SBob

Regisztráció: 2018-11-27 10:03:29

Hozzászólások száma: 8 886

Utolsó hozzászólás: 2026-01-02 09:07


Tapasztalat: 3
Aktivitás: 5
Népszerűség: 4


utolsó 20 hozzászólás

OROSZ-UKRÁN háború péntek, 09:07
1-es pontra: tehát a pályakezdőknek kötelező lett. A többiben sincsen semmilyen hamis állítás, én sem mondtam, hogy csak pályakezdők léptek be, ellenkezőleg. A kétharmadot nem tudom, hogy honnan veszed, nyilvánvalóan téves adat, mert 1998-ban amikor bevezették a belépő pályakezdők nyilvánvalóan nem képviselhettek 1/3-os arányt. Az egy hónapos sztorit "nem életszerű" példaként írta, hogy érthetőbb legyen.
2-es pont: nem írtam semmilyen ellentétes állítást. Ezek szerint te sem vitatod, hogy 13 évnyi vagyonkezelés után a befizetők egyharmadának vagyonvesztése volt, még az inflációt sem sikerül a hozammal elérni.
3-as pont: Nem az állam által szerintem is vitatható módon "visszatuszkolt" tagokra gondolok. Hanem azokra, akik tényleg "tökösen" kitartottak és maradtak. Ezek a maradók is jelentős arányban léptek, lépnek vissza a nyugdíjba vonuláskor, mert választhatnak. Mérlegelni kell, hogy a korlátlan ideig tartó 100%-os kifizetést választják, vagy a korlátlan 75%-ot és a korlátos megtakarítás kombinációját. Ez nehéz kérdés, mint minden biztosításnál.
4-es pont: pl. erre írtam, hogy kukacoskodás. Nyilván, hogy nincsen konkrét alap ebben a rendszerben. Az "alap" maga az állami garancia. Ez a rendszer is hozzájárult ahhoz, hogy az államadósság elszaladt ebben az időben, mert a befizetések egy részének alapokba történt átcsatornázása miatt hitelből kellett fizetni a nyugdíjak hiányzó részét. A növekvő államadósság pedig egyre nagyobb kamatokkal járt, amit még ma is nyögünk.
Megjegyzésre: Senkit sem fosztottak ki, mert senkit sem ért kár. Visszaállították az eredeti állapotot, mert nem volt jó konstrukció. Nagy félreértés összekeverni a biztosítást egy befektetéssel. A nyugdíj ma biztosítás. Nincs felső korlátja a kifizetésnek. Van aki jobban jár és van aki rosszabbul. Aki egész életében fizeti, de a nyugdíjba vonulás előtt, vagy röviddel utána meghal, az rosszul jár. Aki viszont sokáig él, az vélhetően jobban jár. Az alapot kezelőknek, bankoknak, meg maga volt a paradicsom ez az állapot. Egyébként, aki idős korára félre akar tenni örökölhető, illetve egy összegben felvehető pénzt, az ma is megteheti a nyugdíjszámlára gyűjtéssel, amely befizetéseket ráadásul az állam is adójóváírással támogat.
Összegzésül: egyetlen olyan állítás sem volt írásomban, amit te megcáfoltál volna. Sokan azzal nem számolnak és számoltak - illetve én sem tudtam a belépéskor, mert ezt annyira nem hangoztatták - , hogy a magánrendszerbe való belépéssel az állami nyugdíjkifizetés 25%-al lecsökken. És akkor azzal még nem is számolt senki, hogy mi lesz azokkal, akiknek a magánbefizetéseit kezelő biztosító esetleg csődöt jelent, vagy - ahogyan a tapasztalat megmutatta - még az inflációt követő hozamot sem volt képes (szándékosan, vagy csupán ügyetlenségből ) biztosítani.
OROSZ-UKRÁN háború csütörtök, 21:38
Egyébként a többiektől kértem bocsánatot, tőled nem. Te offoltad a topicot, én csak arra reagáltam.
OROSZ-UKRÁN háború csütörtök, 21:31
Írásod inkább csak a szokásos kukacoskodás, egyetlen konkrétum nélkül. Egyetlen hamis állítást írj  le írásomból, ha tudsz! Horizont pénztárban 2022-ben 869 fő lépett vissza az állami rendszerbe.  A reálkamat a nominális kamat inflációval korrigált értéke, ami megmutatja a pénz vásárlóerejének tényleges növekedését a befektetésen. (ha nem hallottál még erről a fogalomról) Gondolom, hogy a lényeget, a 25%-os csökkentett kifizetést, illetve annak visszaadását te sem tagadod. De, mint semmi sem, ez sem csupán fekete vagy fehér. 
OROSZ-UKRÁN háború csütörtök, 18:29
Ebben a kérdésben nincsen igazad. A "kifosztás" akkor történt meg, amikor rábeszélték az embereket, hogy 40 év alatt mindenképpen érdemes belépni. Aki ekkor belépett pl. 20 év munkaviszony után, abban a pillanatban veszítette el a korábbi befizetéseinek 25%-át. Vegyünk egy nem életszerű, de szemléletes példát erre. Ha valaki egy hónappal a nyugdíjba lépése előtt lépett be, akkor egy hónapig fizetett nyugdíjjárulékot megosztva az államiba és a magánba. Majd nyugdíjasként élete végéig megkapta a nyugdíjjáruléki befizetései után a 75%-os állami nyugdíjat, valamint választhatóan felvehette akár egy összegben az egy hónap alatt befizetett járulékot ( és annak hozamait, csökkentve a kb 5%-os működési költséggel ). Magyarul ebben az esetben elbukta a koránni befizetései után járó járadéknak a 25%-át. Ez valamilyen arányban igaz volt mindenkire, aki nem a magánnyugdíj rendszerben kezdett el dolgozni. (nekik egyébként már kötelező volt belépni. Másik probléma volt, hogy amikor megszüntették 13 évnyi működés után, hogy a legtöbb biztosító még a reálkamatot sem tudta hozni, tehát az éves hozam még az éves inflációt sem hozta. Én pl. az egyik legnagyobb biztosítónál voltam, de váltottam egy másik nagy biztosítóra, mert annyira nevetséges hozamot ért el. De a másik sem volt sokkal jobb, így 13 év után én pl. reálhozamot vettem fel (ahol volt, ott kifizették ezt a visszatéréskor), ami kb 50 ezer Ft-ot tett ki. (a legtöbb biztosítónál nem is volt reálhozam). A harmadik probléma pedig a fenntarthatatlansága volt, mert egyre kevesebb pénz áramlott az állami nyugdíjalapba, miközben gyorsan nőtt a nyugdíjasok aránya és a nyugdíjban eltöltött évek száma is (a nyugdíjkorhatár emelés ellenére is) De nem véletlen, hogy az a nagyjából 100 ezer ember, aki kitartott a magánnyugdíjpénztár mellett és eléri a nyugdíj korhatárt, nagy arányban választja a nyugdíjba vonuláskor, hogy visszalép az állami rendszerbe. Ez egy hibás konstrukció volt, amit a bevezetést korábban szorgalmazó IMF is elismert. Nem véletlen, hogy szinte mindenhol gyakorlatilag megszüntették, ahol azt bevezették korábban ( Lengyelország, Szlovákia, Észtország, Bulgária, Horvátország, Macedonia, Lettország, Litvánia stb) Amikor pedig megtörtént a visszalépés, mindenki visszakapta a korábban elvett 25%-ot. Bocsánat az offért.
Mtelekom szerda, 12:28
Boldog Új Évet Kívánok minden gazdagnak, szegénynek, soványnak, kövérnek, jónak és gonosznak, és minden bolondnak! ( inspired by EDDA ) 
Mtelekom 2025. 12. 24. 15:31
és remélem, hogy nem esünk (szebben mondva) arcra :)
Mtelekom 2025. 12. 24. 15:29
ebben én semmi ellentmondást sem látok. A 2000 és a 2400 között csupán 20% van. Ennél jóval nagyobb kilengés is benne van bármelyik árfolyamban mindenféle változás nélkül is. Az első az egy medián célár, ami a jelenlegi eredményre, hozamkörnyezetre és kilátásokra figyelemmel számoltak ki. A másik pedig egy spekulatív árfolyamszint, nevezhetjük célárnak is, de szintén a jelenleg elérhető információk szerint. Amilyen gyorsan tudták az uborkaszezonban felvinni 1750-ről 2000 közelébe és amilyen kis forgalommal tudták innen levinni 1700 Ft-ra, úgy bármi megtörténhet lefelé és felfelé is. De amikor a közkézhányad már érezhető mennyiségére lesz vételi szándék, akkor majd eljön az igazság pillanata. 
Mtelekom 2025. 12. 24. 14:53
igen, az a következő elgondolkodtató szint számomra. Addig mozi.
Mtelekom 2025. 12. 24. 10:28
Az elemzőházak medián értékelése picivel 2000 Ft felett van jelenleg. És ma ez a realitás, mert ez a 2000 Ft-os árfolyam, nagyjából 10%-os hozammal párosulna. Ameddig 7% -os kamatra tudsz állampapírt venni, addig ekkora hozamszint nem fog lényegesen magasabb árfolyamot generálni. A közkézen forgó részvények ( 253 millió darab ) közel 10%-ának  szándékolt megvásárlása azért akár jelentősen megmozgathatja az árakat ( 2400 Ft-os áron tudna 22 millió darabot venni, ha a korábbi írásomból indulunk ki ). Természetesen ez a logika csupán azokra vonatkozik, akik nem rövidtávon, csak a kifizetett osztalékra koncentrálnak, mert a részvények kivonása csak hosszabb távon fejti ki hatását, illetve a visszavásárlás viszonylag keskeny idősávjában. Paradox módon a hosszabb távon gondolkodó részvényeseknek annál jobb, minél több darab részvényt tud likvidálni az erre fordított pénzen. Azaz, ma pillanatnyilag az a helyzet, hogy az is jó, ha felmegy az árfolyam és az is ha leesik. Hangsúlyozom, hogy csupán a hosszútávon gondolkodóknak. Persze fáj, amikor esik, de aki a fix osztalékra hajt hosszú évekig (netán az osztalékot visszaforgatja részvényvárlásra ) , annak egyáltalán nem rossz, ha nem száll el az árfolyam. Persze lenne az a szint, amelyiken én is meggondolnám megint, hogy hogyan tovább, ahogyan tettem azt 1600-as szint elérésekor is.
Mtelekom 2025. 12. 24. 08:34
szerintem abból ered a számaink közötti nagy különbség, hogy te a 100Ft-ot az osztalékként kifizetett összegre érted, amit én 137 Ft-ra tettem. Ez is lényeges különbség ( ha 37% egyáltalán annak számít :) ), de a 150-190 Ft-os várakozás az adózott eredmény terhére, a részvényeseknek kifizetett összegre vonatkozik. Ebben a részvények visszavásárlására és majdani kivonására fordított összeg is benne van, hiszen az egy részvényre jutó érték ezzel az összeggel nő.
Mtelekom 2025. 12. 23. 22:45
 2400 Ft körüli áron tudna megint akkora mennyiségű saját részvényt venni, mint utoljára, ha 54,6 milliárdot fordítana erre és ugyanolyan arányokat feltételezünk, mint legutóbb. 
Mtelekom 2025. 12. 23. 22:35
sosem voltam álmodozó. 2025 első három negyedév összesített nettó eredmény: ~165,6 milliárd Ft. Ha arányosítunk, akkor 220 milliárd nettó eredmény jön ki. 2024-ben az éves nettó eredmény 162,6 milliárd Ft volt és ebből 130 milliárdot fordított fizetett ki osztalék és saját részvény keretében ( 90,9 + 39,1 milliárd ).Ha az idei év után marad a 80%-os kifizetés (elvileg emelkedhetne is) és feltételezzük, az említett 220 milliárdot, akkor 176 milliárdos kifizetést jelenthet, míg a többi megy az eredménytartalékba. Ha feltételezzük a 2024-es megosztási arányt, akkor 121,4 milliárd-ot osztalékként és 54,6 milliárdot részvény visszavásárlásként fizet fog kifizetni. tekintve, hogy egyre csökken a részvények száma jelenleg 887 millió darab (illetve 52,9 millióval saját részvénnyel több, de azok után az osztalék szétosztásra kerül) , így a leendő kifizetett osztalék kb. 137 Ft . Ha felmegy 85% -os kifizetésre, akkor ez az összeg már 145 Ft. Amit korábban írtam, azt másoltam: "Elemzői becslések szerint a következő néhány évben — figyelembe véve a cég profitkilátásait és kifizetési arányát — a Magyar Telekom osztaléka éves szinten 150–190 Ft/részvény körül alakulhat (feltételezve stabil nyereség és folyamatos osztalékpolitika). Ez a becslés például egy harmadik fél (Erste) számítása alapján jött ki, ahol a 2025-ös eredményekből kiindulva a jövő évi osztalék akár összesen 165-190 Ft/részvényes lehet évente." De az általam számoltak is alátámasztják ezeket a számokat.
Mtelekom 2025. 12. 23. 20:00
egyáltalán nem lepődtünk meg, hiszen te még délelőtt, 1808-as árfolyamnál megmondtad a zárót. És milyen érdekes, telitalálat. Lehet, hogy tudsz valamit, vagy te magad vagy a nagy kéz :) Mindenesetre, elismerésem.
Mtelekom 2025. 12. 23. 17:34
a zárókötés nagyobb volumenű volt, mint az egész napi forgalom :)
Mtelekom 2025. 12. 23. 17:32
a 100Ft-ot nem tudom, hogy honnan vetted. Idén fizetett ennyit. Jelenleg nem 100 Ft-ot várunk, hanem 150-190 Ft közötti összeget, attól függően, hogy mekkora lesz a saját részvények visszavásárlásra fordított összeg
Mtelekom 2025. 12. 23. 17:24
sajnos ez a mai kereskedés is egy nagy mutyi volt, nulla érdeklődéssel. Nem tudom, hogy a részvénykönyvbe bele kell e egyáltalán javítani. Elég lenne egy nap két aukcióban lezavarni a kereskedést, akkor nem kellene egész nap ugyanazzal a néhány tipikus darabszámmal végigszenvedni a napot.
Mtelekom 2025. 12. 23. 17:18
Mindenki nevében is köszönöm :)
Én is boldog karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek!
Mtelekom 2025. 12. 22. 17:47
ma 82 db olyan kötés volt, ami nem érte el a 10 db-ot, ebből a legtöbb 1 és 2 db-os, tehát 1800Ft és 3600Ft alatti értékű. Ezek mindegyike nyilvánvalóan nem üzleti alapon született kötés volt, bár a magyar tőzsdét elnézve, lehet, hogy tényleg komoly, hogy valaki 1800 Ft-on "kitáraz", vagy "bevásárol". Mindenesetre, ha egyszer megint elindul egy valódi kereskedés, akkor nem lesz ennyi 1db-os "piaci" kötés.
Mtelekom 2025. 12. 19. 10:09
CECE-ére, mármint a zárásra biztosan visszanézek. Addig is lőjön ki az árfolyam és az sem irritál, ha a 4IG-től vásárolja hozzá a rakétákat.
Mtelekom 2025. 12. 19. 09:54
néhány napja még egész nap volt akkora forgalma, mint ma egy óra alatt. 150 ezer db, de azt is úgy érte el, hogy gyakran a zárókötés adta a forgalom 25-30%, esetenként még nagyobb százalékát. Hogy ez jelent e valamit? Majd meglátjuk.