SZJA bevallásban a munkavállalói részvényjuttatásból származó jövedelmet melyik sorba kell írni? Külföldi anyacégtől kaptuk külföldi pénzügyi szolgáltatón keresztül. Ha valakinek ötlete van köszönöm a segítséget.
A bejegyzésben 105 ezer Ft nyereség volt 2019-ben, 90 ezer veszteség 2020-ban, ezért a 2021-ben készített bevallásban 90 ezer szerepel a 220. sorban, majd a 2022-es bevallásban a maradék 15 ezer szerepel a 212. sorban. Ez így helyes?
Egyéb személyes észrevétel: Ha anno részvény helyett bónuszt/prémiumot kapott volna, akkor egyrészt a munkáltatónak is plusz terheket kellett volna befizetni (munkáltatót terhelő járulékok), másrész Öntől levonták volna az SZJA-t és járulékokat az akkor hatályos kulcsok szerint.
1995. évi CXVII. törvény 67. § (2): Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül a KMRP szervezetben való részvételi jogosultság ellenérték fejében történő értékesítéséből származó bevételnek az a része, amely meghaladja a részvételi jogosultsággal összefüggésben teljesített kiadás összegét. Az értékpapír megszerzésére fordított érték az Ön esetében feltehetően 0,- Ft, így a teljes összeg árfolyamnyereség lesz. Ha az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő igazolt kiadása van, azzal csökkenthető a bevétel. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem esetén (67/A. §) az adó 15%, SZOCHO nincs, a magánszemély az éves adóbevallásban vallja be, a befektetési szolgáltató által megállapított és az adóévet követő év február 15. napjáig kiadott adóigazolása alapján.
Sziasztok! SOS segítséget szeretnék kérni. Még 2010-ben kaptam Telekom részvényeket dolgozói részvényjuttatásként. 2021-ben értékesítettem a részvényeket, majd meg is szüntettem a számlámat (KBC). A részvényeket ingyen kaptam, de az akkori elszámolási árfolyam magasabb volt, mint amennyiért eladtam, tehát nem gondoltam rá, hogy árfolyamnyereség-adót kellene utána fizetni. Az adóbevallás tervezet megnyitásakor derült égből villámcsapásként ért, hogy a KBC a részvényeladás teljes bevételét jövedelemként jelentette le a NAV-nak, akik pedig a teljes bevétel után számolták ki az adót A kérdésem, hogy helyes ez így, vagyis a teljes bevételem után kell a 15%-nyi adót befizetnem? Köszi,remélem május 20 előtt még olvassa valaki. Gabi
Hangsúlyoznám még egyszer, ha ezt évről évre nem vallottad így be, akkor utólag egyben, 3 évre visszamenőleg így már nem lehet, csak, valamilyen korrekciós külön bevallás beadásával, úgy tudom.
Szóval akkor, így nézne ki a dolog. Fontos, hogy minden évben, tehát 2020-ban, 2021-ben is meg kellett jelenjen az adott év bevallásában a folyamat, a folyamatos évről - évre történő összegek beírása és vezetése az adóbevallásba, tehát, ha 2019-ben és 2020-ban is beírtad, akkor így nézett ki a példa szerint, ha a korábbi évekből nincs már nyereség/veszteségkeret, 0-ról indulunk: 2019 év. (beadva 2020-ban beadva) 172. sor (d) oszlop: 700.000.- (e) oszlop: 105.000.- 214. sor 105.000.- 215. sor 105.000.- 2020. év (2021-ben beadva) 172. sor (a) oszlop!!! 600.000.- Adókiegyenlítési táblázat: 213. sor (b) oszlop 105.000.- 215. sor 105.000.- 218. sor (c) oszlop 90.000.- 219. sor (c) oszlop 90.000.- 220. sor (c) oszlop 90.000.- Ezt át kell még vezetni a 75. sorba, lényebében ezzel lesz figyelembe véve a 90.000.- Ft, a 2020-as év veszteségének "adója" a 2019-es év 105.000.- forintos nyereségének adójából, és itt ugrik a majom a vízbe, mert MARAD még 15.000. forint nyereségkeret, ezt meg kell jegyezni, és felírni valahová, (beírni az adóbevallásba nem lehet sehová), mert a következő évben már csak ezzel lehet számolni, ezt a csökkentett összeget lehet a továbbiakban figyelembe venni, de nem a példa szerint, mert amit írtál, itt újra nyereséges év következik, tehát értelem szerint abban az évben a nyereség keret fog nőni, az alábbiak szerint: 2021. év 2022-ben beadva) 172. sor (d) oszlop 400.000.