Én csak azt nem értem, hogy ha a terminálok és a hajók miatt szűkösek a kapacitások, és nem nőhet a gázexport mértéke jelentősen, akkor miért emelkedett fel a többszörösére a gázár 2022-ben az orosz-ukrán háború miatti gázkiesések közepette már kora tavasztól kezdődően?
LNG-t gyártani nem oly egyszerű ... le kell hűteni -162°C-re és ebből 125.000m3 tárolni is kell addig még a tanker oda nem áll, majd gyorsan átpumpálni ... minden drága nehezen feldolgozható extrém hideget bíró rozsdamentes anyagból kell csinálni ... sima acél ezen a hőmérsékleten törik szét ... És mivel a kétkezi munka nincs megfizetve így a gyárak gondolom 4-5évre vállalnak LNG terminált úgy teli vannak.
-Földgáz.-A 3,125-ös szint fölé kellene zárjon ahhoz, hogy long jelzés jöhessen. A szaggatott csökkenő trendvonalat bevárhatja a görbe, és majd a törése hozhat emelkedő hullámot. Erősebb ellenállás a 4,68 környékére tehető. Ellenállások: 3,906; 4,688; 6,25; 7,04; 7,81. Támaszok: 2,734; 2,344.
WTI - Olaj Az emelkedő trend egyelőre él, magasabb záróárfolyamot is láttunk már a 106,25 elérésével. Amíg a zöld trendvonal nem törik meg, addig komolyabb esési lehetőség nincs a pakliban. A korábbi csúcs 120 körül is a képben maradhat. Ellenállások: 106,25; 112,5; 118,75. Támaszok: 75; 68,75; 62,5; 59,38; 56,25.; 50.
Betettem a kérdesedet. Ez a modell nekem fel van paraméterezve, hogy egy profi elemző, fire csoportból nyúltam facebookról. Na nem egy nagy tudománnyal, de mégis jól megírta a srác.
Teljesen logikus a kérdésed. A közgazdaságtan alapja, hogy ha valahol hatalmas a kereslet és az egekben van az ár (Európa), máshol meg olcsó a termék (USA), akkor a tőke azonnal lecsap az arbitrázsra, és árut mozgat. A tőzsdén ez a másodperc tört része alatt megtörténik. A fizikai valóságban – és különösen a nehéziparban – azonban a piac nem tud azonnal reagálni. A gázt nem lehet csak úgy hordókba tölteni és felrakni egy teherhajóra. Íme a négy kőkemény fizikai és infrastrukturális ok, amiért nem tudnak "csak úgy" még több hajót indítani Európába: 1. A szűk keresztmetszet: A cseppfolyósító gyárak (Export terminálok) A földgáz gáz halmazállapotú. Ahhoz, hogy hajóra lehessen rakni, le kell hűteni -162 Celsius-fokra, amivel folyékonnyá (LNG - Liquefied Natural Gas) válik, és a térfogata a hatszázadára csökken. * Idő és Pénz: Egy ilyen hatalmas cseppfolyósító üzem (liquefaction plant) megépítése az amerikai partvidéken átlagosan 4–7 évet vesz igénybe, és 10–20 milliárd dollárba kerül. * Jelenlegi helyzet: Az összes létező amerikai LNG-export terminál (pl. a Cheniere Energy vagy a Freeport LNG üzemei) hónapok óta maximális, 100%-os kapacitáson pörög. Hiába állna a kikötőben ezer üres hajó, egyszerűen nincs több olyan gyárkapacitás, ami a vezetékes gázt folyékonnyá tudná hűteni, hogy beletöltsék a hajókba. 2. Az LNG-hajók építési korlátai ("Az úszó termoszok") Tegyük fel, hogy lenne elég cseppfolyósító kapacitás. Akkor is hiányoznának a hajók. Egy LNG-szállító hajó nem egy sima olajtanker; ez a világ egyik legbonyolultabb mozgó mérnöki alkotása, egy gigantikus, hűtött, nyomás alatt lévő "úszó termosz". * Gyártási monopólium: Ilyen hajókat a világon érdemben csak néhány dél-koreai (pl. Samsung, Daewoo, Hyundai) és kínai hajógyár tud építeni. * Várólisták: A hajógyárak kapacitása véges, a rendelésállományuk pedig jelenleg 2027-2028-ig teljesen tele van. Ha ma egy energetikai cég letesz az asztalra 250 millió dollárt egy új LNG-hajóért, leghamarabb 3-4 év múlva kapja meg. 3. A hosszú távú szerződések béklyója Az LNG-piac nem úgy működik, mint egy zöldségesstand, hogy az kapja az árut, aki épp arra jár és többet fizet. * A világon megtermelt LNG 70-80%-a hosszú távú (15-25 éves) "take-or-pay" szerződésekkel van lekötve, jellemzően nagy ázsiai államok (Japán, Dél-Korea, Kína) felé. Ezeket a hajókat nem lehet csak úgy eltéríteni Európába, mert kőkemény jogi szerződések kötik őket. * Európa csak a maradék 20-30%-nyi úgynevezett "spot" (azonnali) piacon tud vadászni a szabad hajókra, amiért viszont vérre menő licitharcot kell vívnia az ázsiai vevőkkel. 4. Az európai fogadókapacitás (Regázosítók) Végül, ha a hajó meg is telik és át is ér Európába, a folyékony gázt nem lehet csak úgy beönteni a csővezetékbe. Vissza kell melegíteni gáz halmazállapotúvá. * Ehhez méregdrága import terminálokra, vagy úgynevezett FSRU-kra (Úszó Tároló és Regázosító Egységekre) van szükség. * Bár Európa (főleg Németország) az elmúlt időszakban rohamtempóban bérelt és épített ilyen FSRU hajókat, a kikötői infrastruktúra és a belső csőhálózat áteresztő képessége továbbra is limitált. Összegzés: A piac pontosan azt csinálja, amit mondasz: "jó drágán" el akarja adni a gázt Európának. A tőke jelenleg is ömlik a szektorba, rengeteg új hajót és új export terminált építenek Texasban és Louisianában. A probléma az infrastrukturális késleltetés: a hatalmas beruházási igény (CapEx) miatt évekbe telik, mire ez a kínálati válasz fizikailag is megérkezik a piacra. Addig pedig marad a szűkös keresztmetszet és az ebből fakadó magas európai ár.
Megkérdeztem az AI-t: Kiváló meglátás! Ez egy klasszikus árupiaci anomália, ami a laikus befektetőket gyakran összezavarja, de makroelemzői szemmel nézve tökéletesen logikus és megmagyarázható. Amikor a tőzsdei platformokon a "Natural Gas" (NGAS) terméket látod, az szinte kivétel nélkül az amerikai Henry Hub határidős jegyzése. Bár teljesen logikusnak tűnhetne, hogy a gáz a gázzal, és az energiahordozók egymással együtt mozognak egy geopolitikai sokk (mint a mai Trump-nyilatkozat) hatására, az amerikai földgázpiac egy teljesen más fizikai és gazdasági univerzumban működik, mint a globális olaj vagy az európai gáz (Dutch TTF). Íme a három fundamentális ok, amiért az amerikai NGAS ma reggel nem reagált a globális pánikra: 1. A "Társult Gáz" (Associated Gas) paradoxona Ez a legfontosabb tényező, amely ellentétes irányba mozgatja az olajat és az amerikai gázt. Az Egyesült Államokban (különösen a Permian-medencében) a földgáz jelentős részét nem dedikált gázkutakból hozzák a felszínre, hanem az olajkitermelés "melléktermékeként" (associated gas) keletkezik. * A mechanizmus: Ha Trump nyilatkozata vagy az iráni feszültség miatt kilő az olaj ára, az amerikai palaolaj-kitermelők azonnal felpörgetik a fúrásokat, mert az olajon hatalmas a profit. * A következmény: A több olaj kitermelésével akaratlanul is rengeteg extra földgázt hoznak a felszínre. Ezt a gázt valahova tenni kell, így ráöntik az amerikai hazai piacra. Vagyis a drága olaj paradox módon túlkínálatot teremt az amerikai földgázpiacon, ami lefelé nyomja (vagy stabilan tartja) az NGAS árfolyamát. 