A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Évente 1-2 milliméterrel magasabbra emelkedik az Alpok a gleccserek olvadása miatt. Észak-Amerika és Skandinávia is folyamatosan emelkedik. Ennek oka a jégtakaró olvadása a legutóbbi jégkorszak glaciális maximumának, vagyis a sarki és kontinentális jégtakarók legnagyobb, 18 ezer évvel ezelőtti kiterjedésének ideje óta. A földkéreg reakciója a gleccserek súlyának csökkenésére máig tart – olvasható német kutatók tanulmányában a Nature Communications című tudományos lapban.
A földkéreg régi, tektonikailag stabil régiói esetében, mint amilyen Észak-Amerika és Skandinávia, régóta ismert, hogy a megfigyelt emelkedés szinte kizárólag az úgynevezett posztglaciális "visszaugrás-hatásra" vezethető vissza: a glaciális maximum végével a jég súlyának csökkenésére felfelé irányuló mozgással reagálnak.
A glaciális maximum idején az Alpokat is jég borította. A hegyvonulat jegesedése azonban jóval kisebb kiterjedésű volt, mint Észak-Amerikában vagy Skandináviában, ezért eddig a kutatók úgy vélték, a gleccserek olvadása nincs nagy jelentőséggel az Alpok emelkedése szempontjából.
Sokkal inkább úgy gondolták, hogy az emelkedésért – a földkéregre nehezedő nyomás csökkenéséért – az üledék eróziója és elhordása felelős. A Potsdami Egyetem és a Német Geokutatói Központ (GFZ) munkatársai vezette nemzetközi kutatócsoport azonban rávilágított, hogy a glaciális maximum óta eltűnt jég 90 százalékban felelős az emelkedésért.
Munkájuk során a szakértők összehasonlították az emelkedést befolyásoló tényezőket, ehhez számítógépes modelleket és fúrásokból származó adatokat használtak fel. Abból indultak ki, hogy a fő jegesedési időszak után erodálódott anyagok nagy része a hegységen belül rakódott le. Ezért ez a folyamat nem járulhat hozzá az Alpok emelkedéséhez, mindössze tíz százalékban vezethető vissza az emelkedés az üledék elhordásából származó tehercsökkenésre.
A számítógépes modellek sokkal inkább arra utaltak, hogy az emelkedés leginkább a gleccserek olvadásával magyarázható. A glaciális maximum idején 62 ezer gigatonnányi jég nehezedett az Alpokra, az üledék eltűnésével pedig csupán négyezer gigatonnával csökkent a súly.
Jürgen Mey, a Potsdami Egyetem kutatója szerint az osztrák Alpok keleti és nyugati peremén mért 1,5-2,3 milliméteres éves növekedés viszonylag nagy. Ennek hátterében az áll, hogy ez a Tirol, Salzburg és Karintia fölött elterülő régió közel található a glaciális maximum idejének leginkább eljegesedett területhez.
Valóban példátlan klímaváltozás zajlik jelenleg a bolygónkon? Mire számíthatunk az elkövetkezendő évszázadban, és gátat szabhatnak-e a folyamatnak a 2015-ös párizsi klímacsúcs merész célkitűzései? Hogyan alkalmazkodhat a gyorsan változó körülményekhez a hazai mezőgazdaság? A Magyar Tudomány Ünnepének egyik kiemelt előadásán Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat. link
ehhez jön még az örült trámp szénmániája
remek lesz ((((
Több százezer új munkahelyet teremtettek Németországban a megújulók Percről-percre
2016. november 8. 14:10
nyomtatás
A kormány stratégiája változatlan az energetikát illetően, a változó környezetre új hosszútávú stratégiával reagál a Mol, a gázpiacok globalizálódásának nagy nyertese pedig Európa lehet. Az LNG egyre fontosabb alternatív forrás lehet az európai gázpiacokon, a szén pedig az út végére ért - ezek hangoztak el többek között a Portfolio idei energetikai konferenciáján. A németeknél gőzerővel zajlik az átalakulás, a megújulók rengeteg új munkahelyet teremtettek. link
Törölt felhasználó2016. 11. 08. 14:35
#936
Vírusok utaznak a klímaváltozás szárnyain
A tudósok szerint egyre valószínűbb, hogy van összefüggés a globális átlaghőmérséklet emelkedése és a különféle veszélyes járványok terjedése között.
