Topiknyitó: BigKingBroker 2011. 01. 02. 17:54

Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly!  

Eredményekben, Egészségben, Összefogásban és Szeretetben Gazdag Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek!



Az idő megérett arra, hogy ezt a fórumot is megnyithatjuk hál'Istennek! :-)



20 év kellett, hogy Magyarországon el kezdjen kialakulni a médiaegyensúly!

Azonban pozitív változások vették kezdetét, és a 2011-es év a demokratikus médiarendszer éve lesz!



Íme a nagyszerű hír:



Megjelent a médiatörvény a Magyar Közlönyben



link



Továbbá nemzeti érzelmű, polgári szemléletű vezetői lesznek az M1-nek és M2-nek is!



link



Kinevezték a köztévé két csatornájának új vezetőit

Medveczky Balázs a Magyar Televízió vezérigazgatója az m1 vezetőjévé Rákay Philipet, az m2 intendánsává pedig Süveges Gergőt nevezte ki - közölte az MTV.



A nemzeti összefogás létrejött a Médiatörvény ügyében is!


Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Alterlac 2011. 01. 02. 17:58
Előzmény: #1  BigKingBroker
#2
jobb vagy mint a szilveszteri kabaré...
BigKingBroker 2011. 01. 02. 18:00
#3
A médiatörvény kiállja az európai értékek próbáját

link

Navracsics Tibor kifejtette a médiatörvény minden elemében kiállja az összes európai érték próbáját. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnökének írt válaszlevelében közölte.

Utoljára frissítve: 2010. december 30., 17:51

A Financial Times című brit napilap egy múlt heti cikkében jelentette, hogy levélben érdeklődik a médiatörvényről a magyar kormánynál Neelie Kroes.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján olvasható válaszlevelében Navracsics Tibor azt írta: "Meggyőződésünk, hogy a törvény minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az unió valamely országában ne lenne ismert."

(MTI-fidesz.hu)
grizzly_geza 2011. 01. 02. 18:01
Törölt hozzászólás
#4
Alterlac 2011. 01. 02. 18:02
Előzmény: #3  BigKingBroker
#5
BigKingBroker 2011. 01. 02. 18:02
#6
Nyilatkozatot tett közzé az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke.

Utoljára frissítve: 2010. december 30., 16:16 nyomtat küld
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott brüsszeli közleményben a belga politikus kiemelte: nagyra értékeli Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány azon erőfeszítéseit, hogy a sajtószabadság, a tisztelet kultúrája, a kiskorúak védelme és az emberi méltóság megerősítése érdekében javítson a korábbi médiatörvényen.

"Megértem azt a kihívást is, amelyet a média felelősségre vonhatóságának megerősítése jelent, úgy, hogy közben a sajtószabadság érintetlen maradjon" - fogalmazott a Fideszt és a KDNP-t is tagpártjai között tudó Európai Néppárt elnöke.

A médiatörvényről folytatott vita nem alapulhat politikai indíttatású félreértelmezéseken, hanem a szöveg pontos ismeretén - szögezte le.

Minthogy a jogszabályokat mindig a gyakorlat igazolja, az Európai Unió tagállamai már kerültek szembe hasonló tapasztalatokkal, és "valamennyien egészséges sajtógyakorlatokat hoztak létre, amelyek összhangban vannak az uniós szabályozással". "Ebben az értelemben biztos vagyok benne, hogy a magyar kormány az uniós szabályozással összhangban, az európai médianormákhoz és alapértékekhez igazodva iktatja majd a gyakorlatba új médiatörvényét" - húzta alá Martens.

A néppárti elnök egyben az alkalmat megragadva sikeres EU-elnökséget kívánt Orbán Viktornak. Hozzátette, hogy a miniszterelnök a következő hat hónapban számíthat a néppárt teljes támogatására.

(MTI-fidesz.hu)
BigKingBroker 2011. 01. 02. 18:06
Előzmény: #5  Alterlac
#7
egy bolond klasszikus szavait idézve (nem szó szerinti idézés, hanem tartalmi):
Lehet menni tüntetni, lehet tiltakozni, előbb-utóbb megunják és hazamennek! :-)))
BigKingBroker 2011. 01. 02. 18:09
#8
Egyébként megérett az idő arra is )lassan,de biztosan), hogy egy Ügynöklistás fórumot is nyissunk, hisz a Kennedi-bizottságot megszűntette a Kormányunk és...lesz itt még nagy nyilvánossgára hozatal szerintem. 18+1 mágnes szalag...de erről majd bővebben egy msáik fórumban még e hónapban.
Alterlac 2011. 01. 02. 18:12
Előzmény: #7  BigKingBroker
#9
ami felesleges: az ilyen fórumokon ilyen témába egyáltalán beleszólni is. mindig mindenki másképp látja, meg vannak fizetett propagandisták mindenütt.
marakodjanak. nem visz előre.
ami előre visz, az (és akkor ki-ki választhat hogy melyik tetszik neki): ez a médiatörvény. választhatod azt hogy ej de szuper, egypártrendszeri sajtó, hurrá, vagy azt is választhatod, hogy ekkora blamázs nem fog következmények nélkül lenni. és akkor meg annak lehet örülni.
ahogy egy blogban olvastam: lavina alatt nem jó petárdázni.
watson
watson 2011. 01. 02. 18:53
#10
Csak az Idiótáknak tetszik ez a balfék Médiatörvény :DD

