Még egy utolsó kérdés, a legfontosabb, és nagyon egyszerű. Igennel és nemmel lehet rá válaszolni. Kitermeli a munkavállaló azt a bért, amit a vállalkozó kifizet - neki és az államnak is -, vagy nem termeli ki?
https://www.con.hu/concordeblog/ujra-kamatot-csokkentett-az-mnb-de-nem-emiatt-gyengult-a-forint/ "JELEN HELYZETBEN A CONCORDE ELEMZÉSE VALÓSZÍNŰBBNEK TARTJA, HOGY AZ 5,50 SZÁZALÉKOS SZINT ELÉRÉSE UTÁN HOSSZABB KAMATTARTÁSI IDŐSZAK KÖVETKEZIK. Ahhoz, hogy az alapkamat 5,50 százalék alá csökkenjen – a hitelfelvevők örömére és a megtakarítók némi bánatára –, a Concorde elemzése szerint legalább három feltételnek kell teljesülnie: a forintnak meg kell őriznie relatív erősségét, a hazai inflációnak nem szabad érdemben 3 százalék fölé emelkednie, és az is fontos, hogy az EKB és a Fed részéről legfeljebb egy kamatemelés érkezzen a második félévben."
Surányi. A világon nem létezik, hogy ma már nem fizet szja-t az ország fele” – mondta a 24.hu podcastjábanSurányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. AA szakember a személyi jövedelemadó mai rendszerét fenntarthatatlannak nevezte." Kivenné viszont a rendszerből a 25 év alattiak adómentességét, és nem ért egyet a kétgyermekes anyák élethosszig tartó mentességével sem" Surányi a Tisza párt által bevezetni kívánt vagyonadó megismert tervét sem tudja támogatni, viszont a tartós befektetési számlán tartott nagyobb – több százmilliós, akár milliárdos – megtakarítások után szerinte nem kell adómentességet adni. :)
Igen, önerzetesek a proletarok. Nem erted, a hasonlatod sem stimmel. Innen hova. Egy vallalkozo praktikus gondolkodasú. Áfa is hülye pelda mert a vasarlonak nem kell bevallania viszint kifizette. A bere viszont netto nem brutto amibol visszautal. Már az alapokat sem ertitek.
"Előre leszögezem: ez nem politikai elemzés lesz, hanem pusztán pénzügyi szempontból elemzem a várható hatásokat. Jó lesz vagy nem?A rövid válasz: ha van fix kamatozású állampapírod, nyugodtan hátradőlhetsz, a meglévő kamatodat ez egyáltalán nem érinti. Ha viszont most vásárolnál, a jelek egy irányba mutatnak: a 6-7%-os lakossági kamatok kora a végéhez közeledik, és az új ÁKK-vezetés kinevezése ezt a folyamatot inkább megerősíti, mint megfordítja. De menjünk sorjában.Mi történt pontosan?Kármán András a közösségi oldalán jelentette be, hogy hétfőtől Tardos Gergely irányítja az ÁKK-t, és egyúttal ki is jelölte a feladatát: az államháztartás finanszírozása, valamint az államadósság és a likviditás kezelése. Ez alapvetően várható lépés volt. A lényeg a következő mondatban van: a miniszter szerint kiemelt cél az állam kamatkiadásainak mérséklése, hogy több forrás maradjon a közszolgáltatásokra (az egészségügyre, az oktatásra, a közösségi közlekedésre, az infrastruktúrára és a közszférában dolgozók bérére).Tardos Gergely, június 22-től az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) új vezetője. Forrás: Kármán András Facebook-oldalaTardos Gergely maga is reagált a hírre, a kinevezést pedig megtiszteltetésként élte meg. A személye nem ismeretlen: a pénzügyi piacok régi, elismert szereplője. Hoffmann Mihályt váltja a poszton, aki 2025 februárja óta vezette a hivatalt, ő pedig annak idején Kurali Zoltántól vette át a stafétát, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.Érdemes egy pillanatra megállni ennél: ez a harmadik vezető az ÁKK élén bő másfél év alatt. Egy adósságkezelő intézménynél, amelyet a piac éppen a kiszámíthatóságáért szeret, ez szokatlanul nagy mozgás. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a tavaszi választás után hivatalba lépő új kormány a saját, általa megbízhatónak tartott emberét ülteti egy stratégiai pozícióba, ami minden kormányváltásnál természetes. A befektető szempontjából azonban a kérdés nem az, hogy ki ül a székben, hanem hogy milyen irányba viszi az intézményt. Erre pedig Tardos személye és a kapott feladat együtt elég jól rávilágít.Ki az a Tardos Gergely és miért nem mindegy, hogy ő lett?Tardos Gergely 2000-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán, majd a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági és pénzpolitikai területén dolgozott. 