A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Klímaváltozás: legfeljebb öt év maradt az irányváltásra
Alig néhány éve maradt a világnak arra, hogy sikerüljön megelőzni egy katasztrofális következményekkel járó klímaváltozást. Pedig a kellő tudás és a megfelelő mennyiségű pénz is rendelkezésre áll ehhez - véli Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője. Álláspontja szerint három idei világtalálkozó eredményétől függ, sikerül-e összefogni az egész emberiséget fenyegető katasztrófa megállítása ügyében.
2015. augusztus 20. 08:36
Szinte a lehetetlenre vállalkozott Kőrösi Csaba, Magyarország korábbi ENSZ-nagykövete, mikor elvállalta annak a maratoni tárgyalássorozatnak a vezetését, mely a világ fenntartható fejlődési céljait hivatott kijelölni a következő tizenöt évre. Kenyai kollégájával másfél évig vezették azt az üléssorozatot, amely végül 193 ország, civil szervezetek és gazdasági érdekcsoportok megegyezéséig vezetett.
"Megszületett az a tizenhét fenntartható fejlődési cél, melyeket ha legalább nagy részben sikerülne megvalósítani, akkor nemcsak a jelen, de a jövő generációk megélhetését is biztosítani tudnánk" – fogalmazta meg Kőrösi Csaba, aki a napokban a „környezeti diplomáciai” munkája elismeréseként megkapta a bonni székhelyű Környezeti Jog Nemzetközi Tanácsa és a New York-i Pace Egyetem által évenként adományozott rangos Elizabeth Haub-díjat.
Nagyra törő célok
„Az igazi kérdés talán nem is az volt, hogy sikerül-e megállapodni, hanem az, hogy mennyire ambiciózus célokat tudunk kitűzni, tehát képesek leszünk-e az irányváltásra” – fejtette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője. A célok között szerepel egyebek mellett az éhezés, a mélyszegénység felszámolása, a nők teljes egyenjogúságának biztosítása, a városok, települések hosszú távon is élhetővé, biztonságossá tétele, illetve a fenntartható mezőgazdaság megteremtése.
Magyarország számára különösen fontos, hogy ezek közé bekerült a fenntartható vízgazdálkodás minden korábbinál szélesebb körű biztosítása. Ezen a területen ugyanis mind tudásban, mind technológiai fejlettségben a világ élmezőnyéhez tartozik az ország, és a hazai gondok megoldása mellett sok más országnak is segítséget nyújthat. Meglepő módon azonban a klímaváltozás megfékezése – mely az egyik legfontosabb ok, amiért a fejlődési pályát módosítani kell – sokáig nem élvezte a tagországok osztatlan támogatását.
„Sokszor úgy tűnt, nem fogunk egyetérteni abban, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem az emberiség legfontosabb céljai közé tartozik” – magyarázta el Kőrösi Csaba. Végül győzött a józan ész, de azóta már az is kiderült, hogy a klímaváltozás megfékezéséhez azonnali beavatkozásra van szükség.
Még nincs késő
A szakember álláspontja szerint három idei csúcstalálkozó eredményétől függ az emberiség esélye a fenntartható jövőre. Az elsőn, az etióp fővárosban tartott pénzügyi csúcson Kőrösi Csaba szerint egyértelműen kiderült, hogy a világnak megvannak az anyagi forrásai a fejlődés fenntartható irányba fordításához, és ezeket az államok és a gazdasági szereplők remélhetőleg hajlandók is lesznek mozgósítani. Ez jó előjel ahhoz, hogy hasonló egyetértés alakuljon ki a szükséges egyéb erőforrások biztosításához is.
„A tettekkel már nem várhatunk tovább. Az erőnk most még elég ahhoz, hogy megfékezzük a klímaváltozást, de ha további öt évet késlekedünk, már nem leszünk képesek kezelni" – hangsúlyozta a szakember. Az ENSZ a következő tizenöt év fenntartható fejlődési céljairól a szeptemberi New York-i csúcstalálkozóján tárgyal, ahol az esemény sorsdöntő szerepét elismerve Ferenc pápa is beszédet tart. Az emberiség jövőképét alapvetően meghatározó klímaváltozás megállításáról a decemberi, párizsi klímacsúcson kellene részletes megállapodásra jutni.
Egy sorsdöntő év
Áder János köztársasági elnök Élő bolygónk klímakampánya is a világméretű mozgósítás része, melynek az a célja, hogy az emberek jobban megértsék a fenyegető veszélyeket és nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra, hogy azok érdemi megállapodásokat kössenek.
„A társadalom meglepően nagy része érti az éghajlatváltozás következményeinek súlyát. A megkérdezett magyarok több mint négyötöde véli úgy, hogy ha a megoldásért felemeli a szavát, azt a döntéshozók sem hagyhatják figyelmen kívül. Értik és tapasztalják, hogy klímaváltozás hatásai a korábban gondoltaknál is drasztikusabban és hamarabb jelentkeznek, ez pedig nem hagy kétséget afelől, hogy most, azonnal kell cselekedni” – részletezte az igazgató.
Kőrösi Csaba úgy véli: a három nagy csúcstalálkozó révén 2015 hasonlóan meghatározó év lehet a történelemben, mint 1945 volt. Ahogyan akkor is, úgy most is azt fogják eldönteni, hogy „merre menjen tovább a világ”, de míg akkor a világ győztes és vesztes országokra oszlott, most nincsenek legyőzött államok. Akkor egy világégésből állt fel az emberiség, most pedig egy veszélyes hanyatlás kapujában áll, amit meg kell és meg is lehet előzni – fejtette ki.
"Az abráziós part, vagy a nemzetközi tudományos életben ismert nevén kliff egy tengerparti forma, amelyet az erős hullámverés alakít ki többnyire kemény kőzetanyagú tengerpartokon."
"A hullámverés jelentős erővel pusztítja a tengerpartokat. A hullámok romboló ereje főként az óceánok és a nagyobb melléktengerek partján jelentős, de gyengébb az elzárt öblökben vagy a beltengerek mentén. Skócia nyugati partvidékén a nyári hullámok 30 kPa nyomást fejtenek ki a partra, míg a téli viharok legnagyobb hullámainak nyomása akár 300 kPa is lehet.[1] A hullámzás a partfalnak csak az alsó szakaszát érinti, ahol egy folyamatosan növekvő abráziós fülke képződik. A hullámzás a fülkét folyamatosan tágítja, ezzel a fölötte tornyosuló kőzettömeg alátámasztása egyre inkább csökken. Az alátámasztás előbb-utóbb megszűnik és a partperem a tengerbe omlik. Az omlás nyomán alakul ki a meredek tengerpart. Az ismétlődő omlások nyomán a szárazföld egyre hátrál. Mivel a tengerszint alatt néhány méterrel fekvő kőzetanyag nem pusztul, ezért az egykori sziklafal helyén idővel ún. abráziós terasz alakul ki. A tengerbe omlott kőzettörmeléket az erős hullámmarás lekerekített kavicsokká formálja, amelyek a terasz külső peremén halmozódnak fel. Az abráziós terasz már csak igen lassan pusztul; minél szélesebb a terasz, annál gyengébb hullámok érik el a meredek partfalat. Széles terasz esetén a partfal csak lassan hátrál."
"Coastal erosion is the wearing away of land and the removal of beach or dune sediments by wave action, tidal currents, wave currents, drainage or high winds (see also beach evolution). Waves, generated by storms, wind, or fast moving motor craft, cause coastal erosion, "
Juneau – Süllyed Amerika. Legalábbis a 49. tagállamának, Alaszkának egyik Északi-sarkkörhöz közeli települése.
A 403 lelket számláló Kivalina tengerbe lógó, sziget-szerű része évről évre kisebb a tengerszint emelkedése, és a következtében kialakult erózió miatt. A Csukcs-tengeri kisváros lakói már tudják, hogy a klímaváltozás miatt menekülniük kell, mert tíz éven belül lakóhelyük eltűnik a tengerben. link
Évek óta hallunk minden felől a globális felmelegedés veszélyeiről, de a tudósok hiába kongatják a vészharangot: szinte hihetetlen, de még mindig vannak olyan magas beosztású politikusok és döntéshozók a világban, akik azt hiszik, csak mítoszról, és nem tényről van szó. A kutatók most azt mondják: ha ma mindenki észbe is kapna, lehet, hogy már túl késő lenne. link
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)