- (e) oszlop 60.000.- 212. sor (b) oszlop 15.000.- 214. sor (b) oszlop 60.000.- 215. sor 75.000.- Magyarán az új egyenleged 75.000.- Ft, de azt sem szabad elfelejteni, hogy 3 év után az éppen letelő 3. évben lévő összegek akkor is értelem szerűen kiesnek, (jelen esetben a 2022-es bevallásban (2023-ban beadandó) már kiesik a 2019-es év, akár veszteséges, akár nyereséges volt, itt a példa szerint a 15000.- Ft-ot már abból pl. majd ki kell venni), tehát ki kell vonni a kiegyenlítési keretből, ha azt nem vettük igénybe... És akkor még a többi esetet nem néztük, amikor pl. egy nyereséges évet követ 2 veszteséges, szóval nagyon bele lehet kavarodni a kiegyenlítési keret vezetésébe... Hozzáteszem, hogy sem a kitöltési útmutató, sem a kitöltő program nem segíti ezeket a levezetéseket, nem jelez sem hiányosságot, sem hibát, ha nem jól töltöd ki, de a hivatal észreveheti azért... Remélem jól írtam le a lépéseket, de felelősséget nem vállalok érte, segítő szándékkal írtam, át kell számolnod és megnézned minden sort, és minden sorhoz az útmutató magyarázatát a saját eseted szerint!
Hali! Megpróbálok válaszolni, részletesen, ha lesz időm, leírom. Elöljáróban annyit, hogy elég bonyolult, és amire figyelni, kell, hogy az úgynevezett kiegyenlítési keretet évről évre magadnak kell számon tartani, hogy abból már használtál-e fel, és a következő évben azt már nem elfelejteni, hogy egy részét már felhasználtad. A másik, hogy akkor a számításnál úgy veszem, hogy 0-ról indul a kiegyenlítési kereted.
Üdv, adókiegyenlítés kitöltésében tudna valaki segíteni, nem igazán egyértelmű.. (csináltam már vmikor, de már nem emlékszem..) Tehát: 2021ben van mondjuk 400e ft nyereségem 2020ban 600e ft veszteségem 2019ben 700e ft nyereségem akkor mennyi adót fizetek idén? meg mit hova írjak?
Részvényeladásból származó árfolyamnyereség esetén, a nyereségből csak az adott pozíció kapcsán felmerülő költségeket vonhatom le, vagy az adott évre a brókernél felmerülő minden költséget?
Segítséget kérek. Képződött US-ben osztalékjövedelmem, melyet kifizetéskor 15%-kal leadóztam. A kettős adóztatás kizárása miatt a 189.b rubikába beírtam a jövedelmet és a megfizetett adót is 189.c-be. A 182. sorba be kellett írni a 189.b-vel megegyező adóalapot. Ezek után a 182.c-be a belföldön fizetendő adót kellene beírni, ami értelemszerűen 0.Végül a 188.c-be írt 0-ra (sárga hibajelzéssel) azt mondja a program, hogy 5-15% közé kell esnie a fizetendő adónak (a 188.b-ben visszaköszön az adóalap automatikusan kitöltve). Ha viszont a 182. c-be beírom a kifizető által levont adó mértékét, akkor újra megadóztat (amit éppen a kettős adóztatás kizárásával szeretnénk elkerülni). NAV hibajelzéssel küldte vissza a bevallásomat.
Szerintem önmagában a TBSZ feltörése miatt nem keletkezik összevonható veszteség. De a feltörés után az értékpapír visszakerül a normál értékpapír számlára és ha ezután eladod (realizálod a veszteséget), akkor ezzel a veszteséggel már csökkentheted az egyéb nyereségeidet.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem 67/A. § (1)
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a
magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az
adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (...) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a
magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti
veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató
által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó
része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az
összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó
összege.
Kiszámolod mennyi az árfolyamnyereséged, levonod belőle az értékpapír megszerzéséhez, tartásához, értékesítéséhez kapcsolódó közvetlen költségeket, az lesz a jövedelem, az adó alapja. Ha a költségek milliós nagyságrendőek, akkor milliókat kell levonj az árfolyamon elért eredményből.
Én pont most jártam meg fordított helyzetben (feltört TBSZ volt nyereséges, normál számla veszteséges) az volt a tapasztalat, hogy nem lehetett összevonni, mert a TBSZ-t a 166. sorba kellett beírni (Bank így adta ki az igazolást), a tőzsdei nyereség/veszteség meg a 172. sorok alapján egyenlíthető ki. Szóval elsőre az a válaszom, hogy nem, kivétel, ha olyan igazolásod lesz a számlavezetődtől, hogy 172. sorba írható a TBSZ eredménye.
Arra tudna nekem válaszolni, hogyha veszteséges a TBSZ-em, és feltöröm, akkor az pl a normál számlámon keletkezett nyereségből levonható? Ha pluszos és feltöröm, nyilván adózok a nyereség után+egyéb büntetés adó, de ha veszteséges?
tehát azt állítod, hogy 2019ben ha volt nyereséged, akkor nem azt a számot adta le a szolgáltatód a nav-nak, hanem levonta a brokidíjakat és azt adta le?
a szolgáltatóm eleve úgy adta ki a 2019. évi igazolást, hogy a user01 által említett broki költségeket ügyletről-ügyletre költségként figyelembe vette, a számlavezetés költségével együtt
na de gondolj bele, aki napizik, és mondjuk pár millával játszik, ad-vesz...annak egy nap 0,35% körüli brokidíjjal naponta lesz több tízezer Ft brokidíj ktg-e még úgy is, hogy adott napon belül egyik lába nem kerül elszámolásra! Az egy évben több millió ft brókerdíjat tesz ki! Ezt mind fogja és levonja a nyereségből? Ez óriási adókiesés lenne a nav-nak!! Egész egyszerűen szerintem ez lehetetlen, hogy levonható legyen.
Természetesen, a bróker jutaléka költség. Minden olyan költségelem elszámolható, ami az értékpapír megszerzésével, tartásával, eladásával kapcsolatban közvetlenül felmerül. Így elszámolható pl. a bróker jutalék, a számlavezetés költsége, stb. De nem számolható el a real adatszolgáltatás díja, a pénz utalási költsége, stb.
Sziasztok! sokszor vita volt, hogy a ellenőrzött tőkepiaci ügyletek keretében végzett tőzsdei kereskedés elszámolható költségeibe mi tartozik bele. Jelenleg ti hogyan tudjátok, ha vesz az ember Otp-t, majd pár nap múlva eladja, akkor a vételi, majd később az eladási oldalra felszámított tegyük fel 5000-5000 Ft broki díj = 10000 Ft-al csökkenthető az adóév nyeresége? Köszi!
pont a múltkor beszéltük ezt ki egy másik topikba : https://nav.gov.hu/nav/ado/szja/A_tozsdei_ertekpapir_20200401.html Mentesség Nem kell azonban szociális hozzájárulási adót fizetnie a magánszemélynek az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacon tőzsdére bevezetett értékpapírra fizetett, az adott tagállam jogszabályai szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozam után.[3]Ebből következően például, ha a magánszemély a Budapesti Értéktőzsdén vagy a párizsi tőzsdén forgalmazott részvényekkel rendelkezik, amelyek hozamát osztalékként fizették ki, akkor ez után az osztalék után mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. https://forum.portfolio.hu/topics/szocialis-hozzajarulasi-ado/38788
Ez mindig is így volt, ha megkérdeztél két NAV-ost, akkor egymásnak teljesen ellentmondó válaszokat kaptál. Még állásfoglalásban is képesek hülyeséget kiadni. Ha öt NAV-ost kérdezel meg, akkor lehet, hogy ötféle választ kapsz, és nem lesz köztük a helyes megoldás. Éppen ezért a NAV-osoktól ne választ várj, csak véleményt. Ne csak azt kérdezd meg, hogy mit tegyél, hanem annak is járj utána, hogy azt törvényileg mire alapozzák. Mutassák meg, melyik törvény, melyik jogszabály rendelkezik erről, olvasd át, értelmezd.