2004 végén került az OTP Bank Elemzési Központjához, amelyet 2009 óta vezetett, vagyis nagyjából tizenhét éven át ő volt az ország egyik legnagyobb bankjának vezető makrogazdásza. Az MNB-nél anno épp az állami adósságkezeléssel, a kamatpálya előrejelzésével és a devizatartalék-stratégiával is foglalkozott, tehát nem idegen terepre érkezik.Ez a háttér azért fontos, mert sokat elárul a várható hozzáállásról. Tardos nem politikus, hanem piaci szakember: az a típus, aki a hozamgörbét nézi reggelente, nem a közvélemény-kutatást. A korábbi nyilvános megszólalásaiból elég jól kirajzolódik, hogyan gondolkodik:
A választás után úgy fogalmazott, hogy a piac „megelőlegezte a bizalmat" az új kormánynak, és ezt látjuk az erős forintban, valamint a zuhanó kockázati felárban.
Az eurót illetően reálisnak tartja a következő évtized eleji (2030-31 körüli) bevezetést, de hangsúlyozza, hogy ehhez fiskális fegyelem és a maastrichti kritériumok teljesítése kell.
Szerinte az uniós források a GDP 2-3%-át kitevő addicionális bevételt hozhatnak évente, és ezzel együtt az állam kamategyenlege is javulhat.
Óvatos optimista: maga is felteszi a kérdést, nem bizonyul-e később túlzottnak a mostani derűlátás.
Magyarul: olyan ember került az állampapírok kibocsátását felügyelő hivatal élére, aki pontosan érti, hogyan árazza a piac a magyar kockázatot, és aki a saját szakmai logikája alapján is a hozamok csökkenésére játszik.Mit lehet ebből kiolvasni? Két dolgot. Egyrészt a kormány üzenetet küld a piacnak: nem belpolitikai alapon tölti be ezt a posztot, hanem egy olyan szakemberrel, akinek a hitelessége önmagában is csökkentheti a kockázati felárat, vagyis az állam kamatköltségét. Ez a befektetők felé szól. Másrészt a megtakarító felé is világos a jelzés: az állampapírok kibocsátását mostantól az a logika vezérli, hogy az állam minél kevesebbet fizessen, nem az, hogy a háztartásoknak minél vonzóbb legyen. A kettő nem ugyanaz, és most először évek óta nem a megtakarító oldalán billen a mérleg.És a sűrű vezetőváltás? Papíron aggasztó, hiszen egy adósságkezelőnél a kiszámíthatóság aranyat ér. A gyakorlatban viszont a piac eddig nem büntette: a hozamok a sorozatos cserék közepette is estek. Ennek egyetlen üzenete van: a befektetőket nem a névtábla érdekli, hanem a stratégia, a mostani irányt pedig (alacsonyabb felár, EU-közeledés, euró-pálya) kifejezetten díjazzák. Vagyis a turbulencia látszólagos, a fő vonal stabil.Mi egyáltalán az ÁKK feladata?Az ÁKK lényegében az állam "házi pénzügyese". Ő gondoskodik arról, hogy a költségvetésnek mindig legyen elég pénze, és ennek érdekében ő bocsátja ki az állampapírokat, mind az intézményi (bankok, alapkezelők, külföldi befektetők) piacán, mind nekünk, lakossági befektetőknek.És itt jön a lényeg: az ÁKK határozza meg a lakossági állampapírok feltételeit. Hogy az új MÁP+ vagy FixMÁP sorozat 7, 6,5 vagy éppen 6%-os kamattal indul; hogy mekkora a PMÁP kamatprémiuma; hogy milyen gyakran és milyen keretösszeggel jönnek új sorozatok. Ezek mind az ÁKK döntései. Aki tehát ennek az intézménynek az élére kerül, annak a stratégiája néhány hónapos késleltetéssel ott landol a Te számládon.„Kamatköltség-leszorítás" - mi van e mögött a mondat mögött?Ez a cikk magja, úgyhogy érdemes alaposan kibontani. Az állam évente óriási összeget fizet ki kamatként az adósságára. A Tisza gazdaságpolitikájának egyik hangoztatott ígérete épp az volt, hogy ezen a tételen lehet faragni: a párt emberei korábban arról beszéltek, hogy a kamatok leszorításával akár évi ezer milliárd forint körüli megtakarítás is elérhető lehet. Ez nagyon nagy szám, nézzük meg, honnan jöhet egyáltalán.Két fő forrásból:1. A piaci hozamok maguktól estek. A választás után a magyar országkockázati felár jelentősen csökkent, mert a befektetők EU-barát fordulatot, az uniós források feloldását és euró-közeledést áraznak. Ennek köszönhetően az 5 éves piaci referenciahozam hetek alatt 7,5% környékéről 6% közelébe zuhant, a magyar hosszú hozamok pedig a lengyel szint közelébe, helyenként alá kerültek. Erről a folyamatról részletesen írtam a választás után. Ez a része tehát nem politikai varázslat, hanem a piac reakciója, és az új adósságkezelés ezt csak learatja, amikor olcsóbban tudja megújítani a lejáró adósságot.2. A lakossági prémium szűkíthető. És itt jövünk be mi, lakossági befektetők a képbe. A magyar lakossági állampapírok évek óta a piaci hozam fölött fizettek. Hogy mennyivel, az pontosan kiolvasható: amikor a piaci 5 éves referenciahozam már 6% körül volt, a FixMÁP még 7%-ot adott. Ez közel 1 százalékpontos "ajándék" a lakosságnak. Egy darabig ez politikai-szociális döntés volt (épüljön hazai befektetői bázis, legyen inflációvédelem a háztartásoknak). Egy kamatköltség-leszorításra kihegyezett kormánynak viszont pont ez a legkézenfekvőbb lekapcsolható csap.Hogy van-e egyáltalán tér lefelé? Bőven. A májusi infláció mindössze 1,8% volt, miközben a lakossági állampapírok 6-7%-ot fizettek. A kettő különbsége, a reálkamat 4-5 százalékpont, ez történelmi összevetésben rendkívül magas, normál körülmények között 1-2 százalékpont szokott lenni. Múlthéten meg is néztem, hogy az egyes országokban mennyit fizetnek a kormányok a lakossági állampapírokra (a magyar fizet a legmagasabb reálkamatot egész Európában). Vagyis a kamatszintnek van hova csökkennie anélkül, hogy a befektetők negatív reálkamatba (értékvesztésbe) kerülnének.És ez a folyamat nem a jövő, már javában zajlik. Az ÁKK májusban lezárta a 7%-os FixMÁP-ot, az új sorozatok 50 bázisponttal lejjebb indultak, júniusban pedig újabb vágás jött, ami már a változó kamatozású BMÁP-ot is elérte. Tardos kinevezése nem elindít egy új folyamatot, hanem rátesz egy pecsétet egy már futó pályára: az olcsóbb állami finanszírozás iránya innentől nem feltételezés, hanem kinevezett személyben is megtestesülő szándék.Érdemes kimondani, ki jár jól és ki rosszul ezzel, mert egy adósságkezelési döntés sosem semleges. A nyertes egyértelműen a költségvetés, és rajta keresztül az adófizető: ha tényleg összejön az évi több száz milliárd, akár ezer milliárd forintos kamatmegtakarítás, az több pénz a közszolgáltatásokra, vagy épp kevesebb új adósság. Tágabban a gazdaság egésze is nyer, mert az alacsonyabb felár, az uniós források és az euró-pálya olcsóbb finanszírozást hoz mindenkinek, a vállalati hiteltől a lakáshitelig. A vesztes, legalábbis relatív értelemben, a lakossági megtakarító, aki eddig Európában kiugróan magas reálkamatot kapott szinte kockázat nélkül. Nem veszít pénzt (a meglévő papírjai érintetlenek), de az új pénzére már nem kapja meg ugyanazt a magas kamatot. Ezt fontos jól keretezni: nem igazságtalanságról van szó (semmi sem fekete vagy fehér), hanem egy korábbi, tudatos állami túlfizetés visszavételéről. A 7%-os lakossági kamat sosem volt "természetes" ár (ha egy országban Európa messze legmagasabb reálkamatát fizetik éveken keresztül, az nem nevezhető természetesnek), hanem politikai döntés, és most ezt a döntést írják felül.A drága lakossági finanszírozás dilemmájaItt egy mélyebb réteget is érdemes megnézni, mert ez különbözteti meg a felszínes hírtől a valódi képet. Furcsa módon a lakossági állampapírra kétféleképpen is szokás tekinteni, és látszólag ellentmondanak egymásnak:
„A legolcsóbb forrás." A háztartások alacsonyabb kamattal is beérik, mint a nagy intézményi befektetők, a forintos papírnál nincs árfolyamkockázat, és a kifizetett kamat nagy része az országon belül marad. Ebben az értelmezésben a lakossági pénz az állam barátja.
„Rendkívül drága finanszírozás." Egyes elemzők épp azzal érvelnek, hogyha az euró a cél és hiszünk a konvergenciában, akkor érdemes lehet az adósságszerkezetet átalakítani: több olcsóbb (akár devizás) piaci forrást bevonni a drága lakossági finanszírozás helyett.
Melyik igaz? Igazából mindkettő, csak más a viszonyítási pont és más a környezet. A lakossági papír akkor olcsó, ha az árfolyamkockázatot is beáraznád, és ha a kockázati felár magas. De amikor a felár zuhan és a piaci hozamok gyorsabban esnek, mint a lakossági kamatok, akkor a lakosságnak fizetett prémium hirtelen nagyon is drágának látszik. És pontosan ez a helyzet most.Fontos: ez egyelőre szakmai vita, nem kihirdetett kormánypolitika. De jelzi az irányt és Tardos piaci, konvergenciapárti szemlélete pont ebbe a logikába illeszkedik.Mielőtt viszont bárki temetné a lakossági állampapírt: van egy fontos fék is. Az ÁKK 2026-ban is jelentős, nagyságrendileg nettó ezer milliárd forintnyi friss pénzt szeretne bevonni a háztartásoktól. Ha túl agresszívan vágja a kamatokat, a megtakarítók a bankbetét, az ingatlan vagy az ETF-ek felé fordulnak, és akkor a kieső pénzt drágábban kell máshonnan pótolni. Vagyis nem érdeke összeomlasztani a keresletet. A realista forgatókönyv tehát nem a kamatok elinflálása, hanem fokozatos, óvatos szűkítés, épp annyira, hogy a lakossági papír még vonzó maradjon a betéthez képest, de már ne fizessen feleslegesen sokat. Ne feledjük el, hogy 2020 előtt majd 10 éven át 2-4% volt a magyar állampapírok kamata, viszont a lakosság ennek ellenére nagyságrendileg annyi állampapírt tartott reálértéken akkor, mint most, a magas kamatok idején. Ennek oka, hogy a kötvénynek (ami Magyarországon leginkább az állampapírt jelenti) nincs alternatívája. A kötvény minden valamirevaló befektetési portfóliónak részét kell képezze.Persze a kép ennél kicsit árnyaltabb, és ez dönti el, mennyit vághat valójában az állam. 2025-ben, amikor a magas kamatozású PMÁP-sorozatok kamata 18-19%-ról 4-5%-ra esett, a háztartások állampapírvagyona 14 év után először csökkent: a felszabaduló pénznek nagyjából csak a fele ment vissza állampapírba, a többi befektetési alapba, ETF-be és ingatlanba vándorolt. Vagyis a kereslet mégsem teljesen érzéketlen a kamatra. A helyes kép tehát kettős: van egy hűséges, biztonságot kereső mag, amely alacsonyabb kamatnál is marad (ez a „nincs alternatíva" rész), és van egy mozgékonyabb réteg, amely a hozamot követi, és ott van, ahol a legtöbbet kapja. Ez pedig épp a fokozatos szűkítés mellett szól: az állam annyit vehet vissza a prémiumból, amennyit a hűséges mag elnyel, de ha túl gyorsan vág, a mozgékony pénz távozik, és a hiányt drágábban kell pótolnia. Ez a kamatleszorítás valódi korlátja, és egyben a legjobb hír a megtakarítónak: pont ezért nem lesz a kamat egyik napról a másikra nulla.Mit jelent mindez az egyes állampapírok szintjén?Nézzük típusonként, mert nem mindegyik papírt érinti ugyanúgy.Meglévő fix kamatozású papírok (MÁP+, FixMÁP): nyugalom. Ha van egy 7%-os FixMÁP-od vagy egy emelkedő kamatozású MÁP+-od, azt senki nem nyúlja le. A kamatod egyoldalúan nem módosítható szerződéses feltétel, a teljes futamidőre szól, és teljesen független a piaci mozgásoktól. Sőt: minél lejjebb mennek az új kamatok, utólag annál jobb döntésnek bizonyul, hogy időben befixáltad a magasabb szintet. A te dolgod most annyi, hogy a kamatfizetési naptárban megnézd, mikor jön a következő kamatod.Változó kamatozású papírok (BMÁP, EMÁP): ezeket viszont érinti. A BMÁP kamata a diszkont kincstárjegy hozamához kötött, ami követi a piaci és jegybanki mozgásokat. Ha a kamatszint csökken, a BMÁP kamata is tovább eshet. Az EMÁP az EURIBOR-hoz igazodik, és jelenleg is alacsony, 2% körüli szinten kamatozik.Inflációkövető papírok (PMÁP, Babakötvény): a kamatot az infláció húzza. A PMÁP az előző évi átlagos inflációhoz igazodik, ezért a mostani alacsony, 4,4%-os bázis miatt a friss kamatperiódusok 4,5% körül futnak. A Babakötvény infláció + 3%-ot fizet, így gyermekmegtakarításnak továbbra is erős, de a hozama szintén az inflációval mozog. (A Babakötvény kapcsán pár napja írtam egy cikket arról, hogy aki a banknál tart "babakötvényt", az bizony kifejezetten rosszul járhat.)Új sorozatok: lefelé tartó pályán. Aki mostantól vásárol, annak reálisan azzal kell számolnia, hogy a következő FixMÁP- és MÁP+-sorozatok kamata tovább csökkenhet, ahogy a piaci hozamokhoz igazítják őket. Hogy pontosan melyik papír mit hoz a te összegedre és időtávodra, azt a kalkulátorral tudod kiszámolni, az összehasonlító eszközzel pedig egymás mellé teheted a típusokat.A háttérben: ma kamatot dönt az MNBNem véletlen, hogy a kinevezés épp most jött. Kedden, június 23-án ülésezik a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, és az elemzők gyakorlatilag egyöntetűen kamatcsökkentésre számítanak. A többség óvatos, 25 bázispontos lépésre a jelenlegi 6,25%-os alapkamatból. A piaci előrejelzések szerint az év végére akár 5,5% környékére is csökkenhet az alapkamat, egymást követő apró lépésekben.Itt egy fontos pontosítás: az alapkamatot az MNB állítja, nem az ÁKK. A lakossági állampapírok kamatát viszont az ÁKK szabja meg, a piaci hozamok tükrében. A két intézmény külön döntéshozó, de a két folyamat most ugyanabba az irányba hat: csökkenő kamatkörnyezet felülről (jegybank) és belülről (adósságkezelő) egyszerre. Ez a befektető számára azt jelenti, hogy a magas kamat ablaka nem örökre van nyitva.A kockázatok, amikről muszáj beszélniAz eddigiek alapján a kép elég egyirányúnak tűnik, de a felelős döntéshez a másik oldalt is látni kell. A csökkenő kamatok forgatókönyvét több dolog is felülírhatja:
Energiaárak és geopolitika. A közel-keleti feszültség elhúzódása az energiaárakon keresztül azonnal visszahozhatja az inflációt, és vele a magasabb hozamokat. Az elemzők az év második felére amúgy is gyorsuló inflációval számolnak, részben a hatósági árintézkedések kivezetése miatt.
Költségvetési csúszás. A hiány lefaragása több éves munka. Ha az államháztartási fegyelem megbicsaklik, a hitelminősítők és a piac is gyorsan reagálhat, ami visszatolhatja a hozamokat.
Túlzott optimizmus. Ahogy maga Tardos is jelezte: kérdés, nem bizonyul-e később túlzottnak a mostani derűlátás. A nagyon erős forint sem feltétlenül tartós.
Tehát: a csökkenő kamatok pályája a legvalószínűbb, de nem garantált. A jó hír, hogy fix kamatozású papírral épp az ilyen bizonytalanságot lehet kizárni.Az én olvasatom: merre tart innen az állampapír?Összerakva a darabokat, szerintem a kép a következő. A 7%-os lakossági kamat nem átmeneti megingás, hanem strukturálisan lezárult korszak. Ahogy a piaci hozamok 5-5,5% felé csúsznak, és az ÁKK tudatosan szűkíti a háztartásoknak fizetett kamatot, az új fix sorozatok kamata az elkövetkező év során reálisan az 5%-os szint felé, majd akár alá kúszhat, kis lépésekben, ahogy az MNB is vágja az alapkamatot. Ez nem összeomlás, hanem visszatérés a 2010-es évek normáljához, csak épp egy sokkal alacsonyabb inflációs környezetben, ahol az 5% még mindig tisztes reálhozam. Az aranykor (2019-2025), amikor az állam Európában a legbőkezűbben fizetett a háztartásoknak, nagy valószínűséggel lezárult, mert az a kormányzati prioritás, ami életre hívta, megszűnt.Egy dologra viszont érdemes figyelni. Ha az infláció az év második felében tényleg visszakúszik (az energiaárak és az ársapkák kivezetése miatt), akkor a fix papírokkal szemben felértékelődhetnek az inflációkövető sorozatok, a PMÁP és a Babakötvény, hiszen azok automatikusan emelkednének. Ma, 1,8%-os inflációnál a fix kamat a nyerő, de aki hosszabb távra tervez, annak nem feltétlenül árt a két logikát keverni a portfólióban. A lényeg nem a tökéletes tipp eltalálása, hanem hogy tudatosan, a saját időtávodhoz igazítva dönts, amíg a kamat még tisztes.Mi a teendő?Konkrétan, a saját helyzetedre fordítva:
Ha most fektetnél be: a jelenlegi, még 6% körüli fix kamatok befixálása logikus lépés lehet, mert a pálya egyértelműen lefelé mutat. Hozamcsökkenési időszakban a tankönyvi megoldás a hosszú futamidejű, fix kamatozású papír rögzíti a magasabb kamatot, amíg a piac lejjebb csúszik. Számold ki a kalkulátorral, melyik illik a te időtávodhoz.
Ha van fix kamatozású papírod: jó eséllyel a legjobb, amit tehetsz, hogy nem csinálsz semmit. Élvezed a magasabb kamatot, és figyeled a kamatfizetéseket.
Ha van változó kamatozású papírod (BMÁP): érdemes átgondolni, nem cserélnéd-e fix kamatozásúra. Ez nem pánikdöntés, hanem kamatkockázat-kezelés. A cserekalkulátorral kiszámolhatod, megéri-e a te esetedben.
És egy fontos elvárás-menedzsment a végére: az új ÁKK-vezetés kinevezése nem hoz azonnali változást a másnap reggel megvásárolható állampapírokban. A sorozatok feltételeit fokozatosan, a piaci hozamokat követve alakítják. De az irány világos, és most ritka az a helyzet, amikor a piac maga súg: a magas reálkamat nem lesz örök. A 6-7%-ot nem kell kitalálni, hogy holnap 5 vagy 8 lesz-e, hanem elég elfogadni, hogy ma még jó, és ennek megfelelően dönteni."
Értem én :) csak amikor itt nagy szakértelemmel egymás fejéhez vágják, hogy tökmindegy, hogy 17 inflánál tökmindegy, h 19 a nominális hozamod, vagy 4-nél hat, akkor valójában nincs igazuk. Egyéni élethelyzettől függően nagy tud lenni a különbség. Pl azok közt, akiknek van lakáshitele, meg akiknek nincs. Azon belül is fix vagy változó kamatozású van. Stb
"Mindenkinek egyedi inflációs kosara van, szóval nem értem, h a reálkamatra miért vannak ilyen sokan rákattanva." Azért mert a saját személyes kosár kiszámolása elég nagy munka, valamint az életvitel, családi állapot évről évre változhat. Így marad az a feltételezés, hogy csak nem térek el durván a KSH kosártól. És ebből meg az következik, hogy a reálkamatot fogom nézni. Az egész a pénzügyi-fogyasztási átlagembert veszi alapul. Aki úgy érzi, hogy nagyon nem az, annak éri meg bibelődnie saját inflációval.
És már ott van a 7%-nál a 2029N is. és csak 3évig tart már. nekem pont ez volt a problémám. ha tényleg fémhangot hallunk idővle, javul a költségvetés. simán beelőzhetjük USA-t.
Számomra ez a folyamat egyre kevésbé vonzó hozam szempontjából. . ."jelenleg elérhető 6%-os fix kamatokkal összevetve – ha lehetséges, – még kevésbé lesznek vonzók a jövő évtől jóval alacsonyabb kamatozásra váltó Prémium Magyar Állampapírok, de fontos megjegyezni, hogy a trend fennmaradása esetén a fix papírok kamata is csökkenhet még tovább a következő hónapokban. . Hétfő óta új vezetése van az ÁKK-nak, Tardos Gergely lépett az adósságkezelő élére. Kármán András pénzügyminiszter közölte: Tardos feladatai a hazai államháztartás finanszírozásának biztosítása, valamint az államadósság- és likviditáskezelés lesznek. A pénzügyminiszter a kinevezés kapcsán hangsúlyozta, hogy kiemelt céljuk az állam kamatkiadásainak mérséklése, " . Ráadásul pont most gondolkozom fizikai arany vásárlásában, mivel most a nagy emelkedés (kb 54 millió HUF/kg ) utáni esésben (most kb 41 millió HUF/kg) erősebb forintban viszonylagosan olcsón lehetne venni. Tudom béke lesz meg megindul az olaj is, de én hosszú távon gondolkozom a fiat pénzek folyamatos higítása miatt. Befektetési Ingatlanokat tartom. A fix 7 %-os államkötvényeket tartom. De az újabb kibocsátású magyar államkötvény (fix 6 % 5 % 3 % 📉) már nem túl vonzó. Pláne a további előreláthatólagos drasztikus csökkentések miatt. Ennyit (3-5%-ot) HUF-ban a fizikai arany is hoz évente szvsz.
""A bruttó béredért mész el dolgozni ? Nem. A bruttó bért azért emlegeti
mindenki mert nagyobb szám és pszihológiailg jobb a munkavállalónak, aki
gondolkodik mindig nettó érdekli. Az, hogy kifizeti az adót erre
csak annyit mindent a munkaadó mert a te munkádért ő add neked pénzt
amiben az adó is van. Ha csökkenne akkor nagy valószinüséggel a piaci
hatások miatt a béred is csökkene főleg a vélt vagy valós Ai hatás miatt
is." Tessék? Szerinted ha hirtelen megszűnne a jövedelemadó meg a járulékok, akkor nem emelkedne a munkavállalók bére??? Benyelnék a vállalkozások profitként? :D :D :D Tudod a munkavállalókért (főleg a szakképzettekért) a vállalkozások versengenek egymással. Szerinted a munkavállók nem harcolnák ki a magasabb bért? És ugyanazt mondom, mint Nudlinak: Ha a munkavállaló nem termelné ki a TELJES BRUTTÓ BÉRÉT, akkor nem alkalmazná a vállalkozó. És én vagyok az, aki nincs tisztában alapvető közgazdasági kérdésekkel :D :D :D Hát eszem megáll.
Kedves Nudli, először is köszönöm a reportot. Másodszor: "A munkavallalo semmit nem fizet mindent a munkaado fizet. Raadasul a
sajat adoszamaval a navnak. A munkaugyes pakolassza adokat mintha.. akit
nem is ismersz nem adtal neki megbizast nem te fizeted a bérét." Ezt ide komolyan leírtad? Ennyi erővel akkor az ÁFA-t se a fogyasztó fizeti meg, hanem a kereskedő. Mert ő fizeti be az államkasszába, igaz? Ahogy az angol mondja, _technically_ you are right, de amúgy iszonyat el vagy tévedve. Ha a bruttó munkabért nem termelné ki értékben az alkalmazott, akkor a cég nem alkalmazná... szóval még ha a vállalkozó is fizeti be _technically_, az adót, amit befizet, azt a munkavállaló termeli meg. Persze ebben az országban vannak istenkomplexusos hatalmas egóju vállalkozók, akik azt hiszik, hogy ők csak kegyből foglalkoztatják a munkavállalókat, és a munkavállaló élősködik rajtuk... erre annyit szeretnék mondani, hogy az igazán magas hozzáadott értéket a multik és a multikban dolgozó munkavállalók termelik meg ebben az országban, nem az istenkomplexusos kis- és középvállkozók. Akiket egyébként sokszor az állam tart életben, meg sokan a NER csecsén élősködtek. Szóval jó lenne, ha az arrogáns vállalkozók kicsit visszavennének az arcból. A munkavállaló kitermeli a teljes, bruttó bérét. Pont.
Magyar Állampapír tulajok