Topiknyitó: Törölt felhasználó 2015. 08. 13. 18:30

Klímaváltozás  

A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra



A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.



A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.



A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2015. 08. 24. 11:59
Előzmény: #39  Törölt felhasználó
#40
A klímaváltozás az egész világot érinti

Tegnap zárult Isztambulban az a három napos Nemzetközi Iszlám Éghajlatváltozási Szimpózium, amelynek végén az iszlám világ vezetői és tudósai által közösen elfogadott nyilatkozat az éghajlatváltozás iránti morális felelősséget hangsúlyozza - tudtuk meg a WWF-től.

Tasneep Essop, a WWF Nemzetközi Éghajlatváltozás és Energiaprogramjának vezetője a következőképpen méltatta a nyilatkozatot:
„Az iszlám vezetők és tudósok üzenete ismét megerősítette a vallási közösségek vezetőinek szerepét az emberiség éghajlatváltozással kapcsolatos felelősségének kimondásában.”
Többszintű probléma
Az éghajlatváltozás már nem csupán tudományos kérdés, hanem egyre inkább morális és etikai kérdés is. Mindannyiunk életét, életkörülményeit és jogait érinti és leginkább a szegény, kiszolgáltatott és peremhelyzetbe szorult közösségek szenvednek a hatásaitól.
A legtöbb vallás az embert tekinti a természet őrzőjének, ebben a szellemben pedig a környezetünk védelme egyben morális kötelességünk is. A nyilatkozat ennek az elvnek az iszlám tanításban gyökerező alapjaira mutat rá. Természetvédelmi civil szervezetként a WWF-et ugyanezen célok ösztönzik. Egy olyan világ megvalósításán dolgozunk, ahol az emberiség békességben tud élni önmagával és a természettel egyaránt, az egymás iránti tisztelet, megbecsülés és szolidaritás elvei mentén.
Együttműködésre van szükség
A különböző vallási közösségek képviselői, a hinduizmus, a judaizmus, a katolikus és az evangélikus egyház vezetői által kifejezett szolidaritás az összefogás és az együttműködés pozitív üzenetét hordozza, amelyre az éghajlatváltozáshoz hasonló erejű globális kihívások leküzdéséhez szükség van.
Csak közösen, együttműködve tudjuk megmenteni a földi élet sokszínűségét és csak együtt biztosíthatunk virágzó jövőt mindannyiunk számára. A nyilatkozat határozottan szólítja fel a világ muzulmánjait, hogy életmódjuk megváltoztatásával tegyenek sürgős lépéseket az éghajlatváltozás ellen.
Ugyanakkor a döntéshozókat arra buzdítja, hogy a fosszilis energiától eltávolodva fektessenek egy tisztább, fenntartható, alacsony szénkibocsátású jövőbe.” – tette hozzá a WWF programvezetője.
Törölt felhasználó 2015. 08. 24. 11:18
Előzmény: #34  Törölt felhasználó
#39
Elkészült és szombaton átadták a klímaváltozás tanulmányozására épített hatalmas megfigyelőtornyot az Amazonas-medence szívében.

Az amazonasi megfigyelőtorony (Amazon Tall Tower Observatory), amelynek építését Brazília és Németország finanszírozta fele-fel arányban, 325 méter magas, 24 méterrel magasabb, mint az Eiffel-torony. A rendkívüli építmény Manuas városától 150 kilométerre északkeletre, az esőerdőben fekszik.

Az épületben lévő eszközök az üvegházhatású gázokkal, aeroszol-részecskékkel és az időjárással kapcsolatos adatokat fognak gyűjteni a bolygó egyik legnagyobb összefüggő esőerdejében.

A torony magasságából adódóan a kutatók több száz kilométeres távolságig lesznek képesek nyomon követni a légtömegek változását és mozgását. Az amazonasi esőerdő a világ egyik legérzékenyebb ökoszisztémája, amely fontos szerepet játszik a klímaváltozásban, mivel a növekvő fák elnyelik az üvegházhatású szén-dioxidot, majd
rothadásuk, elégetésük során visszaengedik azt a légkörbe.