2018. évi LII. törvény
a szociális hozzájárulási adóról
5. Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés esetei 5. § (3) Nem esik az 1. § (5) bekezdés c) pontja
szerinti adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség
bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint
elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett
értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak
(osztalékelőlegnek) minősülő hozama.
Azaz semmiféle igazolásra nincs szükség, a Richter által fizetett osztalék nem alapja a szochónak, értelem szerűen utána a Richter szochót nem vont, nem fizetett be, az adózónak se kell utólag bevallani és megfizetni. A NAV valamiért nem tudja kezelni a tőzsdei cégek által kifizetett osztalékot, és a tervezetben úgy állítja be, mintha szochó alap lenne. Ki kell javítani a tervezetet, a szochó alapból kivenni a tőzsdei cégek által fizetett osztalékot.Más teendő nincs, nem kell senkitől se igazolásokat begyűjteni.
most nyújtottam be a bevallásomat számszakilag tökéletes volt a tervezet, átnéztem alaposan osztalék után eleve 0 volt benne a fizetendő szocho összege volt TBSz, NyESz, sima értékpapír-számla, adójóváírás (családi + a többi nyugdíj jellegű) egyaránt minden stimmelt
Hat ez kemeny...akkor irj 0-t, este 6-kor beszeltem utoljara Nav 1819-es szaman, az ugyintezo azt mondta a 09es lappal egyaltalan nem kell foglalkoznom. Mindegy nem toltom ki majd ha nem jo szolnak es bemegyek es megnezzuk ujjra!
Mi nem töltöttük ki anyumnál, postán be lett adva és visszadobták hibával, hogy legalább 0-t vagy valamit kell írni. Erre mondom, teljes a káosz náluk, másként tudja a jobb és másként a bal kéz.
Sziasztok, önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezmény igénybe vehető befizetett árfolyam nyereség adó után ? Azaz ha nincs pl. munkabérből szja befizetés, csak a 15% árfolyam nyereség adó a befektetésből / ami valójában szintén szja ?/
Nem kell kitolteni azokat a sorokat amiket kerdezete 4szer beszeltem a NAV infovonalan. Nem kell a szocialis hozzajarulasi adot megfizetni az Europai Gazdasagi Terseg barmely tagallamaban mukodo, a tokepiacrol szolo torveny szerint elismert (szabalyozott) piacnak minosulo tozsdere bevezetett ertekpapirnak az adott tagalam joga szerint osztaleknak minosulo hozam utan!
Nos, teljes a káosz az osztalékok szochoját illetően a NAV-on belül, legalábbis az ügyfélszolgálatukon! Ricsi osztalékpapír nekik nem jó, mert nincs rajta szochos szöveg, ezért a NAVos ügyfélszolgálat szerint nekünk kell igazolást kérni a Richtertől, hogy ők rendezték a szochot és azt eljuttatni a NAV-hoz! Ész megáll! Ha már itt tartunk: aki kapott osztalékot magyar részvény után, a 9-es lap 286, 287 és 289-es pontjait hogyan töltötte ki?
lehet igazad van, engem csakaz erdekelt hogy holnapig leht-e javitani, de azert aki nem foglalkozik reszletesen a bevalasavales nem veszi eszre ezt a hibat az fizet tobb tizereket feleslegesen. Mert ugye a NAV nem hibazhat...