Vírusok tucatjainak terjedését fokozhatja az éghajlatváltozás.
A Zika-vírus, a dengue-láz vagy a malária kialakulásának kockázata is növekedhet a felmelegedéssel párhuzamosan.
„Az éghajlatváltozás következményeként olyan területekre is kiterjednek egyes betegségek, ahol ezek korábban ismeretlenek voltak” – mondta el az M1 Kék Bolygó műsorában Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Ahogy melegszik az éghajlat, a telet átvészelik bizonyos baktériumok, vírusok és sokkal nagyobb mértékben elterjedhetnek – magyarázta.
Az északi féltekén dél felől hódítanak bizonyos betegségek, amelyek eddig itt ismeretlenek voltak.
A klímaváltozás főként a szúnyogok által terjesztett betegségekre van hatással.
Mivel ezek a rovarok kedvelik a meleg levegőt, a párás klímát, a globális hőmérséklet-emelkedés, a szokatlanul meleg időszakok ideálisak a számukra.
„Úgy tűnik, hogy az elmúlt években, évtizedekben a szúnyogok egyre északabbra, illetve a déli féltekén a Földnek egyre délebbre terjeszkednek” – mondta el Szlávik János, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa.
A szúnyogok által terjesztett betegségek gyakorlatilag kiirthatatlanok a földgolyóról.
És óriási problémát jelentenek azokban a szegény országokban, ahol ezekre nincsen pénz, illetve az emberek védőoltására sincs lehetőség.
szunyog
Az utóbbi évek egyik legrettegettebb fertőzését a Zika-vírus okozza. Több százezerre tehető a betegek száma.
Ennek a kórnak az elterjedése is egyértelműen összefügg az éghajlatváltozással.
„Nincs az emberiség történetében még egy olyan betegség, ami ilyen gyorsan terjedt volna el, Óceániáról, Afrikán keresztül Amerikába. Lassan már az Egyesült Államok partjait, illetve déli területeit is eléri a betegség” – fejtette ki Szlávik János.
Nagy valószínűséggel a felmelegedés, a rovarirtószer-rezisztencia és a szegénység indította el a világjárványt.
A maláriával is hasonló a helyzet; ezt az emberiség volna 2020-ra szerette volna kiirtani a Föld színéről, de a szakember szerint a globális felmelegedés miatt ez nem fog sikerülni.
Kiszámolták, mennyi sarki jeget olvasztunk el évente
2016. november 06. vasárnap 11:28
Egy tonna szén-dioxid kibocsátása három négyzetméter északi-sarkvidéki jég olvadását idézi elő amerikai és német kutatók szerint.
Négyezer kilométernyi autózással annyi üvegházhatású gáz jut a légkörbe, amennyi a jeges-tengeri jég három négyzetméterének felolvadását okozza - derült ki tanulmányukból, amely közvetlen kapcsolatot talált a szén-dioxid-kibocsátás és az olvadó jégtakaró között.
A tudósok az 1950-es évekre visszamenőleg megvizsgálták a tengeri jég változásait, és arra következtettek, hogy ha a hosszú távú tendenciák folytatódnak és az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi szinten marad, akkor a 2040-es évek közepére nem marad jég az Északi-sark körül.
A vizsgált évek méréseit elemezve azt találták, hogy minden tonna szén-dioxid kibocsátásával átlagosan három négyzetméter jég olvad meg szeptemberben, amikor a jég eléri legkisebb kiterjedését, mielőtt újra fagyni kezdene a tél közeledtével.