A tornyot a régió már létező, kisebb megfigyelőtornyainak hálózatába fogják integrálni. Közép-Szibériában 2006-ban emeltek hasonló megfigyelő állomást.
pitcairn2 2015. 08. 24. 11:18
Előzmény: #34  Törölt felhasználó
#38
bocsi, Erik sokkal keményebb felmelegedést látott:)

klikk a grafikonra
link

pitcairn2 2015. 08. 24. 11:16
Előzmény: #34  Törölt felhasználó
#37
effélét már Vörös Erik is látott:)
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2015. 08. 24. 10:36
Előzmény: #34  Törölt felhasználó
#36
jó, hogy jeget veszítenek, talán vastagodnia kellene, amikor a föld épp enyhülő ciklusában van?
Törölt felhasználó 2015. 08. 24. 10:28
Törölt hozzászólás
#35
Törölt felhasználó 2015. 08. 24. 10:22
Előzmény: #32  Törölt felhasználó
#34
Egy hónap alatt rengeteg jeget vesztett a világ leggyorsabban fogyó gleccsere

A grönlandi Jakobshavn-gleccser drámai összeesése a NASA műholdképeinek segítségével követhető végig. Július vége és augusztus közepe között a gleccserről többször is szakadt le rengeteg jég, ezen a felvételen csak csak az látszik, milyen változások mentek végbe augusztus 14. és 16. között:

Azt nem tudni, hogy ekkora jégveszteség világrekordnak számít-e. Vannak szakértők, akik előzetes becslésekre hivatkozva mindenesetre már arról beszélnek, hogy még soha nem rögzített az emberiség akkora jégeltűnést, mint most.

Mindez meglehetősen világos jele annak, hogyan alakul az óceánok hőmérséklete Grönland környékén. És elég erős figyelmeztetés egy rakás alacsonyan fekvő országnak. Kutatások szerint ez az egyetlen gleccser volt felelős az átlagos tengerszint egy milliméteres megemelkedéséért 2000 és 2010 között.

Egy 2013-as felvétel:
link

A Jakobshavn-gleccser 1850 és 2010 között több mint negyven kilométerrel lett vékonyabb, 2010 óta pedig felgyorsult az összehúzódása. Ráadásul sebessége is felgyorsult, négyszer olyan gyorsan halad, mint ahogy tette azt a kilencvenes években, évente több mint tizenöt kilométert halad. Ez pedig azért nem jó hír, mert a grönlandi jégtakaró egy jelentős része gyorsabban fog az óceánba jutni, tovább emelve így a tengerszintet.
pitcairn2 2015. 08. 19. 13:24
Előzmény: #32  Törölt felhasználó
#33
mily meglepő, hogy nyáron meleg van:)
Törölt felhasználó 2015. 08. 19. 12:53
Előzmény: #25  Törölt felhasználó
#32
Hőségriadót adott ki az Environment Canada dél-Québec és dél-Ontario térségekre
2015 AUGUSZTUS 17

Az Environment Canada előrejelzései szerint a 40 fokot is meghaladhatja a nappali Humidex hétfőn, kedden és szerdán a dél-Québeci és dél-Ontario-i metropoliszokban. Ezért hőségriadó van érvényben a következő városokban és településeken:

Metro Montreal-Laval (31 °C / 40 °C Humidex)

Montreal sziget
Laval sziget / Île Jésus
Longueuil – Varennes
Châteauguay – La Prairie
Ottawa (31 °C / 40 °C Humidex)

Ottawa – Kanata – Orléans
Richmond – Metcalfe
Toronto (32 °C / 40 °C Humidex)

Greater Toronto Area (GTA)
Törölt felhasználó 2015. 08. 19. 10:42
Törölt hozzászólás
#31
Törölt felhasználó 2015. 08. 19. 10:39
Törölt hozzászólás
#30
Törölt felhasználó 2015. 08. 19. 10:38
Törölt hozzászólás
#29
Törölt felhasználó 2015. 08. 19. 10:36
Törölt hozzászólás
#28
pitcairn2 2015. 08. 19. 10:22
Előzmény: #25  Törölt felhasználó
#27
jön az apokalipszis, vazze:)
Törölt felhasználó 2015. 08. 19. 10:18
Előzmény: #25  Törölt felhasználó
#26
Törölt felhasználó 2015. 08. 19. 10:17
Előzmény: #21  Törölt felhasználó
#25
Évi 5 milliárd tonna jég tűnik el Közép-Ázsiából


