"Saját részvény állomány (a cégél maradt): Ideiglenesen ~0 darab (mivel a határozat alapján az összeset befonták)." --- Ebben nem vagyok biztos: szokott lenni egy kb. 8 millió darab saját részvény a cégnél, amit nem szoktak bevonni. Amit most bevontak, az szerintem kizárólag a 2024-es és 2025-ös SRV volt. A Deutsche Telekom jelenleg a részvények 69,02 százalékát birtokolja (forrás: bet.hu).
Úgy tudom, hogy 90%-nál a határ elérése miatt nem kell "kötelező vételi ajánlatot" tenni. (Lehet az is, hogy valaki már eleve 25-33% fölött van, gyűjtögetheti tovább piacon/OTC-n, és úgy megy 90% fölé újabb ajánlat nélkül). De ha valaki "önkéntes vételi ajánlatot tesz" (pl. a.) amikor még 90% alatt van, de az ajánlattal ill. az után 3 hónapon belül eléri a min. 90%-ot, vagy pl. b.) ha már eleve 90% fölött van, amikor ajánlatot tesz, ld. a MOL - TVK sztori), akkor az ajánlat zárása után 3 hónapon belül gyakorolhatja a vételi jogát (azaz kiszoríthatja a maradék kicsiket, ilyenkor nekik eladási kötelezettségük lesz). Illetve ha a 90% elérésekor nem akar kiszorítani, nem akarja megvenni a kicsiktől a maradékot, akkor a 90%-os nagytulajjal szemben a kicsiknek lesz eladási joga 3 hónapon belül (ilyenkor ajánlattevő köteles megvenni azoktól, akik ezt kérik). Tpt. 76./D.§ szerintem.
Ez arra vonatkozik, ha vételi ajánlati eljárással után 90% felé megy a deutsche telekom. Tehát az általam idézett 25%, vagy 33% átlépésekor tett volna vételi ajánlatot a deutsche telekom. Ilyen nem történt, SBob leírta mért nem. Vagy ha a 90% elérése előtt tesz a deutsche telekom vételi ajánlatot. Erre egyébként szerintem van esély. De ha sajátrészvény, vagy piaci áron vásárlással éri el a 90% feletti arányt a deutsche telekom akkor nincs eladási opció.
Erre ezt mondja, a 90% így még nagyon messze van ... A dokumentum alapján a Magyar Telekom 44 021 580 darab saját részvényt vont be véglegesen (ennyivel csökkent a bevezetett mennyiség 938,6 millióról 894,5 millió darabra). A Magyar Telekom fő tulajdonosa a német Deutsche Telekom (a CMobil B.V. nevű leányvállalatán keresztül). A DT fixen 61,39%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkezett. Mivel a bevonás során az összes részvény száma csökkent (938,6 millióról 894,5 millióra), de a Deutsche Telekom nem adott el egyetlen darabot sem, a német anyavállalat tulajdoni hányada automatikusan tovább emelkedett nagyjából 64,4% környékére. Saját részvény állomány (a cégél maradt): Ideiglenesen ~0 darab (mivel a határozat alapján az összeset befonták). Nem közkézen lévő részvény (Deutsche Telekom): Kb. 576,2 millió darab (a teljes cég ~64,4%-a).Ténylegesen közkézen lévő részvény (kisbefektetők és intézményi alapok): Kb. 318,4 millió darab (a teljes cég ~35,6%-a).
A TVK tényleg csúnya volt, nagyon felháborodtam. Mondjuk legalább az osztalékot megkaptuk. Roppant etikátlan volt, hogy a MOL úgy szorít ki, hogy már tudtuk, milyen magas lesz az eredmény/osztalék, de végül az egy évvel korábbi saját tőkén dobtak ki minket. Azóta is tartozik nekem a MOL 5M+kamatokkal :)
Emlékeim szerint a kiszorításnál ugyan az alapján kell meghatározni a minimum árat, mint a kötelező ajánlat tételnél. Viszont kiszorításnál biztos nincs prémium ráígérés, mert a minimum áron úgy is el tudják venni mindenkitől a részvényét. Szerintem senki ne várja a kiszorítást, mert én végig ültem a TVK-ban, nem esett jól.
Egyébként a kiszorítás abban más, mint egy "sima" kötelező vételi ajánlat, hogy itt akkor is megtörténik a kiszorítás, ha a kisbefektető nem fogadja el a (törvényi szabályok alapján) felajánlott vételárat. Tehát amig 33%-nál és 50%-nál mondhatod azt kisbefektetőként, hgy nem adod oda a a pakkodat, addig 90%-nál mindenképpen kiszoríthatnak, ha a 90%-os tulaj így akarja. . De senki se izguljon emiatt, mert olyan soká lesz ez (ha lesz), hogy addig jópáran már milliárdosak leszünk itt a fórumon a Telekom pakkjainkkal és osztalékokból. Szóval stratégiai nyugalom fórumtársak...
(6) * Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a céltársaságban fennálló befolyása eléri a kilencven százalékot, a fennmaradó részvények tulajdonosainak – az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételt követő kilencven napon belül – írásban megtett kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
A tőkepiaci törvény szabályozza a kiszorítás szabályait. De egyszerűen nem találtam meg a neten ezt a részt benne, ami a kiszprításról szól... mostmár bosszant is. Esküszöm az EU-s regulációkban sokkal könnyebb keresni, mint a rosszul indexelt, nehezen kereshető, retkes magyar jogszabályokban... tiszta gáz.
Gemini AI -> A Magyar Telekom kifejezetten az 1. utat, vagyis a részvények végleges bevonását (az alaptőke leszállítását) választotta és alkalmazza rendszeresen részvényesi javadalmazási programjaiban. A gyakorlatban a Telekom egy nagyon tudatos, kombinált stratégiát követ, ami az utóbbi időben hatalmas plusz lökést adott a papír árfolyamának a Budapesti Értéktőzsdén: 1. Összegyűjtik a "fiókba" (A visszavásárlási fázis)A cég rendszeresen indít nagyszabású részvény-visszavásárlási programokat (például a 2025-ös üzleti év eredménye után egy masszív, legfeljebb 50 milliárd forintos keretet különítettek el erre a célra). Ekkor a megbízott brókercég napi szinten vásárolja a Telekom részvényeket a BÉT-en, így a cég mérlegében átmenetileg valóban megnő a saját részvények állománya. 2. Aztán jön a "tisztítótűz": Végleges bevonásNem hagyják a részvényeket örökre a fiókban porosodni. A tavaszi Éves Rendes Közgyűlésen a részvényesek rendszeresen megszavazzák az alaptőke leszállítását tőkekivonás céljából.
A legutóbbi közgyűlési döntés értelmében például 44 021 580 darab saját tulajdonban lévő törzsrészvény végleges bevonásáról (megsemmisítéséről) döntöttek.
Ezzel a Telekom összesített részvényszáma 938 617 497 darabra csökkent.
Mit jelent ez a Telekom kisbefektetőinek? Ahogy a cég a közleményeiben is hangsúlyozni szokta: a te számládon lévő részvények darabszáma ettől nem változik (nem vesznek el a papírjaid). Viszont mivel a cég "torta-méretét" kifejező összesített részvényszám csökken, a te meglévő részvényeid automatikusan értékesebbé válnak, hiszen nagyobb százalékos tulajdonrészt és nagyobb szelemet képviselnek a Telekom jövőbeli profitjából. Ez a bevonásos taktika az egyik fő oka annak, hogy a Magyar Telekom az elmúlt időszakban a BÉT egyik legmeghatározóbb, szárnyaló blue chip papírjává tudott válni.
Tudom, hogy nem vonatkozik rá amit én írtam (25%, 33%). Én a jogszabályt idéztem be, amiben nincs 90%-os tulajdonrész feletti kötelező ajánlat tételi köteleség. Tudtommal a kivezetésre és kiszorításra nyílik meg a lehetősége 90% felett a deutsche telekom-nak. Arra lennék kíváncsi amit qw12qw írt: "90%-nál eladási opciónk nyílik.", hogy annak van valóság alapja, vagy csak újabb fórumos téveszme.
90% -os tulajdonrész elérésekor kötelező ajánlatot kell tenni. Amit írsz, a és b eset nem vonatkozik rá, hiszen egyik szint alatt sincsen, így azt elérni sem tudja már. Az a és b pont szintjeit az államtól vett csomagokkal bőven meghaladták. 1995-ben az államtól vett részesedéssel a MagyarCom 67,3% -os tulajdonossá vált. Ebből vett meg a DT egy részt és vált 59,5%-os tulajdonossá. A tőzsdén soha nem szembesült sem a 25%, sem a 33% -os határ átlépésével.
Mtelekom