A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Ha nem lenne rettenetesen szomorú és elkeserítő, talán még ironikusnak is mondhatnánk, hogy épp annak az országnak, nevezetesen az Egyesült Államoknak egy – bár távoli – részét már közvetlenül érinti a klímaváltozás, ahol az emberek jelentős része szerint az egész dolog nem is létezik és csak a „háttérhatalmak” találták ki, hogy irányítsák az embereket.
A jég elolvad, a viharok egymás után jönnek és az alaszkai Kivalina partvonala egyre zsugorodik, a házak szinte már a tengerbe érnek. A Los Angeles Times cikkében beszámolnak a helyieket sújtó nehézségekről és Barack Obama közelgő látogatásáról az elnök globális felmelegedéssel kapcsolatos körútja során, de a nagy kérdés, hogy nem vagyunk-e már túl azon a ponton, mikor még tehetnénk valamit a folyamat leállítása érdekében? Vajon Kivalina sorsa vár majd a világ tengerparti nagyvárosaira is? Novemberben Párizsban tartják az ENSZ újabb klímaváltozási konferenciáját, remélhetjük, hogy a Föld vezetői végre komolyan veszik a dolgukat és igazi megoldást igyekeznek keresni? Nemsokára meglátjuk
Los Angeles Times link
Szakértő: életbevágó, hogy a globális felmelegedés 2 Celsius fok alatt maradjon
A globális felmelegedést 2 Celsius fok alatt kell tartani ahhoz, hogy az emberiségnek legyen életesélye a század végére - hangsúlyozta a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.
Kőrösi Csaba hozzátette: "ha túlmegyünk ezen, olyan veszélyzónába érünk, amit nem szabad felvállalni".
Kőrösi Csaba elmondta: a decemberi párizsi klímacsúcs a világtörténelem egyik legnagyobb nemzetközi csúcstalálkozója lesz, ötvenezer részvevővel. A szakértő szerint a legfontosabb része a leendő megállapodásnak, hogy ötévenként hogyan lehet majd továbbfejleszteni a nemzeti vállalások "építőkockáiból" felépülő közös globális cselekvést.
A KEH igazgatóságának vezetője szerint a fiatalok nagyon fogékonyak az éghajlatváltozás problémájára. Áder János köztársasági elnök klímakezdeményezéséhez a 17-25 éves korosztályból már többen csatlakoztak, mint az összes többi korosztályból Magyarországon, köszönhetően annak is, hogy minden nyári fesztiválon lehetőségük volt erre - fejtettek ki.
A köztársasági elnök kezdeményezésének honlapján, a www.elobolygonk.hu-n elérhető információk szerint párizsi megállapodás a jelenleg érvényben lévő Kiotói Jegyzőkönyvet hivatott leváltani, amely csak a fejlett ipari országok számára – azok közül sem mindegyikre – állapít meg klímavédelmi kötelezettséget. A megállapodás célja, hogy az ipari forradalom idején mért szinthez képest 2 Celsius fok alatt tartsa a légkör felmelegedését. (MTI)
Klímaváltozás: Európa egyik legsérülékenyebb országa vagyunk
Földünkön és ezzel együtt hazánkban is egyre jobban érezhetők a szélsőséges időjárás hatásai. Jelentős mértékben függünk az éghajlati szempontból sérülékeny infrastruktúrától, de a helyzet nem kétségbeejtő.
Saját bőrünkön érezzük, tapasztaljuk, hogy egyre szélsőségesebb időjárási körülmények közepette éljük mindennapjainkat. A globális léptékű éghajlatváltozás komoly kihívásokat támaszt a társadalommal szemben. Az iparosodás kezdete óta a felszíni átlaghőmérséklet emelkedő tendenciát mutat. A Földön csökken a jégborítottság, emelkedik a tengerszint, mezőgazdasági termelési övezetek eltolódnak. A hatások hazánkban is jelentkeznek: nő a hőhullámok gyakorisága, szélsőségesebb a csapadékeloszlás, az átlaghőmérséklet idén két fokkal magasabb az elmúlt évekhez képest. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület kimutatta, hogy az éghajlatváltozásért szinten teljes egészében az ember tehető felelőssé.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet keretében működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ előadásában jelzi: hazánk a klímaváltozás következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. Emellett Magyarország is függ az éghajlati szempontból sérülékeny (példaként említhető itt az áramkimaradás vagy az akadozó élelmiszerellátás) infrastruktúrától.
Hatás, ellenhatás
A szélsőséges jelenségek hatásait több „színtéren” tapasztalhatjuk. Amint arra Dr. Horváth Zoltán, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) főosztályvezetője felhívta a figyelmet a földtani közeget komoly károk érik a kiegyenlítetlen csapadékviszonyok következtében fellépő árvizek és aszályok miatt. Kritikus területnek tekinthetők hazánkban az instabil balatoni magaspartok, ahol rendszeres az omlásveszély. De az éghajlati változások az épületekre is hatással vannak. A maximális széllökések ereje az utóbbi években megnövekedett, az épületek homlokzatai és tetőszerkezetei nincsenek felkészülve a megváltozott körülményekre – fejtette ki Bíró Marianna, az MFGI főosztályvezetője. Jelezte: az épületek belső terei esetében az aktív védekezést a hőmérséklet emelkedésére a klímaberendezések jelentik, amelyeknek villamosigénye a2030-ra a jelenlegi hatszorosára nőhet. Arról nem is beszélve – tette hozzá Bíró –, hogy vízelvezető rendszerek a korábbi tapasztalatokon alapulnak, így nem „kezelik” a napjainkban egyre gyakoribb, extrém mennyiségű csapadékot.
