Már tavaly sem volt igaz, de idén már igencsak rosszul számol az , aki az OTP-vel kapcsolatban csak a Magyarországi fejleményekkel (makroszintű és az anyabank üzleti eredményességét latolgatva) számol.
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.
„1. Mennyi lehet a forinthitelek felülvizsgálatával a bankokra kivetethető sarc? Mit tudnak ezeknél a hiteleknél visszafizettetni?”
Íme a legutolsó Portfoliós cikk a kamatok alakulásáról: link
Akinek nem nyílik meg, mert nincs Portfoliós előfizetése, az másolja be a következő szöveget a gugliba és onnan nyissa meg:
„Rendkívül érdekes fejleményeket hozott április a hazai hitelekkel és betétekkel kapcsolatban. Az MNB által ma közzétett banki adatokból az alábbiakat érdemes kiemelni”
Felülről a 3. ábra mutatja a kamatok alakulását devizanemenként és hiteltípusonként 2005-ig visszamenőleg. Felülről az 5. ábra mutatja a kihelyezések volumenét 2008-ig visszamenőleg a 6. ábra pedig a nettó kihelyezést 2005-ig visszamenőleg.
Sajnos az MNB honlapján hosszú időre visszamenőleg csak a forinthitel állomány alakulása lelhető fel. A támogatott - nem támogatott megoszlás, illetve a jelzálogleveles jelzáloghitelek aránya csak becsülhető mind az új folyósításokból, mind az állományokból. Tényadatok csak 2009-ig visszamenőleg vannak.
Ha jól értem, akkor az egyoldalú kamatmódosítással kapcsolatos szabály ki fog terjedni a lakáshitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek mellett a többi hiteltípusra, azaz a személyi, folyószámla, hitelkártya, áruvásárlási és gépjármű hitelekre is. Ez azt jelenti, hogy a teljes forint hitelállományból, illetve hitelkihelyezésekből csak a fix kamatozásúakat, azaz a támogatott lakáshiteleket és a jelzáloglevél forrású jelzáloghiteleket lehet figyelmen kívül hagyni.
A lakosság forinthitel állománya március végén 3131 milliárd Ft volt. Ebből támogatott lakáshitel 837, jelzálogleveles pedig 403 milliárd Ft. Azaz változtatható kamatozásúnak marad 1891 milliárd. A nem kamattámogatott és nem jelzálogleveles lakossági forinthitel állomány a válság kezdete óta fokozatosan emelkedett. Tényadat 2009-ig visszamenőleg van. Előtte a 2009-es lakáshitel és jelzáloghitel állományok megoszlásából becsülhető az érték. Az állomány 2010 végén lépte át az 1000 milliárdot. Válság előtt 2005-ig visszamenőleg nagyjából stabil volt, 700-800 milliárd körüli szinten. A speciális elévülési szabály miatt a számításból csak a 2009 közepe előtt megszűnt szerződések esnek ki. Folyószámlahitelek és kártyahitelek esetében ez azt jelenti, hogy 2008 közepéig, áruvásárlási és személyi hiteleknél (átlag 3 éves futamidő) 2006 közepéig érdekes visszamenőleg az állomány. Nem támogatott lakáshiteleknél, nem jelzálogbankos jelzáloghiteleknél és gépjárműhiteleknél gyakorlatilag nem húzható ilyen határ. Emiatt a számítás alapját képező állomány 2008 közepe előtt 500 milliárd, 2006 közepe előtt 300 milliárd, 2004 közepe előtt 200 milliárd alatti.
A következő kérdés, hogy mikor történt a hitelfelvétel. Az ilyen típusú állomány nettó kihelyezése 2009 elejéig enyhén emelkedő, válság óta, amikor a devizahitelezést lényegében betiltották, gyorsabban emelkedő tendenciát mutat.
Ha ránézünk a forint kamatok alakulására, akkor az a válság előtt fokozatos csökkenést mutat. 2008 ősztől 2009-ig látható egy 2 %-os emelkedés, utána megint csökkenés 2011. közepéig. Onnan 2012. közepéig újfent 2 %-os emelkedés. Onnan pedig máig folyamatos csökkenés. Elméletileg az egyoldalú kamatcsökkentés is ugyanúgy érvénytelen lenne. Ha így számolunk, akkor a forinthitelesek nagy többsége befizethetne, hiszen a hitelfelvételkori kamat magasabb az azóta eltelt idő állománnyal súlyozott átlagkamatánál. Sajnos a fogyasztóvédelmi szabályok miatt valószínű, hogy a bíróságok úgy fogják értelmezni, hogy csak a fogyasztóra kedvezőtlen egyoldalú módosítás az érvénytelen. Tehát az említett 2 kamatemelkedési időszak számít addig, amíg a kamat az emelés előtti szintre vissza nem tért. Ez a 2008 ősztől 2010 elejéig, illetve a 2011 közepétől 2013 közepéig tartó időszak. Ezen időszakokban bár a kamatcsúcs az emelés előttit 2 %-kal haladta meg, de az átlagos kamatszint az emelés előttihez képest nem egész 1,5 %-kal volt csak magasabb.
