A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Eltűnőben a világ egykor második legnagyobb sós tava
Nagyobbrészt a klímaváltozás miatt zsugorodott össze az iráni Urmia-tó, amely egykor a világ második legnagyobb sós tava volt – derül ki az osztrák székhelyű Alkalmazott Rendszeranalízisek Nemzetközi Intézetének tanulmányából.
Az Észak-Iránban lévő tó felszíne egykor 5500 négyzetkilométeres volt,
mára elveszítette felülete mintegy 80 százalékát. link
a trampli meg majd jól felpörgeti a széntüzelést
de jó lesz
Ez nem azért gond, merthogy ennyivel melegebb lenne a Föld átlaghőmérséklete, hanem azért, mert az utóbbi években 6-8 fokkal melegebb az északi sarkvidék, és ha ERRE a magasabb bázisra rakódik rá egy 12-14 fokos anomália, akkor nem tud elindulni a téli jegesedés.
Egy hónappal a téli napforduló előtt, amikor már lényegében nem kap hőenergiát a naptól.
Októberben 5,6 fokkal volt melegebb az átlagos hőmérséklet, mint az 1981 - 2010 közötti átlag volt. Ez 19 mérőállomás átlaga, Kanada, Oroszország és Grönland összesített adatai alapján. Ennél nagyobb kilengés még csak egyszer volt: éppen idén januárban, amikor 6,5 fokkal volt melegebb, mint a 20. század végén.
És ami igazán megdöbbentette a kutatókat, hogy novemberben még melegebb lett. November 3-án például 9,6 fokkal volt melegebb a mérőállomások átlaga a szokásosnál. 1971 óta sosem volt még ilyen meleg a november eleje arrafelé.
A sarkvidéken a tengert beborító jég sem volt még ilyen vékony.
A klímakutatók még nem tudják, hogy miért melegszik a sarkvidék sokkal gyorsabban, mint a Föld többi része. Az viszont valószínű, hogy a sarkok melegedése nyomán a hideg levegő könnyebben áramlik dél felé, vagyis ahogy enyhül az idő a sarkokon, úgy lesz hidegebb a tél Szibériában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában.
A World Meteorological Organization felmérése szerint 2016 még 2015-nél is forróbb év lehet, írja a BBC. Az első kilenc hónap adatai alapján a tudósok 90 százalékos biztonsággal állítják, hogy az idei megdönti a tavalyi abszolút rekordot. A legfőbb ok a felmelegedésre még mindig a széndioxid-kibocsátás mértéke, ami 2016-ban is folyamatosan növekedett.
A történelem 17 legforróbb nyarából 16-ot 2000 után mérték.
A kutatást azért hozták ki előbb, hogy ezzel is segítsék a marokkói klímacsúcs résztvevőit, hogy valahogyan átverjék a párizsi klímaegyezmény főbb rendelkezéseit.
A helyzet annyira súlyos már, hogy Oroszország sarkköri részein 6-7 fokkal is melegebb van, mint az átlagnál, de hasonló a helyzet Alaszkában és Északnyugat-Kanadában is. A sarkköri jég egyre nagyobb méretekben olvad, illetve Grönlandon is hamarabb kezdett el olvadni, mint korábban. Ebben komolyan közrejátszik az El Ninóra keresztelt időjárási jelenség is, amiről itt írtunk bővebben.
A változó klímának egyik súlyos mellékhatása, hogy a ritkaságnak számító természeti katasztrófák egyre gyakoribbá válnak. Ilyenek a hőhullámok, az árvíz, a tengerszint megemelkedése és trópusi ciklonokkal keveredő viharok.
A kutatók attól félnek, hogy a frissen megválasztott Donald Trump elnök klímaváltozást tagadó nézetei tragikus állapotba taszíthatják a bolygót, ezért is sürgeti többek között Barack Obama az egyezmény főbb rendelkezéseinek beindítását, mielőtt még Trump kezébe kerül az irányítás.
A biomassza-erőművet üzemeltető brit Drax villamoscég adatai szerint a brit áramfogyasztás fordulóponthoz érkezett: a zöldenergia annyira előre tört az országban az utóbbi hónapokban, hogy júliusban és szeptemberben a fogyasztott áram több mint fele alacsony szénkibocsátású erőművekből származott.
Sőt, az összesítés szerint az előző negyedévben 6 napon keresztül teljesen szénkibocsátás-mentes volt.
Nagy-Britanniában a kormány szeretné 2025-re bezárni az összes széntüzelésű erőművet, de még hivatalos vállalást nem tettek erre vonatkozóan.
A brit energiamixben ugyanis a mai napig kontinentális összehasonlításban is nagyon komoly hányadot tesznek ki a szénerőművek. Pont ezért ünnepelték, hogy júliusban és szeptemberben az áramfogyasztás több mint felét brit és francia atomerőművek, biomassza, víz, szél- és naperőművel termelték meg. (Independent)
Ahogyan egy olvasónk, Máté felhívta rá a figyelmünket, a brit energiafogyasztás tisztítására irányuló törekvések egy ZeroCarbonBritain nevű kezdeményezésben futnak össze, ennek az egyik vezetője pedig tavaly az ELTE-n is előadott.
Obamáék bebetonoznák a klímaszerződést, mielőtt Trump hozzányúlhatna
"A kormány mandátumának lejártáig minden lehetőt elkövetünk, hogy a jövő generációkkal szembeni felelősségünk tudatában képesek legyünk felelni a bolygó életét fenyegető kihívásra" - jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter a párizsi klímamegállapodásra utalva.
Donald Trump a lehető leghamarabb fel akarja mondani a megállapodást, állítólag már keresi a jogi lehetőségeket arra, hogy ne kelljen végigmenni a felmondás akár négy évig is tartó procedúráján.
Az Obama-kormány 2017. január 20-ig lesz hivatalban.
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)