A tiltott az mindig keresett... a médiatörvény népszerűsíti a trágárságot:

"Az egyik legnagyobb videómegosztó portál statisztika görbéjén jól látszik, hogy december végéig szinte alig hallgatták Ice-T számát, azóta viszont, hogy a médiahatóság vizsgálata nyilvánosságra került, meredeken emelkedett a görbe. A térképről leolvasható: a letöltések alapján a világon Magyarországon a legnépszerűbb a rapper It’s on című nótája." link

:DDD
BigKingBroker 2011. 01. 02. 19:12
#11
Egyébként látni, hogy a legtöbb kritikus szinte csak durván támadni tud, és rágalmazni, minősíthetetlen stílusban beszélni, ócsárolni a másikat. Ez legyen majd az ő bajuk. Sokáig nem tehetik meg szvsz. az alpári stílusban, durva hangnemben való támadást.
Az értelmesek pedig az ő színvonalukra nem süllyednek le...

Ammúgy meg a fórumok,atopikokat, az internetes médiafelületet,honlapokat,nyomtatott sajtót is felügyeli az Új törvény,ne feledjük!hál'Istennek!
BigKingBroker 2011. 01. 02. 19:13
#12
Ezentól nagy eséllyel vég leesz, vagy van már? :-) a 2/3-os ballib. médiatúlsúlynak! Egyre több liberális újságíró hagyja el a médiát szerencsére.
Törölt felhasználó 2011. 01. 02. 19:15
Előzmény: #11  BigKingBroker
#13
Hát biztos, hogy sok fórum, honlap tartalma miatt fognak magas összegű bírságokat kiszabni az üzemeltetőknek. Az nincs benne a törvényben, hogy a beírókat is lehet e büntetni:)
watson
watson 2011. 01. 02. 19:19
Előzmény: #13  Törölt felhasználó
#14
Ja, megbüntetik az egész világot :DDD

A kápósokat már nevezik kifele: "Rákay és Süveges az MTV két csatornájának új vezetője"
Törölt felhasználó 2011. 01. 02. 19:21
Előzmény: #14  watson
#15
Szivassák csak jól meg a libsi bibsi bandát, csak egy baj van, hogy O.V. és társulata is hozzájuk kötődik.
BigKingBroker 2011. 01. 02. 19:25
Előzmény: #13  Törölt felhasználó
#16
:-) Könnyen lehet! Úgy legyen! Szerintem a rágalmazó, ócsárolú, durva stílusnak ninc is létjogosultsága semmilyen médiumban. Pl. sokszor megesett már a ballib médiumok részéréől, hogy Orbán Viktort nácinak,fasisztának,stb. nevezik,rágalmazzák.na reméljük az ilyen stílus el fog tűnni a netről is!
szerinetem majd abbahagyja a ballib. médiakórus a rágalomhadjáratát a Kormány,stb. ellen,amikor kapják majd a Szerkesztőségek a nagy pénzbírságokat, és rá fognak kényszerülni a normáilis hangnemre, meg az objetkivitásra a hírekkel, objektív tényekkel kapcsolatban.
Szóval egy önszabályozó szerepkör fog kialkulni szvsz.
Majd az egész Médiatörvényt be fogom ide rakni januárban valamikor. Érdeme solvasgatni! sokan még nem ismerik,így még szabadon mondanak bármilyen rágalmat,stb.De szvsz. ez meg fog szűnni.

Plusz végre valahára sokszínűvé kezdett válni a média is! és a ballib. közbeszéd-formálás véglegesen meg fog szűnni...ami má el is indult...
BigKingBroker 2011. 01. 02. 19:25
Előzmény: #13  Törölt felhasználó
#17
:-) Könnyen lehet! Úgy legyen! Szerintem a rágalmazó, ócsárolú, durva stílusnak ninc is létjogosultsága semmilyen médiumban. Pl. sokszor megesett már a ballib médiumok részéréől, hogy Orbán Viktort nácinak,fasisztának,stb. nevezik,rágalmazzák.na reméljük az ilyen stílus el fog tűnni a netről is!
szerinetem majd abbahagyja a ballib. médiakórus a rágalomhadjáratát a Kormány,stb. ellen,amikor kapják majd a Szerkesztőségek a nagy pénzbírságokat, és rá fognak kényszerülni a normáilis hangnemre, meg az objetkivitásra a hírekkel, objektív tényekkel kapcsolatban.
Szóval egy önszabályozó szerepkör fog kialkulni szvsz.
Majd az egész Médiatörvényt be fogom ide rakni januárban valamikor. Érdeme solvasgatni! sokan még nem ismerik,így még szabadon mondanak bármilyen rágalmat,stb.De szvsz. ez meg fog szűnni.

Plusz végre valahára sokszínűvé kezdett válni a média is! és a ballib. közbeszéd-formálás véglegesen meg fog szűnni...ami má el is indult...
uvegtigris 2011. 01. 02. 19:25
Előzmény: #12  BigKingBroker
#18
vazze te a Szíjjártó peti vagy a nicknév mögött vagy a peti defektes öcsikéje
(Van neki öcsikéje?)
watson
watson 2011. 01. 02. 19:28
Előzmény: #17  BigKingBroker
#19
Álmodsz Bélám?

