valahol azt írták, hogy ami pénzből kriptót vett az ember, az lesz az azévi veszteség és amikor visszaváltod a kriptót fiat pénzre , az lesz a nyereséged és a NAV-ot egyáltalán nem érdekli, hogy mennyi volt a valós nyereséged /veszteséged.
sziasztok, hogy számoljátok ki a kriptóknál az árfolyam nyereség/veszteséget? Ha év közben váltogat az ember mondjuk vesz 25 féle kriptót (és mondjuk úgy, hogy a SOL feléből veszek AVX-et, amit félig visszaváltok SOL-ra, másik feléből ETH-t, és egész évben össze vissza keverem, amiket soha nem váltok vissza FIAT pénzre, csak USDC-re vagy USDT-re, akkor ha a végén eladok mondjuk a portfoliómból pár kriptot, annak hogy a fenébe lehetne meghatározni a beker árát és megállapítani, hogy mennyi volt azokon a kriptokon a nyereség /veszteség?
SZJA bevallásban a munkavállalói részvényjuttatásból származó jövedelmet melyik sorba kell írni? Külföldi anyacégtől kaptuk külföldi pénzügyi szolgáltatón keresztül. Ha valakinek ötlete van köszönöm a segítséget.
A bejegyzésben 105 ezer Ft nyereség volt 2019-ben, 90 ezer veszteség 2020-ban, ezért a 2021-ben készített bevallásban 90 ezer szerepel a 220. sorban, majd a 2022-es bevallásban a maradék 15 ezer szerepel a 212. sorban. Ez így helyes?
Egyéb személyes észrevétel: Ha anno részvény helyett bónuszt/prémiumot kapott volna, akkor egyrészt a munkáltatónak is plusz terheket kellett volna befizetni (munkáltatót terhelő járulékok), másrész Öntől levonták volna az SZJA-t és járulékokat az akkor hatályos kulcsok szerint.
1995. évi CXVII. törvény 67. § (2): Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül a KMRP szervezetben való részvételi jogosultság ellenérték fejében történő értékesítéséből származó bevételnek az a része, amely meghaladja a részvételi jogosultsággal összefüggésben teljesített kiadás összegét. Az értékpapír megszerzésére fordított érték az Ön esetében feltehetően 0,- Ft, így a teljes összeg árfolyamnyereség lesz. Ha az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő igazolt kiadása van, azzal csökkenthető a bevétel. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem esetén (67/A. §) az adó 15%, SZOCHO nincs, a magánszemély az éves adóbevallásban vallja be, a befektetési szolgáltató által megállapított és az adóévet követő év február 15. napjáig kiadott adóigazolása alapján.
Sziasztok! SOS segítséget szeretnék kérni. Még 2010-ben kaptam Telekom részvényeket dolgozói részvényjuttatásként. 2021-ben értékesítettem a részvényeket, majd meg is szüntettem a számlámat (KBC). A részvényeket ingyen kaptam, de az akkori elszámolási árfolyam magasabb volt, mint amennyiért eladtam, tehát nem gondoltam rá, hogy árfolyamnyereség-adót kellene utána fizetni. Az adóbevallás tervezet megnyitásakor derült égből villámcsapásként ért, hogy a KBC a részvényeladás teljes bevételét jövedelemként jelentette le a NAV-nak, akik pedig a teljes bevétel után számolták ki az adót A kérdésem, hogy helyes ez így, vagyis a teljes bevételem után kell a 15%-nyi adót befizetnem? Köszi,remélem május 20 előtt még olvassa valaki. Gabi
Hangsúlyoznám még egyszer, ha ezt évről évre nem vallottad így be, akkor utólag egyben, 3 évre visszamenőleg így már nem lehet, csak, valamilyen korrekciós külön bevallás beadásával, úgy tudom.