Becslésem szerint 2008-2010-re 750 milliárd x 1,5 % x 1,5 év = 17 milliárd, 2011-2013-ra 1000 milliárd x 1,5 % x 2 év = 30 milliárd a várható maximális veszteség. Ehhez jön a 2003 közepétől 2004 közepéig tapasztalható kamatemelés, ami 2005 második felére tért vissza az emelés előtti szintre. De ekkor az érintett állomány nem hogy a 200, de még valószínűleg a 150 milliárdot sem érte el. Így a 150 milliárd x 2 év x átlag 3 % = 9 milliárd szerintem erőteljes felülbecslés. Összességében bő maximum 50 milliárdról lehet szó.
„2. Mennyi lehet az összesített egyszeri költség, az árfolyam és szerződésmódosítások miatt (Ami az MNB szerint 600-900 milliárd, OTP-re ennek 20-25%-a esik) „
A kérdés kicsit cseles, mert benne foglaltatik, hogy egyetérték-e a Portfolió 400 milliádos számításával. Nem teljesen értek vele egyet. A devizahitelek állománya 2005 előtt elhanyagolható volt. A kamatszint 2005 végén, 2006 elején érte el a minimumot, de az ezt megelőző szakaszban nem volt érdemi a kamatcsökkenés. Tehát a 2006. elejéig felvett hiteleknél a teljes 2 %-os kamatemeléssel lehet számolni. Ez a kihelyezések mintegy negyede. Utána a kamat fokozatosan emelkedett 2009 elejéig. 2009-ben már drasztikusan csökkent a kihelyezés és 2010 teljesen meg is szűnt. Az emelkedő időszaki kihelyezésekre nagyjából átlag 1 %-ot lehet számolni. Így a 2009-2014-es időszakban 5,5 évre az MNB havi bontású adatai szerint 4800 milliárdos átlagállományra 1,3 %-os átlagos kamattöbblet számítható, ami 340 milliárd. A kamatemelkedési időszakban 2006-2008-ban 2800 milliárd volt az átlagállomány 1,5 %-kal számolható az átlagos kamattöbblet 3 évre, ami 130 milliárd. Úgyhogy szerintem a devizahiteleken a maximális kamatemelésből adódó veszteség 570 milliárd, szemben a Portfolió 312 milliárdos becslésével. A különbség egyébként abból adódik, hogy a Portfolió csak a lakás- és jelzáloghitelekkel számolt és nem az MNB állományi tényadatival, hanem átlagosnak tekintett anuitásos törlesztés lefutásokkal, a havi törlesztő részletekből becsülve a kamatrészt.
Az árfolyamrés hatása jobban becsülhető, mert megvannak az MNB becslések a havi törlesztő részletekről. Az árfolyamrés alkalmazásának 2010-es betiltásáig mintegy 2400 milliárd forint tőke- és kamattörlesztést fizettek ki. Ez 1 %-os átlagos teljes vételi/eladási árfolyamréssel, azaz a középárfolyamtól 0,5 %-os eltéréssel számolva a törlesztésekre 12 milliárdot jelent. A folyósításkori 0,5 %-ot a teljes folyósított állományra kell számolni, ami közel 5000 milliárd, így az mintegy 25 milliárd lehet. Tehát e téren én csak összes 37 milliárddal számolok, szemben a Portfolió 96 milliárdos becslésével. Szerintem a Portfolió ott követte el az alapvető hibát, hogy a teljes árfolyamrést felszámolta folyósításkor és törlesztéskor is, pedig csak a középárfolyamtól való eltéréssel kell számolni.
Összességében én kerekítve 610 milliárddal számolok devizahitelek kamatára és árfolyamrésére, szemben a Portfolió 400 milliárdjával. A forinthitelek kamatával együtt ez 660 milliárdra mehet fel. Úgyhogy az MNB becslése jobbnak tűnik.
