Normális esetben a magas kamat csökkenti a hitelkeresletet és megtakarításra ösztönöz, azaz közvetve csökkenti a fogyasztást, a fogyasztói magatartast, beruházási döntéseket, ezáltal az inflációt. Emellett erősíti a devizát, mert vonzó kamatot kínál, ezért olcsóbb lesz az import, ergo csökken az infláció. Más kérdés, hogy az agyonhitelezett vállalkozói szektor a magasabb kamatterheket áthárítja a vasárlókra, azaz emeli az árakat, azaz lényegében okozhat áremelkedést, de fenti szempontok erősebbek. Más kérdés, hogy nem a kamatot kevesli a külföldi tőke, hanem vezetőink kiszámíthatatlan gazdaságpolitikáját kerüli, azaz ekkora kamat mellett sem veszik a forintot.
Ráadásul kettős hatása lenne a normális, az egyik amit mondasz, a másik, hogy az emelkedő betéti kamatokon keresztül növeli a megtakarításokat, tehát visszafogja a fogyasztást, ezáltal a keresletet.
Samuelson / Norhaus: Közgazdasátan I. Makroökonómia és alapfogalmak. 7. fejezet: Fogyasztás és beruházás 13. fejezet: Infláció, okok és gyógymódok 15. fejezet: A Federal Reserve és a Központ Bank monetáris politikája. Ajánlom szépen lassan elolvasni, hogy mi miért is van. A válasz nem egyetlen mondat.
Én egyetlen dolgot nem igazán értek (nagyon leegyszerűsítve) :: Alap gazdaságtan ismeretek (még az iskolában is ezt tanítják) egyértelmű az hogy az alapkamat emelés I---> áremelkedést von maga után. Ami = infláció emelkedést von maga után. I---> újabb alapkamat emelés után, megint áremelkedés jön, ami után megint emelkedik az infláció, és ez így megy kéz a kézben körbe - körbe öngerjesztő spirálként hat. Akkor valójában miért is nem az ellenkezőjét csináljuk???? Miért nem csökkentjük az alapkamatot? Hogy csökkenjen az ár? hogy csökkenjen az infláció? Tényleg nem értem. Valaki mondja már el nekem józan paraszt ésszel. (azt hagyjuk ki az egyenletből hogy szándékos károkozás) Köszönöm szépen.
Az MNB a koronajárvány alatt rengeteg pénzt pumpált a rendszerbe, Virág Barnabás szerint 11 ezer milliárd forintot.Az alelnök szerint akkor erre szükség volt a gazdaság élénkítésére, jelenleg azonban a monetáris transzmiszió javítására van szükség, hogy a rövid oldali kamatok a jegybank szándékainak megfelelően alakuljanak – vagyis megfelelően emelkedjenek a jegybanki kamatemelésekkel összhangban.A pénzintézetek jelenleg az úgynevezett egyhetes betéti eszközbe nagyjából minden héten 9,6 ezer milliárd forintot tesznek be, vagyis ennyire tehető a rövid bankközi likviditás.A jegybank várakozásai szerint az új intézkedések ennek legalább felét köthetik le, vagyis mintegy 5 ezer milliárd forintot.///// amit teljesen feleslegesen benyomtak a gazdaságba azt most visszaveszik, persze arról kuss van, hogy ezzel milyen hatalmas károkat okoztak
Törölt felhasználó2022. 08. 30. 18:08
#1204268
Szép karácsonyi ajándék lehet a 4000 forintos szint. Visszamehetünk most 12 évet.
Azt nem hinném, mert előtte naposon megfoghatja, de írtam nemrég...! Persze itt nincs semmire garancia! Napos időtáv: Boli alj, MA50, rsi viszont engedné tovább! A rossz hír, hogy született egy alsó célár pingi, ami egyezik" a régi, havi időtávos, hosszútávú célárral! A jó hír vele kapcsolatban, hogy a pingi nemérdekes, csak a támaszai lényegesek, ami erősiti a piros célsávot és az eddigi 7200-s támaszt! Egyelőre a 7500, csak opció, ameddig a ~8500 bírja! https://www.tradingview.com/x/txq1hjVr
kötelező tartalékolás növelésével lesarkítva, röviden MNB lassítja a pénzforgási sebességét és csökkenti a multiplikatív pénzteremtést vagy az egységnyi Jbk-ból teremthető számlapénzt a gazdaságban... de óvatosan kéne az MNBnek a kamatot és ezt is kezelnie... mert inflációgerjesztő hatása van sajnos... hosszú lenne leírni miért... de sajnos így van ez... én nem értek egyet az MNB emelési stratégiájával, ha az a célja amit kommunikál... csak akkor ha nem az a célja amit kommunikál... sajnos azt látom, hogy más a célja, de azt nem kommunikálja... :-((((((
OTP részvényesek ide!