Szóval akkor, így nézne ki a dolog. Fontos, hogy minden évben, tehát 2020-ban, 2021-ben is meg kellett jelenjen az adott év bevallásában a folyamat, a folyamatos évről - évre történő összegek beírása és vezetése az adóbevallásba, tehát, ha 2019-ben és 2020-ban is beírtad, akkor így nézett ki a példa szerint, ha a korábbi évekből nincs már nyereség/veszteségkeret, 0-ról indulunk: 2019 év. (beadva 2020-ban beadva) 172. sor (d) oszlop: 700.000.- (e) oszlop: 105.000.- 214. sor 105.000.- 215. sor 105.000.- 2020. év (2021-ben beadva) 172. sor (a) oszlop!!! 600.000.- Adókiegyenlítési táblázat: 213. sor (b) oszlop 105.000.- 215. sor 105.000.- 218. sor (c) oszlop 90.000.- 219. sor (c) oszlop 90.000.- 220. sor (c) oszlop 90.000.- Ezt át kell még vezetni a 75. sorba, lényebében ezzel lesz figyelembe véve a 90.000.- Ft, a 2020-as év veszteségének "adója" a 2019-es év 105.000.- forintos nyereségének adójából, és itt ugrik a majom a vízbe, mert MARAD még 15.000. forint nyereségkeret, ezt meg kell jegyezni, és felírni valahová, (beírni az adóbevallásba nem lehet sehová), mert a következő évben már csak ezzel lehet számolni, ezt a csökkentett összeget lehet a továbbiakban figyelembe venni, de nem a példa szerint, mert amit írtál, itt újra nyereséges év következik, tehát értelem szerint abban az évben a nyereség keret fog nőni, az alábbiak szerint: 2021. év 2022-ben beadva) 172. sor (d) oszlop 400.000.- (e) oszlop 60.000.- 212. sor (b) oszlop 15.000.- 214. sor (b) oszlop 60.000.- 215. sor 75.000.- Magyarán az új egyenleged 75.000.- Ft, de azt sem szabad elfelejteni, hogy 3 év után az éppen letelő 3. évben lévő összegek akkor is értelem szerűen kiesnek, (jelen esetben a 2022-es bevallásban (2023-ban beadandó) már kiesik a 2019-es év, akár veszteséges, akár nyereséges volt, itt a példa szerint a 15000.- Ft-ot már abból pl. majd ki kell venni), tehát ki kell vonni a kiegyenlítési keretből, ha azt nem vettük igénybe... És akkor még a többi esetet nem néztük, amikor pl. egy nyereséges évet követ 2 veszteséges, szóval nagyon bele lehet kavarodni a kiegyenlítési keret vezetésébe... Hozzáteszem, hogy sem a kitöltési útmutató, sem a kitöltő program nem segíti ezeket a levezetéseket, nem jelez sem hiányosságot, sem hibát, ha nem jól töltöd ki, de a hivatal észreveheti azért... Remélem jól írtam le a lépéseket, de felelősséget nem vállalok érte, segítő szándékkal írtam, át kell számolnod és megnézned minden sort, és minden sorhoz az útmutató magyarázatát a saját eseted szerint!
Hali! Megpróbálok válaszolni, részletesen, ha lesz időm, leírom. Elöljáróban annyit, hogy elég bonyolult, és amire figyelni, kell, hogy az úgynevezett kiegyenlítési keretet évről évre magadnak kell számon tartani, hogy abból már használtál-e fel, és a következő évben azt már nem elfelejteni, hogy egy részét már felhasználtad. A másik, hogy akkor a számításnál úgy veszem, hogy 0-ról indul a kiegyenlítési kereted.
Üdv, adókiegyenlítés kitöltésében tudna valaki segíteni, nem igazán egyértelmű.. (csináltam már vmikor, de már nem emlékszem..) Tehát: 2021ben van mondjuk 400e ft nyereségem 2020ban 600e ft veszteségem 2019ben 700e ft nyereségem akkor mennyi adót fizetek idén? meg mit hova írjak?
Részvényeladásból származó árfolyamnyereség esetén, a nyereségből csak az adott pozíció kapcsán felmerülő költségeket vonhatom le, vagy az adott évre a brókernél felmerülő minden költséget?
