Az alábbi linken olvasható bejegyzések alapján komoly egészségügyi problémával néz szembe a Világ, ami rövidesen jelentős hatással lehet a világgazdaságra is
https://mobile.twitter.com/hashtag/Wuhan?f=live
"Es csupan Nemetorszagban meredeken novekedik azok szama, akik nem fogjak magukat beoltatni. Holgyeim es uraim, beerett a tobb evtizedes oktatasrombolas, kerjuk doljenek hatra es elvezzek az ostobasak ujkori tombolasat. " Ők meg ezzel szemben azt állítják, hogy vannak akik a médiamanipulációnak és minden egyéb elhitetett dolognak bedőlök vannak a másik oldalon. Na, most egyél igazságot, igaz-e? :)
minden héten bejelentik 2x, hogy qrva jó hírek vannak a 'gyógyszerről' és már 'vakcina' is van legalább 2tucat..☺ a népek meg fejvesztve rohannak részvényeket venni...lassan az új ATH-kat ostromolva☺
Törölt felhasználó2020. 07. 13. 09:09
#18635
Trump se vette komolyan a vírust. Szerintetek jól tette?
Nem annak szántam, csak kielégítettem az írói lelkületű énem szükségletét, de értem - tekintsük üde színfoltnak a "Coronavirus" nevű szemetelősen szomorú topikban.
Úgy látom, akadt pár "szemét -párti" rajongóm, csak nekik
elmesélek akkor egy rövid történetet.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy négy éves kisfiú,
aki egy szép nyári napon az édesapjával Lillafüreden kisvasúttal vonatozni
indult. Nagy vihar és felhőszakadás volt az előző napokban, olyan nagy, hogy az
újmassai őskohó és a pisztrángos közötti szakaszon a máskor szelíd kis patak fotelnyi
sziklákat görgetve elmosta a vonatsínek alól a földet, tátongó „szakadékot” vájva
a sínek alatt, pár méteren járhatatlanná téve a vágányt.
A vonat ezért megállt, aki akart leszállt itt vagy ment
vissza a vonattal.
A kisfiú sosem látott még ilyen félelmetes dolgot, amikor a
sín csak úgy lebeg a levegőben és alatta csak úgy hömpölyög a még mindig megáradt
patak.
- Apa, menjünk át a lebegő
síneken, olyan izgalmas lenne, légysziiiii! – kérlelte az apukát csillogó
szemekkel a gyerkőc. Nincs apa, aki nemet mondana, hiszen valójában a két ember
között csak az a 30+ év és a fizikai méret a különbség, a lelkük egyformán örök
gyermeki kíváncsisággal szemléli a világot.
- Hmmm, szerinted elég
biztonságos? El fog ez minket bírni? – kérdezi az Apa.
- Háááát, azt nem
tudom, de Te vagy a felnőtt, azt Neked kell tudnod! – mondja kacagva.
- Tudod mit? Kitaláltam!
Menj át Te, és ha nem esel bele, akkor visszajössz értem és akkor én is
átmegyek, jó? – mondja nevetve a négyéves.
- Ravasz vagy, menjek
én, aztán ha tuti a dolog, akkor jössz Te is, mi? Na jó, oké, „A” tervnek jól
hangzik, de mi a „B” terved? Tudod, úgy értem, mit fogsz csinálni, ha esetleg belesem?
Akkor nem tudok érted visszajönni és itt maradsz egyedül az erdőben a sínek
mellett! – hűti picit lejjebb a lelkesedést az Apa.
- Öööööö, mmmmmm, úgy érted, hogy bele esel és
nem tudsz onnan kimászni? De Te mindig ki szoktál mászni, neeem? – kérdi a kisember
vállát megvonva széttárt karokkal és némi bizonytalansággal a hangjában.
- Persze, kimászom, ha
nem ütöm be a fejem vagy nem töröm el a lábam. De nézd csak meg innen, látod,
milyen mély? És még a víz is hömpölyög alatta! Számítani kell erre is, úgy hogy
mit csinálsz, ha mégsem tudok kimászni? Mit csinálsz, ha beütöm a fejem és utána
még beszélni sem tudunk egymással? Látod, előfordulhat, ezért kell egy másik
terv is. Úgy hogy találjuk ki, mit fogsz akkor csinálni? – teszi fel a kérdést
ismét az Apa.
- Hááát, akkorrrr azt
fogooom. hoooooooogy – megvan! Elindulok lefelé a síneken, visszafelé és ha jön
a vonat, megállítom és a sofőr bácsinak szólok. Te úgyse mész addig sehová! Na?
– mondja az ismét csillogó szempár.
- Értem, szóval a „B”
terved az, hogy ha velem valami baj történne, akkor elindulsz a sínek mentén óvatosan
lépkedve vissza, amerről jöttünk és szólsz az első felnőttnek, aki szembe jön veled,
elmondod neki, hogy apa bajba került és visszajössz vele ide értem? Erre gondoltál, ez a terved ? – kérdi az
Apa.
- Igen, de csak
vonattal! – mondja magabiztosan a gyerkőc.
- Értem, jó terv, bátor
terv, de működhet! De egy dolgot nem értek: miért mondod, hogy csak vonattal
jönnél vissza? Gyalog nem is jönnél vissza értem? – kérdi csodálkozó érdeklődéssel
az Apa.
- De, visszajönnék én
gyalog is, de nézz csak oda, látod? Ott ni! Tele van „műanyag üveggel” az erdő a
sínek mellett, én meg nem szoktam ilyen koszos erdőben sétálni! – mondja az
őszinte emberpalánta.
- Áááá, már értem. Tudod
mit? Kitaláltam valamit! Átmegyek a síneken és ha nem esem bele, akkor
átmegyünk együtt is. Ha mindketten túléljük, akkor pedig együtt visszasétálunk
az állomásig és közben összeszedjük együtt a sínek mentén a szemetet, mit
szólsz?
- Jóóóóóó, de mi nem szemetelünk,
Apa, ez nem a mi szemetünk. Akkor miért mi szedjük össze? – kérdezi tanácstalanul
a gyerek.
- Hááát, ez valóban nem
a mi szemetünk, nem mi dobtuk el, ebben teljesen igazad van. Nem várja tőlünk
senki, hogy összeszedjük. De had’ kérdezzek valamit: azt mondtad az előbb, hogy
ilyen koszos erdőben nem sétálnál vissza gyalog. Ha nem lenne ott a szemét, akkor
visszajönnél? – kérdi az Apa.
- Akkor vissza! –
vágja rá a gyerek.
- Oké. Akkor had’
kérdezzek még valamit. Emlékszel a múltkori „bulira” Ákoséknál? Tudod, amikor Gábor
és Andris csatatérré változtatta Ákos szobáját, de a végén Te is segítettél elpakolni,
emlékszel? – kérdi az Apa.
- Igen, emlékszem, én
szedtem össze a matchboxokat meg az autópályát, pedig nem is én dobáltam el
őket! – mondja a gyerek.
- És nem is a Te szobád
volt, ahol rendet raktál. Ha lesz náluk ismét buli, szívesen elmennél hozzájuk
újra? – kérdi az Apa.
- Igen! – vágja rá
a gyerek.
- Miért mennél el újra,
ha a végén mások eldobált dolgait össze kellet szedni?
- Mert jól éreztem ott
magamat.
- Akkor is, ha újra segíteni
kell majd elpakolni a barátaid által eldobált dolgokat Ákos szobájában? –
kérdi az Apa.
- Akkor is –
mondja a gyerek.
- Látod ez az erdő sem
a Tiéd, de vonatozni szívesen eljössz ide újra. Akkor azt is megtehetjük, hogy összeszedünk
pár szemetet, akkor is, ha nem mi dobtuk el, ugye? – kérdi az Apa.
- Igeeeen, megtehetjük.
– mondja elgondolkodva a kisgyerek.
- És akkor végül is miért
szedjük össze más szemetét? – kérdi újra az Apa.
- Azért, mert szívesen
jövünk ide újra, és akkor ez kicsit olyan, mintha a mi erdőnk lenne, Apa, ugye?
– kérdi a négy éves tekintet.
- Igen, kisapa,
pontosan olyan, ha szeretjük, akkor kicsit a mi erdőnk is, és akkor megtesszük
– mondja az Apa.
no ez a topik is felszinen van:):) Nyugodjon meg mindenki (a rettegők is, a bagatellizálók is) a vírus (legfeljebb nem covid néven fog futni) az egész 2020-s évtized "sláger" témája lesz. Miután rájöttünk, hogy a vírus velünk van és lesz is (a covidra eddig elvégzett 200 millió teszttel rettenet mennyiségű más virus is, hihetetlen sok emberben kimutatható lenne). A kormányok (mindegy hogy bal-jobb, demokratikus, diktatórikus) a zemberek egészsége védelmébe korlátlan eszközöket kaptak a kezükbe, 7 milliárd embert real time kussba lehet vágni. Sőt a jó nép maga követeli a mindenfajta antidemokratikus eszközök alkalmazását, korlátlan szabadságjog elvonásokat. Közben az évtized biznice is, nagyon sok embernek hatalmas pénzt jelent (úgyis szűkös volt már a javak felosztása), psze ez a "nagyon sok ember" nem vészes mennyiség, mert 7 milliárd állja a cechet (mint ahogy a világgazdaság lehűtése miatti ez évi cechet is).
CoronaVirus
https://mobile.twitter.com/hashtag/Wuhan?f=live