a tegnapi falbontó események is végképp feltették bennem a kérdést, hogy mi lesz az országgal?, mert véleményeket hallani a FIDESZ-ről, Gyurcsányról, holott a kérdés az, hogy mi lesz veled Magyarország?, erre kell a választ keresni!
Aki ezt a kivonatolást elvégezte az nincs tisztában a valóságos helyzettel! Egyetlen célja, hogy vádakat és lekicsinylő szavakat használva megbotránkoztassa azokat a magyar szülőket akiknek éppen elég jobb életet biztosítani a vállalt gyermekeiknek! Okokat tömegével, okozatokat mismásolva, elhallgatva szerkeszt!
Egyébként az ilyen "tanulmányok" megtalálása legyen rád jellemző NBM!
Először is: nyugodjék békében. A temetéséről pedig: egyrészt nyilván tiszteletben kell tartani a végakaratát, másrészt viszont azt gondolom, hogy ez fura lépés tőle. És szerintem pont a saját, életében hangoztatott törekvését húzza picit keresztbe. Ő államfő volt, nem min. elnök, tehát elvileg független és pont ezt a függetlenségét kérdőjelezték meg akkor is és később is, mindemellett gyakran beszélt nemzet egyesítésről, stb. Na ezeknek szerintem ellentmond a pártpolitika mentén elhatározott különutas temetés. Szóval kicsit úgy érzem, hogy ezzel államfő helyett visszahelyezte magát oda, ahonnan jött, azaz egy világnézeti csoport figurájává az ország egyik történelmileg is meghatározó időszakának figurája helyett. Lehet, hogy pontosan ez is volt a szándéka ezzel, amit így tiszteletben tartok, de nem értek egyet vele.
Drámaian nőtt a gyermekszegénység Magyarországon
2015. 10. 14.
Az elkölthető jövedelem majdnem Magyarországon a legalacsonyabb a fejlett ipari államok táborában, a gyerekszegénység drámaian növekszik – derül ki az OECD új kiadványából.
Mik ezek?
Nagyjából háromszor akkora az Egyesült Államokban az egy főre jutó elkölthető jövedelem, mint Magyarországon, ahol az évi 15 ezer dolláros szint 2009 óta érdemben nem is változott, és alig haladja meg az ipari államok 27 630 dolláros átlagának a felét. A harmincnégy fejlett országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) guadalajarai statisztikai fórumának keretében kiadott Milyen az élet? című, adatokban gazdag tanulmány összességében és tagországonként is választ ad a feltett kérdésre.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Az elkölthető jövedelmekről huszonkilenc országra közöl vásárlóerő-paritáson számított adatokat az OECD, és Magyarország csak Mexikót utasítja maga mögé – ennek megfelelően az átlagkeresetek számbevételekor is az utolsó helyek egyikét foglalja el. A tanulmány elsősorban a gyerekek, a fiatalok esélyeit taglalja, e tekintetben is szembeötlően aggasztóak a magyarországi folyamatok, különösen nemzetközi összevetésben. A medián jövedelem kevesebb mint feléből élő háztartásokban a 0–17 éves korosztály aránya a 2007-es 7,2 százalékról 16,7 százalékra emelkedett 2014-re – ilyen drámai mértékben egyetlen országban sem bővült a szegénységben élő gyerekek száma. Az OECD átlaga 13 százalék, ennél jobb a helyzet huszonegy tagállamban, ideértve Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot. Rosszabb a helyzet például Portugáliában és az Egyesült Államokban is, ahol azonban az arány javult az utóbbi hét évben.
A magyar gyerekek az OECD átlagánál rosszabb anyagi körülmények között élnek, 16,5 százalékuk olyan családban nő fel, amelyben nincs kereső szülő. Kevesebben szenvednek viszont nálunk a lakóhelyükön környezeti ártalmaktól, mint a többi tagországban. A magyar tizenévesek úgy érzik, könnyen szót értenek szüleikkel és az iskolai munkát sem tartják túlzottan megterhelőnek, mégis, a körükben végzett felmérés azt mutatja, hogy a legkevésbé elégedettek közé tartoznak.
A regionális jövedelmi egyenlőtlenség kisebb Magyarországon, mint Csehországban vagy Szlovákiában. A háztartások elkölthető jövedelme 37 százalékkal magasabb Közép-Magyarországon, mint az észak-alföldi régióban. A dunántúli és az észak-alföldi 4,6, illetve 11,8 százalékos munkanélküliség közötti 7,2 százalékpontos különbség nagyobb az OECD-ben tapasztalható regionális eltéréseknél.
A magyarországi 3,78 százalékos tartós munkanélküliségi ráta az OECD átlaga fölött van, de 2009 és 2014 között 0,5 százalékponttal csökkent. A várható élettartam Magyarországon az egyik legalacsonyabb, és a felnőtteknek csak 57 százaléka érzi úgy, hogy jó vagy nagyon jó egészségnek örvend. A várható élettartam ugyanakkor 1,3 évvel növekedett, nagyobb mértékben, mint a legtöbb OECD-tagországban. Az iskolázottsági szint magasabb az ipari államok átlagánál. Mindent összevetve azonban a magyarok általánosságban is azok közé tartoznak, akik a legkevésbé elégedettek az életkörülményekkel.