A közép-ázsiai hegyek gleccserei négyszer gyorsabban olvadnak a világátlagnál, és ez Üzbegisztántól Nyugat-Kínáig veszélyezteti a létfontosságú folyókat - írja az MTI. A potsdami GFZ kutatóintézet kutatása arra figyelmeztet, hogy a 2050-es évekre a megmaradt jég fele eltűnhet, a régiót vízhiány fenyegeti.
Az egymással szomszédos országok erre adott válaszai, megoldásai katonai konfliktusokhoz vezethetnek.
A Tien-san, Közép-Ázsia legnagyobb, 2500 kilométeres hegyláncolata Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Kína egyes részeit látja el vízzel. Mivel itt egyes időszakokban egyáltalán nem hullik csapadék, a területek nagyban függnek a hegyekből érkező vizektől - közölték hétfőn a kutatóintézet munkatársai.
A Daniel Farinotti, a svájci WSL központ kutatója által vezetett nemzetközi szakértői csoport először a gleccserek kialakulását rekonstruálta a Tien-san hegységben. „Ehhez műholdas méréseket és glaciológiai modelleket kombináltunk, így a Tien-san minden egyes gleccserének fejlődését végigkövethettük” - mondta el Farinotti.
A gleccserek évente mintegy öt gigatonna jeget veszítenek, ez a vízmennyiség Svájc éves vízfelhasználásának a hatszorosa
- közölték a szakértők a Nature Geoscience című szaklapban. A jégtömeg térfogata az elmúlt ötven évben több mint egynegyedével csökkent, a gleccserek felszíne pedig csaknem háromezer négyzetkilométerrel.
A gleccserek eltűnése az 1970-es és 1980-as évek között a háromszorosára gyorsult. A tanulmány szerint ennek legfőbb oka a hőmérséklet emelkedése, különösen a nyári időszakban. A gleccserek évtizedeken át tárolják a vizet, a téli csapadékot nyáron olvadékvízként adják le.
Közép-Ázsiában ez azért kiemelten fontos, mert a téli hónapok nagyon szárazak, a hegyek pedig nagyon magasak. A gleccserek itt ezért elsősorban nyáron kapják a legtöbb csapadékot, a hőmérséklet emelkedése azonban fokozza az olvadást és csökkenti a gleccser vastagodásának lehetőségét. Mindezek a gleccserek eltűnéséhez vezethetnek - fejtette ki Farinotti.
Iszlam Karimov üzbég elnök 2012-ben kijelentette, hogy a közép-ázsiai vízkészlet feletti viták katonai konfliktussal fenyegetnek. Kirgizisztánnak a vízenergiához van szüksége a vízre, míg Üzbegisztán a vizet tárolni akarja, hogy a nyári időszakban a farmerek, például a gyapottermelők rendelkezésére bocsássa.
pitcairn2 2015. 08. 19. 10:13
Előzmény: #19  Törölt felhasználó
#24
az időjárás-történet tükrében ez mindössze "normál üzletmenet":)

ihol lennének az országos felhőszakadás rekordok...

"24 órás: 260 mm (Dad, 1953. 06. 09.)
1 órás: 120 mm (Heves, 1988. 08. 23.)
10 perces: 64,2 mm (Zirc, 1915. 05. 24.)
Főleg az utolsó két adatnál érdemes picit megállni, és elgondokodni azon, hogy ez a valóságban mekkora felhőszakadás lehetett!"

link

a tegnapelőtti vihar meg sem közelítette ezeket...
pitcairn2 2015. 08. 19. 10:00
Előzmény: #20  Törölt felhasználó
#23
már Vörös Erik is ezt hitte:)

pitcairn2 2015. 08. 19. 09:58
Előzmény: #20  Törölt felhasználó
#22
miért kéne komolyan venni az efféle bohócokat?:)

Sea Level Rising? Gore Buys Multi-Million Dollar Oceanfront Mansion
link

hazudnak ezek reggel, délben, este:)
Törölt felhasználó 2015. 08. 19. 09:48
Előzmény: #20  Törölt felhasználó
#21
A Csendes-óceán fölött, egyelőre még messze a szárazföldtől egyszerre két trópusi ciklon is erőt gyűjt. A Goni névre keresztelt tájfun az előrejelzések szerint várhatóan a hét végén éri majd el Tajvant és a Fülöp-szigeteket, addig az Atsani Japán felé indul tovább, és még az sem kizárt, hogy szupertájfunná növi ki magát. Ha a Goni tényleg telibe kapja Tajvant, akkor az nagyon rosszul érintheti a szigetországot, ami még a múltheti Soudelor nevű szupertájfunt sem heverte ki.link

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek