Ezt egy mindössze 80 millás forgalomnál komolyan kérdezed? :DD

r4420

ERSTE:
Jó eredményt közölt a Waberer’s
2024. negyedik negyedévében 9,3 millió euró volt a Waberer’s nettó nyeresége az egy évvel korábbi 3,7 millióval szemben, köszönhetően az operatív eredmény 87%-os növekedésének és az adóoptimalizálásnak, miközben a pénzügyi költségek jelentősen emelkedtek a növekvő kamatlábak miatt, és főként a magyar valuta leértékelődése miatt, ami árfolyamveszteséget okozott.Az RCL szegmens jó teljesítményt nyújtott a megnövekedett logisztikai szolgáltatásoknak, a körforgásos gazdaságnak és az MDI-nek (+1,5 millió euró) köszönhetően. A szegmens üzemi eredménye 3,9 millió euró volt a negyedik negyedévben, míg 2024-ben 19,2 millió euró szemben a 2023. negyedik negyedévében elért 1,3 millió euróval és a 2023-ban elért 15,3 millió euróval.Az ITS gyenge teljesítményt nyújtott a flotta csökkenése miatt a rossz üzleti környezetben. Az üzemi nyeresége 3,2 millió euróra csökkent a negyedik negyedévben az egy évvel korábbi 3,7 millió euróról, míg az éves csökkenés jelentősebb volt, 1,6 millió euróra az egy évvel korábbi 8,9 millió euróról.A biztosítási szegmens eredménye nem tartalmazta az új akvizíciót, a Posta Biztosító 66%-át, de az üzemi eredmény 8,8 millió euróra ugrott a tavalyi 4,4 millió euróról. Az éves EBIT 30%-kal 24,2 millió euróra nőtt. A javulás 2/3-a a biztosítási üzletág javulásából származott, míg 1/3-a a befektetési tevékenység nyereségéből.A nettó adósság 237,6 millió euróra nőtt az egy évvel korábbi 214,4 millió euróról, és az EBITDA fedezettsége 2,3-szoros volt.A vállalat április 22-én tartja közgyűlését. A szokásos napirendi pontok szerepelnek az üléstervben. A javasolt osztalék 134 forint részvényenként (körülbelül 3%-os osztalékhozam).

r361

285 HUF

23210

r544

ERSTE:
Vártnak megfelelő eredmény, 964 forintos osztalékjavaslat az OTP-től
A piaci várakozásoknak megfelelő 249,7 milliárd forintos adózott eredményt ért el a negyedik negyedévben az OTP, így 2024-es éves profitja 1.076 milliárd forint lett. Ez 23,5%-os ROE-t és 4.050 forintos egy részvényre jutó eredményt jelent.A menedzsment 946 forint osztalék kifizetését javasolja, amit formálisan március végén hagynak majd jóvá. Ezen túlmenően a sajátrészvény-vásárlásokat is folytathatja a bank.A bevételek minden soron jobban alakultak a vártnál. A céltartalékképzés azonban 93 milliárd forintos költséget jelentett, ami jelentős növekedés, és a vártnál is magasabb. Ebből 58 milliárd forint volt a hitelekre képzett céltartalék, főleg Oroszországban, Szerbiában és Magyarországon. A többi pedig egyéb céltartalékképzés, különösen az orosz állampapírokra képzett 15 milliárd forint. Közben a problémás (stage3) hitelek aránya 3,6%-ra csökkent a negyedévben.Az organikus árfolyamszűrt teljesítő hitelportfolió negyedév/negyedév alapon 3%-kal, éves szinten 9%-kal növekedett, főként a jelzáloghitelek és fogyasztói hitelek növekedésének köszönhetően.A CET1 tőkemegfelelés az osztalékfizetés kapcsán 19,1%-ról 18,9%-ra mérséklődött. Az idei évtől érvénybe lévő Basel IV. szabályozás 4,7%-kal növeli a kockázattal súlyozott eszközállományt, ami 85 bázisponttal csökkenti a CET1 tőkemegfelelést.2025-ös menedzsment várakozások:

• A teljesítő hitelállomány organikus növekedési üteme árfolyamszűrten meghaladhatja a 2024. évi 9%-os ütemet.
• A nettó kamatmarzs a 2024-es 4,28% közelében alakulhat.
• A működési költség/bevételi mutató meghaladhatja a 2024-es 41,3%-os szintet.
• A kockázati profil a 2024. évihez hasonló lehet.
• A ROE mutató a 2024. évi 23,5%-nál alacsonyabb lehet, a várhatóan csökkenő tőkeáttétel miatt.

Összességében erős eredményt ért el az OTP, a bevételek jól láthatóan meghaladták a várakozásokat. Az eszközminőség tovább javult, a magas céltartalékképzés pedig ismétlődő év végi mintázatot mutat. A menedzsment előrejelzése összhangban van az Erste szektorelemzőjének várakozásaival. A 964 forintos osztalék 4% körüli osztalékhozamot jelent, ezzel továbbra sem biztosít magas osztalékhozamot, de jelentős előrelépés a tavalyi 535 forint után, miközben tovább folytatódhat a saját részvények visszavásárlása is.

r24280

ERSTE:
Az OTP március 7-én hajnalban teszi közzé 2024-es számait.
Az első három negyedévben látott rendkívül erős eredmény után negyedéves alapon visszaeshet az OTP profitabilitása. A bevételek negyedév/negyedév alapon is tovább emelkedhettek, de a szezonálisan emelkedő működési költségek, a céltartalékképzés és adóteher miatt negyedév/negyedév alapon visszaeshetett az adózott eredmény. A negyedik negyedévet 244 milliárd forintos adózott eredménnyel zárhatta az OTP. Ez 14%-os növekedés az előző év azonos időszakának korrigált adózott eredményhez, és 84%-os növekedés a számviteli eredményhez képest, mivel tavaly 80 milliárd forintnyi korrekciós tétel terhelte a profitot, nagyrészt a román leánybank értékesítéséhez és az üzbég bankhoz kapcsolódóan.Az első 9 hónapban jelentősen javult a nettó kamatmarzs, főként a javuló magyar kamatmarzsnak köszönhetően, ami ellensúlyozta a többi országban tapasztalható marzs (NIM) eróziót. A negyedik negyedévben is kedvező maradhatott a NIM, ami a javuló hitelezési dinamikával és kedvező FX hatásokkal együtt tovább javíthatta a nettó kamateredményt negyedév/negyedév és év/év alapon is. A nettó díj- és jutalékbevétel is emelkedhetett, nagyrészt az alapkezelő sikerdíjainak köszönhetően. Bár a babaváró és a támogatott lakáshitelek átértékelésének pozitív hatása kisebb lehetett, mint az előző negyedévben, ennek ellenére az előző negyedévhez hasonlóan erős lehetett az egyéb nem-kamatjellegű bevételek alakulása.Az OTP kiadásai jelentősen nőttek az első három negyedévben is, és a negyedik negyedévben ezek átlagáról is tovább emelkedhettek, de a negyedéves növekedés a szokásosnál kisebb lehetett, így összességében 2%-kal emelkedhettek a költségek éves szinten. (A bónuszokat részben beépítették az alapbérbe, így a bérek szezonális kilengése csökkent.) Az év végén emelkedhetett az OTP céltartalékképzése, főleg az orosz kötvény portfolió értékképzése miatt.Negyedéves alapon jelentősen emelkedett az adó mértéke, mivel az 50%-os ukrán bankadó egy összegben, a negyedik negyedévben került elszámolásra.

ERSTE inflációs gondolatiság
A tavalyi év többségében a kellemes inflációs meglepetésekről szólt, gyakorlatilag november-decemberig. Talán ez el is altatta a közvéleményt és az elemzőket az esetlegesen újból feléledő átárazásokkal kapcsolatban. Bő három évvel ezelőtt Infláció: az ébredő erő címmel írtam egy rövid áttekintést az előttünk álló kockázatokról, illetve az általános kilátásokról. Szinte minden jó alkotásra ráfér egy második rész, de tapasztalatból mondhatjuk, hogy ez a nem kifejezetten jókkal is gyakran megtörténik… Az árak alakulása ismét központi témává vált és sokak számára lehetnek ismerős jegyek a korábbi időszakból, ezért nem árt összefoglalni, amit erről eddig tudni érdemes.A gazdaság bő két éve, alapvetően érdemi egyirányú elmozdulás nélkül stagnál és ez, a tavalyi második stagnáló esztendőben ezért már erőteljesen visszaköszönt az átárazások tekintetében is: a gazdasági aktivitás hiánya nem engedte a korábbi időszakok átárazási mintáit érvényesülni. Ezzel együtt látható, hogy az árnyomás igazából nem tűnt el a gazdaságból, csak megpihent: amint teret éreztek a szereplők, rögtön vastagabban fogott a ceruza. Mennyiben mutat hasonlóságot mostani és az előttünk álló időszak összevetve a három-négy évvel ezelőttivel?Amiről mindenképp szólni kell nulladik pontként az az árfolyam szerepe. Az EURHUF kurzus alakulása sokszor inkább következménye, mint okozója szokott lenni reálgazdasági folyamatoknak, de ezúttal az utóbbi szempont domborodott ki jobban. Egy relatíve stabil másfél éves periódus (2023 eleje – 2024 közepe) után a tavalyi év második felében és főleg az utolsó negyedévben bekövetkezett leértékelődés sok szempontból tekinthető startpisztolynak. Ráadásul pont azok azokban az őszi hónapokban történt, amikor a cégek jelentős része döntést hoz a jövő évi tervekről és kialakítja főbb árazási sémákat. Külső tényezőkkel együtt ennek tovagyűrűzése érhető tetten számos területen, ami a mostani ébredésnek okozója: energiaáremelkedés, élelmiszeráremelkedés, hónapokon keresztül üzemanyagáremelkedés és nem utolsó sorban a várakozások újbóli növekedése.A 2021-22-es globális, majd hazánkban kontinentális rekorder árrobbanás egyik támpontja az energiaárak elementáris megemelkedése volt, amit leginkább az ipari termelői árakon tudunk könnyen materializálni. Az ábrán jól látható főként az energiaárakra visszavezethető termelői inflációs megugrás, amit dinamikákájában abszolút lekövetett a fogyasztói árak változása. Ebben a tekintetben lehetünk bizakodóak a jelenlegi esetben, hogy nemzetközi gáz- és áramárak elmúlt hónapokban tapasztalt megnövekedése összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a 3-4 évvel ezelőttihez képest, így az ebből adódó árnyomás és átgyűrűződés is mérsékeltebb lehet, de mindenképp figyelemre szorul a további alakulás. Az ipari termelői árak tekintetében a rövidbázisú index egyértelműen felfutás lassulását jelzik.Forrás: KSHAz élelmiszerárak kitüntetett, húsbavágó szerepét talán nem szükséges külön ecsetelni. Itt mi történt? A globális nyersanyagárak emelkedése kiegészült az energiaárak őszi megugrásával, a forint gyengülésével és nem utolsó sorban az idei béremelési szükséglettekkel. A három évvel ezelőtti sokk koktél köszönt vissza és találta meg újra a hazai feldolgozókat, akik átlagosan, a fajlagos hozzáadott-érték tekintetében az EU-ban csak Bulgáriát múlják felül a termelékenység tekintetében. Ugyanakkor szintén kedvezőtlen, hogy az energiaintenzitás szempontjából az uniós rangsort vezeti a magyar szegmens. Ezek eredményeként a fenti költségsokkok kizárólag áremeléssel kerülhettek kezelésre: az élelmiszerek árindexének alakulása tökéletesen leköveti az élelmiszeripar belföldi értékesítéseinek árváltozásait.Forrás: KSH, Eurostat, Erste-számításA jegybank minden hónapban az inflációs adatok publikálásakor kommentálja a friss adatot és mellékel számos, figyelemre méltó részletet. Az egyik egy bizottsági felmérés alapján kalkulált idősor, ami a kiskereskedelem és szolgáltatások terén tervezett árkorrekciókra vonatkozó várakozásokat jelzi az üzleti szférából. Ezek felfutásának meredeksége az elmúlt hónapokban kísértetiesen hasonlít a 2021-22-es felívelésre. Persze korábban nagyjából másfél évig tartó periódusról beszélhettünk, eddig jelenleg csak 4-5 hónapról, de ezek az idősorok erős együttmozgást mutatnak a piaci szolgáltatások, valamint az ipari termékek (ruházat, tartós cikkek) hónapról hónapra történő átárazásaival. Visszacsatolva a nulladik ponthoz az áremelési hajlandóság növekedése szinte tökéletesen egybeesik a forint őszi gyengülésének megindulásával.A másik szintén beszédes ábra