Meggyalázták Kádár János síremlékét a fővárosi Fiumei úti temetőben szerdán - közölte a rendőrség az MTI-vel. Kormos Endre, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese elmondta: ismeretlenek leszedték Kádár János és felesége síremlékének márvány fedlapját, a földet pedig kidobálták. A történteket először a sírkert biztonsági őrsége észlelte. A VIII. kerületi kapitányság rongálás miatt rendelt el nyomozást, a helyszíni szemle jelenleg is tart - tette hozzá. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója azt látta, hogy a temetőben a munkásmozgalomi panteonjára fekete festékkel gyalázkodó feliratot írtak: "Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat". Ez az idézet a Kárpátia együttes "Neveket akarok hallani" című dalából származik.
A 2003-ban alakult magyar zenekar a Wikipedia nevű internetes lexikon szócikke szerint "magyar nemzeti-rock stílusú", "erős nemzeti identitású és revizionista" zenét játszik. A BRFK vizsgálja, hogy van-e köze a feliratnak a sírrongáláshoz.
A Magyar Kommunista Munkáspárt minden parlamenti és parlamenten kívüli párttól azt kéri: függetlenül attól, hogy mit gondolnak Kádár János történelmi szerepéről, ítéljék el a sírrongálást.
A Magyar Kommunista Munkáspárt elnöksége közleményben tudatta: a párt "mélységes aggodalmának és felháborodásának ad hangot Kádár János sírjának meggyalázása miatt", és elítélik mindazokat, akik a sírgyalázást elkövették, vagy elősegítették. A párt azt követeli, hogy a kormány "azonnal és a leghatározottabban ítélje el az eseményt", a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség pedig találja meg a tetteseket.
"És egyszersmind ez a puha diktatúra volt az, amely nem igényelte a forradalmi változtatást 1990-ben és ennek hiányában váltak a régi rendszer urai az új rendszer haszonélvezőivé."
Ez sajnos nagyon így van. Puha diktatúrából puha rendszerváltás lett. Annak, hogy a '70-es, '80-as években jó volt (=jobb volt), annak most isszuk a levét. Minden szempontból.
"Az Európai Unió tagjai közül a legalacsonyabb mutatója a franciáknak (1568), a dánoknak (1613), a hollandoknak (1648) és a Németország nyugati részén élőknek (1648) van. Az új tagállamok közül a legtöbbet az észtek, a magyarok, a lettek és a lengyelek dolgoznak, éves szinten 1840 órát, míg ebben a körben Máltáé (1776), Szlovákiáé (1748) és Ciprusé (1710) a legalacsonyabb a mutató &8211; derül ki az európai gazdasági tanácsadó csoport (EEAG) jelentéséből. "
Ez csak a munkaidö nem veszi figyelembe a vállakozásokban vagy feketemunkával eltöltött munkát.
de tozsdenyul
csak nézz körul a szükebb környezetedben mit látsz?
Engem éppen az érdekelne, hogy milyen szempontokat értékelnek egy társadalom munkaidő számításánál (metodika). Na mindegy, sokat dolgozunk ez tény, itt egy érdekes letöltés, akit érdekel társadalmunk, bár kicsit hosszabban kell olvasni:
Nincs olyan hogy látszatjólét.
Az átlagember szempontjából vagy van jólét vagy nincs.
Az hogy mögötte mi van senkit nem érdekel.
És egyáltalán nem hiszem hogy ez csak közgazdasági kérdés, de emmán nagyon messze vezetne, lehet nem is fognátok agyilag:-)
főleg egy pénzügyi fórumon...hajjaj.
"Ez volt tehát Kádár, a és az általa teremtett rendszer legnagyobb bűne. És egyszersmind ez a puha diktatúra volt az, amely nem igényelte a forradalmi változtatást 1990-ben és ennek hiányában váltak a régi rendszer urai az új rendszer haszonélvezőivé. "
IGEN!
Ez a lényeg!
Az 56-os forradalom véres leverése és megtorlása után rádöbbent a dktatúra vezetése, hogy a magyarok elég hülyék ahhoz, hogy a kommunizmust be lehessen adni nekik, de nem elég hülye ahhoz, hogy tovább lehessen ütni-verni, következmények nélkül.
Így 56 után megkezdődött az ellopott magántulajdon felélése.
Majd a hitelek felvétele, amiből folytathatódott a diktatúra konszolidációja.
Ekkor már nem a "kommunizmus" eszméje volt a fontos, hanem a hatalom megtartása.
Ennek egyik eszköze volt a módszerváltás is.
A látszathatalmat átadni, majd legálisan megszerezni, visszaszerezni (akárcsak 1947-ben).
Így a régi "elit" marad valódi hatalmon.
