedési, és inflációs célokkal, így a közeljövőben nem várható további kamatvágás. A jegyzőkönyv szerint külön foglalkoztak az ingatlanpiaci folyamatokkal, az utóbbi hónapokban csökkent az áremelkedés intenzitása, miután korábban több nagyvárosban eszközár-buborék alakult ki a tartósan alacsony kamatkörnyezet hatására. A következő kamatdöntő ülést már Philip Lowe fogja elnökölni október 4-én. A határidős árazások alapján jelenleg mindössze 27% az esélye, hogy az idei évben további kamatvágást hajt végre a jegybank. Az ausztrál dollár mérsékelten erősödött a ma hajnali kereskedésben az euróval, és az amerikai dollárral szemben.
• Nagyszabású intézkedéscsomagot jelenthet be holnap hajnalban a japán jegybank, bár jól érezhetően a jegybanki tanács tagjai megosztottak abban a kérdésben, hogy mit is tegyenek. További kamatcsökkentésről és a kötvényvásárlási kondíciók lazításáról is hallani spekulációkat. Már a teljes japán állampapír-állomány egy harmada van a japán jegybank kezében, hiszen 2013 óta folyamatos a vásárlás. Egyre többen említik, hogy a monetáris finanszírozás tilalma ilyen esetben alig látszik megvalósíthatónak, különösen, mivel tőzsdén kereskedett részvényinstrumentumokat (ETF) is gyűjt mérlegébe. Mindez azonban nem volt elég ahhoz, hogy az infláció emelkedjen és a jen gyengülő pályára álljon. Haruhiko Kuroda, augusztus végén Jackson Hole-ban elmondta, hogy "hezitálás nélkül” még tovább vághatják a kamatokat, illetve további mennyiségi lazítás vezethetnek be. "Jelenleg törvényi akadályai vannak a "helikopterpénz” bevezetésének, ugyanakkor a felvásárolható japán kötvények állománya egyre szűkül”- tette hozzá. Utóbbi mondat azért hangsúlyos, mert alátámasztja, hogy a japán jegybank már lehetséges forgatókönyvként tekint a helikopterpénz bevezetésére, és parlamenti konszenzus esetén valószínűleg nem lesz akadálya a vonatkozó törvények módosításának. Felmerült akár külföldi kötvények vásárlása is, ez azonban több jogi és monetáris problémát is felvet, ezért nem számítunk erre a megoldásra. Valószínű, hogy a jegybankot a kormány is követi szeptemberben egy újabb gazdaságélénkítő csomag bejelentésével.
• A svájci külkereskedelmi mérleg többlete a várt alatt alakult augusztusban. Az előzetes konszenzusban 3,27 milliárd svájci frank szerepelt, ezzel szemben csak 3,02 milliárd lett. A svájci frank árfolyama mérsékelt gyengülést mutat az adat megjelenését követően.
• A német termelői árindex ismét csökkent augusztusban. Júliushoz képest 0,1%-os volt a visszaesés, míg 0,1%-os növekedést vártak, éves összevetésben teljesült a várakozás, mely 1,6%-os csökkenést mutatott tavaly augusztushoz képest.
• A hét legfontosabb eseménye a mai MNB kamatdöntő ülés. Nem is elsősorban az alapkamatra figyelünk, hiszen az elemzői konszenzus a 0,9%-os szint hosszú tartására számít, hanem azokra az új intézkedésekre, amelyeket szeptembertől decemberig várhatóan most határoznak majd meg. A három hónapos irányadó eszköz rendelkezésére állását korlátozzák majd, ezzel kapcsolatban új konszenzust gyűjtöttek a vezető hírügynökségek. Abban nagyjából egységes a vélemény, hogy decemberre a jelenlegi kb. 1 700 milliárd forint helyett már csak 1 000 milliárd forint körüli összeget fogad be az MNB, de az ütemezésről és a BUBOR-ra gyakorolt várható hatásról még nincs egységes álláspont az elemzők között. A Bloomberg konszenzusa szerint kezdésként 1 500 milliárd forintra szűkülhet a befogadott mennyiség. Azért is nehéz az előrejelzés, mert a lejáró 200 milliárd forint értékű devizaswap ügyletek mellett, amelyek önmagukban is csökkenti a likviditást, szó van arról is, hogy a beérkező EU forrásoknak megfelelően ütemezik majd a szűkítést. A múlt heti S&P felminősítés után különösen fontosak lesznek az Inflációs jelentés változásai, júniusban a jegybank 2,8%-os GDP növekedést és 0,5%-os átlagos inflációs ütemet jelzett előre 2016-ra. 2017-re 3%-os növekedést és 2,6%-os áremelkedési ütemet vár a testület. Az alapkamatról szóló döntést délután két órakor, a részleteket és a közleményt három órakor ismertetik majd. A változtatásokkal kapcsolatban délután három órakor elemzői tájékoztatót is tart a jegybank. A vártnál dinamikusabb szűkítés vagy a növekedési kilátások csökkentése gyengítené a forintot.
Mai adatok, események
• HU – 14:00 MNB kamatdöntés, közlemény. Előző: 0,90%. Várt: 0,90%
• US – 14:30 Kiadott építési engedélyek száma, augusztus. Előző: 1,144 m. Várt: 1,17 m.
• US – 14:30 Megkezdett házépítések száma, augusztus. Előző: 1,211 m. Várt: 1,19 m.
• CAN – 18:45 BoC-tól Poloz tart beszédet
Nyilván nem volt minden szobában plazma TV. Nem volt minden családtagnak külön lakása, kocsija, bringája, mobilja, tabletje, laptopja, külföldi nyaralása.
Nagyon rossz ez most mindenkinek. Ennél rosszabb nem is lehet :)
2016, Szeptember 20 - 07:53
Magyarországon két részre osztható a gazdaság: a versenyszférára és a mutyiszférára. Az előbbiben a vállalkozások több-kevesebb szabadsággal versengenek, és aki jobb/szebb/olcsóbb terméket tud gyártani, eladni, az növekszik, bővül, embereket vesz fel, nyereséges. A másik szférában, a mutyiszférában nem ez a helyzet. Itt az államilag elosztott beruházások, megrendelések, pályázatok elnyeréséért folyik a harc, és az győz, aki haver, akinek jobb kapcsolatai vannak, aki jobban tud korrumpálni, többet tud visszaosztani.
A baj az, hogy Magyarországon egyre nő a mutyiszféra és egyre csökken a versenyszféra. Az államilag irányított, felügyelt, befolyásolt területek sajnálatos módon a gazdaság egyre szélesebb körét ölelik fel, és ezeken a területeken eltűnik, visszaszorul a versenygazdaság. A mind éhesebb rablóbárók új és új területekre törnek be, miután egyes szektorokat már megszereztek/felosztottak. Magyarország gazdaságára ez jelenti a legnagyobb veszélyt. Ahonnan ugyanis kihal a versenygazdaság, ott nagyon nehéz azt újra feltámasztani, úgy járunk mint a hegyoldal, amelyen szép fák nőttek, de miután kiirtották őket, a talajerózió lecsupaszította a tájat, és nem lehet újratelepíteni az erdőt. A rablóbárók nem érdekeltek a beruházásban, fejlesztésben, innovációban, ők alapvetően csak járadékvadász viselkedést folytatnak, művelési módjuk a slash and burn, felégetik az erdőt és továbbállnak, nem ültetnek diófákat.
Ezért van az, hogy a hazai beruházások értéke a rendszerváltás óta (GDP-arányosan) a legalacsonyabb. Beruházások nélkül pedig nincs növekedés. Habár az elmúlt 3-4 évben valószínűleg a legoptimistább(ak egyike) voltam a magyar gazdaság növekedését illetően, jól meglátva a 2013 elején elindult, EU-pénzek fűtötte ciklikus fellendülést és ráépülő lakossági fogyasztási boom-ot ("hét bő esztendő": link azonban hosszútávon a kép egyre rosszabb. Az EU-pénzek növekedést generáló mannaként is funkcionálnak, azonban egyben a járadékvadászok fő működési területét is képezik, és bár rövid távon áldás, hosszútávon átok a hatásuk: egészségtelen gazdasági struktúrát alakít ki, amelynek akkor isszuk meg a levét amikor az uniós pénzcsap kifogy. Egyelőre tart a ciklikus fellendülés, és még valószínűleg van belőle 2-3-4 év. Utána azonban sajnos újabb hét szűk esztendő fog következni, pedig ez nem lenne elkerülhetetlen szükségszerűség...
Kösz, de a (#77776)-ben fölsoroltokat is gugliztam.
Csak a vargabetűket szeretném levágni. Nem feltétlenül akarom az összeset végignézni.
Készítettem magam is néhány kezdetlegeset.
Exportáltam a brókercégem excelét a lezárt (és nem lezárt) tranzakcióimmal és kiegészítettem Risk-Reward-Ratio-val.
Amiket belinkeltem, sokkal többet tudnak ennél.
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link