„3. Mennyi lesz a Folyamatos (rendszeres éves) eredménykiesés, a szerződésmódosítások visszavonásából és a forintosításból eredően? Minimum 50-60 milliárddal számolunk az első két-három évben, amíg a hitelek nem kezdenek el tömegesen kifutni. Ebből OTP-re minimum 10-15M jutna (Ez kb -50ft/rv ami kb -500ft/árfolyam). „
Árfolyamrés miatti közvetlen jövőbeni annak korábbi betiltása miatt nincs. A forint kamatemelés hatása már elenyészett. A deviza kamatemelés hatása most is megvan. Azaz a jelenlegi 3100 milliárdos állományra számolva a már említett átlag 1,3 %-ot 40 MHUF jön ki. Ebből jön le az árfolyamgátas szerződések aránya, ami a jelzálog típusú hitelállományra számolva 35 %, míg az összes lakossági devizahitelre vetítve szűk 1/3-ad. Így én 27 milliárdot számolok a Portfolió 42 milliárdja helyett.
Viszont van egy közvetett hatás is. Mindegy hogy a törlesztő részletekből vonják-e le a visszafizetendő pénzt, vagy készpénzben adják, józan adós a készpénzt is előtörlesztésre fordítja. Emiatt 660 milliárddal csökkenhet a kamatozó állomány. Ennek túlnyomó része a deviza lakás- és jelzáloghiteleknél jelentkezik, amelyek THM-je (figyelem itt nem csak a kamat, hanem a kezelési költség kiesésével is kell számolni) átlagosan 8, illetve 10 %. Tehát 660 x átlag 9 % = 59 milliárd még emiatt is kieshet.
A két hatás együtt maximum 86 milliárd az első évben. Azután persze csökken.
„4. A forintosítás várható egyszeri költségei (eloszlást még nem tudni ezért a teljes várható összeg akár 2/3-a is a bankokra verhető, Varga azt is kimondta, igaz a HírTv-n: „Az a cél, hogy az államnak semmibe se kerüljön”)? Lehet, hogy itt nem lesz költség senkinek sem, csak forintosítanak PIACI árfolyamon? Legalább is Orbán Gábor mintha valami ilyenre utalót nyilatkozott volna.”
Hát ez aztán tényleg tág határok között változhat. Lehet, hogy nulla lesz. Lehet, hogy egyszeri leírásként a tőke tényleges forintosításáról van szó. Ez a már jól bevált 180 HUF/CHF árfolyamon számolva 3100 x 29 % = 900 milliárd. Végül lehet, hogy a jövőbeni törlesztő részletek kerülnek forintosításra, azaz a jövőbeni kamatok is, nem csak a tőke és akkor 5500 milliárd x 29 % = 1600 milliárdról van szó. Ez utóbbi az óvatosság elvbe alapján egyszeri költség lenne, de lehet, hogy megoldják, hogy a hátralévő futamidőre elosztva lehessen elszámolni. Továbbra is kérdés, hogy ebből mekkora részt kel a bankoknak viselniük. Itt a bankok Kormány által becsült teherviselő képessége is belejátszik a képbe és az is, hogy a forint árfolyamát hogyan érintené a tényleges, vagy technikai (fedezeti ügylettel történő) forintosítás. Elméletileg van rá elég devizatartalék, hogy ne piaci tranzakcióval történjen. Így viszont akár az MNB is lehet részleges teherviselő.
A nem piaci árfolyamon történő forintosításnak is van jövőbeni hatása is, még akkor is ha egyszeri költségként számolják el. Ez 180 HUF/CHF árfolyamon biztosabban kalkulálható. 900 milliárd kieső állomány x 9 % = 81 milliárd az első évben.
Az összes fenti adatot 21-24 %-os OTP részesedéssel kell szorozni. Mindenesetre örülni kell, ha az OTP idén nem lesz veszteséges.
Én sem arra gondolok, hogy a P/E értelmetlen mutató, sőt!Nekem egy dologgal kapcsolatban vannak kérdéseim:Ha van egy cég, amelynek értéke "100" egység és tudjuk, hogy egy jövőbeni intézkedés ebből a 100-ból "lecsíp" 1 egységet, akkor azért miért tízszereződik meg a papír vesztesége, mert a piac hajlandó érte adni 10 P/E árat? Az elmúlt év "E" értéke nominálisan nem változik az árfolyamcsökkenés hatására.Ha viszont az lenne ennek a gondolatmenetnek a logikája, hogy az aktuális P/E értéket "igyekszik" újra felvenni a piac egy alacsonyabb árfolyamon, akkor ez is sántít, mert egy papír P/E rátája jellemzően különbözik a szektorátlagtól, tehát nem lehet kőbe vésett szabálynak tekinteni
Remélem, hogy érthető a problémám,kicsit zavarosan fogalmaztam..