"sokszínűvé kezdett válni a média is! és a ballib. közbeszéd-formálás véglegesen meg fog szűnni..."

:DD
Látom hogy a sokszínűségben te képviseled a sötétséget :DDD
BigKingBroker 2011. 01. 02. 19:31
Előzmény: #15  Törölt felhasználó
#20
Legyünk objektívek! Valami nagyon elindult...
Orbán Viktor már nem ilyen Debreczeni józsi-féle libsi gyűlölködőket vett maga mellé főtanácsadónak...szóval elindult az eltávolodás a libsiktől szerencsére...
(A mértéke kérdéses azért,de a tények ismeretében elég optimisták lehetünk)
Szóval szdsz má nincs, új médiatörvény, a Fidesznek nincs mitől félni a liberálisokkal való teljes szakítástól.
Sokkal jobb a helyzet, mint az első Orbán-kormány idején. Tanácsadókon keresztül is meg lehet nézni...

Szerintem meg civil társadalmi összefogást kéne elindítani az ügynöklisták teljeskörű nilvánosságra hozatala érdekében, és a Kormányzat felé fordulni ezügyben határozottan (valami elindut a Kormányzat részéről is a Kennedi-bizottság menesztésével,stb.). Szóval az emberek is sokat tehetnek,ha egyes, nagy nemzeti ügyekben, kérdésekben összefognak és kommunikálják akaratukat a Kormány felé.

uvegtigris 2011. 01. 02. 19:31
Előzmény: #17  BigKingBroker
#21
Na hálistennek!
Még egy két ilyen nívós hozzászólás és a jelen fórumozók egyre nagyobb hányadában indulnak meg a ballib érzelmek...
BigKingBroker 2011. 01. 02. 19:37
Előzmény: #15  Törölt felhasználó
#22
A közös összefogás mindig fontos, és most nemzeti Kormányunk van, most kell komoly nemzeti kérdéseket lerendezni véglegesen, pl. termőföld-ügy is. amíg van 2/3! Új alkotmány szuper lesz úgy néz ki ,Szent Korona-tanra való hivatkozás is benne lesz nagy valózínűséggel az eddigi hírek alapján.
Szóval nyugi,a Médiatörvény pedig midnen magyar embernek az objektív tájékozódáshoz, a tények pontos megismeréséhez nag segítséget nyújt, szóval az emberek is jobban tudnak dönteni majd az ország sorsával kapcsolatban.

Plusz n feledjük listás szavazati jog az Összes Határon túli magyarnak! Ez is jó lenne!
Semjén Zsolt magánvéleményét érdemes elolvasniezzel kapcsolatan, majd külön fórumot érdemel ez is ezévben!
BigKingBroker 2011. 01. 02. 19:40
Előzmény: #21  uvegtigris
#23
akik amúgy is libsik,azoknak teljesen mindegy,mit ír a másik nézetű ember.a portfolio.hu topkkjaiban mindig sok libsi volt,és bérfórumozó,ezen ninc smit csodálkozni.de szerintem ez változik azért.plusz nem hiszem,hogy sokáig létezhetnek pl. Fidesz-gyalázó topikok...
ébrsztő libsik! itt az új médiatörvény! kicsit gondolkozni kéne és olvasni,szöveget,törvényt értelmezni!

BigKingBroker 2011. 01. 02. 19:44
Előzmény: #21  uvegtigris
#24
majd a médiatörvényt sértő ballib. honlapok,fórumok,stb szerintm észre fogják venni magukat 1-2 nagyobb pénzbírság,szakció után!
Amúgy lakossági, közösségi összefogás i kell ám, hogy a törvényt sértő adott netes médium,honlap,fórum,stb. törvénysértéseire fény derüljön hamar,szóval Magyar testvéreim,mindenki nyugodtan forduljon panaszával a Médiahtósághoz, ha törvénysértést észlel! Ez jótanács Mindenki felé!
A Média is viszonyulni, alkalmazkodni fog a Törvényhez!
Szóval fontos az állampolgári bejelentés is!

BigKingBroker 2011. 01. 02. 19:46
Előzmény: #10  watson
#25
Ejnye,bejnye! Nem elferdíteni a tényeket!

Idézem:

"(...)A hatóság szerint csak a december 31-ig érvényben lévő, korábbi médiatörvényt alkalmazzák,(...)"

Az előző Médiatörvény alapján történt a vizsgálat elindítása! A cikk is rávilágít az előző törvény logikátlanságára, összevisszaságára...
Ezentúl kicsit máshogy lesznek a dolgok!
Az előző törvény ezek szerint elég rossz volt!
BigKingBroker 2011. 01. 02. 19:49
Előzmény: #17  BigKingBroker
#26
bocsi.kimaradt valami:
Szóval helyesen: MédiaTörvényt sértő honlapok,fórumok,stb. Szerkesztőségei...csak gyorsan írtam,de én objektív vagyok legalább.
Törölt felhasználó 2011. 01. 02. 19:57
Előzmény: #22  BigKingBroker
#27
Hát lelkes vagy az biztos:)
watson
watson 2011. 01. 02. 20:09
Előzmény: #25  BigKingBroker
#28
Ez itt a tény, a többi csak körítés ;)

