Az ingatlan eladásnál úgy működik a történet, ahogy írtam.
Ahogy írtam, hiába van 6-7 éve a neveden a lakás, ha azt a piaci ár tripláján adod el, akkor a piaci ár és az eladási ár közötti rész adóköteles. Nem véletlenül írták bele az SZJA törvénybe az 1. § (4) bekezdést.
Miért is van ez? Egyszerű példa: van egy céged és kallódik benne 100 millió Ft eredmény, és van is ennyi szabad kp, ki kellene valahogy szedni belőle, minél kevesebb adófizetéssel. Lehetőleg nulla adót kellene fizetni, az lenne a tuti. Egyszer csak eszedbe jut, hogy van neked egy faluvégi házikód, 6 éve vetted 10 millióért, most ha el akarnád adni, akkor adnának érte 15 misit. És mivel már 6 éve a tied, ezért a ház eladásán elért eredmény nem jövedelem, ott van az SZJA törvényben. De te furfangos vagy, és gondolsz egyet, nem a szomszéd Bözsi néni unokájának adod el 15 misiért (már csak azért se, mert valójában nem is akarod eladni), hanem a cégednek adod el 100 misiért. Cégből kireppen a 100 misi, és adómentesen. Ja, mégse teljesen adómentes, mert ott van az SZJA tv. 1. § (4) bekezdés. Hiába ingatlaneladás, hiába volt az már 6 éve a neveden, az adómentesség csak a piaci árig él, az a fölötti 85 milla már adóalap és adózni kell utána.
Próbálnám összekötni az aktuális árfolyamokat egy általános tájékoztató
felsorolással hogy milyen állampapírok vannak egyáltalán, hogy ne csak
kódneveket lássak meg árfolyamokat, hanem hogy melyiket mikor
indították, milyen futamideje van, meg hogy egyáltalán mihez van kötve. . Én ezt találtam . https://akk.hu/allampapir-forgalmazas/allampapir-tipusok . De
pl itt nem találom a buborhoz kötött állampapír típust, szóval nem
látom hogy lehetne összekötni a fenti linket az aktuális "élő" kötvény
listával amik kint vannak a piacon . https://akk.hu/statisztika/hozamok-indexek-forgalmi-adatok/legjobb-veteli-es-eladasi-hozamok-arfolyamok . Google-ön
rá tudok keresni arra amiről éppen hallottam valahol, vagy akár a
forgalmi listában szereplő rövid név alapján, de naivan azt hinném hogy
van valahol egy államkötvény katalógus, de amit én találtam ott pl
2027/B, vagy olyan szó hogy BUBOR nincs, legalábbis ctrl+F-re nem
találta a böngésző. . Szóval mit csinálok rosszul? Már azon kivül hogy olyasmibe ütöm az orromat amihez nem értek :)
hogy én is hozzátegyek valamit a topichoz :) . ingatlan eladásnál máshogy működik a történet:https://bank360.hu/ingatlan-eladas-adozas . Ha 5 évig tartod az ingatlant akkor nulla forint adó van az eladási ár után akármennyivel többért vetted. . Ha jól emlékszem viszont 1 évről 3 évre változott az hogy ha ingatlaneladásból van jövedelmed, és 3 éven belül veszel belőle ingatlant akkor az eladási árig illetékmentes a legutóbb vásárolt ingatlan. . Többieknek köszönöm szépen a válaszokat!
Ugyanez érvényes pl. egy ingatlan eladása esetén is. Ha a 6-7 éve a neveden lévő ingatlant a piaci ár tripláján adsz el, akkor csak a piaci árig él az a szabály, hogy a szerzési és eladási érték közötti jövedelem nem alapja az adónak. A piaci ár fölötti rész keményen adózik, nem lehet azzal trükközni, hogy így szerez valaki adómentesen pénzt.
Az SZJA tv-t egészében kell nézni: 1. § (4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
user01: Szerintem nincs igazad. Az Szja törvény elég egyértelműen leírja: 65. § * (1) Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel a (3)-(3b) és az (5)-(6a) bekezdés rendelkezéseire is - a következők: * bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;
Sziasztok! Meg tudjátok mondani, hogy a diszkont kincstárjegy lejárata esetén, ha rendelkezem és az újra befektetést választom, akkor ez egy akkor kiadott diszkont kincstárjegyet fog venni? Vagy hogy működik ez pontosan? Pl. 08.24-én jár le a DKJ, akkor vesz egy DKJ230824-et? Előre is köszönöm a segítséget.
