OK, látom elbeszélünk egymás mellett.
1)a profi kereskedőkre és alapkezelőkre gondoltam. Ismereteim szerint nem „headless chicken” módjára kereskednek. (A kisbefektetők csak nagyon ritkán mozgatnak piaci árfolyamokat)
2)Pont erre a szezonális módszere kérdeztem rá. OTP esetében használod már, volt-van számodra eredménye?
Azt mindannyian tudjuk, hogy: „A múltbéli hozamok nem garantálják a jövő eredményeit.” Illetve, hogy minden kezdő :) befektető alapvető hibája, hogy múltbéli számokra alapozva kitalál egy módszert, amelyhez ragaszkodik, „mint egy tengerészgyalogos”, az első vízbefulladásig és nem a partraszállásig.
Ami ebből a módszerből az OTP esetében helytálló, hogy az alapok várható eredménynövekedés esetén, év végén-elején nyomnak némi tőkét az OTP-be(persze van amikor nem), mert jó a cég. Az általad jó-rossz szezonnak nevezett időszakra több ellenpéldát is lehet találni és meg is fordítható a felosztásod. Pl 2011-ben a végtörlesztés vágta tönkre a papír második félévét, 2013-ban pedig a dev. hiteles csomag bejelentése tette ugyanezt, míg az első félévek tökéletesek voltak. 2009-ben meg a subprime crime-nak köszönhetően március volt a mélypont és onnantól fel volt 2010 áprilisáig. Nem beszélve a 2008 előtti évekről!
Te is tudod, hogy bármilyen módszer-elmélet felállítható a múltból kiragadott pár szám alapján, de legalább ne mondjuk azt az olvasóknak, hogy tuti biztos, mert nincs rá garancia. Ezek statisztikák és ha nincs váratlan esemény, akkor működhetnek is meg nem is. Váratlan eseményeknél, meg nem működnek, ennyi.
3)Egyetértek
4)Megkérdezhetném, hogy tudsz-e alternatívát az éves tuti biztos 30-60%-ra, de nem teszem. Mert mindketten tudjuk, hogy a +0% sem biztos, nemhogy a 60%.
1)a profi kereskedőkre és alapkezelőkre gondoltam. Ismereteim szerint nem „headless chicken” módjára kereskednek. (A kisbefektetők csak nagyon ritkán mozgatnak piaci árfolyamokat)
2)Pont erre a szezonális módszere kérdeztem rá. OTP esetében használod már, volt-van számodra eredménye?
Azt mindannyian tudjuk, hogy: „A múltbéli hozamok nem garantálják a jövő eredményeit.” Illetve, hogy minden kezdő :) befektető alapvető hibája, hogy múltbéli számokra alapozva kitalál egy módszert, amelyhez ragaszkodik, „mint egy tengerészgyalogos”, az első vízbefulladásig és nem a partraszállásig.
Ami ebből a módszerből az OTP esetében helytálló, hogy az alapok várható eredménynövekedés esetén, év végén-elején nyomnak némi tőkét az OTP-be(persze van amikor nem), mert jó a cég. Az általad jó-rossz szezonnak nevezett időszakra több ellenpéldát is lehet találni és meg is fordítható a felosztásod. Pl 2011-ben a végtörlesztés vágta tönkre a papír második félévét, 2013-ban pedig a dev. hiteles csomag bejelentése tette ugyanezt, míg az első félévek tökéletesek voltak. 2009-ben meg a subprime crime-nak köszönhetően március volt a mélypont és onnantól fel volt 2010 áprilisáig. Nem beszélve a 2008 előtti évekről!
Te is tudod, hogy bármilyen módszer-elmélet felállítható a múltból kiragadott pár szám alapján, de legalább ne mondjuk azt az olvasóknak, hogy tuti biztos, mert nincs rá garancia. Ezek statisztikák és ha nincs váratlan esemény, akkor működhetnek is meg nem is. Váratlan eseményeknél, meg nem működnek, ennyi.
3)Egyetértek
4)Megkérdezhetném, hogy tudsz-e alternatívát az éves tuti biztos 30-60%-ra, de nem teszem. Mert mindketten tudjuk, hogy a +0% sem biztos, nemhogy a 60%.
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.