Nem engem kérdeztél, de több szem többet lát alapon.
Számomra a legfontosabb fundásszempont a P/EPS ráta, ami a leg"objektív"ebnek tartok. A profit "E" terhére lehet akvizicíót, osztalékot végrehajtani, a tevékenység eredményességének legfontosabb szempontja.
Ez sincs aranyba öntve, mert terhelhetik egyszeri tételek, emelve-csökkentve, amit figyelembe kell venni.
Példa a jelentőségére, még a télen amikor Bogsch Erik "profit warmingot" jelentett be a rubel gyengülése miatt a Ricsi 5000 alól 3400-in szánkózott, az Erste 5300-as célára ellenére.
Ha a kérdést nekem szántad, akkor elsőre annyit tudok mondani:Fogalmam sincs.
Értem a kérdést és bár nem figyeltem fel erre a dologra, amikor történt de elsőre azt mondanám, hogy a többi részvény összforgalma az első percekben meghaladta a MOL forgalmát.Nem tudom, hogy a MOL forgalma nyitáskor mekkora volt, lehet, hogy az első percekben lanyha forgalom mellett szakadt és az aznapi brutális forgalom a papírban később alakult ki...
Egy kicsit OFF topic, de azt meg tudna nekem valaki mondani, hogy a MOL mult heti nyitaskori 6%-os esese ellenere miert nem lett oriasi res a BUX index chartjan? Hogy a manoban "szurt" fel az index az elso percekben 18900-ig, ha egyszeruen az individualis reszvenyek a MOL miatt ilyen magassagoknak a kozeleben sem voltak?
Vagy rossz az algoritmus, ami az indexet szamolja?
"Ebből OTP-re minimum 10-15M jutna (Ez kb -50ft/rv ami kb -500ft/árfolyam)."
Ezt a számítási módot már többször olvasom tőled.Össze tudnád foglalni röviden, hogy milyen logika alapján látsz kapcsolatot a P/E mutató, ami nagyrészt egy egy szubjektív értékelési mód és az egy részvényre jutó veszteség között? A másik:számolunk". Kivel számolsz, milyen cégen belül?
Csinaljunk egy durva becslest, lehetseges-e fundamentalis alapokon, hogy OTP lemegy-e addig, hogy 1-essel kezdodik?
1)Legyen kiindulas, hogy OTP jol volt bearazva az utolso evben a piacon, kb.4400Ft-os atlag arral.
Akkor OTP piaci kapitalizacioja 400*280M=1230Mrd, az "esemenyek" elott.
2)Tegyuk fel, hogy MNB nagyjabol jol kalkulalt 600-900Mrd savban, es a kozepszamon, 750Mrd-on all meg a Magyar bankrendszer vesztesege, es ebbol 25% az OTP resze, az kb. 190Mrd.
3)Tegyuk fel, hogy jo volt Fundamax marciusi becslese, es az Ukran veszteseg kb. 100Mrd. Becsuljuk az orosz meg a bolgar vesztesegeket egyutt 50Mrd szamra.
4)Adjunk hozza szereny "kollateralis" veszteseget, mondjuk kb. 20% nagysagrendben, akkor a vegso szam 190+150+20%=kb. 400Mrd.
5)Vagyis, ha nem szamitjuk a diszkontalast (mondjuk 3-4 ev, evi 6% koruli szammal), nos, akkor
Ha OTP reszveny 100%-os erteken 1230Mrd Capitalizacio, akkor hany szazalekos (1230-400=) 830Mrd Capitalizacio erteken?
Nagyjabol az latszik kijonni, hogy durvan OTP ma -30%al er kevesebbet, mint az "esemenyek" elott.
Vagyis, 4400-(4400*30%)=3100Ft koruli szam az, amennyit MA er OTP, ha a piac eddig jol arazott.
Ha dramai esemenyek kovetkeznenek be, es a piaci ertekitelete mondjuk esne 50%ot,
ami nem nagy ertekelesi zuhanas,
(mint mondjuk 2008ban esett kb. 90%-ot)
nos, akkor az 1-essel kezdodo szam boven elkepzelheto.
Am, egyelore a 3000-es tartomany also fele a realistabb becsles. Kis panikkal 2000-tartomany felso fele is szobajohet.
Amikor a Kúria meghozta a döntéseit, az elemzőktől és a Portfoliotól eltérően, kb 500-600 milliárd, az OTP-re vetítve 100-120 milliárd egyszeri veszteséget becsültünk. Ami az egész 2014-es eredményt lenullázná. Az MNB vezetőinek pénteki-szombati nyilatkozatai alapján, 600-900 milliárd lesz az egyszeri sarc (így OTP-re akár 200 Milliárd is eshet, és még ott a forintosítás. Ezek így kb kétévnyi eredményét törlik ki. Szerintünk 2015-ben nem lesz osztalék, nem mintha számítana, de ez is egy megbízható long spekulációval kevesebb).
A következő kérdésekben, mi lenne a Ti számszerű meglátásotok? Ne feledjük a Varga által kimondott kamatos kamatot a visszafizetések kiszámításánál, szerintünk, az MNB is ezzel számol.
1. Mennyi lehet a forinthitelek felülvizsgálatával a bankokra kivetethető sarc? Mit tudnak ezeknél a hiteleknél visszafizettetni?
2. Mennyi lehet az összesített egyszeri költség, az árfolyam és szerződésmódosítások miatt (Ami az MNB szerint 600-900 milliárd, OTP-re ennek 20-25%-a esik)
3. Mennyi lesz a Folyamatos (rendszeres éves) eredménykiesés, a szerződésmódosítások visszavonásából és a forintosításból eredően? Minimum 50-60 milliárddal számolunk az első két-három évben, amíg a hitelek nem kezdenek el tömegesen kifutni. Ebből OTP-re minimum 10-15M jutna (Ez kb -50ft/rv ami kb -500ft/árfolyam).
4. A forintosítás várható egyszeri költségei (eloszlást még nem tudni ezért a teljes várható összeg akár 2/3-a is a bankokra verhető, Varga azt is kimondta, igaz a HírTv-n: „Az a cél, hogy az államnak semmibe se kerüljön”)? Lehet, hogy itt nem lesz költség senkinek sem, csak forintosítanak PIACI árfolyamon? Legalább is Orbán Gábor mintha valami ilyenre utalót nyilatkozott volna.
Az OTP 1 eve 4200-4800 kozott korrigal, es csak egyszer szurt le par napra 3300 szintre.
Nincs egyetlen szep impulzus sem, ami nehany heten at megmaradt volna; tele van fel-le atfedesekkel.
Most ujra egy le-trendbe fordult. Nyilvanvalo, hogy 1 ev alatt a fundamentalis helyzet drasztikusan valtozott, lenyegesen rosszabb a valos helyzet mint tavaly nyaron meg volt.
Mindenki tudja oket, nem erdemes sorolni.
Eddig OTP nem esett 4200 ala hoszabb idore, fokeppen azert nem, mert a fejlodo piacokba viszonyleg sok penz aramlott, es azokon mukodo Fund-ok farvizen OTP el-evickelt ezen a szinten
Naprol-napra no az eselye, hogy a fejlett piacok beszakadnak. Egy ideig az magaval viszi lefele az EM piacokat, igy BUX-ot es OTP-t is nagy esellye magaval viszi majd.
viszont otp nél a 2800 ft csak egy megállo lesz joval lejjebb lesz ugy gondolom h ezt még belelátni nem lehet de egy világreccs ami el fog jön simán leviheti otikát egyesel kezdödő tartományokba, ez lehet 2-3 is de meg lesz
Egy észrevétel a honlapodon írtakkal kapcsolatban:
Mol 11200-al kész lehet, OTP 2800-nál fog fordulni, Tkom-ban már nem valószínű új alj de meg kell venni az eséseket, pláne ha 290 alá menne.
Szóval bull piacot jósolsz a Tkomnak és a Molnak, valamint az OTP-nek 2800 után, de közben a világban egy nagy reccset vársz. Hogy jön ez a kettő össze? Ráadásul mi triplabóvliban vagyunk, tehát egy válság itt halmozottan fog érvényesülni.
Ahogy nézem az SP shortom ma sem hozott volna többet, egyszerűen képtelenek esni. Igaz volt egy certivétel 175-n az árjegyzőtől de az bizonytalan, viszont talán 172 volt a legmagasabb vételi árjegyző szóval, marad az örök long...
Volt a pf-n egy MSCI összehasonlítás hogy melyik index mennyit emelkedett, s Mo szépen a végén Oroszországgal együtt szép mínuszban, míg máshova ömlött a pénz..
Egyszerűbb azért folyamatosan emelkedő piacon kereskedni mint egy össze vissza csapkodó Bét-n, ahol nem lehet tudni melyik süsü épp mit nyilatkozik meg hogy kinek lépnek a lábára épp.
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.