Nincs egyetlen megoldás
Egységes megoldás azonban nincs. Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a városoknak, településeknek, önkormányzatoknak helyi szinten kell megoldást találni, amelyhez három fő szempontot kell szem előtt tartani: megelőzés, alkalmazkodás, klímatudatosság. Sir Patrick Geddes skót várostervező híressé vált gondolata, a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” segíthet az előrelépésben. A hazai településtervezés döntéshozóinak a vízelvezetést, a csatornázást vagy éppen épületek tervezését úgy kell szabályozniuk, hogy az egyre gyakoribb, nagy mennyiségű csapadék vagy az olykor szélsőségesen magas hőmérséklet ne jelentsen gondot.
Az egyelőre még csak huszonhét településsel rendelkező szervezet célja, hogy a hamarosan létre jövő, egységes stratégia mellett a fejlett technológiát is beépítse a klímabarát települések mindennapjaiba. Egy azonban biztos, nemcsak a vezetőknek és a modern világ vívmányainak kell alkalmazkodni, hanem a polgároknak is rá kell jönniük: a tudatosabb és környezetbarát életmód egy fenntarthatóbb világot eredményhez link
Átlagosan körülbelül hét centiméterrel emelkedett a tengerszint világszerte 1992 óta – állítja a NASA. A folyamat a melegedő óceánokra, valamint az olvadó gleccserekre és sarki jégtáblákra vezethető vissza. A későbbiekben sem számíthatunk a helyzet javulására.
Az információt a NASA műholdjai által begyűjtött adatok szolgáltatták – írta a Time. Az amerikai űrügynökség a vízszint változásáról animációt is készített. A narancssárga és piros színnel jelölt területeken emelkedést, a kékre és fehérre színezett térségekben pedig csökkenést lehetett tapasztalni.
A helyzet csak tovább fog romlani a jövőben”
– mondta Steve Nerem, a Coloradói Egyetem geofizikusa egy szerdai panelbeszélgetésen. 2013-ban egy ENSZ-testület még azt jósolta, hogy 2100-ig a tengerek szintje 0,3-0,9 méterrel fog megemelkedni. Most nagyon úgy tűnik, hogy a legrosszabb forgatókönyv fog megvalósulni, és akár egy méteres tengerszint emelkedésre is számítani lehet.
Nem egyenletes változás
A változás – amint a videóban is látszik - nem egyenletes. Egyes térségekben a tengerszint több mint 20 centiméterrel megemelkedett, másutt – például az Egyesült Államok nyugati partvidéke mentén – csökkent a vízszint. A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kedvező kép csak ideiglenes, és a tengeráramlások, valamint a ciklikus természeti folyamatok miatt az eddig megkímélt térségekben is drasztikus vízszint-emelkedés várható az elkövetkező 20 évben.
A szakértők szerint nehéz előre megjósolni milyen mértékben fog olvadni a sarki jég az elkövetkező időszakban. Még ha a folyamat meg is áll vagy lelassul, évszázadokba fog telni, hogy a klímaváltozás előtti tengerszint visszaálljon.
Grönlandon sosem látott méretű jégtömeg vált le a Jakobshavn gleccserről. Naponta 46 métert halad a világ leggyorsabb jégáradata.
Gleccserkutatók tanulmányozzák azt az óriási jégtömeget, amely a minap vált le a grönlandi Jakobshavn gleccserről, amelyből a feltételezések szerint annak idején kialakult az Atlanti-óceánban a Titanic katasztrófáját előidéző jéghegy.
A szakemberek szerint a mintegy 12,4 kilométernyi jégtömeg a legnagyobb jégtömbleválás, amelyet a világ leggyorsabban haladó gleccsere esetében észleltek. Műholdfelvételek szerint a leválás valamikor augusztus 13. és 19. között történt.
A Washingtoni Egyetem kutatói tavaly megállapították, hogy Jakobshavn a leggyorsabb gleccser a világon; 2013-as műholdfelvételek szerint naponta 46 métert, évente mintegy 17 kilométert halad előre a tenger felé, és 35 milliárd tonnányi jég törik le róla a nyílt óceánba. A szakemberek szerint ez a gyors előrenyomulás a szárazföldről a tengerbe példanélküli, soha egyetlen grönlandi, észak- vagy déli-sarki gleccsernél vagy jégfolyónál nem tapasztalták ilyet. A Jakobshavn az Atlanti-óceáni jéghegyek 10 százalékát teremti elő.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel műholdjai követik a jégtömb leválását.
Ekkora jégtömeg leválása grönlandi méretekben ugyan nagy, de az antarktiszi jégleválásokhoz képest kicsi, ott több ezer négyzetkilométernyi lapos jéghegyek válhatnak le az antarktiszi jégtakaróból.
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)