"Az egyik legnagyobb videómegosztó portál statisztika görbéjén jól látszik, hogy december végéig szinte alig hallgatták Ice-T számát, azóta viszont, hogy a médiahatóság vizsgálata nyilvánosságra került, meredeken emelkedett a görbe. A térképről leolvasható: a letöltések alapján a világon Magyarországon a legnépszerűbb a rapper It’s on című nótája." link

:DD

Ezek szerint a médiahatóság /by Szalai/ szeret logikátlanul dolgozni? gratulálok :))

Amúgy Szalai Annamária jó fej és sok dologban igazat adok neki, annak ellenére, hogy gusztustalannak tartom azt a politikai tevékenységet amit te itt éltetsz, hogy a média elszürkítésére, kritikát megfogalmazók megsemmisítésére törekszik.
Tőled is már csak az hiányzik hogy sárga csillagokat tűzködj azokra akiket "libsinek" tartasz.

Mindketten tudjuk amit te meg is fogalmazol, hogy ez a média törvény politikai célokat akar megvalósítani. Ez kb. 100 év visszalépés a demokácia felé vezető úton... márha azon vagyunk még.
BigKingBroker 2011. 01. 02. 20:23
Előzmény: #28  watson
#29
én tényeket, híreket linkeltem. miezzel a baj?
Amúgy meg a rágalom,ócsárlás,nácizás,stb. nem egyenlő a kritikáva.bár egy liberálisnak ezt hiába mondja az ember,hisz ők meg szokták,hogy az ő kritikájuk csak rágalmzásból,fasisztázástból,stb. áll.szóval normális kritikának helye van szerintem is.pl.l ehülyézni a másikat azért mert tényeket,híreket hoz ide,az sem kritika...

amúgy meg nem velem kell vitatkozni ezügyben... én csak linkeltem,stb.

:)

üdv.!!
BigKingBroker 2011. 01. 02. 20:32
#30
link

Érdemes figyelemmel kísérni, és Mindenki megismerheti az Új Médiatörvényt, és ezáltal egy új Médiakultúra fog kialakulni!
A törvénysértéseket, bírságokat is elkerülheti bármelyik sajtóorgánum, ha a törvény minden egyes betűjét betartja, és ismeri a törvényszöveget. A sajtó magát is szabályozni fogja szvsz., ha megismeri az új törvényt, szóval tájékozódjon Mindenki!!
BigKingBroker 2011. 01. 02. 20:40
#31
Nem jár automatikus halasztás a médiahatóság bírságainak befizetésére bírósági eljárás esetén sem - mondta el L. Simon László kedden, a Duna TV Közbeszéd című műsorában. A politikus szerint a sajtószabadságnak nincs vége, ellenben sokan a sajtószabadság tárgykörébe akarják besorolni például a "rágalomszabadságot".

Utoljára frissítve: 2010. december 22., 13:58

Szükség van az illegálisan működő, a személyiségi-, közösségi- és egyéb alkotmányos alapjogokat sértő orgánumok korlátozására, mint ahogy a sajtószabadságra is szükség van Magyarországon - nyilatkozta L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában kedd este.

A politikus az aznap elfogadott új médiatörvényt ért bírálatokról azt mondta: e támadások nagy része alaptalan és méltatlan, ráadásul olyanok fogalmazzák meg ezeket, akik el sem olvasták a törvényt, és a kákán is csomót keresnek. A politikus úgy nyilatkozott: a most elfogadott szabályozás nem ad automatikus halasztást a médiahatóság kiszabta büntetések befizetésére akkor sem, ha a megbírságolt megtámadja a hatóság döntését - erről, tehát a halasztás lehetőségéről a bíróságnak kell majd döntenie minden egyes esetben.

A bíróságnak van mérlegelési jogköre. Mondhatja azt, hogy úgy ítéli meg: a médiahatóság által kiszabott bírság mértéke valószínűsíthetően arányban van azzal, amit az adott médium elkövetett, és nem dönt a halasztó hatály mellett. De dönthet úgy is, hogy megvizsgálja az ügyet és ezért halasztó hatállyal bír - szögezte le a fideszes médiapolitikus.

Megjegyezte: számos más hatóságnál nincs is lehetőség halasztás kérésére; ha például valakit megbüntet az APEH, az köteles befizetni a díjtételt, máskülönben azt az adóhatóság behajtja rajta, majd az illető pereskedhet az adóhivatallal éveken át az igazáért.

A Közbeszéd felvetésére, hogy kell-e olyan szankciókkal sújtani a médiát, mint amelyeket az APEH gyakorolhat, L. Simon László úgy reagált: Németországban súlyosabb büntetési tételeket szabnak ki; az Egyesült Államokban pedig az ott készült filmeket sem mutatják be vágatlanul, vagy másképp vágva vetítik, mint nálunk.

Ez csak egy legenda, ami itt zajlik Magyarországon. A sajtószabadság tárgykörébe akarják besorolni a rágalomszabadságot és még egy sor dolgot - mondta L Simon László.

"Sajtószabadságra szükség van"

A kormánypárti politikus leszögezte: határozottan azt az álláspontot képviseli, hogy sajtószabadságra szükség van, ahogy politikai véleményműsorokra is.

Mindegyik politikai oldalnak legyen joga és lehetősége elmondani a maga álláspontját. A politikailag elkötelezett magántársaságok - újságok, televíziók, internetes honlapok - mondják el nyugodtan a véleményüket, ahogy eddig is elmondták. De nem akarjunk minden jogszerűtlen, a közösségi jogokat sértő dolgot a sajtószabadságba belegyömöszölni, és úgy tenni, mintha a magyar média tökéletes lett volna az elmúlt húsz évben, minden jól lett volna és majd most fog megszűnni a sajtószabadság - hangzott a beszélgetésben.

Azok bírálják, akik nem is olvasták

A médiatörvényt kritizálók egyik véleményére, miszerint a parlament gumiszabályokat hagyott jóvá az új médiatörvényben, és ezek alapján könnyen bírságolhatóvá válnak az egyes médiumok, L. Simon László úgy reagált: a médiatörvényben rögzített kritériumok körülírása a médiatanács feladata lesz, az pedig egyszerűen nem igaz, hogy gumiszabályokat alkottak volna. Ezzel az erővel az alkotmányt is gumiszabálynak lehet nevezni, az Alkotmánybíróságot pedig politikai testületté lehetne minősíteni - szögezte le a kormánypárti politikus.

Hozzátette: a médiatörvényt ért támadások nagy része alaptalan és méltatlan, ráadásul "olyanok támadják, akik el sem olvasták a törvényt, és a kákán is csomót keresnek". Ha a reményeimet kifejezhetem: abban bízom, hogy sikerült olyan jogszabályt alkotnunk, amely lehetőséget teremt az illegálisan működő, személyiségi-, közösségi- és egyéb alkotmányos alapjogokat sértő orgánumok korlátozására. Főleg az olyan orgánumokéra, amelyek például a magyar államnak bevételt termelő MTI híreit átírva, rendszeresen közzéteszik azokat, tehát lopnak és még hamisítanak is. Szükség van rá, hogy az ilyen orgánumok - mert inkorrekt és jogszerűtlen a működésük - korlátozva legyenek - szögezte le L.Simon László.

A bulvármédia jogsértései ellen is fel akartak lépni

Korábban azt mondtam, hogy a bulvármédiára is oda kell figyelni, a politikai publicisztika pedig olyan műfaj, amely alapvetően nem igényli a kiegyensúlyozottságot - mondta kérdésre válaszolva a parlament sajtóbizottságának elnöke.

A bulvármédia kapcsán megismételte korábbi nyilatkozatát: a sajtószabadság mögé ne bújhassanak el azok, akiknek a tevékenysége egyáltalán nem a sajtószabadság tárgykörébe tartozik. Mondjuk egy bulvárlap címlapján valakit titokban lefényképezve közzéteszik a fotókat úgy, hogy az illető nem járult hozzá, és durván sérti az ő személyiségi jogait - említett egy példát a politikus.

A Közbeszéd kérdésére, hogy miért nem hagyják meg az ilyen vitákat az egyén és az adott orgánum vitájaként, és miért kell ebbe hatóságilag beavatkozni, L.Simon azt mondta: Magyarországon a sajtóperek hosszú évekig elhúzódnak. Nemcsak a személyiségi jogi perek, hanem a lakossági panaszokra épülő eljárások is, amelyek korábban az ORTT hatáskörébe tartoztak, a szankciók pedig nevetségesek voltak - tette hozzá.

A magyar televíziónézőket nem elégíti ki az, hogy mondjuk délután négykor egy olyan reklámot közölnek, ami durván sérti a gyermekek jogait, vagy este nyolckor durva erotikus jelenetet láthatnak egy valóságshowban, s majd három évvel később elsötétül az adott csatorna képernyője harminc másodpercre, vagy húsz percre -fogalmazott L. Simon László.

"Mong Attila helyében nem léptem volna ezt"

Nem tartom szerencsésnek Mong Attila lépését, az ő helyében ezt nem léptem volna meg - kommentálta a Közbeszéd kérésére a Magyar Rádió műsorvezetőjének kedd reggeli lépését. Mint ismert, az újságíró az élő adás műsorvezetőjeként egy percre elhallgatott, mondván: a hatályos törvények és a rádió szabályzata nem teszik számára lehetővé, hogy a médiatörvény elfogadásáról szóló hírhez kommentárt fűzzön. Azért nem tettem volna meg, mert a sajtószabadságot nem kell eltemetni, mert nincs vége a sajtószabadságnak - mondta L. Simon László, hozzátéve: nehezen fogalmazna meg egyéb véleményt ebben a kérdésben, mivel nem látja tisztán, milyen munkajogi feltételek mellett dolgozik Mong Attila a Magyar Rádiónál.

(Duna TV-fidesz.hu)
BigKingBroker 2011. 01. 02. 20:40
#32
BigKingBroker 2011. 01. 02. 20:42
#33
"(...)Ez csak egy legenda, ami itt zajlik Magyarországon. A sajtószabadság tárgykörébe akarják besorolni a rágalomszabadságot és még egy sor dolgot - mondta L Simon László.(...)"

Ezzel én is nagyon egyetértek, ennyi a lényeg,és ez szól watson-nak is!
A rágalmazás nem egyenlő a kritikával éas a sajtószabadásággal!
watson
watson 2011. 01. 02. 21:13
Előzmény: #33  BigKingBroker
#34
B, sokat fizetnek hogy ennyire pörögsz?