A tanulmány fő üzenete az, hogy az OECD-térségben növekvő egyenlőtlenség aránytalan mértékben sújtja a fiatalokat, és aki szegény vagy alacsony jövedelmű családban nő fel, az sokkal kisebb eséllyel indul az életben, mint tehetős hátterű társa.
Semjén Zsolt hátradőlhet, itt az új vadászati törvénypakk
A magyar jogtörténetben is kiemelkedő lesz az új vadászati törvény, ezt még szeptember 12-én ígérte meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, 21-én pedig már közzé is tették a törvény tervezetét, ami nagy változásokat hozhat a vadászatban – írja az Index. Rögtön pontosítanak is: nem egy új egységes vadásztörvényről van szó, hanem egy csomagról, több jogszabály módosításáról.
A Földművelésügyi Minisztérium havi 600 ezer forint plusz áfáért dolgozik közel egy éve a tervezeten, de a tárcán belül is külön munkacsoport alakult Semjén szívügye miatt. Nyáron tartottak egyeztetést és véleményezést, ősszel már meg is szavaznák a módosítókat, jövő január 1-től kezdve lépnének fokozatosan életbe az új szabályok.
Mínusz 1,5 milliárd
Az új szabályok szerint lesznek tájegységi fővadászok, akik az országosan kialakított 55 vadgazdálkodási körzetet vezetik majd. A fővadászokat a miniszter nevezi ki, felsőfokú szakirányú végzettség és legalább ötéves szakmai gyakorlat kell hozzá. A törvény sok pénzt elkölt majd, 2018 végéig 1,41-1,55 milliárd forintot szippantyúz ki a költségvetésből.
Minden fővadász kap ugyanis terepjárót (darabját ötmillióért), távcsövet, éjjellátót, golyós fegyvert, maroklőfegyvert, laptopot, gps-t, mobilt, formaruhát, na meg persze havi bruttó 490 ezer forint bért. Fizeti az állam majd az autófenntartást, a rezsit és a ruhaköltséget is. A tervezet írói szerint a “magasabb fokú szakmaiság” később majd kárpótolja a büdzsét és nagyobb bevételeket termel.
Sok lesz a fővadász feladata: vadgazdálkodási ütemterveket kell készítenie, segítenie a vadkárok felmérésében és minden érintettel tartania a kapcsolatot. Sok kritika éri ezt a részt azért, mert a kirótt húszféle feladatot egyszerűen nem tudja majd egy ember ellátni.
Eszi a terményt a vadkan, mi legyen?
Kevesebb lesz a hivatásos vadász: eddig 3000, mostantól 4000 hektáronként kell alkalmazni. Könnyebb lesz vadászati jog haszonbérlőjévé válni (elég lesz legalább 500 hektárt megművelni). A vadkár limitje is változik, a gazdák rovására: eddig 5 százalék fölötti kárt térítettek meg, ez 10 százalékra csökken. Sőt a vadásztársaságoknak elterelő etetést kell majd végezni, a gazdáknak meg hagyni egy ötméteres bevetetlen sávot az erdő mellett, hogy még ott lőhessék ki a vadat a vadászok.
Durván emelkednek majd a bírságok is, 2-ről 5 millió forintra nő a felső plafon. Új szabályként a vadat kergető mentő-, jelző-, rokkantsegítő és terápiás kutyákat se lesz szabad lelőni a vadász- és vakvezető kutyák mellett.
Törölt felhasználó2015. 10. 14. 15:52
#50394
Mészáros Lőrinc cége 137 millióért újítja fel a bicskei uszodát link
mert a saját forrás meg nulla szinten van az eu sajátos berendezkedése miatt, ugyanis nincs magyar haszon, hanem csak közös haszon van...ez a se veled, se nélküled esete
"GDP = háztartások fogyasztása + kormányzati fogyasztás + beruházás + nettó export" - ott tévedtél el, hogy a nettó export=bruttó export-import - tehát itt van benne az import csökkentő hatása
Előrébb vagyunk, mert legalább most már mindenkinek egyértelmű.
Ebből inkább az látszik, hogy az EU támogatás még a nem létező szélsőséges 100%-os import esetében is pozitív hatású... De kétségtelen, hogy minél kevesebb az importvonzata, annál erőteljesebb a közvetlen hazai hatása.
"nekem vmi olyan jött le, hogy az importból megvalósított projektek esetében csak a potenciális multiplikátor hatások esnek ki a képből"
Pont fordítva. Ha az EU transzferből full import a beruházás, akkor közvetlenül 0 a GDP-re gyakorolt hatás és csak a multiplikátor hatás marad... Ha 0 az import belőle, akkor 100% + multiplikáció.
Nem akartam közbeszólni, de megteszem. Szivacsnak igaza van. Ha 100 EU transzfer bejön és abból 100 import (vegyük ezt a szélsőséges példát), akkor közvetlenül 0 a hazai GDP-re gyakorolt hatás. A beruházásokon keresztül persze később lehet pozitív az összhatás.
Mi lesz veled Magyarország?