A NAV a szociális hozzájárulási adó megállapításához – a havi adó- és járulékbevallások adatai alapján – az adóbevallási tervezetben feltüntetette azoknak a jövedelmeknek az összegét, amelyeket figyelembe kell venni az adófizetési felső határ kiszámításakor.Az adóbevallási tervezet 286. sora tartalmazza az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a 287. sor pedig az elkülönülten adózó jövedelmek összegét. Ezeknek a soroknak az adatai alapján a program a 288. sorban kiszámítja az elkülönülten adózó jövedelmek után az adófizetési felső határig a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét.Módosítani kell például az adóbevallási tervezetét annak a nyugdíjasnak, aki a nyugdíján kívül 2019-ben kizárólag a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényből származó osztalékra tett szert, más adóköteles jövedelme nem volt. Ebben az esetben az eSZJA oldalon (www.nav.gov.hu/szja/szja) elektronikus hozzáféréssel (például ügyfélkapuval) elérhető 19SZJA bevallási tervezetből törölhető a 287. sorban szereplő osztalékösszeg, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat, mert a magánszemélyt nem terheli szociális hozzájárulási adó.Másik lehetőség, hogy a 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni.Ugyancsak módosítaniuk kell a tervezetet azoknak a magánszemélyeknek, akiknek az összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem érte el 2019-ben az adófizetési felső határt, és emellett kizárólag EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalékot szereztek.Ekkor a tervezet 286. sorában és a 287. sorában szereplő jövedelmek összege törölhető a tervezetből, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat, mivel ez után az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.Másik lehetőség, hogy a 286. és 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni.Ha a magánszemély 2019-ben keletkezett osztalékának csak egy része EGT-államban működő tőzsdén forgalmazott értékpapír utáni osztalék, más része például egy társaság nyereségéből kifizetett osztalék, vagy ezen kívül árfolyamnyereséget is szerzett, akkor a tervezetet szintén módosítani kell.Az adófizetési felső határba beszámító, a 287. sorban szereplő jövedelmekből csak azokat a jövedelmeket kell beírni a 288. sorba, amelyek után a magánszemélyt az adófizetési felső határig még ténylegesen terheli szociális hozzájárulási adó.Így például, ha a tervezet 287. sora 2 millió forint jövedelmet tartalmaz, azonban abból 800 ezer forint olyan osztalékjövedelem, amely után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, akkor a 288. sorba az adó alapjaként 1 millió 200 ezer forintot kell beírni, adóként pedig ennek a 17,5 százalékát, 210 ezer forintot.A NAV felhívja a figyelmet arra, hogy azok a magánszemélyek, akiknek nincs ügyfélkapu-hozzáférésük, a NAV papíralapon megküldött tervezetében nem végezhetik el a módosításokat, nekik be kell nyújtaniuk a 19SZJA bevallást.
A mai napon vettem eszr, hogy a NAV altal keszitett adobevalasomban elszamoltak csunyan valamit. 221 382tf osztalek utan levontak 38700 szocialis hozzajarulasi adot. OTP,Mol reszvenyek utan.... Beszeltem veluk telefonon tudnak a hibarol, aki nem javitja ki sajatmaga a hibat az kikel hogy fizesse az extra manitaki befizette nem kapja vissza.!
Ha esetleg aggódtatok volna, közlöm, hogy ma megjött postán a csekk és már be is fizettem a befizetendőt. Azért érdekes, hogy 2 hete megígérték, hogy 2 héten belül megjön, de tegnap rájuk telefonáltam és így mára már meg is tudták küldeni...Hogy a 2 hete megrendelt csekkel mi van, az rejtély, ahogy az is, hogy akkor miért ígértek ilyen hosszú átfutást.
Köszi. 2 éve csekkel fizettem, akkor az Ügyfélszolgálaton adtak és kész. Most már megvárom, hogy elküldjék, telefonon azt mondták, hogy ha pár napot kések a befizetéssel, az nem gond. Eddig még sosem késtem, remélem, ezt tényleg rugalmasan kezelik.
Ha olyan banknál lennél, ahol ingyenes az utalás, akkor nem lenne olcsóbb a csekk. Vagy ha NAV ügyfélszolgálaton fizetnél az gyorsabb lenne, ha nyitva vannak egyáltalán. Vagy ha bankkártyával fizetnél, az ingyenes a bankok nagy részénél.
Szívesen. Én most a csekkre várok, felhívtam őket, hogy nem átutalni akarok, mert csekken olcsóbb. Minimum 2 hetet mondott, hogy kiküldik (most már csak így lehet csekket kapni), ez volt 2 hete, remélem megérkezik szerdáig. De hogy mi tart nekik 2 hétig egy csekk kiküldésben?...