Az eredmények alapján kézzel foghatóvá vált, mennyivel járul hozzá a jeges-tengeri jég olvadásához az egyes emberek okozta szén-dioxid-kibocsátás - írták a Science tudományos lap aktuális számában a német Max Planck Meteorológiai Kutatóintézet és az amerikai Országos Hó- és Jégadatközpont kutatói.
Becslések szerint egy tonna szén-dioxidot bocsát ki mindegyik utas, aki oda-vissza átrepüli az Atlanti-óceánt Európa és New York között, vagy aki dízelmotoros autóval tesz meg 4000 kilométert.
Az északi-sarkvidéki jég hosszú távú csökkenése már most alapvető változásokat okoz az őslakosok életében, miközben a régióban újabb olaj- és gázlelőhelyek kutatása, valamint új hajózási útvonalak megnyitása előtt nyit teret.
Más tudósok a tanulmány szerzőinél borúlátóbbak: Peter Wadhams, a Cambridge-i Egyetem óceánfizikusa szerint már akár 2017-2018-ra is eltűnhet az északi-sarkvidéki jég az ember okozta klímaváltozás más tényezői, többek között a szelek megváltozása és a vízhőmérséklet felmelegedése miatt.
2016 szeptemberében az északi-sarkvidéki jég 4,14 millió négyzetkilométerrel elérte éves minimumát. Ez a mennyiség ugyanannyi, mint a 2007-es, és csak egyszer, 2012-ben volt ennél kisebb a jég kiterjedése.
A tanulmány szerzői szerint a tavalyi párizsi klímacsúcson elfogadott cél, mely a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fok alatt akarják tartani az iparosodás előtti mértékhez képest, nem elegendő ahhoz, hogy a jég zsugorodását megakadályozzák.
A kormányok képviselői november 7. és 18. között találkoznak Marokkóban, hogy az egyezmény végrehajtását megvitassák.
Már több mint egy évtizede hallani a klímaváltozásról, szó szerint a vízcsapból is ez folyik és mintha mégsem történne semmi! Ez joggal keseríti el a még gondolkodni képes embereket. Olyanokat akik aggódnak a jövővel kapcsolatban, mert képesek globálisan átlátni az összefüggéseket egy olyan világban, ahol az emberek figyelmét sikerült hülyeségekkel teljesen lekötni vagy elterelni lényegtelen dolgokra. Ez ihlette Leonardo Di Caprio-t is, hogy miközben forgatta a 2015-ös, Oscar-díjas Visszatérő című filmet - ami az ember és a természet harcáról szól, központi témája a fajok kiirtása, kultúrák kipusztítása, a természet kizsákmányolása - elkészítse az Özönvíz előtt című dokumentumfilmet Fisher Stevens-szel közreműködve a klímaváltozás problémájáról.
A dokumentumfilmet a RatPac, az Appian Way (Az utolsó órán is dolgozó stúdiót DiCaprio alapította) és az Insurgent Docs gyártotta. Rendezője az Oscar-díjas (Az öböl 2009.) már említett dokumentumfilmes, Fisher Stevens, írója pedig a szintén dokumentumfilmekre specializálódott Mark Monroe. Természetesen Martin Scorsese sem maradhatott ki a buliból, aki executive producerként volt jelen, de meg kell említeni Brett Ratner és James Tracker (RatPac) nevét is.
Milyen veszélyei vannak a globális felmelegedésnek? És miként lehetne megállítani, vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást? Az Oscar-díjas színész interjúalanyai között olyan személyiségeket találunk, mint Barack Obama, Bill Clinton, Ban Ki-Moon és Ferenc pápa, Elon Musk – valamint olyan lelkes és elkötelezett közösségvezetők és aktivisták, akik a Föld megmentéséért dolgoznak, helyi és globális szinten…
Before the Flood - Özönvíz előtt - magyar szinkronnal Nat.Geo film magyarul, 1:35 érdemes megnézni
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)