Óriási hiánycikk lett a DKJ. Tegnap és ma próbáltam Erste és OTP befektetésnél illetve Webkincstárnál venni de nem kaptam. .Mai kibocsátást állítólag fél órán belül elvitték… Rövid távú értéktartás gyakorlatilag kilőve.
Köszi a választ, én is valami ilyesmit feltételezek a háttérben, csak reméltem, hogy hátha valaki rácáfol és lesz logikus magyarázat. Amúgy volt olyan mázlista akinek sikerült venni 12,06-tal, szóval valós volt egy rövid ideig, ez a legbosszantóbb....
Meg valami: az adómentesség csak a kamatjövedelemre vonatkozik, az árfolyamnyereségre nem. Azaz ha valaki nem piaci áron adja el (vagy veszi meg) az állam által kibocsátott szóban forgó értékpapírt, azon a kamatjövedelmen túl árfolyamnyeresége is keletkezik, akkor ez utóbbi adóalap (SZJA, Szochó). Példa: Turbán Shylvy, saját lábán álló üzletasszonynak akkora mákja van, hogy talál egy vevőt, aki hajlandó a piaci ár tripláját kifizetni neki az egy hét múlva lejáró DKJ-re. Ilyenkor Shylvy az időarányos kamatjövedelem után nem kell adót fizessen, a felette lévő rész után sokat kell adózni, hacsak nem ismer valakit, aki elintézi neki, hogy ne keresse őt a NAV. Illetve pénzmosás gyanújával se keresi őt az ügyészség, mert el vannak foglalva a krétával járdára rajzolók büntető eljárásával. Ez akkor is érvényes, ha Turbán Shylvy a napi saját lábon állás közben ráakad valakire, aki az egy hét múlva lejáró DKJ-ét valami rejtélyes okból a piaci ár 1%-án gondolja eladni neki.
1) Ha veszel ebből a kötvényből az azt jelenti, hogy közvetlenül kölcsönt adsz az Erste Group Bank AG-nek. A te kockázatod hogy az Erste Group Bank AG fizetésképtelen lesz és nem adja vissza a pénzed. Ez egy fokkal kockázatosabb jogviszony mintha lenne egy betéted, mert ott védene az OBA is. Kötvénytulajdonosként csak egy vagy a hitelezők közül.Nyugodtan mondhatod hogy a Erste Group Bank AG csődjének kicsi az esélye, de attól még ezt a kockázati forrást fel kell tüntetni az ügyfél fele. [A Magyar Államkötvények kibocsátási tájékozatóiban is benne van.] . 2) Igen, 15% kamatadó, ha nem TBSZ-re teszed. [Szóval egy 9,35% hozamú kamatadómentes államkötvénynek felel meg.] . 3) Ha el akarod adni akkor 1% visszaváltási díj van. Ezt leírják. + Amiről nem nagyon beszélnek, hogy hogyan határozza meg az Erste Investments a visszavásárlási árfolyamot. Logikusan ha fix időre akarnak forrást bevonni, akkor gyenge árakat fognak megadni hogy az ügyfél ne akarjon kiugorni csak azért mert lett jobb opció a futamidő során. Erre utalnak is: "A piaci hozamok, elsődlegesen a kockázatmentes hozamok (a hozamok csökkenése esetén a Kötvény árfolyama nő, és fordítva)". . Szóval kockáztatod hogy az Erste Group Bank AG csődbe megy és nem kapod vissza pénzed (egészét) két év múlva [ami egy picit magasabb hozamot indokol mint egy ugyanígy 2 éves magyar államkötvény]. + Hogy bizonytalan áron tudsz kiszállni menet közben.
