Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 06. 05. 15:15
Előzmény: #998  kukutyinbenko
#1000
Tegyük hozzá: még csak az sem baj, hogy akkor ez volt a véleményük, így gondolkoztak, politizáltak. És az sem baj önmagában, ha ez idővel változott. A baj az, hogy ma KIZÁRÓLAGOSSÁGOT hirdetnek saját magukról, kizárólagos nemzeti képviseletet, kizárólagos haza iránti elkötelezettséget, az ellenvéleményt pedig hazaárulónak, idegenszívűnek, komcsinak, libsinek, stb-nek bélyegzik.
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 06. 05. 15:02
Előzmény: #997  kukutyinbenko
#999
Megtettem,Te meg csatlakozzál.:)
link
kukutyinbenko 2013. 06. 05. 14:59
Előzmény: #995  Törölt felhasználó
#998
Erre is ki emlékszik már

"A demokrácia a másikban nemcsak elviseli, eltûri, hanem megbecsüli a másságot, a más véleményt, világnézetét, pártállását, kultúrát, származást. Úgy becsüli mint saját magát. Tudom, nehéz ez, mikor sokszor azon igyekszünk, éppen a másik meggyõzõdését nevetségessé tenni még itt a Parlamentben is. (Közbeszólás: Így van.) Hadd tegyem hozzá, hogy gyakran humorosnak tûnõ megjegyzések mélyen sértik az akotmányosságot ebben a tekintetben. (Taps a jobb oldalon és középen.) Hadd tegyem hozzá, hogy amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallásos vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor itt mögöttem a frakcióvezetõ (Orbán Viktor) elkiáltja: imához, vagy énekeljük el a Himnuszt. Ezek lehetnek számára humor, de ezek azok az alkotmánysértõ dolgok, mikor valakit meggyõzõdése és értéke szerint gúnyolunk."

Andrásfalvy Bertalan az Antall-kormány művelődési és közoktatási miniszterének parlamenti beszédéből egy részlet.
link
kukutyinbenko 2013. 06. 05. 14:47
Előzmény: #976  Hegyesi2
#997
Mielőtt lehazugozol másokat tájékozódj!
link
Olvasgasd az anyagot, különös tekintettel az 1. és a 4. oldal ábráját. Azután magyarázd meg miért voltunk 2011-2012 során mind az EU27, mind Németország alatt. Ki húzott vissza kit?
Az idei Q1 előzetes adatba meg kalkuláld bele, hogy "módszertani változás" miatt lefelé korrigálták a 2012 adatot, hogy ahhoz képest jobb legyen a 2013Q1.
Ritkán szoktam jósolni, de most borítékolom, hogy az idei éves adatra majd az lesz a magyarázat, hogy az évszázados árvíz és a csapadékos nyár elvitte a növekedést.
További kellemes csápolást!
Törölt felhasználó 2013. 06. 05. 14:46
Előzmény: #995  Törölt felhasználó
#996
De hát mit is várhatunk el a hívektől. Hogyan emlékezzenek vissza 23 évre, amikor még 4-re se tudnak, ezért aztán tapsikolnak annak a tandíjnak, amit 4 éve szintén Orbán vezényletével csoportosan mentek hazafiasságból leszavazni...
Törölt felhasználó 2013. 06. 05. 14:44
Előzmény: #968  rockmaster
#995
Orbánék nagy köpönyegforgatók...

Ma ők tetszelegnek "A NEMZETI" szereplbe. A hívek egyenesen idegenszívűzik, hazaárulózzák azt, aki nem tapsikol Orbánéknak. Aztán '90-ben kivonultak arról a napról, amelyiken most ők játsszák a kizárólagos nemzeti érzelműt.
rockmaster 2013. 06. 05. 14:37
Előzmény: #993  Hegyesi2
#994
Meggyesi már kit érdekel? Fidesz Orbán viszont ott virít az ország élén. Ilyen az ország vezetője. Szégyen...
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 06. 05. 14:10
Előzmény: #990  signal2
#993
Vagy mégis .
link
bigyula 2013. 06. 05. 13:38
Előzmény: #991  bigyula
#992
"egy román, vagy egy román" helyett "egy román, vagy egy szerb"
bigyula 2013. 06. 05. 13:37
Előzmény: #989  Hegyesi2
#991
Komolyan nem értelek! Miért fáj az neked, hogy mondjuk egy szlovák, egy román, vagy egy román ünnepli a trianoni békeszerződést? A törökök is ünnepelhetik a mohácsi győzelmüket, mint ahogy mi is ünnepeljük az egri győzelmet, vagy az 1848 március 15.-ét. Az osztrákok meg az 1949-es győzelmüket felettünk. Ez mind történelem, és ahol két fél csap össze, ott csak az egyik nyerhet. Máskor meg a másik.
signal2
signal2 2013. 06. 05. 13:33
Előzmény: #989  Hegyesi2
#990
Magyarok közt kétlem.
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 06. 05. 13:26
Előzmény: #987  bigyula
#989
Itt most nincs de egyébként van,sajna!
csendben 2013. 06. 05. 13:23
Előzmény: #987  bigyula
#988
hagyd a fenébe,darabra fizetik...
bigyula 2013. 06. 05. 13:22
Előzmény: #986  Hegyesi2
#987
Nem egészen: rajtad kívül senki sem írt olyat hogy "Trianont ünnepelték". Szerintem senki sincs a fórumon - pártállástól függetlenül - aki ünnepelné Trianont, vagy ünnepelte volna 1990-ben.
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 06. 05. 13:19
Előzmény: #983  bigyula
#986
Problémák nálad vannak, jössz megint a "káka meg a csomó esetével" ,elfogadták ha így jobban tetszik!
csendben 2013. 06. 05. 13:16
Előzmény: #981  Hegyesi2
#985
Az összefogást nem hírdetni,hanem megvalósítani kellene!Legelőször a határon belül.De,ameddig a"Ti elqrtátrok!","Mi rendbehoztuk!" a duma,addig itt nem lesz összefogás...
Fura(vagy nem is annyira!) módon,ezt a "Ti" meg "Mi" dolgot Te sem győzöd hangsúlyozni....

Ennyit a hangzatos,magasztos eszmédről...
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 06. 05. 13:16
Előzmény: #982  signal2
#984
Nevezhetjük másként is ha úgy jobban tetszik. Elúszott kétharmad!
bigyula 2013. 06. 05. 13:14
Előzmény: #981  Hegyesi2
#983
"ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Több oldalról fordultak hozzám képviselőtársaim, hogy a mai napon emlékezzünk meg a számunkra oly tragikus trianoni béke 70. évfordulójáról egyperces néma felállással"

Ez szerinted ünneplés? Komoly gondok vannak nálad!
signal2
signal2 2013. 06. 05. 13:09
Előzmény: #981  Hegyesi2
#982
"Akkor Trianont ünnepelték,az ország "lebontását""
Ezt komolyan gondolod?
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 06. 05. 12:51
Előzmény: #980  signal2
#981
Másként látom.
Akkor Trianont ünnepelték,az ország "lebontását" most meg az összetartozást-összefogást. A dátum ami nem változott de a tartalom igen!

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek