2024 január 1-től nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény Magyarország és az Egyesült Államok között. Ez azoknak a befektetőknek igazán fontos akik az amerikai piacot preferálják. Az európai bejegyzésű ETF-ek orvosolják a felmerülő problémákat. Ki milyen UCITS ETF-be fektet be, vagy tervez befektetni?
Banki hátterű értékpapír forgalmazó teljesen megtéríti a károdat. Erre egyetlen példa volt idehaza, a Kulcsár ügy, minden kárt megtérítettek. A Questor már más, ott BEVA térített. A Bróker Marcsinál pedig még a BEVA is csak állami beleszólásra térített, hiszen semmi köze nem volt hozzá.
Kicsit kutakodtam a téma után. Anno mindegyik bankban nekem ezt mondták. Tehát bankcsőd esetén visszakapsz minden értékpapírt. A BEVA arra szól, hogyha a bank nem tudja kiadni az értékpapírokat, mert nincsenek is ott. (ez praktikusan azt jelenti, hogy ellopták, soha nem is volt ott stb..). Ez komoly pénzintézetnél elképzelhetetlen. Annyit meg lehet persze tenni, hogy itt is diverzifikálsz több bank között az ördög soha nem alszik alapon. Az osztalékportfóliós link kapcsán: Igen, mondjuk a Cola valóban nem tudja, hogy te részvényes vagy. De ez itt nem is érdekes. A bank tudja, hogy az értékpapír a tied, hiszen a te értékpapírszámládon van. BEVA-Iranytu_oldal.pdf (bva.hu) 17. oldal: Meglévő ügyfélvagyon kiadása: A felszámolás alatt álló befektetési szolgáltatónál talált meglévő (TEHÁT NEM HIÁNYZÓ)
ügyfélvagyont (értékpapírok és összegek) a felszámoló adja át az ügyfélnek, a felszámoló
által meghatározott módon és időben. 13. oldal: Milyen összegű a BEVA által nyújtott kártalanítás?
A 2016. január 1. után indult felszámolási eljárások esetén a BEVA a kártalanításra jogosult befektető részére a HIÁNYZÓ értékpapírok és pénzösszeg után, legfeljebb 100 ezer
eurónak megfelelő forintösszegig fizet 1 millió forintig 100 százalékos, az 1 millió forintot
meghaladó rész után pedig 90 százalékos kártalanítást (számítási példát lásd később)
Nah jó, de sose lehet látni előre hogy mekkora reccs lesz. Tegyük fel teszel egy stopot -5%-ra, kiüti. Akkor onnan mi a terv? Nem lehet tudni, hogy tovább esik vagy pedig pont hogy innen elpattan. Stoppal szerintem megvan a esélye, hogy "aktív" kereskedésbe vált az ETF.
Egész jó kis összefoglaló, nagyjából én is így lőném be az összegeket. Annyit tennék hozzá, hogy az én véleményem szerint az EUs ETF-ek jobbak mint az USA ETF-ek, pont a UCITS szabályozás miatt. De, drágábbak. Azért (is) drágábbak mert kötelező megfelelniük a UCITS-nak. Az ETF kibocsájtó csődje ellen lett többek között direkt kitalálva a UCITS, ugyanis az ETF-et függetleníti a kibocsájtótól. Persze ha maga az ETF nullázódik, akkor buksz. Illetve, ez mind elmélet. Ha valami gebasz van, és pl quaestor károsulttá válsz, esetleg megmentett chf-es devizahitelessé, vagy ex Credit Suisse részvénytulajjá, akkor tudni fogod hogy bármilyen szabályozás is jön, garantáltan te fogsz rosszul járni és bukni fogsz.
10.000 dollár vagy euro fölött már lehet foglalkozni az ETF-ekkel, ha hosszú távú vagyonépítés a célod. Az elején jók a sima TBSZ-es megoldások. 100k-nál nagyobb összegnél már érdemes észnél lenni diverzifikáció, partnerkockázat és adótervezés szempontjából. Kb. 250k-nál vagy ott, hogy már elgondolkodtató elfelejteni a magyar struktúrákat, tbszt, meg egyáltalán minél messzebb kerülni az államunk enyves kezétől. Kb. 250k fölött kezdődik az, hogy érdemes akár egy külön külföldi céget fenntartanod a tőzsdei számlád kezelésére. (adóelőny miatt és mert jobbak az usa etf-ek, amit eu magánszemélyként nem kapsz meg). Persze ha van céges tevékenységed, akár kisebb összegnél is megérheti. Ha valami nevesebb országbeli cégben gondolkodsz, akkor pedig magasabb, kb 500k összeg felett éri meg a cég. Tehát ott már érdemes kihasználni az 500k-s usa befektetővédelmet is, ami ugye számlánként értendő, vagyis nagyobb összegnél több brokiszámlát kell nyitnod. Amit még megtehetsz, hogy több ETF szolgáltató etf-jeit tartod a portfoliódban. Bár nem valószínű hogy a Vanguard vagy a Barclays vagy a Morgan Stanley nagyon benézzen valamit, de mégis plusz kockázat, ha csak egyféle kibocsátó egyféle etf-jét gyűjtögetnéd. Az ETF kibocsátó csődjétől ugyanis nem véd meg a biztosízás, az csak a brókerszámlára vonatkozik. Ha maga az értékpapír nullázódik (bármi miatt), arra nincs biztosítás.
IB-nél nincs TBSZ, és nem is lesz egyhamar. 2 éve ígérgették, de most már nem is ígérik. Egyébként az IB-nél is akit átköltöztettek a brexitkor az IBCE-hez, azoknak is BEVA biztosításuk van, amivel kitörölhetik... Csak a régi kivételett usa ügyfelek maradtak a rendes SIPC amerikai védelem alatt, vagy a külföldi céges számlák. Viszont az IB-nél tényleg kicsi a csalás/csődbemenés veszélye. Egyrészt mostanra már a világ legnagyobb brókercége mind forgalom, mind ügyfélszám tekintetében. Másrészt tőzsdén jegyzett cég, és elvileg jobban a körmére néznek.
Az MSCI Japan Index talán jobban visszaadhatja a japán tőzsde teljesítményét, mert piaci kapitalizáció alapján van súlyozva. A Nikkei meg price-weighted azaz ha egy 1000 yenes részvény 1010 yenre emelkedik az pontosan ugyanolyan hatással van rá mint ha egy 10 yenes 20 yenre. Természetesen ez nem ennyire egyszerű mert betesznek mindenféle limiteket (pl. hogy egy részvény max százalékát adhatja a indexnek az árától függetlenül), de ettől függetlenül talán érthető hogy mi a hátránya egy price-weighted indexet követni. Az MSCI Japan valószínűleg a másik nagy japán tőzsdeindexhez a TOPIX-hoz hasonlít jobban teljesítményben, mert az is kapitalizáció alapján van összerakva.
Teljesen egyetértek. Alapból nincs sok értelme kis összeggel egyáltalán a TBSz-nek, bár ezt sokan cáfolnák. Sőt, alapból etf tartása s csak komolyabb pénzekkel éri meg (bár ha már itt tartunk, a befektetés bárhova csak úgy éri meg) Amúgy épp ma olvastam hogy a KBC extra osztalékot fizethet mert megszaladt a bevétele.( Az ilyen hozzánk hasonlók jutalékaibol is egyébként) ami most épp jó hír partnerkockázat szempontjából.
Hát, 90/100 ezer eurós, komolyabban vehető TBSZ szolgáltató mindössze kettő van, vagy mondjatok jobbat. Ezen kívül (a legjobb) a KBC lenne, ott viszont csak 20 ezer euro a biztosítás. Interactive Brokinál meg nincs TBSZ számla, és úgy néz ki hogy nem is lesz egyhamar. Szóval a végkicsengés az, hogy TBSZ-re ETF-eket venni nem nagy buli. Ha kis összeggel akar valaki ügyködni, akkor KBC, de abból meg se nyugdíj, se anyagi függetlenség nem lesz még ha minden családtagra nyitsz is 20 ezres számlát (valójában csak 10 ezreset, mert meg akarod védeni a jövőbeni hozamaidat is... nade mindegy, sehogy se elég).
Lehet, hogy igazad van. Igazság szerint nem foglalkoztam behatóan ezzel a kérdéssel. Az én értelmezésem szerint a BEVA védelem arra az esetre szól, ha az értékpapírok nem találhatók meg a számládon, valamiért eltűntek stb… nekem régről ez rémlik, amikor megkérdeztem. Bármelyik bankot felhívod, vagy írsz a bevának egy emailt, akkor szerintem ezt részletesen kifejtik. Annyit megtehetsz, hogy nem 1, hanem 3-5-8 helyen tartod a pénzed (akár külön országokban), ha nagy összegről van szó.
Csak nem hagy nyugodni ez a partnerkockázati kérdés. "Jogilag a befektetéseid el vannak különítve a banktól" - írod. Szép is volna, de egyszerűen nem találok erre vonatkozó információt. Az MNB felületén létrehozott "ellenőrző" oldal sem a tőzsdei elszámolásból van visszaellenőrizve az MNB által, hanem egyszerűen a bróker által havonta küldött kimutatást láthatod ott. Ez így nudlit sem ér. Igen, a BEVA védi a pénzem 90%-át 100.000 euróig (ami nem túl sok, de több mint a többi EU-s broki, persze még jobb az usa-módi 500.000 dolcsi). Ám ez a teljes befektetésre vonatkozik, nem pedig "a garancia a szabadon álló cashre szól" - ahogy írod. Elolvasva az idevágó anyagokat a BEVA honlapján és banki honlapokon, egyértelműen nem csak a cash-re szól. Ha van 300.000 euród ETF-ben, meg 50.000 euró cash-ed (bár ez minek lenne, na mindegy), akkor is csak 91.000 €-t térítenek vissza. (a 3 millió fölötti résznek csak a 90%-át). Idevágó vélemény: https://osztalekportfolio.com/blog/2021/01/15/biztonsagban_vannak_a_reszvenyeid_tisztazzunk_egy_komoly_felreertest
Annyira nem vagyok képben a japán piaccal kapcsolatban. Én csak S&P-t vagy globális ETF-et veszek. De hirtelenjében ránézve az ETF-edre, ez viszonylag normális cucc. Ha érdekelne direktbe Japán, akkor lehet, hogy én is ezt vettem volna.
Ezt sok osztalékot fizető etf-ekkel játszanám el. Pl. dividend select cuccok vagy DAX/DivDAX, FTSE100. 500K Eur tőkével havi ezres körüli nettó nyugdíjat ki lehetne préselni.
A Nikkei 225-öt össze lehet hasonlítani a Nikkei 225 total return index (ebben az osztalék visszaforgatás is benne van) eredményeivel. Nagyságrandileg: A total return index 10 éve 20 ezer volt, ma 50 ezer. A Nikkei 225 10 éve 14 ezer volt, most 29 ezer.
Jó kis cikk és teljesen egyetértek hogy igazán akkor van értelme osztalékosdin egyáltalán gondolkodni ha: viszonylag nagyobb tőkével csinálod, nagyon hosszútávon és amíg csak tudod, visszaforgatod. Bár tény hogy minden ilyen cikk 99%-ban az S&P500-at hozza fel példának. Kíváncsi vagyok milyen számok jönnének ki egy Nikkei 225-ön
UCITS ETF