Tőlünk a családban és rokonságban legalább 20 szavazatot veszített el a fidesz, ennyien fordultunk el tőle és ezek a szavazatok már a TISZA-ra mennek. Barátaimmal, ismerőseimmel beszélgetve is hasonló a helyzet, ők sem fognak már a fideszre szavazni. Az viszont nagyon szembe tűnik, hogy vannak olyan megrögzött fideszesek, akik tudják, hogy nagyon rossz irányba álltunk, de még így is kitartanak a fidesz mellett, velük nem lehet mit kezdeni. Az viszont tisztán látszik, hogy hatalmas tömeg akar már kormányváltást és ezért hajlandóak beállni a TISZA mögé. Nagy vereség lesz a 2026-os választás a fidesz számára.
Az arany árfolyamát és értékét ugyanúgy a hit tartja fent, hogy az arany értékes és mások számára is az és az is marad. De mi lenne, ha változna az emberek hozzáállása, és az aranyra csak egy haszontalan és visszataszítóan sárga dologként tekintenének? Az aranyékszerek hirtelen elértéktelendnének és az arany mint befektetési eszköz is elértéktelenedne, pont ahogy a tulipánhagymával történt. Az arany hasznossága csak az ipari termékekben maradna meg melyekre az embereknek szükségük van. . Ez elvezet oda, hogy csak az értékes amire az emberek nagyobb csoportjának szüksége van. Háborúban a szomszéd húsosfazékjáért fizethetek 8 vekni kenyérrel, de aranyrúddal nem, az ott értéktelen dolog. Ennyire relatív és törékeny az, hogy mi az érték.
"biztonság illúziója és az arany valóságaA modern pénzügyi gondolkodás egyik visszatérő motívuma a „kockázatmentes hozam”. Úgy nőttünk fel, hogy az állampapír hozamát természetes állandónak tekintettük, olyannak, mint a gravitációt. A pénzügyi világ évtizedekig úgy tett, mintha létezne egy fix pont, amelyre támaszkodhatunk: egy zsinórmérték, amelyen a kockázat nem fog.Ez a fix pont azonban egy letűnt korszak emléke. Abban a világban, ahol a pénz mögött még anyagi-fizikai háttér húzódott – arany, ezüst, bőséges erőforrások vagy a demográfia lendülete –, valóban volt miből kamatot fizetni. A gazdaság évről évre nőtt, és a kamat ennek a növekedésnek a hozadéka volt, nem puszta ígéret.Ma viszont a pénz értékét nem a fizikai világ tartja fenn, hanem a közös meggyőződés. A „kockázatmentes hozam” így már nem fundamentum, hanem kulturálisan örökölt metafora: egy szimbólum, amelyhez kötődünk, de amely valójában a semmiben lebeg.És ez nem véletlen. Olyan világban élünk, ahol az olcsó energia kora véget ért, a demográfiai piramis omladozik, a klíma stabilitása megszűnt, a gazdasági növekedés pedig már nem természetes adottság, hanem egy vissza nem térő történelmi korszak maradványa. Ebben a környezetben reálkamatot fizetni nem gazdasági kérdés, hanem fizikai képtelenség. Ígérni lehet, teljesíteni egyre kevésbé.Az állam kettős ígéreteAmikor az állam kötvényt bocsát ki, két ígéretet tesz egyszerre.Az első, a jegybanké: „Az inflációt alacsonyan tartjuk, a pénz értékálló.”A második, a költségvetésé: „Az adósság fenntartható, lesz fedezet mindenre.”A modern világban ez a két ígéret matematikailag kizárja egymást. A növekvő adósság finanszírozása inflációt generál. Az infláció letöréséhez magasabb kamat kell. A magasabb kamat tovább növeli az adósság terhét.A kör bezárult. Megoldás nincs, legfeljebb időnyerés.Japán és az Egyesült Államok évtizedek óta ebben a csapdában mozog. Japán stagnáló növekedéssel, alacsony inflációval és extrém adóssággal tartja életben az illúziót. Az USA inflációs hullámmal és adósságspirállal küzd, miközben a kamatfizetés már nagyobb tétel, mint a védelmi költségvetés.A két ígéret hol kioltja egymást, hol csak gyengíti. A kötvénybefektető pedig ott áll középen, abban bízva, hogy a rendszer valahogy kibírja.Nem fogja.A kötvény mint társadalmi szerződésA kötvény vásárlása nem érték megszerzése, hanem egy ígéret elfogadása. A mögöttes feltételezés egyszerű: a jövőben is lesz elegendő adófizető, politikai stabilitás és gazdasági erő a papír mögött.Az állam saját devizájában elvben korlátlanul fizetőképes. A vásárlóerő megtartására azonban semmiféle garanciát nem ad, még formálisan sem.A fix kamatozású állampapír fogadás arra, hogy a jövő inflációja alacsonyabb lesz, mint a kamat. Ez egyre ritkábban teljesül. A változó kamatozású papír sem kivétel: késleltetve és a CPI mérésének sajátosságain keresztül követi a múlt pénzromlását, miközben a jövő inflációs kockázata továbbra is a befektetőt terheli.A kockázat sosem tűnik el. Csak a formája változik. A rendszer nem hibás. A rendszer ilyen.A perspektíva csapdája: mit mihez mérünk?A biztonság érzete nem az adatokban rejlik, hanem a mércében. Az emberek többsége a saját devizájában gondolkodik, így tekint az aranyra is. Ezért tűnik az arany árfolyama hektikusnak. Valójában hosszabb távon nem az arany mozog, hanem a pénz értéke, amelyhez mérjük.Ezzel szemben azt szinte soha nem kérdezzük meg, mit ér ma egy kötvényportfólió aranyban, lakásban, termőföldben vagy bármely valós eszközben mérve. Ha megkérdeznénk, a válasz többnyire kevesebb lenne. Néha sokkal kevesebb.A kötvény stabilitása gyakran mindössze azt jelenti, hogy a rendszer saját magához mérve stabil. Más mércével ez a történet veszteség lenne.Miért érezzük mégis biztonságosnak?Három okból:
A névérték garantált. Aki 10 millió forintot fektet be, az 10 milliót kap vissza kamatokkal. Hogy ez mire lesz elég, az már nem a rendszer problémája.
Az arany ára ingadozik, mert a pénz értéke ingadozik körülötte, illetve a piac rövid távú szeszélye miatt. Ezt mégis az arany „kockázatának” látjuk.
A pénzügyi kultúra ezt tanítja: „Az állampapír biztonságos, az arany spekulatív.”
Ez nem közgazdasági törvény. Ez narratíva, a rendszer önigazolása.És mindez nem véletlen. Az államnak szüksége van a kötvényvásárlókra. Az adósság csak úgy finanszírozható, ha van, aki megvegye. Ha mindenki aranyat venne, a rendszer összeomlana. A narratíva tehát nem mellékhatás. Magát a működést szolgálja.Az arany csendjeAz arany nem ígér kamatot, osztalékot vagy hozamot. Nem szerepel plakátokon. Nem jár mellé adókedvezmény. Csendben van, és éppen ez adja az erejét.Az arany nem más ígérete. Nem a jövőbe vetett hit, hanem a múlt állandósága. Évezredek óta ugyanazzal az atomszerkezettel jelképezi az értéket, miközben birodalmak, valuták és államok tűnnek el körülötte.Nem hibátlan. De soha nem ígér olyat, amit ne tudna betartani.És egy olyan világban, ahol az energia egyre drágább, a demográfiai piramis visszavonhatatlanul repedezik, a klíma instabil, a növekedés korszaka pedig véget ért, az arany nem azért biztonságos, mert az ára emelkedik. Hanem azért, mert nem függ senkitől.A végső kérdésA mai világban nem az a kérdés, melyik a biztonságosabb, hanem az, hogy miben mérjük az értéket, és kinek az ígéretében bízunk.A kötvény jövőbe vetett hit. Az arany jelenlét. A kettő nem ugyanaz.És talán ideje feltenni a kérdést: miért nevezzük kockázatmentesnek azt, ami valójában csupán ígéret, ráadásul egyre romló teljesítőképességgel?A történelem egyértelmű: amikor az ígéretek megremegnek, az arany marad. Nem azért, mert jobban teljesít, hanem mert soha nem ígért semmit.A papírpénz mindig ugyanarra a sorsra jut: amíg kötődik a valósághoz, él; amikor elszakad tőle, megszűnik pénznek lenni. Nem hanyatlik, hanem összeomlik. A történelemben ez a pillanat még soha nem maradt el." ASR
"Lehet színezni, de itt ilyen árakon már a kutyának nem kellenek az ingatlanok..." Dehogyisnem. Az jövő évi inflációt nézve majd meglátod a 2. félévet, mikor mindent elengednek. Maradjunk annyiban hogy nem 3,5 százalék lesz. Bár - ha kell - úgyis arra hazudják le. Lásd idei július, augusztus, szeptember, októberi hónapokat. Tűpontosan mind a négy hónap 4,3 %-os infláció. Már a látszatra sem adnak. Mennyi a terv elvtárs a 2. félévre ? 4,3 % Hát akkor annyi lesz. Annyi lett. (Ezért nincs februar- március óta PMÁP-om, mert bizony a torz politikai, KSH , stb folyamatokat is figyelni kell. Bizony Hathor😉)
MNB-előrejelzésnél is kedvezőbb inflációra számít 2026-ban a jegybank elnöke. A jegybanki és kormányzati lépések következtében a jövő évi infláció még alacsonyabb lehet, éves átlagban 3,4-3,6 százalék között alakulhat. https://forbes.hu/penz/varga-mihaly-optimista-inflacio-2026/ . Nagyobb növekedésre van szükség Varga Mihály szerint nagyobb növekedésre van szükség, mert Magyarország nemcsak az uniós, hanem a „varsói országokat” tekintve, a régiós átlagtól is elmaradt. Ugyanakkor a munkaerőpiac és az export területén elkezdett jobban teljesíteni az ország, de a beruházások jelentősebb volumene nagyon hiányzik – mondta.
Milyen bennfentes kereskedés az amikor az MNB. sem talált nála semmit. Az eljárást megszüntették, semmi nem történt. Fideszes volt, de mostani fideszesek szerint is, többször ment szembe a fideszzel és fejezte ki nemtetszését. Amikor belekerülsz egy csapatba és egy idő után úgy érzed, hogy nem vagy közülük való, akkor abból a csapatból nagyon nehéz kilépni és ha sikerül is, még évek múltán is vissza fognak mutogatni rád. Megértem ez a helyzetet mert hasonló cipőben jártam csak egy teljesen más területen, ahonnan nekem is nagyon nehéz volt kilépnem és ezt még évek múltán is az arcomba kapta. Nem vagyok MP. rajongója, de változtatni kell. Ha most sem sikerül akkor az országnak is vége, nem lesz tovább jó élet itt.
"Kiállt a nép elé, hogy majd ő rendbe tesz mindent." . Ez már rég nem a konkrét igéretekről szól, hanem arról, hogy jöjjön-e valaki más, mert csak jobb lesz mint ami most van. Kevés ember lehet aki most a Tiszára szavazna, de ha meghallja, hogy mondjuk Magyar Péter állampapír-adót tervezget, akkor azt mondaná, hogy mégis jó lesz a Fidesz.
"Állítólag, talán" igaz se volt. 1-2 ilyen 75% 3 nap alatt, aztán több a pénze, mint Tihamérnek 50 év alatt. Vagy mint nekem 150 év alatt." . A lényeg hogy magunkhoz képest folyamatosan fejlődjünk. 👍📈
Szerintem se, max stagnálás. Amíg a bérek emelkednek, addig +. Viszont a vásárlás ösztönző +5-10-50M ft-os támogatások eltörlése okozna egy kis fejfájást, szűk lenne a kijárat.
A fideszes Budai Gyula arról kérdezte a legfőbb ügyészt, hogy hol tart a Magyar Pétert érintő bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos nyomozás? Korábban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) indított eljárást,
hogy kiderítse, sérültek-e a bennfentes kereskedelmet tiltó
rendelkezések, amikor Magyar Péter 2023. július 21-én eladta
részvényeit, majd bevásárolt az OPUS Global részvényeiből.
Korábban az Index írt arról, hogy tőzsdezárás után jelentették be Mészáros Lőrincék
a részvény-visszavásárlási akciót, ami megnövelte a papírok árfolyamát,
Magyar Péter pedig 2023. július 24-én el is adta részvényeit, állítólag
75%-kal drágábban. "Állítólag, talán" igaz se volt. 1-2 ilyen 75% 3 nap alatt, aztán több a pénze, mint Tihamérnek 50 év alatt. Vagy mint nekem 150 év alatt. Bár Trump fia se jobb: "sell the BTC", 10000-et esett a btc, nyert vele vagy 200 millió dollárt? ez ilyen. Mi csak pislogunk .
"Generálnék egy ingatlanár zuhanást, amivel a jelenlegi 3%-os hitel mellett jóval olcsóbb törlesztőt eredményeznék, ez a családbarát." 🙂 Lenne igazad és már mennék is vásárolni. Válságban vásárolni✔️ Mániában tartani✔️ De tartok tőle nem így lesz. Ugyanis nem fognak zuhanni az ingatlanárak. Ahhoz 12-14 % munkanélküliség és a meglévő hitelek dupla törlesztője szükséges. Ez viszont több mint valószínűtlen.
Utólag könnyű okosnak lenni amikor szerencsére jó vége lett és csak néhány ez milliárd forintba fájt ez a magyar adófizetőknek. Matolcsy mester szavai még mindig a fülembe csengenek és sokan felkapták a fejüket, amikor azt mondta, hogy közel voltunk az árfolyam válsághoz és lehet, hogy egy picikét bele is csúsztunk. Jól alakult, ha csak azt a néhány ezer milliárdot nézzük amibe fájt, de ez lehetett volna sokkal rosszabb is és akkor igazuk is lehetett volna azoknak aki óvatosabbak voltak. Az sp500 és a dax árfolyamát is megmondhatnád, ezzel sokan tudnánk sokat keresni.
Magyar Állampapír tulajok