Talán hazai tájon kéne egy kicsit söprögetni! ;)
HírTv-ben rendben van a kiegyensúlyozottság?
Nincs benne semmi rágalom, gondolom ;)

A médiahatóság meg kiröhögteti magát nélküled is. Lassan számlázhatja a sponzori pénzeket Ice-T-nek :))

uvegtigris 2011. 01. 02. 22:05
Előzmény: #34  watson
#35
Az tényleg vicces, hogy ez a fazon? (BKB) miközben másokat bértopikolónak nevez, telesz@rja ilyen szövegekkel a fórumot.
gazmber 2011. 01. 02. 22:07
Előzmény: #34  watson
#36
ő is pont erre gondolt sztem -:)... nem fognak már végre vértől csepegő pofával komcsizni, libsizni, zs..ózni a szennymédiák..-:)
totem 2011. 01. 02. 22:10
Előzmény: #34  watson
#37
Mi a baj azzal tilosos határozattal?!
viperakapitany 2011. 01. 02. 22:17
Előzmény: #31  BigKingBroker
#38
mégis, mi a fene ennek az L. simon gyereknek a szakmája, foglalkozása? nem találtak egy értelmesebb majmot helyette?
tmonk 2011. 01. 02. 22:17
Előzmény: #27  Törölt felhasználó
#39
Megkapta a 13. havit...
szivacs
szivacs 2011. 01. 02. 22:22
#40
szolgálati közlemény: tereskova épp' most borítja a hetihetest - a fiúk ki vannak zökkenve :-)
most van szünet, nézzétek a második félidőt!
Törölt felhasználó 2011. 01. 02. 22:25
Előzmény: #40  szivacs
#41
Ez a hozzászólásod valóban van olyan értékes, fontos és érdemi, hogy azonnal több topicba is be kellett másold...
szivacs
szivacs 2011. 01. 02. 22:31
Előzmény: #41  Törölt felhasználó
#42
Aktuális.
Forró nyom.
Nem mellesleg a médiatörvény is téma.
Könnyed, humoros formában.
Törölt felhasználó 2011. 01. 03. 00:07
Előzmény: #34  watson
#43
Bamásolom ide a másik topicba írt szövegem:

BigBroki, két Semjén ajnározás között áruld már el, hogy most, amikor 170 Ft a Genesis, mit mondanál azoknak, akiknek te emberbaráti szeretetből, isteni sugallatra, jóságos, tiszta és egyenes szándékkal 2500 Ft-nál tukmáltad a spekikre, mondván, hogy pár éven belül tuti 20000 Ft lesz. Azóta nemhogy nyereség nincs, de termelés és gyár se volt SOHA, sőt már magáról a napelembizniszről is letettek (pedig bombabiztos volt ugyebár). Az árfolyam pedig nem 20e-hez, hanem 20 Ft-hoz kovergál...

Én már akkor megírtam (túl a racionáls ellenérveken), hogy te rosszabb vagy mint egy gyémánt fokozatú amway-ügynök. Úgy látom (ez már kiderült 2009 tavaszán az EP választás során), hogy azóta a politikai szélsőjobb az, ahol megtaláltad a hited és vallásosan terjeszted az igéjüket, vagy akik megtaláltak téged, mint erre (bármire) kapható netes ügynököt.

A Genesist is vallásosan terjesztetted. A szemükbe mersz nézni azoknak, akik rád hallgattak?
zigomer 2011. 01. 03. 01:04
Előzmény: #1  BigKingBroker
#44
1. Remélem, nem felejtetted még el, hogy Gyurcsányi Fletó is a törvényes rendre és a zemberek védelmére hivatkozott, amikor arra biztatta a fogdmegjeit, hogy vegyék le az azonosítóikat, és üssenek-verjenek mindenkit, akit érnek. Tudod, a diktátorok már Sarrukín akkád királytól kezdve kivétel nélkül mindig a rendre és a zemberek (gyerekek, kiskutyák, özvegyek stb.) védelmére hivatkoznak.

2. Milyen médiaegyensúlyról is van szó? Pár hónappal ezelőtt a Népszaván, a Népszabadságon, a Magyar Narancson meg a 168 órán kívül nem volt olyan sajtótermék, ami ne a szocikat anyázta és a Fideszt támogatta volna. Hogyha mostanra az eszetlen dúlásával a kormánynak sikerült megint maga ellen fordítania olyan lapokat, mint mondjuk az Index, nos, ezért talán nem a bolsikat kellene okolni, és nem cenzúrával kellene a problémát megoldani.
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#45
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#46
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#47
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#48
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#49
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#50
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:24
#51
bocsi! van ilyen,véletlen rátettem a könyvet a billentyűre,és többször másolta be.Sebaj,legalább Mindenki objektíven tud tájékozódni! :-)
Egy héten belül a Médiatörvény teljes szövegét fölteszem ide.
sasa44 2011. 01. 03. 07:41
Előzmény: #51  BigKingBroker
#52
BigBroki, két Semjén ajnározás között áruld már el, hogy most, amikor 170 Ft a Genesis, mit mondanál azoknak, akiknek te emberbaráti szeretetből, isteni sugallatra, jóságos, tiszta és egyenes szándékkal 2500 Ft-nál tukmáltad a spekikre, mondván, hogy pár éven belül tuti 20000 Ft lesz. Azóta nemhogy nyereség nincs, de termelés és gyár se volt SOHA, sőt már magáról a napelembizniszről is letettek (pedig bombabiztos volt ugyebár). Az árfolyam pedig nem 20e-hez, hanem 20 Ft-hoz kovergál...

Én már akkor megírtam (túl a racionáls ellenérveken), hogy te rosszabb vagy mint egy gyémánt fokozatú amway-ügynök. Úgy látom (ez már kiderült 2009 tavaszán az EP választás során), hogy azóta a politikai szélsőjobb az, ahol megtaláltad a hited és vallásosan terjeszted az igéjüket, vagy akik megtaláltak téged, mint erre (bármire) kapható netes ügynököt.

A Genesist is vallásosan terjesztetted. A szemükbe mersz nézni azoknak, akik rád hallgattak?
sasa44 2011. 01. 03. 07:43
Előzmény: #51  BigKingBroker
#53
A mindenit, az én billentyűm is kezd beragadni , a könyvem is már nagyon fészkelódik....:)))
BigKingBroker 2011. 01. 03. 15:44
Előzmény: #43  Törölt felhasználó
#54
pénznyelő bocsi, most vettem észre hozzám intézett szavaid.
Röviden, tömören a lényeg:
1.) A genesisnél sajnos a kisrészvények többsége be lett ültetve,jómagam is,családtagok is, naivak voltunk sajna,és hiszékenyek..Sokat is vesztettünk rajta,hidd el nekem sem volt jó érzés a csalódás...Szóval haragszom is a geni-storyra nagyon... Amúgy én csak az elején hittem a story-jukban,kb. 2007 nyarától Mercurius és társai voltak nagyon lelkesek..De szvsz. ők is csak be lettek ültetve szerencsétlenek,mint én...mindig volt olyan,aki bízott benne,és utána jött a nagy csalódás...sajnos. 20 000 Ft-os árfolyamokról pedig maga Rényi beszélt anno a sajtóban,nem pedig én. Ez nagy különbség! Szóval ne ferdítsd el a tényeket kérlek! Amúgy összevont PSZÁF-vizsgálat folyik a genesis ellen,remélem megbírságolják már végre őket! rájuk férne!!
2.)Kérlek ne személyeskedjél, én sem tettem Veled kapcsolatban. A másik meg, hogy maradjunk a fórum témájánál, ne tereld a szót! Maradjunk az adott témánál! köszi.
Üdv.: BKB
BigKingBroker 2011. 01. 03. 15:45
Előzmény: #53  sasa44
#55
mi van te kis nyalizós papagáj? nyalizz tovább a főnöködnek,fő bértollnokodnak péznyelőnek:-)) biztos megkapod a jutalmad,és jó szórakozást a melegbárban!:))
BigKingBroker 2011. 01. 03. 15:50
#56
péznyelővel nem kívánok továbbá kommunikálni,ha csak személyeskedni tud,és hazudozni rólam.Ellenben nincs semmi bajom vele,viszont a fórum témjája nem róla ,vagy rólam szóll.íg visszatérhetünk a Média témakörére.bocsi az offért,pénznyel és nyalizós társa baromsága miatt volt...
BigKingBroker 2011. 01. 03. 15:51
#57
link

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tervei szerint hamarosan több szempontból is megújulnak a kormányszóvivői sajtótájékoztatók: fix időpontban lennének, "állandó" újságírókat várnának rá egy-egy médiumtól, és lehetne chatelni is a kormányszóvivővel. Kovács Zoltán erről az MTI-nek adott év eleji interjúban beszélt, közölve azt is, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos külföldi bírálatok mögött politikai hisztériát sejt

Utoljára frissítve: 2011. január 2., 13:10

Azzal kapcsolatban, hogy az egyik napilap a napokban arról írt, minden eddiginél jobban központosított kormányzati kommunikáció jön, az államtitkár azt mondta: hét hónapja ez a rendszer működik, hiszen az új kormány megalakulásától fogva "központosított" kommunikációban gondolkodott. Hozzátette: a cél továbbra is az, hogy az újságírók megbízható, ellenőrzött információt kapjanak - a lehető leggyorsabban. Az információk előállításának gyorsaságával ő maga sem teljes mértékben elégedett, de, mint mondta, "ez az újságírók és a politika örök küzdelmének terepe".

Kovács Zoltán szerint legfeljebb az változhat az eltelt hét hónaphoz képest, hogy az európai uniós elnökség miatt "még fegyelmezettebbnek kell lennünk". Az EU-elnökség ugyanis különösen nagy munkaterhelést jelent majd a kormány tagjai és a kormányzati kommunikáció számára is - folytatta. "Egyébként azonban szó sincs arról, hogy titkolózni akarnánk, információt zárnánk el bárki elől" - jelentette ki.

Kovács Zoltán beszámolt arról is, hogy a közeljövőben több, a kormányszóvivői sajtótájékoztatókat érintő változás várható. Egyrészt megújítanák a jelenlegi helyszínt, másrészt módszertani változtatásokat is terveznek. Példaként említette, hogy január közepétől heti rendszerességgel, adott időpontokban lennének a tájékoztatók, amelyeknek alapvetően két típusa lenne: az egyik egy informálisabb, háttérbeszélgetés jellegű, részletekről szóló sajtóértekezlet lenne, a másik pedig a hagyományos "bejelentős", vendégekkel.