az inflációs várakozásokról szóló becsléseket ábrázolja. E tekintetben tavaly nyáron tört meg a 2022 ősze óta tartó kedvező folyamat, azaz a lakossági inflációs várakozások fokozatos, mérséklődése és újra a 2023 közepi szintre kúszott fel a becslési sáv: az inflációs célhoz képest több mint háromszoros átárazási várakozásokat jelez a becslés sávközepe. Ebben szintén meghatározó szerepe lehet a forint árfolyam leértékelődésének, valamint az ismét felfelé induló és az érzékelt inflációban kulcs élelmiszeráraknak.Szintén a várakozások nyári megugrásának mozgatórugója lehetett a minimálbér-emeléssel kapcsolatos diskurzus elindulása, ami a két éve stagnáló gazdaság szereplőitől még kétszámjegyű béremelést célzott meg, végül az idei évre 9 százalékban állapodott meg (7 százalékos garantált bérminimum-emelés mellett). Önmagában nem a minimálbér-emelésnek, hanem annak a nemzetgazdasági bérdinamikára kifejtett hatását érdemes itt hangsúlyozni: alulról adva irányt a cégek és munkavállalók közötti bértárgyalásokra. Valamire való konjunktúra és hatékonyságjavulás nélkül ez komoly terhet ró a vállalatokra, amire a válasz sok helyen az áremelés lett vagy lesz. Az infláció több olvasata közül az egyensúlytalanság az egyik: a bérek növekedésével a termelékenység nem tudott lépést tartani az elmúlt tíz évben és amíg ez olló nem szűkül érdemben, addig a folyamatos árnyomás biztosan jelen lesz a gazdaságban. Forrás: Eurostat, Erste-számítás* Real labour productivity per person** Gross disposable income of households in real terms per capita (2015=100)2021 második felében, amikor érdemben elkezdett felfutni az infláció, a keresleti oldal lényegesen erősebb volt. A pandémia sokadik hulláma után, számos visszatartott költés várt bevetésre a háztartásoknál, amit óriási, jóléti intézkedések tetőztek be a választásokat megelőzően (szja-visszatérítés, nyugdíjasok kifizetései többféle jogcímen, hathavi fegyverpénz a rendvédelmi dolgozóknak stb.). A fogyasztás tavalyi, 4 százalék körüli bővülése valamelyest talán elmaradt attól, amit a reálbérváltozás indukált volna a korábbi tapasztalatok szerint, de gyengének egyáltalán nem nevezhető. Mindössze a kevésbé látványos szolgáltató szektor felé irányult a fogyasztók fókusza a klasszikus kiskereskedelem helyett. A kamatesőnek minimális része potyog fogyasztásba, ezzel együtt az ármeghatározók gondolhatják, hogy itt bizony javuló vásárlőerővel lehet számolni. A nemrég bejelentett jóléti intézkedések – egyelőre – koncentráltságukban és volumenükben is elmaradnak a négy évvel ezelőttitől, de közelítik az 1000 milliárdos nagyságrendet jövő év tavaszáig bezárólag, ami újfent erősítheti a képzetet, hogy itt bizony lehet számolni extra kereslettel.A januári inflációs adatokra térve jelentősek voltak egyszeri hatások, de a piaci szolgáltatások csoportjában más érdekesség is megmutatkozik. Mindig fontos benchmark a havi átárazások szempontjából a sokévi átlag. Ebben a tekintetben eltekintve a telekom vagy a banki átárazásoktól olyan szolgáltatáscsoportokban (javítás-karbantartás, takarítás, testápolás, stb.) találunk az átlagosnál magasabb fokú januári korrekciót, ahol jellemzően egyéni vállalkozók, korábbi katások az ármeghatározók. Az ő szempontjaikat nem az országos bérdinamika vagy a minimumfizetések alakulása határozza meg, hanem sokkal inkább az ún. érzékelt inflációs, amit élelmiszerek-üzemanyagok-forint árfolyam együttes háromszöge irányoz elő. Ez kiegészülve a szolgáltatás-átárazási tervekkel érdemben a szokásos mértéket meghaladó korrekciókat vetít elő a maginfláció leginkább perzisztens szegmensében. A lenti ábrán látható az alapfolyamatokat, tartósabb trendeket leginkább megfogó maginfláció két legfontosabb csoportja: összevetve a pandémia előtti időszak mixével – amiből sikerült kikeverni a 3 százalékos célhoz közeli értékeket – jelenleg távolinak tűnik, hogy mikor érhetők el újra ezek a szintek tartósan.Forrás: MNBA végén érdemes megjegyezni, hogy a 2023-24-es évekre jellemző dezinflációs folyamat a fejlett piacokon és a régiónkban is elakadt, ez nyilvánvalóan kihatással van a hazai dinamikára is. Számos hasonlóság mellett a legrosszabbtól – hogy a két-három évvel ezelőtti szintekre hágna fel az áremelkedés üteme – nincs okunk tartani, leginkább azért, mert az energiaárak stabilabban alakulhatnak előretekintve. Mindez azonban csekély vigasz: az uniós élboly idén is garantáltnak tűnik, többségében 5 százalék körüli, azt meghaladó számok jöhetnek többségében, távol a 3 százalékos céltól, ami embert próbáló kihívás elé állítja a gazdaságpolitikát a március elején épp csak éledező hazai aktivitás közepette.

23710

r393

r405

r400, micsoda meglepetés :D
65 milla forgi

r396, 55 milla

ma még vissza fogja tesztelni a 400-at sztem

most lehet bővíteni, remegők adják
rekord idő alatt elérjük az 500-at
r390, nagyon diszkrét forgalommal, alig 30 milla..

ERSTE:
Jelentős mérföldkő bevétel és pénzügyi nyereség a Richternél
A
 Richter ma reggel tette közzé 2024. negyedik negyedéves számait. Az árbevétel a forint biztosította hátszélnek köszönhetően éves szinten 8,8%-kal 221,1 milliárd forintra nőtt. A különadót érintő elszámolástechnikai változás és a jelentős mérföldkőbevétel (15 milliárd forint) miatt az üzemi eredmény 57,8%-kal 71,0 milliárdra ugrott. A pozitívba forduló pénzügyi eredmény tovább erősítette a számokat, így a nettó eredmény 75,9%-kal 64,0 milliárd forintra emelkedett. Ez valamivel magasabb a piaci konszenzusnál, de megfelelt az Erste optimistább várakozásának.A Richter közzétette 2025-ös iránymutatást is, amely szerint a gyógyszerbevételek 2,3-2,4 milliárd euró körül alakulhatnak, (körülbelül 10%-os növekedés), és a tiszta EBIT is 10% körüli emelkedést mutathat majd. Idén ugyanakkor a tavalyinál lényegesen alacsonyabb mérföldkő bevétellel számolnak. A K+F költségek a tervek szerint az árbevétel 12%-a körül maradnak.Az Erste elemzője úgy véli, hogy a gyógyszerkutatásokban elért előrehaladás (beleértve az AbbVie-vel közösen fejlesztett, a Vraylar utódjának szánt készítményt), valamint a nőgyógyászatban elfoglalt pozíciójának erősödése (amit a közelmúltbeli akvizíciók is alátámasztanak) továbbra is kiemelten fontosak a Richter részvényárfolyam-teljesítménye és a részvények értékelése szempontjából. Az orosz piaci helyzetet a devizaárfolyam alakulásától függetlenül is nagy figyelemmel kísérik a piaci szereplők, de a fent említett előre lépések miatt ennek relatív jelentősége a társaság teljesítménye szempontjából fokozatosan csökken.

ERSTE:
A Richter a tervek szerint 2025. február 28-án reggel teszi közzé negyedik negyedéves eredményét.
A cég az Erste elemzője szerint 223,4 milliárd forintos árbevétel mellett 64,3 milliárd forintos adózott eredményt érhetett el a negyedévben.Az előző évinél gyengébb rubel hatására az orosz árbevétel 4%-kal 72,5 millió euróra csökkenhetett, így a kelet európai árbevétel 6,7%-kal 101,7 millió euróra süllyedhetett. A nyugat-európai értékesítés viszont 6,4%-kal emelkedve szintén 101,7 millió euró lehetett. A KKE régióban az árbevétel kétszámjegyű ütemben, 11,2%-kal növekedve 106,4 millió eurót érhetett el. Az exportárbevétel forintban kifejezett értékére pozitív hatást gyakorolt a gyengülő hazai deviza, így összességében 10,0%-kal 223,4 milliárd forintra növekedhetett a csoportszintű árbevétel.A kitatás-fejlesztéshez kapcsolódó mérföldkő bevétel (25 millió dollár az AbbVie-vel kötött új, neuropszichiátriai betegségekhez kötődő kutatási és fejlesztési együttműködés kapcsán) és a magyar extraprofitadó átsorolása a társasági adó sorra 55,6%-kal növelhette az üzemi eredményt, ami így 69,9 milliárd forintot érhetett el a negyedik negyedévben. A pénzügyi eredmény pozitív lehetett, további támogatást adva az adózott eredménynek, ami 76,8%-kal növekedve 64,3 milliárd forintot érhetett el.