Rogán: itt a Fidesz devizahiteles javaslata  

Szálj le rólam, te beszélsz a gazdasági fórumról, uhhhh mindjárt beszarok..pont te? aki hetek óta baszogatod a fórum társakat, ki és hogyan hazudik, és nyomozol mindenki után...maradjál már ...de van egy valami ami engem vigasztal...ami alulról jön, azzal soha sem foglalkozok

"ezek szerint a tolvajlásból, és az emberek tönkretételével tartjuk fent a gazdasságot?"

Már ne is haragudj, de egy gazdasági fórumon ezzel a színvonallal nem lehet mit kezdeni, te még akkorist is alulmúlod...

Tisztában vagyok mindennel, csak baromságokat ne etessél velem...ezek szerint a tolvajlásból, és az emberek tönkretételével tartjuk fent a gazdasságot? meg a betéteseket? ha tényleg ez az ára akkor legyen !!!

"Én csak azt" = Én csak azt hallottam a csapból is

"hol van már november 1?"

Évszámot mondtak? Én csak azt, hogy a bankok javasoljanak/intézkedjenek/oldják meg november 1-ig a problémát, különben a kúrmány... Évszámot viszont én nem hallottam...

"Milyen jó lenne ha padlóra küldenék az uzsurás bankokat"

Tényleg nagyon fasza lenne, ha bedöntenék a bankokat... Tudod ugye, hogy akkor a betétesek bukják a pénzüket az állami gari felett? Alatta meg annyi pénzbe kerülne az államnak, hogy dőlne vele az állam is...

Nyilván nem tudod, mert ha tisztában lennél ezekkel nem írnál ilyen baromságokat.

Hova tüntek az impotens törvényhozók ??? hol van már november 1? Milyen jó lenne ha padlóra küldenék az uzsurás bankokat...minél előbb

Persze.. a 2 sztori nem ugyan az(bár azt feltételezem lehetne vizsgálni kinek/kiknek nehezítették meg, illetve hiúsult meg ez miatt)... Viszont számtalan esetben megállapítható, mégsem..

Mert ott könnyen megállapítható volt az okozott kár (tudod, sub-prime sztori, ahol egyik napról a másikra váltak nyilvánvalóan értéktelenné a becsomagolt jelzálogpapírok), amikkel kapcsolatban perelték is őket. Itt pl. kit, milyen kár ért azzal, hogy megnehezítették a végtörlesztést? Megmondhatatlan.

Miért kár? Én nem a "mértékére" gondoltam, hanem a módjára! Itt miért nem lehet azt mondani hogy: "Rendben 4m a GVH-nak.. a maradék 5 pedig a károsultaknak"?

Helyes, végre egy normális mértékű bünti, egyetértek. A 10-20 milliós büntik szerintem is nevetségesek, nem visszatartó erejűek, ezt már korábban is írtam (a lentivel csak azt kívántam jelezni, hogy nominálisan kár amcsi példákkal jönni).

link
Annyira "aranyosak"
Persze h tisztában vagyok vele... itt nem a méretről van szó!

Azt mondjuk még a te esetedben is - félve már, de - feltételezem, hogy tisztában vagy a két ország gazdaságának és egyéb paramétereinek több nagyságrendnyi méretbeli különbségével. Ugye így van?

"A JPM, az Egyesült Államok legnagyobb bankja 13 milliárd dollárt fizet majd ki azért, hogy megszüntessék az ellene folyó polgári peres eljárásokat, amelyeket a 2008-as pénzügyi válságot megelőző derivatív ügyletei miatt indítottak.
Korábbi hírek szerint a JPM 9 milliárd dollár büntetést fog fizetni, és 4 milliárd dollár kárpótlást nyújt az általa megkárosított ingatlantulajdonosoknak"

link

Hozzáteszem nem megoldás ez az összeg.. de legalább azoknak fizet, akik hozzá tartoztak. Nálunk mi van? Kap 10-20 mill-es büntetést amit az állam lenyúl és ennyi...
közröhej

A bírósági ügyek technikai felgyorsítására, a leterheltség szétporlasztására rövid időn belül jogszabály születhet, ám a devizahiteles perek ítélkezési gyakorlatának egységesítéséhez még hosszú időnek kell eltelnie – derült ki Navracsics Tibor sajtótájékoztatóján. A cél most nem az, hogy a törvényhozás visszamenőleges hatállyal beleavatkozzon a szerződésekbe – mondta a miniszter.

