A kárpótlási jegyek ügyében az utóbbi időben igen aktívnak mutatkozó ügyvéd, dr. Varga Tamás keresetet adott be a Fővárosi Bíróságra, amelyben kérte a bíróságot, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 21. § (1) és (7) bekezdése alapján határozatában kötelezze a Központi Kárrendezési Irodát (KKI), valamint Pénzügyminisztert, a kárpótlási jegyek kibocsátójának képviselőjét, mint adatkezelő szerveket a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos kérdéseik pontos(!) megválaszolására.
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509
Szóval arra akarok kilyukadni azt el kellene kerülni, hogy ez az ügy csak arról szóljon , hogy van egy 91-es törvény és annak a szavain menjen a rugózás. Mint elsőfokon. Elbújjanak egy ősrégi , 3 szavas törvény mögé amit lehet úgy is értelmezni ahogy nekik tetszik.
Ezt a törvényt mikor megalkották azért nem szabályozták részletekbe menően mennyi idő alatt kell lezárni stb mert azt gondolták annyi privatizáció lesz jegyek nagy részét felszívja gyorsan , aztán majd a jogutódok lezárják egy törvénnyel, vagy rendelettel ha már nincs mit privatizálni.
De véletlenül se az volt a szándék nincs mit privatizálni aztán 10 évig mutogatják neked a 91-es törvényt, meg azt, hogy akkor privatizál amikor akar. :)
Annyi történt a jogalkotók hoztak egy törvényt 91-ben nyilván nem azzal a szándékkal, hogy 2015-ben a jegytulajok bíróság előtt legyenek kénytelenek valami ellenértéket kikényszeríteni.
Lehet , hogy a törvény pongyolán fogalmaz, de attól még ezzel nem kellene a jogutódoknak visszaélni.
Mert ez már visszaélés kategória, hogy elbújnak az mögé 91-ben nem részletekbe menően szabályozták. De nem azért, hogy az érintetteket az állam képviselői szivassák. :)
Ezt szerintem a számok alapján nehéz lenne vitatni.
Azt kellene elérni a bíróság azt kimondja rendben van, hogy akkor privatizál amikor akar.De az nincs rendben, hogy ezt kihasználva, és egy törvény értelmezésével visszaélve egy állami tartozás ügyében 10 évig nem csinál semmit. Azon kívül , hogy az érintettek pofájába röhög.
Ha ide sikerülne eljutni akkor már nyert ügyünk van vsz.
Az már bónusz ha voltak olyan hülyék ráadásul, hogy privatizációnál nem adtak felhasználásit . Mnyp történet megáll mint ilyen eset.
Úgy építeném fel arra alapoznék elsődleges probléma, hogy az állami szervek nem a törvényalkotó szándékának megfelelően alkalmazzák ezt a törvényt.
Szomorú tények bizonyítják, 5 évig kamatozott csak, reálérték lassan 0, utóbbi évek, évtized lassan 0 felhasználási lehetősége, ez a hazug hozzáállás pl elsőfokon a végső rendezéshez. Ehhez összeszedni az érveket .
Ez az alap.
Mit tehetnének, tehettek volna utsó 10 évben feloldják a problémát? Adhatnának bármilyen felhasználásit (amire nem kötelezhetők ugyan de ettől még adhatnának nem akkora összegről van szó) vagy hozhatnának egy törvényt a lezárásról.
Egyiket sem teszik ezért vagy a bíróságon. :)
Erre építeném/kezdeném az érvelést.
Ezek után lehet azzal folytatni érvelni amit írtál, hogy ráadásul még volt is olyan állami vagyon eladás (mnyp részvények) ahol nem lehetett felhasználni.
Tömören az a véleményem, hogy el tudom fogadni azt hogy:
A privatizáció (magánosítás) alperes Magyar Állam szabad elhatározásától függ. Nem kötelezhető rá. Ha azonban privatizál (magánosít) akkor köteles saját erőként fizetőeszközként figyelembe venni. ezt jelenti a korlátozásmentesség.
Ebből következően a korábbi érvelésekben csupán annyi változik, hogy 2006 óta az első magánosítás, ahol nem volt felhasználható, határozza meg a kamatozás kezdetét és annak alapján tehető lejárttá a jegy. Ennek jogi meghatározását persze lehet hogy szakszerübben kellene kifejezni ;)
Amit csináltak elsőfokon ezzel a végső rendezés kamuzással olyan magas labda amit keményen le kellene csapni.
Beégetni őket de kőkeményen. Csak egy példaként felhozni mivel kell megküzdeni Mo-n egy kárpótlási jegy tulajnak aki már végső elkeseredésében a bírósághoz fordult. :) De még ott is a szemébe hazudnak az állam képviselői, hogy nyerjenek 3 hónap haladékot. :)
Ez már kicsit ilyen brazil szappanoperás történet, de ezeket szerintem nem kellene kihagyni.
