A hitelek bedőlése sok esetben a munkahely elvesztésére, a keresőképesség megváltozására vezethető vissza. A válaszadók túlnyomó többsége, 93 százaléka támogatná is, hogy a munkanélkülivé vált, nem fizető devizahitelesek kisebb-nagyobb mértékű speciális segítséget kapjanak. A megkérdezettek 31 százaléka szerint az intézkedéssekkel járó pluszkiadásokat az államnak kellene átvállalnia, ugyanis az adós a válság és az általános gazdasági helyzet miatt vesztette el az állását, 16 százalék viszont a bankokra hárítaná a terheket, mivel számolnia kellett volna azzal, hogy ügyfele munkanélkülivé válhat. A válaszadók szűk többsége, 54 százaléka szerint az államnak és a banknak közösen kell megoldást találnia a helyzetre.
Hát ha megvan a jogi végzettséged, menj el ügyésznek és bizonyítsd a bíróságon a büncselekményeket, közokirathamisításokat...
Mivel ezen részén én már túl vagyok, inkább a devizahiteles csomagok, amik eddig voltak, és ami jön majd év végére ehhez kellene egy megoldást találni.
Még ha valakinek nincs is devizahitele, akkor is a saját ingatlanja értéke megérzi a devizahitelezést.
Az állam azért van, hogy szabályozza a piacot. Az állam korábban se szabályozott jól (akkor leszarta az egészet, örült a hitelboomnak), de most se szabályoz jól: az nem szabályozás, hogy kivet 4 új adót (aminek egyetlen célja a pénzszerzés), teljesen piacidegen árazásra kényszerít (végtörlesztés), meg folyamatosan uszítja a lakosságot (ami a legnagyobb ostobaság, mert ennek nincs nyertese, viszont mindenkinek rossz).
ahogy a rokikártyás is, amikor otthon hagyja a nagymamát. fel se fogja, hogy mit tesz. hamis a rokikártya? nem... akkor hol a gond, mitől lesz a tette KÖZOKIRATHAMISÍTÁS?
a hitel
boomnak, a túlfűtött kereslet kiszabadulásának és
fokozódásának a kormányzati szerepvállalás ágyazott meg, illetve
a pénzintézetek közötti ádáz piaci verseny és a lakásvásárlók nem
jelentéktelen hányadának a realitásokat (saját tényleges gazdasági
pozíciói
t) meghaladó lakásigénye és tehervállalása
–
a válság negatív
hatásait felerősítve
–
vezetett a 2008 utáni problémákhoz
A kereslet fokozása
a vásárlási szokások lényeges átalakulását, a
jövedelemhez kötöttség, a jövedelmi korlát nagyfokú lazítását igényelte. A
magyar piacon az ezredforduló tájékán jelentek meg és váltak egyre
népszerűbbekké azok a hitelkonstrukciók, amelyek nagy tömegek számár
a
tették lehetővé a vásárlások előrehozását, a jövedelem jövőbeni keletkezése
előtti elköltését. 2008 őszéig a bankok és a kereskedők kreativitása nem
ismert határt, ha a vásárlás és a kihelyezett hitelállomány növeléséről volt
szó.
"Ezt a Közjegyzői Kamara sem minősítette bűncselekménynek, ők el is határolódnak ettől."
teljesen értelmetlen. a közjegyzői hivatal nem nyomozati szerv, nem bírói szerv, hanem mezei végrehajtó hatalom. nem bírál, hanem végrehajt.
ilyen közokirat hamisítási ügyekben a közjegyzőnek egy feladata van csak: a nyomozó hatóság által neki átadott másolati példányt összeveti a nála található eredeti példánnyal, és megállapítja, hogy az a valóságnak megfelelő-e, vagy módosította rajta, egyáltalán létezik-e (szigorú számadás alapján vezetik a közjegyzők a közokiratokat).
neki más feladata nincs. a bíróság persze beidézheti, ahol nyilatkoztatják a közokirat valódiságáról.
az lehet valódi, lehet hamis. attól, mert valódi, még nem jelenti azt, hogy nem történt bűncselekmény, lévén a közjegyző előtt aláírt dokumentumok esetében MINDIG büntetőjogi felelősség tudatában kell nyilatkoznia az aláírónak.
mi van? közjegyzői kamara nem minősítette bűncselekménynek?
semmi közük hozzá, hogy ez bűncselekmény-e vagy sem.
a hitelszerződésedet foglalták közokiratba. a teljes szerződést. ami 99,999999%, hogy tartalmazza azt, hogy a bank üzletszabályzata is a szerződés (=közokirat) része. az üzletszabályzat meg tartalmazza a hitelbírálatra vonatkozó előírásokat.
devizahitel