A Bankszövetség javaslatairól tárgyaltak a jogalkalmazásban érintett felekkel – mondta el a devizahitelezéssel kapcsolatos bírósági ügyekkel kapcsolatos kérdésekről tartott egyezetést követő sajtótájékoztatón Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) első embere. Az egyeztetésen a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az alapjogi biztos a Magyar Nemzeti Bank és a közjegyzői kamara képviselői vettek részt.

A Bankszövetség javaslatai jogi szempontból fontos pontjai közül a jogszabály által kötelezővé tett árfolyamgát volt az egyik javaslat – ezt azóta a Parlament lényegében már rendezte az árfolyamgát kiszélesítésével. További banki javaslat volt a 90 napon túli nem teljesítő adósok helyzetének rendezése, illetve tartozásuk esetéleges elengedése. A bankok javaslatot tettek az árfolyamrés jogszabályban történő rendezésére is.

A bankok javasolták azt is, hogy a bíróságok a jövőben ne csak a szerződések érvénytelenségét mondja ki, hanem az elszámolás módját is határozzák meg.

A miniszter szerint jelezte: voltak szervezetek, akik már hamarabb elküldték javaslataikat a felvetésekről. A beérkezett javaslatok és vélemények egy része jogszabály-változásokat javasol. Ezek a jövőre nézve javasolnak megoldásokat a devizahiteles perek problémájára. Az OBH jelzése szerint a fővárosban a perek 56 százaléka kapcsolódik a devizahitelekhez, ráadásul ezeknek a pereknek robbanásszerű növekedése várható. Külön gondot jelent, hogy a perek döntő része Budapestre koncentrálódik. Az OBH ezeknél a pereknél – összhangban az egyéb fogyasztóvédelmi ügyekkel – azt javasolta, hogy a jövőben ne az alperes, hanem a felperes székhelye alapján illetékes bíróság ítélkezzen. Az OBH azt is javasolta, hogy a jövőben ezen perek előtt legyen egy kötelező közvetítői eljárás a bankok és az adósok között.

A miniszter szerint a közjegyzői és a jogi kamara alapvetően a végrehajtásra vonatkozóan adtak javaslatokat a KIM-nek, ezek átvizsgálása és jogszabályi formába ültetése időigényes feladat, a miniszter erre két hét türelmet kért.

A javaslatok másik része a jelen helyzet megoldására vonatkozik. Itt szinte mindenki azt gondolja, hogy a Kúriának egységesítenie kellene az ítélkezési gyakorlatot. A Legfőbb Ügyészség jelezte, hogy a Kúriával szorosan együttműködve igyekeznek egységesíteni az ítélkezési gyakorlatot – bár nehézséget okoz, hogy a perek természetesen egyedilek. Ugyanakkor kirajzolódnak olyan pontok, amelyek egységessége azért felvethető. Az egyik a szerződéses konstrukciók esetleges érvénytelensége, illetve az, hogy vannak-e olyan jogcímek, amelyek alapján ezek a szerződések érvénytelenek és ha igen, milyen konzekvenciákat kell levonnia a bíróságoknak. A szerződések tartalma ugyan különböző, ám az egyoldalú kamatváltozás lehetősége, illetve az, hogy ki viselje a kamatváltozás terhét szintén egységesíthető lehet. A másik az árfolyamrés szabályozása – a Bankszövetség szerint azért kellene jogszabályban rendelkezni erről, mert jelenleg sem jogszabály, sem a szerződések nem rendezik egyértelműen ezt a tételt. Kérdés, hogy ezen, az árfolyamrésre vonatkozó szabályozási hiányosság miatt ezek a szerződések semmisek-e. A Kúria nyári ítélete szerint e pont miatt a szerződés ugyan semmis, de a bíróság érvényességébe visszahelyezte, ám a miniszter szerint más bíróságokon olyan ítéletek is születtek, ahol a teljes szerződés semmisségét mondták ki, máshol pedig elutasították a semmisség kimondására vonatkozó keresetet.

