Idézet a Randomról.. Másodszor. A Random soha nem shortol semmilyen részvényt és a négy nagy papíron kívül (OTP, MOL, Richter, MTEL) nem is kölcsönzünk senkinek! Sosem shortoltuk az Opus részvényeket és az ügyfeleink sem shortolhatják tShort ügyletként, a napon belüli eladások pedig TDT keretében kötelezően záródnak így a napi egyenlegük zéró! Az a helyzet, hogy mára a Random képviseli a lakossági online kötések 30-40 százaléká
Furcsa. Mivel ezt apportként hozták be, akkor ez 101 milliárd (IFRS szerinti megfogalmazással az apport időpontjában megkötött szerződések jövőbeni pénzáramlásának jelenértéke) nem lehetne a szerződések összege hanem a profit, annak meg túl sok, vagy én becsültem alá. Ráadásul mivel a szerződések bevétele nem teljes összegként jön be az OPUS-ba hiszen a cégeket csak kb 50%-ban tulajdonolja az OPUS, ezért főleg sántít ez az összeg. Nekem még egy 300 milliárdos építőipari szerződésérték rémlik annak a fele az opusé, a haszon nem lehet 101 mrd. Vagy ha igen megyek építőipari vállalkozónak :-DDDDD jó tudom nem felcsúti vagyok és nem gázszerelő szóval ezt bebuktam...
"Még kb. 85 milliárdnyi értékcsökkentés lesz elosztva 4.5 évre, az olyan 10 milliárdnyi ÉCS leírás félévente." Szerintem nem; a félévesben 101 milliárd szerződésösszegről beszéltek annak ha nagyon jól sikerült "megállapodni" olyan 25-30%-a profit, azt írják le, de nem a teljes szerződés összegét.
2020. február 27. 07:24Két megyét szúrt ki magának az Európai UnióPortfolioAz európai régiók kevesebb mint 10 százaléka, körülbelül 100 statisztikai térség részesülhet az Európai Bizottság számításai szerint a méltányos klímaátállást szolgáló alap forrásaiból - írja a Bruxinfo. Magyarországon két kedvezményezettje lesz a 92 millió eurós uniós támogatási keretnek: a Heves megyében található Mátrai Erőmű és a Baranya-megyei cementgyár, továbbá hulladékfeldolgozó üzem. Brüsszel szerdán az országjelentésekkel egyidőben közzétette „zöld” ajánlatát is a tagállamok számára.Az Európai Bizottság saját hatáskörben felmérte, mely régiók tarthatnak majd igényt annak az uniós pénzügyi alapnak a támogatására, amely a klímasemlegességi célok elérésének negatív hatásait tompítaná a szenes, illetve a nagy CO2-kibocsátású régiókban. Brüsszel előzetesen nagyjából 100 ilyen, NUTS 3-as típusú statisztikai régiót azonosított be az EU 27 tagállamában, az összes európai régió kevesebb, mint 10 százalékát. Következő lépésként a tagállamok már jövő hónapban pályázhatnak az úgynevezett strukturális reformtámogatási program keretében forrásokra, amelyből a területi méltányos átállási tervek elkészítéséhez vehetnek igénybe szakértői tanácsadást. A Bizottság azt szeretné, ha a következő többéves keretköltségvetéssel egyidőben, a méltányos átállási mechanizmust is alkalmazni lehessen 2021. január 1-től.A Bizottság által szerdán, a 2020-as európai gazdasági szemeszter keretében közzétett terjedelmes országjelentések egyik melléklete a zöld átállási alap esetleges felhasználásával is foglalkozik. Emlékezetes, hogy az uniós büdzsén belül 2021 és 2027 között 7,5 milliárd eurót különítenek majd el a méltányos átállási alapra, ami alapvetően a szenes erőművek és energiaintenzív ipari létesítmények bezárásával és a munkahelyek megszűnésével összefüggő problémák megoldásában kíván segítséget nyújtani az érintett régióknak.A 7,5 milliárd eurós keretet két fő szempont alapján osztották szét, egyelőre papíron a tagállamok között. Ezek: szénintenzív ipar, szén, lignit és más fosszilis tüzelőanyagok előállítása. A 7 és fél milliárd eurós keretből a legnagyobb összeg, 2 milliárd euró Lengyelországnak jut majd, a második fő haszonélvező Németország 877 millióval, a harmadik pedig Csehország lenne 581 euróval. A MAGYARORSZÁGRA ESŐ RÉSZ 2018-AS ÁRAKON VALAMIVEL TÖBB MINT 92 MILLIÓ EURÓ,de a tagállami társfinanszírozással és a felzárkóztatásra majdan rendelkezésre álló nemzeti borítékokból származó kiegészítéssel (minden egyes euróhoz a JTF-ből 1,5 euró strukturális alapot kellene hozzárendelni) a magyar beruházási keret felmenne 330 millió euróra. És a méltányos átállási mechanizmus másik két javasolt pénzügyi eszközét (InvestEU rész és EIB-s közberuházási hitelezés) is figyelembe véve a Bizottság 1,234 milliárd euróra becsüli a Magyarország számára a klímaátálláshoz potenciálisan elérhető forrásokat. (A lengyeleknél a beruházások becsült összértéke a 27 milliárd eurót is elérheti). A 7,5 milliárd eurós költségvetési pénzből a Bizottság a fent említett kiegészítésekkel minimum 30 milliárd euró forrásra számít, amivel a tagállamok enyhíthetik majd az átállás negatív hatásait az említett régiókban, az elbocsátandó munkaerő átképzése, a fertőzött területek rehabilitálása és más intézkedések révén. A Bizottság országjelentésének vonatkozó melléklete megemlíti, hogy a magyar gazdaság üvegházhatású gáz intenzitása a nyolcadik legnagyobb az EU-ban. Ennek ellenére egy főre lebontva az egyik legalacsonyabb kibocsátó.A CO2-KIBOCSÁTÁS TERÜLETILEG KÉT MEGYÉRE, HEVESRE ÉS BARANYÁRA KONCENTRÁLÓDIK.A Bizottság szerint ez a két megye lehet jogosult a méltányos átállási alapból származó támogatás igénybe vételére. A Mátrai Erőmű – amely a hazai villamos áram termelésének 15 százalékát adja – felelős az országos széndioxid-kibocsátás 14 százalékáért. Eközben az energiaszektor teljes kibocsátásának közel 50 százaléka is az erőműből származik. A nemrég az MVM által visszavásárolt erőmű közelében két lignitbánya is működik – ezek együttesen nagyjából 2 és fél ezer embernek adnak munkát. A Bizottság előzetes elemzése szerint a fosszilis tüzelőanyagok termelésével való szakítás várhatóan a kitermelő helyek és az energiatermelő erőművek lényeges átalakítását követelik majd meg. Ennek következtében a fosszilis értékláncban közvetlenül vagy közvetve foglalkoztatott munkavállalók közül sokakat érinteni fog a zöldebb technológiákra való átállás. A regionális főigazgatóság szakértői úgy látják, hogy Baranya megyében is elkel majd a pénzügyi alap segítsége, elsősorban a rendkívül energia intenzív beremendi cementgyár és a megyében található hulladékfeldolgozó üzemek lehetnek jogosultak a támogatás igénybevételére az átállással összefüggő gazdasági és társadalmi hatások mérséklésére. A Bizottság meg is nevezett néhány célszerűnek tűnő intézkedést, amit finanszíroznának. Ezek:
a megfizethető tiszta energiaforrásokba, az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére, az energiahatékonyság javítására és a megújulókba irányuló beruházások
a körforgásos gazdaság megteremtését előmozdító beruházások, beleértve a hulladékmegelőzést illetve csökkentés, a forráshatékonyságot és az újrafelhasználás különböző formáit
az ipari létesítmények és helyek helyreállítására és megtisztítására, más tevékenységekre való átállítására szolgáló beruházások
a munkások át- és újraképzése
a munkások elhelyezkedését segítő szolgáltatások
az álláskeresők aktív bevonása
technikai segítségnyújtás
A Bizottság először is márciusban kiírja a pályázatot a szakértői tanácsadás igénybevételére és ezzel párhuzamosan az illetékesek egymás után felkeresik a fővárosokat, egyeztetéseket kezdeményezve a kormányzatokkal. Forrás : portfólió.
Én is köszönöm Gyuri, hogy foglalkozol ezzel.Véleményem szerint a kérdések jó része nem konkrét, sajnálom, hogy Maximova kérdéseiből számomra is lényeginek tartottak maradtak ki( éppen ezeket fejtegettem neked tegnap): 6. Mikorra várhatók stabil nyereséggel záródó évek? 8. Milyen növekedési pályát látnak megvalósíthatónak és milyen időtávon a bevételt, EBITDA-t és a profitot tekintve? Nem értek egyet ebben Nagykópéval, hogy ezekre nem lehet válaszolni...mert akkor gondolom fel lettek jelentve pl. Jászai és Fekete mert korábban mondtak ilyen terv számokat.. No és azért egy felelős cég vezetés évekre előre tervez a megtérüléssel a befektetései után ami NEM KELLENE HOGY TITOK LEGYEN!!! Szóval ha kérhetlek erre kedves Gyuri- a fenti konkrét kérdéseket tedd fel mert ez valóban mutatna valamit..( az is ha mismásolnak)
A levelet mára kérték. Meglátjuk mi lesz belőle... Bizakodom. A segítségedet köszönettel veszem. 😎 ✌️ Egyébként a véleményed elgondolkodtató. Nem sértődtem meg.
NEW OPUS GLOBAL