A kárpótlási jegyek ügyében az utóbbi időben igen aktívnak mutatkozó ügyvéd, dr. Varga Tamás keresetet adott be a Fővárosi Bíróságra, amelyben kérte a bíróságot, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 21. § (1) és (7) bekezdése alapján határozatában kötelezze a Központi Kárrendezési Irodát (KKI), valamint Pénzügyminisztert, a kárpótlási jegyek kibocsátójának képviselőjét, mint adatkezelő szerveket a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos kérdéseik pontos(!) megválaszolására.
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509
Nem idéztem pontosan a múltkor ezt a 7. paragrafust.
"Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel
a) az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá
b) termőföld tulajdon megszerzésére
felhasználhatja.
(2) A kárpótlásra jogosult az e törvény alapján őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg az e törvény kihirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során fizetőeszközként névértékben felhasználhatja.
(3) Az Egzisztencia Hitelről szóló jogszabály alapján történő hitelfelvétel, illetve privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet névértéken saját erőként kell figyelembe venni.
(4) A kárpótlásra jogosult kérésére a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében - külön törvény rendelkezései szerint - életjáradék folyósítható."
Még a törvény megszavazása környékén többször volt Ab előtt a téma.
Aztán volt ez amit ma idéztem 2002-es téma, hogy diszkriminatív az alanyi nem alanyi kárpótolt megkülönböztetés.
A mi ügyünkben vsz Ab-től azt lehet megkérdeznie a bírónak alkotmánnyal összefér e, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy az állam akkor adjon felhasználásit amikor akar, ha úgy akarja soha napján és ezzel kisemmizze a tulajokat.
De ez megint csak szerintem akkor aktuális ha úgy ítéli meg ez az eljárás törvényes. Szerintem egyértelműen nem törvényes, mert nem biztosítja a lehetőséget a felhasználásra ami elő van írva a törvényben. Amit válaszként nekünk írtak minisztériumból, hogy volt már rá példa fel lehetett használni pl a 90-es években is. :) Szóval vicc na vsz.
De ha Ab elé kerül ez a téma a mostani és a régi alkotmány szerint is necces vsz. Az más kérdés, hogy ezt az Ab mikor mondaná ki, nem találtam rá időkorlátot. Akkor pedig jobb nekünk ha nem kerül oda mert ki tudja mikor tűzik napirendre. Ezt jó lenne elkerülni ha lehetséges.
Hű ez jó kérdés. :) Nem tudom igazán, én csak tippelem azt is, hogy ha Ab képbe kerül az úgy kerülhet képbe, hogy a bíró szerint alkotmányossági aggályok vannak a kárpót törvényben. Mert tudomásom szerint csak ekkor fordulhat Ab-hoz (eljárás során felmerül olyan törvény amit nem tart alkotmányosnak)
Pl most a dev hiteles perekben ami volt. Több bíró AB-hoz fordult mert amit összetákoltak törvényt gyorsított eljárásra azt nem találta alkotmányosnak.
Vsz kárpót ügyben is csak akkor jöhet Ab ha ilyen aggályai lesznek a bírónak. Ami vsz csak akkor lehet ha úgy ítéli meg a törvényt betartotta az állam, de a törvény nem alkotmányos.
Na most ha ez a törvény lehetővé teszi ezt a fajta állami eljárást (korábban 5 évig semmi, most 8 évig semmi felhasználás) akkor az vsz minden Alkotmánynak ellentmond, kivéve talán É-Koreát. :)
Erre a sok tárgyalása egyetlen logikus okot látok.
Törvényszegés van az állam részéről, de tisztázni kell mi alapján és mekkora kártérítés jár.
Ha ennyi tárgyalás után elküldi az Ab-hoz azzal, hogy a kárpót törvény felhasználásra vonatkozó paragrafusa alkotmányellenes azt igen furcsállanám.
Mert annak az eldöntésére ezt a paragrafust az állam betartotta e minden információ nyilvános. Függetlenül Watson érveitől. Megvan a törvény, megvannak az állami lépések az ügyben 91 óta stb stb.
AB-hoz akkor küldheti ha úgy ítéli meg alkotmányellenes a kárpót törvény.