Navracsics Tibor szerint a javaslatok közül csak az ügyrendi kérdéseket – a peráthelyezések kérdéseiben – tudják gyorsan megoldani, az ítélkezési gyakorlat egységesítéséről és az egyéb javaslatokról a minisztériumnak ki kell alakítania az álláspontját. A miniszter a jövő héten találkozik majd Darák Péterrel, a Kúria elnökével és megvitatják, milyen lépéseket lehet tenni a kérdésben.

Az NGM-nek a kérdés gazdasági megoldását kell meghatározni, a KIM emögé a jogi megoldás kidolgozásáért felelős – mondta Navracsics Tibor. A miniszter szerint még ebben a ciklusban meg kell alkotni a szükséges jogszabályokat, arra ugyanakkor nincs joga, hogy a bíróságoknak határidőt szabjon a jogegységi döntésre. Az OBH elnöke kérhet soronkivüliséget a perek kérdésében, a miniszternek és a kormánynak ilyen jogköre nincs – mondta a miniszter.

A KIM a nyáron már hat javaslatot előterjesztett a minisztérium felé, ezek egyike a tömeges érdeksérelemre hivatkozva szerződések visszamenőleges módosítása lehet, ám Navracsics hangsúlyozta: egyelőre erre nem készülnek – a cél most az, hogy ezt a durva megoldást elkerüljék és egyéb megoldásokkal éljenek.

nincs !!! nézz körül

Forrás, link? Olvasnék róla kicsit bővebben, kíváncsi lennék a részletekre.

Ez egy jó hír

Romániában egy 2010-ben elfogadott sürgősségi rendelet tette lehetővé a végtörlesztést a hitelesek számára, egyben azt, hogy kedvezőbb kamatfeltételek mellett újrafinanszírozhassák hitelüket. Ezt a rendeletet módosítaná a törvénytervezet úgy, hogy a devizahitelesek lejben fizethessék vissza tartozásukat azon a devizaárfolyamon, amelyen a hitelt annak idején felvették.

Mo-n is így kellene eljárni, ha a bank ellenáll akkor olyan törvény kellene amellyel lehet elszámoltatni a bankokat, hogy igazából mit csináltak a forinttal amivel vissza fizették idáig a hiteleket, meg anno amikor kiadták a hitelt miből lett forintja a banknak....lesznek meglepetések

Ismerni kellene a tényeket... Az egész szektor 4 év veszteség után idén az első fél évben gyenge nyereséget mutatott. A teljes pénzügyi szektor 2009-2012-ben veszteséges volt (ebből 3 éven át évi 50 mrd körül volt a veszteség).
link
6. táblázat (49. oldal)

"A bankrendszer fundamentális jövedelmezőségét sok tényező rontja. A hitelintézeti rendszer jelenlegi gyenge jövedelmezősége jelentős részben a magas értékvesztés elszámolási igényre, illetve a bankadóra vezethető vissza. Ugyanakkor a jövőbeni jövedelemtermelő képességet több tényező is negatívan befolyásolja. A jegybanki kamat- csökkentések miatt a kamatérzékeny források elvándorolhatnak a bankrendszerből, ami forrásköltség- növekedést eredményez. Az állam által a finanszírozási forrásokért folytatott verseny is emelheti a kamatokat. Az egészségügyi hozzájárulás (EHO) banki betétekre való bevezetése versenyhátrányt eredményezhet. A bankadó kivezetésének meghatározatlan idővel való elhalasztása is csökkenti a profitot."
forrás: MNB stabilitási jelentés, november

Mi lenne akkor, ha nyereségesek lennének, és még a nem teljesítők aránya nem növekedne?! (még h nincs extra profit... chhh...)

"A bank a növekvő üzleti volumen, a szigorú költséggazdálkodás, a stabil hitelezési veszteségek és az egyszeri pozitív tételek mellett a nem teljesítő hitelek arányának növekedéséről számolt be hétfőn."

link