Technikai újításokra is készülnek. A tervek szerint január közepén elindul az egységes kormányzati honlap, és amint befejeződik a tesztüzemmódja, szeretnék lehetővé tenni az online interjúkat, és megújítanák a kormányszóvivői tájékoztatók internetes nyomon követését is. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: a cél, hogy a kiszolgáló jelleg megmaradjon és az, hogy interaktívabbá tegyék az interneten most is figyelhető kormányszóvivői sajtótájékoztatókat. Lehetne például chatelni a szóvivővel, vagy webkamera segítségével feltenni neki kérdéseket, amelyekre ő később, egy előre meghatározott időpontig válaszolna.

A kormányszóvivői tájékoztatókkal kapcsolatban a napokban közölt, hamarosan hatályba lépő regisztrációs kötelezettségről az államtitkár azt mondta: sajtóregisztráció eddig is volt, ezt akarják most frissíteni, majd ezt követően évente megújítani. A regisztrált újságíróknak például könnyebb lenne bejutni a sajtóértekezletek helyszínére - jegyezte meg. Rámutatott ugyanakkor arra is, szeretnék úgy alakítani a rendszert, hogy "állandósuljanak a kapcsolatok" az újságírókkal, lehetőleg a témagazdák érkezzenek a szóvivői tájékoztatókra. Ez szerinte a médiumok számára is hasznos, hiszen így folyamatában tudnák látni és láttatni a történéseket. A munkakapcsolat "formalizálása" pedig az államtitkárság számára is komoly könnyebbséget jelentene.

A médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésre Kovács Zoltán megismételte: a jogszabályban foglaltak minden szempontból megfelelnek az európai alapelvárásoknak. A "puding próbája persze az evés", ezért minden érintett részéről higgadtságra és kölcsönös bizalomra van szükség - tette hozzá. A törvényt ért külföldi bírálatok mögött politikai szándékokat - és nem is feltétlenül a jogszabályhoz kapcsolódó okokat - sejt az államtitkár, aki szerint mindenkinek az lenne az elemi érdeke, hogy "innen-onnan hallott mendemondák és vélemények" helyett figyelmesen olvassa el a törvény szövegét, hallgassa meg a jogalkotó érvelését. Politikai hisztériakeltés helyett szakmai vitára van szükség; konkrét kérdésekre konkrét és megnyugtató válaszokat lehet adni - hangsúlyozta. "Teljesen fölösleges és értelmetlen a vészharangokat kongatni" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a külföldi médiumok többsége úgy formált véleményt, hogy valójában nem is tudta, miről alakítja ki az állásfoglalását. Közölte: azon dolgoznak, hogy hétfőre gyorsított ütemben elkészüljön a médiatörvény még nem hivatalos, de ahhoz közel álló, angol nyelvű fordítása, amelyet például a január 5-én Magyarországra látogató brüsszeli újságírókkal is meg tudnak ismertetni.

A január 1-jén elkezdődött, hat hónapig tartó magyar EU-elnökség ideje alatt a politikai kommunikációban működő munkamegosztásról szólva Kovács Zoltán kifejtette: fontos tudatosítani, hogy az elnökséget adó Magyarország, illetve az érintett magyar politikusok mikor mondanak uniós álláspontot, és mikor képviselnek magyar véleményt. Az Európai Unió álláspontjának képviseletéért, az uniós protokoll és forma betartásáról a Külügyminisztérium EU-elnökségért felelős államtitkársága gondoskodik. A magyar álláspont tolmácsolása továbbra is a bevett csatornákon keresztül történik - jegyezte meg. A kormányzati kommunikációs államtitkárság szervezi - a nemzeti ünnepekhez és rendezvényekhez hasonlóan - az elnökséghez kapcsolódó körülbelül száz magyarországi kulturális és lakossági rendezvényt és külföldi programot is. Az események lebonyolítása a Hungarofest Nonprofit Kft. feladata.

A lakossági és kulturális rendezvényekre az uniós elnökség költségvetéséből másfél milliárd forint áll rendelkezésre, hazai és nemzetközi lakossági kommunikációra pedig 550 millió forint összértékű közbeszerzést írtak ki. "Nem trükközünk, senki ne keressen alternatív, eldugott forrásokat" - közölte az államtitkár.

(MTI-fidesz.hu)
embertelen 2011. 01. 03. 16:03
Előzmény: #51  BigKingBroker
#58
Legalább megválogathatnád h milyen könyvekkel terheled a billentyűzeted.

link
embertelen 2011. 01. 03. 16:05
Előzmény: #58  embertelen
#59
Ja bocsi nem. Ezt raktad rá:

link
BigKingBroker 2011. 01. 03. 17:49
Előzmény: #59  embertelen
#60
Szerintem az általad linkelt képek elég bántóak Orbán Viktor személyére nézve!
Nem helyénvaló szvsz.
Csak rágalmazni,gunyolódni,cikizni,bántani tudsz Te is...

Topik gazda

aktív fórumozók


  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek