Bennfentes kereskedés gyanúja megszüntetve, akkor lehet hallgatni, és k....ni, mert különben az ő bokája is fájni fog, így nem kerül senki bilincs alá, böri? Á, azt tiltja a vallásuk.
Amit leírsz, az tulajdonképpen egy gyakran felmerülő kritika a régi KATA-val szemben.A régi rendszer egyik nagy előnye az egyszerűség volt,könnyű volt adminisztrálni,kiszámítható volt,sok egyéni vállalkozónak valódi segítséget jelentett.Ugyanakkor a fő probléma az volt, hogy az 50 ezer forintos tételes adó és járulék sok esetben nem állt arányban a megszerzett jövedelemmel és a később igénybe vehető ellátásokkal. Emiatt két kritika érte egyszerre.Alacsony járulékfizetés mellett, teljes ellátó rendszerhez való hozzáférés. Az egészségügyet ugyanúgy használhatta valaki, mint egy alkalmazott, miközben a befizetése jóval alacsonyabb lehetett.Bújtatott foglalkoztatás. Sok helyen a munkaviszonyt kiváltotta a KATA. Ugyanazt a munkát végezte valaki ugyanannak a cégnek, csak munkabér helyett katás számlát adott, ami jelentős közteher-megtakarítást eredményezett.Az általad felvetett modell , egy minimális, a minimálbér terheihez kötött befizetés, majd bizonyos bevétel fölött százalékos teher valójában közelebb állna a társadalombiztosítási logikához.Aki többet keres, az többet fizet be, miközben az adminisztráció egyszerű maradhat.A nehézség az egyensúly megtalálása. Ha túl magas a teher,eltűnik a KATA vonzereje.Sok mikro vállalkozó, nehezebb helyzetbe kerül.Ha túl alacsony,ismét megjelenik az adó optimalizálás és a munkaviszonyok "kiszervezése".A politikai szemponttal kapcsolatban is van logika abban, amit írsz. Egy új kormány számára általában nagyobb kockázatot jelent az olyan új juttatások bevezetése, amelyekre nincs stabil fedezet, mint a már meglévő rendszerek ésszerűsítése. Ha egy intézkedés növeli a hiányt, de nem szerepelt a programban és nem is társul hozzá széles társadalmi igény, akkor valóban nehéz megindokolni gazdasági és politikai szempontból is.A KATA kapcsán szerintem a legtöbb szakértő ma már nem a 2022 előtti forma teljes visszaállítását támogatná, hanem valamilyen köztes megoldást: egyszerű adminisztráció, de a befizetések és a megszerezhető társadalombiztosítási jogosultságok közötti kapcsolat erősebb legyen. Ez közelebb áll ahhoz, amit te is felvázoltál.
"A kata visszahozása pl jó cél, hogy egyszerű, de azt felejtsük el, hogy valaki befizet 50 ezret havonta, aztán kap eü ellátást és korrekt nyugdíjat is. Alsó hangon a mindenkori minimálbér összes terhe bizonyos bevételig, afelett pedig ehhez méh a bevétel bizonyos százaléka lenne a korrektebb számítás." egyrészt az 50.000 az régi szám, inflációkövetés a minimum. Másrészt a minimálbér befizetéseinek a mértéke az alap, az sok sebből vérző ötlet, nyugdíj mellett kiegészítő minimális tevékenység legalizása pl, vagy főállás melletti vállalkozgatás pár órában, nem sok pénzért. Pont az lenne a kata célja hogy kisebb tevékenységek minimális adminisztrációval legálisan mehessenek, kényszer okosságok helyett.
Nyugi, még csak most rugdossák ki a haverjaikat a bűnüldöző szervektől. A politikai bosszú látszatát is el kell kerülni az intézkedésekkel, ráadásul fingbácsi is bármikor adhat nekik kegyelmet ha megindulna az eljárás..........
Meg amikor Lézer kolléga egy be nem tervezett 200-250MRD-os kiadást "elhumbukkool? akkor mi van gyerekek? Ja és ez egy megmagyarázhatatlan kiadás. nem 5 M Ft, hanem 200-250MRD. Hol vannak a csattanó bi.....-ek? Hol vannak az MNB 400-500 MRD alapítvány -hiány felelősök? Hol vannak a kecskeméti "sztárbefektetők", akik elbukták a NJE 100-130MRD_ját? Ja, sehol. MP még mindig csak ígérget.
Azért egy dologra figyelni kellene, új öncélú osztogatás ne legyen. Olyan, amit meg se ígértek, és nem is kérte senki. Annak még politikai előnye se lenne. A kata visszahozása pl jó cél, hogy egyszerű, de azt felejtsük el, hogy valaki befizet 50 ezret havonta, aztán kap eü ellátást és korrekt nyugdíjat is. Alsó hangon a mindenkori minimálbér összes terhe bizonyos bevételig, afelett pedig ehhez méh a bevétel bizonyos százaléka lenne a korrektebb számítás. Az egyszerűség megmaradna a valorizáció is évente, és nem ösztönözne adóelkerülésre munkabér helyett.
Igen, ha jelentős pazarlás, túlárazás vagy alacsony hasznosságú beruházás van a rendszerben, akkor azok leállításával javítható a költségvetés helyzete anélkül, hogy adót kellene emelni vagy megszorításokat bevezetni.A vita valójában a nagyságrendről szól.Voltak olyan állami projektek, amelyek gazdasági hasznossága erősen kérdéses volt. A kérdés az, hogy ezek összesen évente néhány tíz, néhány száz, vagy akár több ezer milliárd forintot emésztenek-e fel.Ha egy új kormány valóban képes csökkenteni a túlárazott közbeszerzéseket,visszafogni a politikai alapon osztott támogatásokat,hatékonyabbá tenni az állami működést,és javítani a befektetői bizalmat,akkor a költségvetési egyenleg javulhat anélkül, hogy minden forintot új adókból kellene előteremteni.Ugyanakkor még azok a közgazdászok is, akik kritikusak a jelenlegi rendszerrel szemben, általában azt mondják, hogy egy 6–7%-os GDP-arányos hiányt önmagában néhány látványos projekt leállítása nem feltétlenül old meg. Magyarország GDP-je ma már több tízezer milliárd forint, ezért a hiány is nagyon nagy összeg.Abban viszont igazad van, hogy körülbelül egy év múlva már sokkal több konkrétum lesz. Nem előrejelzésekből, kampányígéretekből vagy politikai vitákból lehet majd következtetni, hanem abból, hogy,milyen költségvetést terjesztenek elő,milyen kiadásokat vágnak vissza,milyen bevételeket növelnek,és hogyan reagálnak minderre a piacok, a forint és a kamatok.A gazdaságpolitika végső soron nem szlogenek, hanem számok kérdése. Ha a hiány csökken, az államadósság pályája javul és a finanszírozási költségek mérséklődnek, akkor az eredmények önmagukért beszélnek majd. Ha nem, akkor a piac ezt általában elég gyorsan jelzi.
Zsiday érvelésének van egy erős része, és van egy vitatható része.Az erős része az, hogy a nagyságrendekre hívja fel a figyelmet. Ha valóban 6-7%-os hiányról kellene lemenni 3% környékére, miközben új kiadások is jönnek, akkor tényleg több ezer milliárd forintos kérdésről beszélünk. Ilyen méretű lyukat nem lehet egyetlen adó nemmel betömni.Ahol szerintem a vita kezdődik, az a vagyonadó kérdése.A tisztán költségvetési logika szerint igaza lehet, ha egy adó csak 100-200 milliárdot hoz, miközben 7000 milliárdos probléma van, akkor az önmagában nem megoldás.Viszont a vagyonadó támogatói általában nem azt állítják, hogy ettől egyensúlyba kerül a költségvetés. Hanem azt, hogy,van igazságossági funkciója;a rendszerváltás utáni vagy az állami kapcsolatokból felhalmozott extrém vagyonok nagyobb közteher viselését szolgálhatja és politikailag azt üzeni, hogy a terhek nem kizárólag az átlag emberekre hárulnak.Ez már nem csak közgazdasági, hanem társadalompolitikai kérdés.A társasági adó emelésével kapcsolatban is van ellenérv. Zsiday abból indul ki, hogy minden cég fizessen többet. Csakhogy Magyarországon a 9%-os társasági adó az egyik legfontosabb versenyelőnynek számít. Ha ezt 15%-ra emelik, abból valóban több bevétel jöhet, de egyes befektetések vonzereje is csökkenhet.Az osztalékadó emelése viszont sok közgazdász szerint kevésbé torzító megoldás lehet, mert csak akkor fizetsz többet, amikor a profitot magáncélra kiveszed a vállalkozásból.A TBSZ-ről (tartós befektetési számla) szóló része különösen érdekes. Ott valóban felmerül a kérdés, hogy ugyanaz a kedvezmény járjon-e annak, aki 5 millió forintot fektet be, és annak, akinek több milliárd forintja van TBSZ-en. Erre több országban felső korlátokat vagy speciális szabályokat alkalmaznak.Ami viszont a magyar politikai valóságot illeti, szerintem az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mennyi pénz szerezhető vissza korrupcióból, túlárazott állami beszerzésekből és állami vagyonügyletekből.Zsiday alapvetően abból indul ki, hogy a költségvetési problémát hagyományos adó- és kiadási oldalon kell megoldani. Sokan viszont azt feltételezik, hogy egy kormányváltás után jelentős egyszeri vagy tartós megtakarítások érhetők el a korrupció visszaszorításával. A vita egyik kulcsa éppen az, hogy ez néhány száz milliárd forintot jelentene-e évente, vagy valóban több ezermilliárdos nagyságrendet.Ha az utóbbi, akkor Zsiday számításai túl pesszimisták lehetnek. Ha viszont csak néhány száz milliárd szabadítható fel, akkor a fő állítása, miszerint a költségvetés rendbetétele nagyon fájdalmas döntések nélkül nem fog menni ,valószínűleg helytálló.
Kevesen tudnak bonyolult dolgokról egyszerűen és érthetően beszélni. Zsiday Viktor ilyen: "Ahhoz, hogy bevezethessük az eurót, a magyar költségvetési hiánynak a GDP 3 százalékára kellene lemenni, vagy legalábbis afelé kellene tartania. Ez jelenleg nagyjából 7 százalék. Minden egyes százalék körülbelül ezer milliárd forintot jelent. Most van egy 7 százalékos hiány, és közben a Tisza-kormánynak vannak ígéretei, mint a gyümölcsáfa, nyugdíjasoknak SZÉP-kártya vagy egészségügyre, oktatásra több pénz és így tovább. Ez nagyjából még plusz 3000 milliárd forint, tehát további 3 százalék. Vagyis van egy 7 százalékos hiányunk, plusz még 3 százaléknyi vállalás. Ez azt jelenti, hogy évente plusz 7000 milliárd forintot kellene beszedni, vagy ugyanennyivel kevesebbet költeni. Ez elképesztően sok pénz. És ez az a pont, ahol szerintem el lehet rontani az egész most zajló rendszerváltást. Mi történik most? A befektetők, a lakosság, mindenki megelőlegezte a bizalmat. De ha kiderül, hogy a Tisza-kormány nem tudja stabilizálni a gazdasági és pénzügyi helyzetet, akkor az a kamatkiadás-csökkenés, ami most elindult, visszájára fordulhat. Ezért mondtam az elmúlt hetekben-hónapokban is, hogy ne kezdjünk el pénzt osztani addig, amíg nem látjuk pontosan a költségvetés helyzetét, és nem látjuk, hogy mennyit tudunk spórolni, illetve mennyi plusz bevételt tudunk beszedni. Na most akkor hadd térjek rá a vagyonadóra. Szerintem ezt most már meg kell csinálni, megígérték. De szerintem nincs sok értelme, sok országban bevezették, a legtöbben most már kivezetik. Mert milyen egy jó adó? Olyan, amit könnyű beszedni, átlátható, jelentős összeg jön be belőle, és nem torzítja nagyon jelentősen a gazdaságot. A vagyonadónál az első probléma az, hogy nagyon kevés pénz jön be belőle. Körülbelül 100-200 milliárd forint. Ha ezt összevetjük azzal a 7000 milliárddal, amiről beszéltünk, akkor értitek, hogy ez semmit nem old meg. Ráadásul a leggazdagabbak – akik sok tíz vagy sok száz milliárdos vagyonnal rendelkeznek – nagyon könnyen ki fognak húzódni alóla, elköltöznek Ciprusra, Máltára, Portugáliába, nem lesznek alanyai az adónak, pont azok fogják megúszni, akiknek a legtöbb pénzük van. Akik meg fizetni fogják, azok a pár milliárdos vagyonnal rendelkező magyar közép- és közép-nagyvállalkozók lesznek. Olyan emberek, akiknek van mondjuk 100-200 alkalmazottjuk, és egy olyan cégük, ami pár milliárd forintot ér. Neki a cégük után évente 20-30-40 millió forintot kell befizetnie. Gyakorlatilag olyan, mintha megemelnénk a társasági nyereségadóját. Miközben ugyanabban a városban működik egy ugyanilyen cég, aminek mondjuk szerb, osztrák vagy norvég a tulajdonosa, és ő nem lesz ennek az adónak az alanya. Tehát az első kérdés az, hogy miért nem egyszerűen a társasági nyereségadót emeljük meg mindenkinek, nem csak a magyar vállalkozóknak? Egyébként abból körülbelül kétszer ennyi pénz jönne be, teljesen átlátható lenne. A másik nagy probléma a vagyonadóval, hogy nagyon nehéz megállapítani, mennyit ér egy cég. Van egy céged – mennyit ér? Most nyereséges, de lehet, hogy jövőre veszteséges lesz, vagy most veszteséges, de jövőre nyereséges. Nagyon nehéz objektíven meghatározni ezeket az értékeket. Szerinted melyik lenne a jobb megoldás? Milyen adót fizettetnél magaddal és sok más emberrel, amiből több pénz is jönne be? Például a társasági nyereségadót. Ugye most Magyarországon 9 százalék a társasági adó, miközben a globális minimumadó felé megy a világ, ami 15 százalék. Ha ezt megemelnénk, abból bejönne körülbelül 5-600 milliárd forint, attól függően, milyen kedvezmények maradnak. Tehát eleve legalább a duplája jönne be annak, mint a vagyonadóból. A másik lehetőség az osztalékadó emelése. Amikor a vagyonosok kiveszik a pénzt a cégükből és magukra költik, akkor lehetne magasabb adót fizetniük. Az osztalékadó ugyanannyi, mint a személyi jövedelemadó, tehát 15 százalék. És van még egy nagyon fontos dolog, a tartós befektetési számlán, ahol öt év elteltével nem kell adóznod a befektetésed után. Ennek akkor lenne igazán értelme, ha mondjuk az lenne a célja, hogy magyar beruházásokat finanszírozzunk belőle, magyar állampapírokat vagy magyar cégek részvényeit vegyük. De az, hogy én Tesla-részvényt vagy SpaceX-et veszek belőle, és az elért nyereség után nem kell adóznom, szerintem nonszensz. Egy bizonyos szintig – mondjuk 10-20-30-50 millió forintig – lehetne ilyen kedvezmény, de amikor valakinek 5 vagy 10 milliárd forint van a számláján, és nem adózik a nyereség után, az szerintem nem fenntartható." https://hold.hu/holdblog/zsiday-viktor-eljatszottuk-a-sajat-deviza-lehetoseget/
"USA a csőd szélén táncol" a szőnyge alá vannak söpörve a prolbémák- majd amikor jön megint a kormányzati leállás + amikor meg kell szavazni,h "na akkor finanszírozzuk újra az okoska "játékát, emeljük meg a keretet, ezt már 10 éve. Orbán mintájára. Hitelből lehet fújni a lufit, lehet, de meeddig?
Te meg azt nem érted, hogy USA a csőd szélén táncol, a hiány + államadósság terén. 15%_os gyengülés után. Orbán apánk művét próbálja eljátszani, csakhogy a hozamok nem akarnak csökkenni, 15%-os gyengülés után. Persze az USD Ferrari FED annyit nyomtat, amennyit kell, szerintetek. Trump újra vámolgatna: nem az volt, hogy ezt a hülyét már ignoreálták törvényileg is, h nem vámozhat önkényesen? és a vámok költségeit vissza kellett szolgáltatni? Akkor mit csinál most? Ja meg nem is háborúzhat, a kongresszus engedélye nélkül, de mindig lesz az a kiskapu. Lelövik a saját hajójukat, jó ürügyet adva majd,h dehát ők támadtak. És mivel ő a baseball sapkás f@sz@gyerek, ezt nem hagyhatja szó nélkül, vissza kell lőni. Az más kérdés, hogy a hírek szerint annyira csökkenő az amerikai muniíció az Iráni háború alatt, hogy hónapokig tart visszaállítani a készleteket, egy kis fika Irán ezt képes csinálni USA-val, akkor majd ők akarnak segíteni Tajvannak egy esetleges kínai lerohanás esetén? 50 drónnal nem képes megbírkózni, de blokádozgat a h....gyerek. Hát jól seggbedurranthatnák 1x és mindenkorra. Akkor pedig giga beszakadás jön. A BTC jelzi a likviditás hiányt. Az olajat támasztani kellene, longgal, szintén nincs keret a longra. USA longba ment minden long paripa, talán mostanáig. Fordul a kocka.
Ne féltsd, pl ezért: Délután hozták nyilvánosságra az amerikai ADP munkaerőpiaci jelentést, amely a vártnál jóval erősebb lett (122 ezer új munkahely jött létre a várt 110 ezer helyett. A befektetők megijedtek, hogy az amerikai jegybank (Fed) a vártnál tovább tartja magasan a kamatokat. Ez azonnal feljebb lökte a nemzetközi kötvényhozamokat, magával rántva a magyar hosszú távú referenciahozamokat is. Vagyis inflációs félelem...
Nem sok értelme azt nézni. A szept 30 lejáratút is csak 5,1ért lehetne venni az appban, de aukciónál még mindig 5,6 a hozam. Ahhoz mérik a BMÁP-ot. Durván le van húzva a lakossági befektető, ha intézményi papírt vesz (és ez mindig így is volt).
Magyar Állampapír tulajok