Segítséget kérek. Képződött US-ben osztalékjövedelmem, melyet kifizetéskor 15%-kal leadóztam. A kettős adóztatás kizárása miatt a 189.b rubikába beírtam a jövedelmet és a megfizetett adót is 189.c-be. A 182. sorba be kellett írni a 189.b-vel megegyező adóalapot. Ezek után a 182.c-be a belföldön fizetendő adót kellene beírni, ami értelemszerűen 0.Végül a 188.c-be írt 0-ra (sárga hibajelzéssel) azt mondja a program, hogy 5-15% közé kell esnie a fizetendő adónak (a 188.b-ben visszaköszön az adóalap automatikusan kitöltve). Ha viszont a 182. c-be beírom a kifizető által levont adó mértékét, akkor újra megadóztat (amit éppen a kettős adóztatás kizárásával szeretnénk elkerülni). NAV hibajelzéssel küldte vissza a bevallásomat.
Szerintem önmagában a TBSZ feltörése miatt nem keletkezik összevonható veszteség. De a feltörés után az értékpapír visszakerül a normál értékpapír számlára és ha ezután eladod (realizálod a veszteséget), akkor ezzel a veszteséggel már csökkentheted az egyéb nyereségeidet.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem 67/A. § (1)
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a
magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az
adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (...) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a
magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti
veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató
által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó
része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az
összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó
összege.
Kiszámolod mennyi az árfolyamnyereséged, levonod belőle az értékpapír megszerzéséhez, tartásához, értékesítéséhez kapcsolódó közvetlen költségeket, az lesz a jövedelem, az adó alapja. Ha a költségek milliós nagyságrendőek, akkor milliókat kell levonj az árfolyamon elért eredményből.
Én pont most jártam meg fordított helyzetben (feltört TBSZ volt nyereséges, normál számla veszteséges) az volt a tapasztalat, hogy nem lehetett összevonni, mert a TBSZ-t a 166. sorba kellett beírni (Bank így adta ki az igazolást), a tőzsdei nyereség/veszteség meg a 172. sorok alapján egyenlíthető ki. Szóval elsőre az a válaszom, hogy nem, kivétel, ha olyan igazolásod lesz a számlavezetődtől, hogy 172. sorba írható a TBSZ eredménye.
Arra tudna nekem válaszolni, hogyha veszteséges a TBSZ-em, és feltöröm, akkor az pl a normál számlámon keletkezett nyereségből levonható? Ha pluszos és feltöröm, nyilván adózok a nyereség után+egyéb büntetés adó, de ha veszteséges?
tehát azt állítod, hogy 2019ben ha volt nyereséged, akkor nem azt a számot adta le a szolgáltatód a nav-nak, hanem levonta a brokidíjakat és azt adta le?
a szolgáltatóm eleve úgy adta ki a 2019. évi igazolást, hogy a user01 által említett broki költségeket ügyletről-ügyletre költségként figyelembe vette, a számlavezetés költségével együtt
na de gondolj bele, aki napizik, és mondjuk pár millával játszik, ad-vesz...annak egy nap 0,35% körüli brokidíjjal naponta lesz több tízezer Ft brokidíj ktg-e még úgy is, hogy adott napon belül egyik lába nem kerül elszámolásra! Az egy évben több millió ft brókerdíjat tesz ki! Ezt mind fogja és levonja a nyereségből? Ez óriási adókiesés lenne a nav-nak!! Egész egyszerűen szerintem ez lehetetlen, hogy levonható legyen.
Természetesen, a bróker jutaléka költség. Minden olyan költségelem elszámolható, ami az értékpapír megszerzésével, tartásával, eladásával kapcsolatban közvetlenül felmerül. Így elszámolható pl. a bróker jutalék, a számlavezetés költsége, stb. De nem számolható el a real adatszolgáltatás díja, a pénz utalási költsége, stb.
Sziasztok! sokszor vita volt, hogy a ellenőrzött tőkepiaci ügyletek keretében végzett tőzsdei kereskedés elszámolható költségeibe mi tartozik bele. Jelenleg ti hogyan tudjátok, ha vesz az ember Otp-t, majd pár nap múlva eladja, akkor a vételi, majd később az eladási oldalra felszámított tegyük fel 5000-5000 Ft broki díj = 10000 Ft-al csökkenthető az adóév nyeresége? Köszi!
árfolyam-nyereség adó