Az általad "elkényelmesítésnek" nevezett bűn gyakorlatilag a magántulajdon kizárásának következménye, hiszen ha nincs magántulajdon (mert hogyan is nyithatott volna ebbe az irányban a Kádár-diktatúra, ha ez ellentétes az ideologiai alappal és az államosításnak nevezett magántulajdontól való korábbi, törvényesített, de mégis törvénytelen megfosztással), nem lehet valódi öngondoskodás sem.
Erre volt a kényszer a közgondoskodás. A látszat teljes foglalkoztatottság, a látszat-jólét, ami persze csak néhány szomszédos baráti szocialista államhoz viszonyított volt és csak a 60-as évektől kezdődően, részben 68-nak, részben Ceausescunak köszönhetően.
Szóval kényszer volt a magas állami szerepvállalás, így szükségszerű maradt az alacsony bérezés (hiszen így közvetve megvetetették mindenkivek az elfogyasztott javakat, az eü-ellátást, a lakbért).
Mivel az állam nem tudott kihátrálni mindebből (hiszen a finanszírozhatatlanság szélén állt az állam 1990-ben!), nem tudott magasabb bért adni a még akkor is állami és sok esetben veszteséges (sok esetben leginkább a teljes fogalalkoztatottság látszata miatt!) maradt a 70% feletti állami adóterhelés. Sajnos a mai napig.
És feháborító, hogy ott tartunk, hogy a gyurcsány-diktatúra most emelt adóterhelés mellett akar kevesebbet adni, és ezt még reformnak is képes hazudni.
Sokak az államtól várnak sok mindent. Pedig a saját pénzükből kapják (meg a pazarló állam miatt a kárukra felvett hitelből), úgy, hogy közben sok-sok így-úgy magvagyonosodott újtőkés és külföldi tőkéscsoportnak fizetünk még nem kevés hasznot.
Mindenek előtt be kellene szedni mindenkitől azt ami jár az államnak, a köznek, ezzel párhuzamosan meg kellene akadályozni azt, hogy így-úgy a közvagyont ellpoják egyesek, majd jöhet egy adó- és járulékreform, ami valóban hangsúlyt fektetne az öngondoskodásra, de olcsóbban.
Ha adóemeléssel és szolgáltatáscsökkentéssel kezd a gyurcsány kormány, sok jóra nem számíthat(unk!)!
Köszi Logen!
Nekem első helyen ez jött fel (mai cikk):
Az Európai Unió statisztikai adatai szerint az unióban a heti munkaidőt tekintve a csehek dolgoznak a legtöbbet: 42,8 órát. Ennek magyarázata, hogy a részmunkaidő nem jellemző a csehországi foglalkoztatásban. Hollandiában az alkalmazottak fele viszont már részidőben dolgozik, így jött ki, hogy a hollandok heti munkaideje a legrövidebb az EU-ban, 31,4 óra. Az Eurostat szerint az uniós heti munkaidőátlag 37,9 óra. Egész Európában az izlandiak töltik a legtöbb időt munkával, megelőzve a cseheket, akiket a heti munkaidő hosszáról készült listán a görögök követnek 42,4 órával, harmadik helyen a lettek állnak, 41,9 órával.
Magyarországról nem esik szó. (Nyílván a lett, cseh körbe tartozunk mi is, tehát nem vitatom az állításodat, csak a statisztikai háttere érdekel, amire alapozhatjuk). A fekete munka becslése nem tudom szerepel-e benne. Gondolom nem.
Na végre, a sok anyázás között elhangzott néhány értelmes megközelítés. Yesterday korábban is villantott már fel jó gondolatokat, nem hülyegyerek, ezt tudtam eddig is, csak azt nem értem, akkor minek anyázni máskor. Na mind1.
Kár, hogy ma nincs időm, ezért röviden. Yesterday megközelítése, miszerint, hol és mikor volt jobb szegénynek lenni, érdekes megközelítés, de szvsz majdnem ugyanúgy egyoldalú, mint a hol jobb gazdagnak lenni. (külön érdekesség, hogy ez egyébként egy erősen szocialista nézőpont). Ugyanis nyilvánvaló, hogy egy az önérdekre, individumra, versenyre, piacra építő kapitalista rendszer nagyobb jövedelmi és ezzel együtt jóléti különbségeket okoz egy társadalomban. Ezért bizonyára igaz lesz, hogy a legszegényebbek szegényebbek egy ilyen rendszerben, pláne egy átalakulás elején, közben. Szerintem a kérdés inkább az, hogy az átlag, vagy a nagy többség, vagy egy bizonyos paraméterek alapján meghatározott középréteg szempontjából mikor és hol jobb. Vagy ami ezzel egyenértékű, hogy hol lehet nagyobb esélye bárkinek a jóléthez.