2. Fizikai elszigeteltség és az LNG-szűkület A kőolaj egy igazi globális piac: egy tartályhajót bárhol meg lehet tölteni és bárhova el lehet küldeni. A földgáz viszont fizikai infrastruktúrához (csővezetékek, méregdrága LNG-cseppfolyósító terminálok) van láncolva. * Amikor az európai (holland TTF) gáz ára elszáll, az amerikai kitermelők hiába akarnák odaadni a gázt az európaiaknak drágán, az amerikai LNG-export terminálok kapacitása véges. Jelenleg is 100%-on pörögnek. * Hiába van Európában pánik és gázhiány, ha a fizikai "csövön" (a hajókon) nem fér át több. A felesleg így bennragad az Egyesült Államokban, az amerikai belföldi piac túlkínálatos marad, és a Henry Hub (NGAS) árfolyama a padlón marad, miközben az európai TTF az egekben van. Ezt a jelenséget hívják a két piac "lecsatolódásának" (decoupling). 3. Szezonalitás: Az áprilisi "Shoulder Season" Az amerikai gáz árát belföldön leginkább az időjárás határozza meg. Április elején vagyunk (az úgynevezett shoulder season, azaz átmeneti időszak közepén). * A téli fűtési szezon már véget ért, így a lakossági és erőművi fűtési célú kereslet drasztikusan lecsökkent. * A nyári hűtési (légkondicionálási) szezon, amihez szintén sok gáztüzelésű áram kellene, még nem kezdődött el. * Az amerikai gáztárolók a téli időszak után is kifejezetten magas töltöttségi szinten állnak, így a belföldi piacon semmilyen pánik vagy felhalmozási kényszer nincs. Összegzés: Az amerikai NGAS ma reggel azért nem szállt el, mert az egy fizikailag "bezárt" piac, amely jelenleg fuldoklik a belföldi túlkínálatban, és az olajár-emelkedés csak tovább növeli ezt a kínálatot az olajkutak melléktermékén keresztül. Szeretnéd, ha megnéznénk egy konkrét amerikai LNG-exportőr (például a Cheniere Energy) részvényét, amely éppen abból csinál most elképesztő extraprofitot, hogy olcsón veszi meg a bennragadt amerikai gázt (NGAS), és méregdrágán adja el az egekbe szökött európai (TTF) piacon?
Egyetértek Milannal abban, hogy nem értem a dolgot.... Olajból is annyi van mint a szemét. A háború előtt már 45 dolláros jóslatot is láttam, hogy addig lemehet... És a WTI-t miért nem hagyja hidegen a háború? Hát usa önellátó abból is, ahogy gázból is. A gáz ára nem változik, de az olaj az égbe megy. Számomra is értelmetlen az egész
Ma a háborús helyzet ismét brutal emelte az olaj árát de ez a foldgaz sehogy nem megy felfelé pedig ezt szinte fontosabb mint az olaj europa és ázsia számára mert a műtrágyakészités nélkülözhetetlen akapanyaga Most európa egyszerre megkapja az olajválságit és a földgáz válságot és szinte üresek a gáztárolo tartályok és nincsis semmi földgáz hogy feltöltés lehővé váljon mégis leverik folyton a főldgáz árát pedig európa elöl ázsia úton a tengeren ezurópára licitálva felveri az Lng árát és elviszi a Kng szállitmányokat de mégis olcsó a jelenlegi fölgáz ára és a határudős földgáz ár is mert folyton leverik a földgáz árát a koolaj árát pedig az egekbe emelik Ezt magyarázza meg valaki!?
Olaj és Gáz
Ugyanakkor elég jó kis forgalom megy bennük, certiben is és forexen is és jók a lehetőségek is benne (nyerni is és veszteni is.) :)
Lehet a kutya sem jön be, meg látjuk.