Tehát akkor kerülhet Ab elé ha a bírónak az az álláspontja itt jogtalanság van a jegytulajokkal szemben. Maga a törvény be lett tartva ugyan de maga a törvény alkotmányellenes.
De az első és legfogósabb kérdés, hogy maga a törvény be lett e tartva?
Amit én furcsállok az egészben mi értelme van túráztatni a felperest a kártérítés részleteiről, ha nyitott kérdés maga a törvényszegés?
Viszont ha a törvényszegés megtörtént az álláspontja szerint akkor semmi keresnivaló az Ab-on.
Hacsak nem ilyen okokból amit te mondasz.
Így látom logikusnak a témát, de mivel nem vagyok jogász és sajnos a tárgyalásokon sem tudtam ott lenni így nehezebb elmélkedni róla. :)
Az első egy, két tárgyalási körnél még hihető volt a bíró "alapossága". Most már az ügy terhes voltát mutatja az eljárás módszere, így szerintem ez tiszta ügynek tekinthető az alábbiak szerint:
A T. bíró már régen látja, hogy mit kellene ítéljen, de nem meri. Ezért aztán folyamatosan gyakorlatoztatja Watsont, hátha hibázik, és ezzel elintézheti. Ha pedig ez nem jön össze, akkor a végén majd elküldi az AB-hez _akármilyen_ kifogással, ott pedig Orbánék ráültetik a T. AB zsírúj elnökét. Ennyi, és egy újabb koporsószög a demokrációba. :(
Viszont cserébe lesz egy újabb adu a bíró(ság) zsebében, és kérhetnek valamit Virág elvtárstól.
Ha én jól értelmezem az eddigi eseményeket (ez egyáltalán nem biztos:) akkor a következő a szitu:
Kárpót törvény 7paragrafus úgy rendelkezik az "állam biztosítja a felhasználási lehetőségeket ....." egy felsorolás, hogy ezek mik lehetnek.
Több kérdés is van:
1. Ez ami történik felfogható e lehetőség biztosításnak? (szerintem kurvára nem de nem én vagyok a bíró)
2. Ha ez ennek felfogható akkor alkotmányos e az, hogy az állam megalkot egy ilyen törvényt ami azt eredményezi , hogy 8 évekig 0 felhasználási lehetőség , az állammal szembeni követelés elinflálódik stb.
ha az 1. pontban az eldönthető, hogy magát a törvényt nem tartották be ezzel a "ritka" felhasználással akkor nincs miről beszélni max arról ezért milyen kártérítés jár.
Kb szerintem ezek itt a bíró által eldöntendő kérdések
Bíró egyedi normakontrollt kérhet AB-tól abban az esetben ha a bírósági eljárás során egy jogszabály alkotmányellenesnek talál.
Konkrét esetben nagyjából egyetlen jogszabály van a kárpótlási törvény.
Nem tudom mi másért tudna AB-hoz fordulni a kárpótlási törvény alkotmányellenessége miatt? :) Melyik része alkotmányellenes ami előidézte ezt a jelenlegi szitut?
Vsz nem a törvény alkotmányellenessége idézte elő, hanem a törvény be nem tartása.
Tehát ha AB akkor nagy kérdés milyen indokkal fordul oda a bíró, pontosan mit talál alkotmányellenesnek, aztán ebben mikor lesz döntés.
Azt nem tudom ha egy per miatt kérik AB véleményét akkor van e határidő a döntésre, vagy akkor is csak a fontossági sorrend.
Azért egy kárpótlás téma nem éppen mellékes ügy. Ettől persze még ráülhetnek ha nincs törvényi határidő, és ha oda kerül.
Azért még kérdőjeles ez a téma odakerül e. Lassan csak eldől.
Tudomásom szerint(*) az AB-nek nincs döntési határideje. Addig és azt csinál, amíg akar.
Ha ez az ügy az AB-hez kerül, akkor sajnos maximum Watson unokái fogják látni a végkifejletet.
Szerintem nem véletlen, hogy a bíró ebbe az irányba terelgeti. :(
(* - Ezt pár éve még az AB elnöke mondta élőben az MNYP sztori kapcsán, lehet, hogy a fidesz fiúk már átírták ezt is.)
Kárpótlási jegy: Most mennyi is az annyi?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509