Azzal a megállapítással, amit a végén írtál, amire Konki is reagált, maximálisan egyetértek. Nagyon régóta szövegelem ezt ezekben a topicokban. Szerintem is pont az a legnagyobb baj, hogy az emberek elszoktak attól, hogy ők maguk irányítsák saját életüket, hogy képviseljék az érdekeiket, hogy keressék és éljenek a lehetőségeikkel, hogy önmagukról gondoskodjanak és ne mástól várják ezt, stb. (a tőzsde pl. nagy tanító ilyen szempontból is, önismeretre, fegyelemre, öngondoskodásra, döntésre, stb. és nem véletlenül példálózom állandóan ezzel, mert nézz körül, hogy még itt is hányan vannak, akik mástól remélik a segítséget, a döntést, akik ha hibáznak alapból mást okolnak ezért, stb. stb. ).
Ibiza pedig: amit írtál abban igazad van. De az a múlt. Amikor arról beszlünk, hogy mi volt a legnagyobb baja annak a rendszernek, az nem az akkori jelenére vonatkozik, hanem arra, hogy mi a legrosszabb hozadéka a mostani jelenre. Ebből a szempontból, amiket írtál - bár igaz - de nem releváns.
tozsdenyul
ird be a google-ba
"magyarok dolgoznak a legtöbbet"
s meglátod.
sok ttanulmány szolt erröl de nem mindegyik veszi figyelembe a fekete munkát.
lumpen elemek mindenhol vannak a világban 8orábol max4 a munka utána kocsma.
de nem ez a jellemzö a magyarokra fö és másod állás plusz amit még tud feketén megcsinál, a héttvégén meg építkezik ami jovedelem nélköli de még is csaak munka.
Valamiből mindenki szerez pénzt aki nem nyert a lottón vagy nem rabolt bankot.
Nem a munkáról van szó, meg a lustaságról, hanem hogy állambácsi kit tud vagy éppen nem tud kizsákmányolni adókkal egyebekkel.
ez fáj a hatalomnak ma.
milyen felmérés?
munkanélküliség, átlagos munkaidő, részmunkaidős foglalkoztatottak aránya?
Tényleg kíváncsi lennék. Mert biztos, hogy az átlag ember sokat (többet) dolgozok mint a ny-európai társa, egy nagy réteg meg nem dolgozik többet, de hogy ez statisztikában hogy jelentkezik az érdekelne.
Pontosan.
csak éppen, eltekintve ugye az 56 utáni leszámolásoktól, a prolinak semmi oka panaszra...
egyébként meg nyugaton sem minden fenékig tejfel, nézz körül pl. nyújork nyomornegyedeiben, meg négergettóiban pl.
már ha mersz...a közbiztonságról nem is beszélve.
nem akarok itt belemenni nagyon, de ez a nyugati fogyasztói életvitel sem az igazi.
ha nem a párt hülyít, akkor a reklámok meg a plázák...agyilag ugyanaz.kenyér meg ott is volt, itt is...
persze az embernek semmi sem jó..
csak azt írtam hogy a diktatúra nem a 60, 70, 80-es évek magyarországa, hanem pl. észak-korea, meg kambodzsa, meg ugye a jópofa fekete afrikai mészárlások ésatöbbi....
ehhez képest mindíg okoskodik a sok majom értelmiségi, mert nekik semmi sem jó, csak amiben éppen ő elitjük van hatalmon.
Felbontották Kádár János sírját !
2007. május 2. 14:15
Meggyalázták Kádár János síremlékét a fővárosi Fiumei úti temetőben szerdán - közölte a rendőrség az MTI-vel. Kormos Endre, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese elmondta: ismeretlenek leszedték Kádár János és felesége síremlékének márvány fedlapját, a földet pedig kidobálták. A történteket először a sírkert biztonsági őrsége észlelte. A VIII. kerületi kapitányság rongálás miatt rendelt el nyomozást, a helyszíni szemle jelenleg is tart - tette hozzá. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója azt látta, hogy a temetőben a munkásmozgalomi panteonjára fekete festékkel gyalázkodó feliratot írtak: "Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat". Ez az idézet a Kárpátia együttes "Neveket akarok hallani" című dalából származik.
A 2003-ban alakult magyar zenekar a Wikipedia nevű internetes lexikon szócikke szerint "magyar nemzeti-rock stílusú", "erős nemzeti identitású és revizionista" zenét játszik. A BRFK vizsgálja, hogy van-e köze a feliratnak a sírrongáláshoz.
A Magyar Kommunista Munkáspárt minden parlamenti és parlamenten kívüli párttól azt kéri: függetlenül attól, hogy mit gondolnak Kádár János történelmi szerepéről, ítéljék el a sírrongálást.
A Magyar Kommunista Munkáspárt elnöksége közleményben tudatta: a párt "mélységes aggodalmának és felháborodásának ad hangot Kádár János sírjának meggyalázása miatt", és elítélik mindazokat, akik a sírgyalázást elkövették, vagy elősegítették. A párt azt követeli, hogy a kormány "azonnal és a leghatározottabban ítélje el az eseményt", a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség pedig találja meg a tetteseket.
(MTI)