Ostya, kérlek, legalább olvasd el, mielőtt felteszed a kérdéseket. Az egész összesen szellős 3 oldal, és ott van a 2. oldalon szépen egyértelműen leírva, hogy 15% az adó, és hogy mikor vonják le ők, és mikor nem, illetve TBSZ-re is vehető. A kibocsátó az Erste Group, és a te kockázatod, ha esetleg az Erste Group nem tudna fizetni (gondolom, ez elhanyagolható). Bevezetik tőzsdére, ahol eladhatod, ha van rá vevő (ez valós kockázat, hogy csak veszteséggel tudod a lejárat előtt eladni). Az egyéb költségek és díjak pedig az Erste hirdetményeinél vannak, szép hosszú olvasmányok. Erste Befektetési Zrt. - Díjjegyzék (erstebroker.hu)
Tegnap az egyik topikban valaki linkelt egy ilyet: https://www.ersteinvestment.hu/hu/AT0000A2ZGY0.html?fbclid=IwAR05L9J_DM1K8DFpoIG_GNMTyaqpAnf3kO0yYUQ_JuZL5wLUaWJRVEuPbYA . Illetve itt van részletes leírás a kötvényről mik a tulajdonságai: https://www.ersteinvestment.hu/static/befrt/download/Ugyfeltajekoztato___11__ERSTE_Group_HUF_Note_22_24__AT0000A2ZGY0__CL.pdf . Kérdésem annyi lenne hogy itt írja a kockázatok között: 1 - "Erste Group Bank AG, mint Kibocsátó kockázata" Ez mit takar? Naivan ezt úgy érteném hogy itt a kibocsájtónak van kockázata, de valahogy az eddigi tapasztalatok alapján nem a bank szoktak viselni a kockázatokat, tehát rám mint kötvény vásárlóra nézve mit jelent(het) ez a mondat? . 2 - Illetve másik kérdésem hogy mivel ez nem állampapír, így kamatadó az megy rá ugye? Ez 15% ugye? . 3 - Hol tudom megnézni hogy erste mennyit nyúl le kezelési, karbantartási mittomén milyen költség szintjén? . Tegyül fel hogy nem akarom idő elött eladni a papert, azaz szépen leülöm a wc-n a 2 évet az évi fix kamatokkal. Ez esetben milyen kötvényhez kapcsoló kockázatom maradt? Az eddig tanultak alapján nem sok. A kisördög persze ott van hogy ha most 2 évre adnak évi 11%ot akkor valszeg magasabb finanszirozási költségekre számítanak köv 2 évben, nyilván ha közben a bubor vagy egyéb indexkövető papír meg már 20-30%on van akkor ez kevésbbé lesz szexi, de majd igyekszem dinamikusan megtakarítani és porlasztani a veszteséget :)
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv SZJA törvény XII. Fejezet TŐKEJÖVEDELMEK Kamatjövedelem 65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek ...... a következők:..... (3) Nem kell figyelembe venni a) jövedelemként ab) a
magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac
részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból
származó kamatjövedelmet;
Megállapította: 2019. évi XXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2019. VI. 1-től. Ez az alap, ha magánszemélyként veszed az állampapírt. Azaz a magyar állam által kibocsátott állampapírok kamata 2019.06.01-től kezdve magánszemély esetében nem minődül jövedelemnek, így az ez után keletkező kamatjövedelem nem képezi az SZJA alapját. Ami az előtt keletkezett, azt a jövedelem megszerzésekor adóalapként kell(ett) figyelembe venni. Ez érvényes Kovácsné Pusztaszabolcsi Bözsikére, aki kizárólag a magyar SZJA törvény hatálya alá tartozik, de nem érvényes a hamburgi, német illetőségű Hans Claus Jürgenre, a Mészáros és bűntársai Kft-re, a Ma Is Sokat Loptunk Alapítványra, a mucsajröcsögei önkormányzatra, stb. Márpedig az értékpapírokat lehet adni-venni, ilyenkor a tranzakció zárásakori állapot szerint az eladó fél kell majd megállapítsa, hogy ezen neki mekkora jövedelme keletkezett és kell azt majd a rá vonatkozó adózási törvények szerint kiszámolnia, bevallania és az adót megfizetnie. Ezt a kincstár nem végzi el helyettük (azaz nem von adóelőleget, fizeti azt be a NAV-nak, nem küld ki erről igazolást, stb.).
Ok, akkor értem mire vagy kíváncsi. . Ez konkrétan azaz eset, ha például mi ketten (magánszemély - magánszemély, magánszemély - cég, stb) közvetlenül kötünk egy (ú.n. OTC) üzletet forgalmazó közbeiktatása nélkül. . Nekem van 10 millió forint névértékű (ősrégi, ezért kamatadós) 2024/B kötvényem. Ezt a MÁK ma 84,67% árfolyamon (+ felhalmozott kamat) venné vissza tőlem. Eközben te meg vennél ilyen papírt, a MÁK-tól 85,69%-on tehetnéd meg. - Kezet rázunk és közünk egy szerződést, hogy eladom neked a 10 millió forint értékű kötvényt és találkozunk árban pl félúton: 85,18%-on. Te átutalsz nekem: 8 518 000 (tőke) + 190 000 (felhalmozott kamat) forintot a számlámra. Én meg kiadok egy értékpapír átvezetési kérelmet a számládra. . , Értelemszerűen a MÁK itt már nem lesz tisztában azzal hogy a te általad megvásárolt kötvénynek mi a bekerülési ára amihez képest neki ki kellene számítania a kamatadót amit kifizetőként le kellene vonnia. Ezért ezt végül neked kell kimatekozni és a jövő évi adóbevallásodban bevallani. . DE: ha a fenti OTC üzletet egymás közt egy olyan papírral csináljuk ami 2019. június 1. után lett kibocsátva, akkor ennek az egésznek semmi jelentősége nincs, mert az NEM SZÁMÍT JÖVEDELEMNEK így nem kell semmit sem kiszámolnod és saját magad bevallanod.
Igen, a becsatolt linknél olvastam az utolsó bekezdésben, amin fennakadtam, akkor ez a mondat mit akarna jelenteni? Idézem: "(Az értékpapírral megszerzett jövedelemre a Kincstár nem kifizető két különböző számlatulajdonos számlái közötti értékpapír átvezetés esetén, így ebben az esetben ügyfelünk feladata a megszerzett jövedelem alapján a fizetendő jövedelemadó megállapítása, bevallása és megfizetése is.)"
Két hete ezt nekem is eljátszotta... ott épp mázlim volt és sikerült is valami minimális összeget (100-150 ezer forintot) a piacinál jobb hozammal megvennem egy DKJ-ből. Simán el tudom képzelni hogy a MÁK a Web Kincstárt karbantartó "lakossági" része egyelőre nincs a helyzet magaslatán. Ez mégis csak egy kormányhivatal kb. Nem valami rugalmas. Most meg pár hét leforgása alatt megtöbbszöröződhetett az érdeklődés egy olyan üzletág iránt ami egy sokkal dinamikusabban változó piac mint amire az elmúlt években kondícionálva voltak [a lakossági állampapírok gyártása]. Ezért nincs készlet a rövid papírokból amiket az ügyfelek vennének, ezért vannak szarul betöltve az árfolyamok [ami nem akkora gond, ha úgysincs készlet amit meg tudnál venni 12,06% hozammal], stb. Kellene több ember, több erőforrás, jobb folyamatok.
Sziasztok! Valaki segítene megérteni, hogy a tegnapi D221026-os DKJ hozama miért alakult úgy ahogy?! Aki nem követte, annak mondom, hogy a kibocsátáskor és az azt követő néhány órában valamivel több, mint 3 % volt csak a hozam, ami már önmagában is érthetetlen számomra a jelenlegi kamatkörnyezetben. Ezt követően ugyancsak tegnap egy rövid időre 12,06 % volt a hozama ugyanennek a papírnak, majd mire sikerült volna vegyek, beállt a jelenlegi szintjén, ami 7,86 % lett! Ez normális, hogy napon belül ilyen változások történtek? Mi ennek az oka? Érdemes valamilyen tényezőt még figyelembe venni, amiből lehet erre az ingadozásra következtetni, vagy teljesen ad hoc jelleggel történik? Köszönöm az esetleges válaszokat!
A tegnapi kamatemelés után nem látok semmi hozamzövekedést. Sőt a rövid DKJ-k évesített hozama csökkent is tegnap óta 0,03%-al. Valamiért abban a tévképzetben élek, hogy ennek hatással kellet volna lenni a kötvényárfolyamokra.
Azt hiszem, hogy se te, se én, se senki más nem tud válaszolni arra, hogy végül melyikkel jársz a legjobban. Pillanatnyilag tűnhet egyik jobbnak a másiknál. Szóval aki állampapírban tartja a befektetéseit, annak is javasolt diverzifikálni. Ettől függetlenül sincs abszolút jó választás, mert teljes mértékben függ az adott élethelyzettől.
Az államháztartás folyamatos változásával a kondíciókat is mindig igazítani fogják, újabbakat bocsátanak majd ki, csillogóbbakat, ne persze nem a te érdekedben, még ha ezt is mondják majd. Szerintem egy jó mixszel jársz a legjobban hosszútávon. Kivéve ha orákulum vagy és tudod a jövőt, vagy valaki olyan súg, aki tudja. ;)
Állampapír
Lehet, hogy hozamilag nyernek 2,245-ot de sokkal fincsibb visszavenni az Eurót 295-ön amikor kiszállnak.
Ezért tartja még a Templeton is.