Fel kell tenni a kérdést vajon amikor 5 éves kamatozást és utána korlátozásmentes felhasználást határoztak meg mekkora élettartammal kalkuláltak a papírnál az állam részéről?
1998-ra lezárásra kerül ? Netán 2000-re?
Esetleg még 2015-ben sem?
Vagy netán az volt a cél még 0 reálértékkel is közkézen legyen?
Mert már ott tartunk lásd reálérték grafikon.
Ennyi.
Erre nem lehet érdemi ellenérvük a tények alapján. 1000 sebből vérzik a sztori.
Ez már nem hanyagság miatti károkozás , hanem megfontoltan bűnszervezetben elkövetett károkozás. :)
A BÉT értelmezését ismerem.
Csakhogy ez ellenkezik a befektők védelmével, az egyenlő információhoz való hozzájutás lehetőségének kötelező biztosításával;
lényegében a tőzsde alapelveivel.
Nem akarom agyonragozni (ennél is jobban:) de szerintem azzal lehetne nyerni, hogy a törvény szellemiségével teljesen ellentétes az állam magatartása. Ezt kellene nagyon kidomborítani vsz.
5 év után korlátozásmentesen felhasználható legyen ennek a célja egyértelműen az volt mikor már nem kamatozik gyorsan lezárható legyen. Ez volt a törvényalkotók célja.
Nem az, hogy ilyen pöcsfejűek még 2015-ben kamu végső rendezésekkel bírósági eljárásokban időt húzzanak. :)
Nem tudom te , hogy látod, de az én perem lenne erre fókuszálnék. Ez a leggyengébb pont ami teljesen védhetetlen vsz a részükről.
Nagyon kisarkítva a dolgot ennek a pernek az a tárgya, hogy megteheti e azt egy EU tagállam, hogy kibocsát úgy állami tartozást megtestesítő értékpapírt , hogy röpke 9 évekig nem biztosít semmi felhasználási lehetőséget, elinflálja teljesen .
Miközben természetesen nem kötelezhető privatizációra korlátozásmentes felhasználást biztosítaná , ha lenne mihez. :)
Elsőfokon a bíró tulajdonképpen azt állapította meg ezt megteheti minden következmény nélkül.
Hát ezért szégyelheti magát , Kambodzsában is megsüvegelnék.
1. Az elsőfok első tárgyalást mint jellemzőt az állami hozzáállásra. Kamu, hitegetés, időnyerés stb a halasztási kérelemmel.
2. jegyek reálértékét bemutatató grafikont mellé.
3. Csak 5 évig kamatozott ami egyértelműen mutatja a törvényalkotók szándékát a körülbelüli lezárásra. Amivel az utódok visszaélnek. Lásd mostani per akár halasztási kérelem.
Kb ezek azok a momentumok amiket egyszerűen egy korrekt eljárásban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mint annak a jeleit, hogy itt valami nagyon nem oké.
Ami nekem homály, hogy a kereseted (ha jól értelmeztem) arra épült kötelességszegés mert nem adtak/adnak felhasználásit ezer éve . Minden más csak következmény.
Kérdések:
1. Miért nem látta ezt megállapíthatónak? Minimum lenne egy korrekt ítéletben "nem látta megállapíthatónak mert ...... Így nem tudtunk meg semmi érdemit . Illetve nem adott semmi támadási pontot, kurvára kényelmes álláspont. Ez kb olyan mint egy gyilkossági perben azt mondaná nem láttam megállapíthatónak a bűnösséget. De egy szót nem szólna arról miért. :) Ez mi?
2. Ha ezt nem látta megállapíthatónak az összes többi pont tárgytalan eleve mert ennek a következményei. Nem? Akkor mit pöcsölt azoknak a részleteivel 1,5 éven keresztül? Teljesen nélkülözi a logikát az eljárás.
Vsz mindenképpen arra kellene fókuszálni ez a gyenge pontja az államnak, hogy mi van a felhasználási lehetőségekkel. Az vsz nagyon jó gondolat azt támadni voltak olyan privatizációk akár csak az mnyp vagyon értékesítésénél ahol nem volt jegy felhasználás. De önmagában a Mol privatizáció óta eltelt idő is ellenkezik a törvény szellemiségével vsz mint gyenge pont.
Technikailag úgy értelmezik a szabályzatokat hogy nincs.
Az ítéletből is hivatkozott Ptk szerint viszont van.
Ptk. 28. § (1) és (2) szerint jogi személynek kell elismerni a az állami és társadalmi szerveket ha feladataik szükségessé teszik, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek.
Azaz magánjogi jogviszonyba kerülnek, melyben értelmezhető lehet a tájékoztatási kötelezettség. Vesd össze a tőzsde szabályzattal!
Kárpótlási jegy: Most mennyi is az annyi?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509