Persze :) Ugye az előző évi bevallásaidat látod. Az új bevallásban a 163-dik sorban (ha jól emlékszem) megjelentetheted a befizetési kötelezettséged, lentebb pedig annak az évnek a veszteségének a 15%-át (bocs, most nincs előttem pontosan, de ez a logika), ami miatt csökkentheted a mostani befizetést. Ha megfelelően csinálod, a 19-es kötelezettséged csökken a korábbi veszteséged 15%-ával. Remélem, tudtam segíteni.
Adó visszatéritési szempontból kérdezem,ha pl . 2016-ban,2017-ben befizettem 20-20 ft árfolyamnyereség adót, akkor most ,ha van 100 ft árfolyam veszteségem ,akkor a 40 ft-ot igényelhetem vissza,vagy csak a 100 ft jelenlegi veszteségem 15%-a erejéig ,15 ft-ot igényelhetek vissza?
Ok. Akkor ugy kerdezem hogy ebbe az 1 év eredmenyebe (2017) beleszamithat egy szlovak kereskedesi feluleten elszenvedett veszteseg,amit decemberbe realizaltam?
Rosszul használjátok a fogalmakat. Egy év eredménye, egyenlege az összevonások után vagy plusz, vagy mínusz. Ezt lehet szembeállítani az előző 2 év eredményeivel, bizonyos feltételek esetén.. A másik fórumon sok infó van.
Szerintetek,ha ebrokerben es equitas szamlan valo kereskedes eredmenye plusszos tehat adofizetesi kotelezettseg terhel, de egy kulfoldi szamlan pedig vesztesegem van ,akkor ezek szemben allithatoak egymassal?
Törölt felhasználó2008. 04. 02. 12:49
#54
A tőkejövedelmet terhelő - tehát osztalék, tőkenyereség jellegű - adók viszont Magyarországon messze a legkisebbek. Ez a GDP százalékában csupán 4,5 százalék, miközben Szlovákiában 4,8 százalék, Csehországban 7,1 százalék, Lengyelországban 8,4 százalék volt. Sőt a korábbi éveket is elemezve kiderül, hogy 4 százalék alá csak Magyarország ment a tőkejövedelmet terhelő adókban, 1995-ben például 3,5 százalék volt ez a terhelés, 1996-ban, 1997-ben 3,6-3,6 százalék. Szlovákiában például 1995-ben 9,5 százalék volt ez az elvonás. link
Törölt felhasználó2008. 03. 31. 21:16
#53
Sziasztok
Elöször csinálok SZJA bevallást mióta az USA-ban van pozícióm és elkadtam.
Az USA-ban realizált nyereséget/veszteséget milyen árfolyamon kell Ft -ba átszámolni?
Van 3 árfolyamom
1,A Broki cégem Ft-ról váltott nekem USD-t.
2.A vétl idején érvényes broki cég által használt árfolyam
3.Elladáskor broki cég által használt árfolyam
Mivel időben eltérnek az időpontok, elég komoly a különbség az árfolyamok, és az, így kalkulált nyereségem/veszteségem között.
Ja hogy van külön árfolyamnyereségből származó jövedelem rublika meg tőzsdei ügyletekből származó is ott már tényleg 20 %-kal számol csak addig nem jutottam le a lapon. Akkor minden jó mégis :))
Törölt felhasználó2008. 03. 27. 09:52
#47
Sziasztok !
Most csinálom az adóbevallásomat és egy kicsit meglepődtem, hogy a program 25 %-os adót számol és ez van az APEH-os útmutatóban is holott én úgy tudom 20 % az adókulcs a 2007-es évben. Most akkor hogyisvanez ???
Ajánlom a leghitelesebb forrást, az APEH honlapjáról letölthető útmutatót. Ennek is a részletes változatát: link
Ennek 106. oldalán olvasható a Tőzsdei ügyletből származó jövedelem és adója című rész, de inkább lapozz át a 107. oldalra, ahol elmagyarázzák az ügyleten elszámolt nyereség fogalmát. Ott világosan kiderül, hogy a brókerdíj levonható, más nem. Legalábbis magánszemély esetén nem.
árfolyam-nyereség adó