A GDP 70 százaléka alá csökkent az államháztartás bruttó adóssága, erre utoljára 2008-ban, az IMF-hitel felvétele elõtt volt példa - derül ki az MNB szerdán megjelent második negyedéves statisztikájából. Persze az adósság
Illetve azért hozzátartozik, hogy az mnyp rendszernek volt ideje 13 éve bizonyítani a kimagasló hozamokat, illetve, hogy jobb, mint az állami, vagy azt, hogy egyáltalán megéri. Emlékeim szerint összességében nem sikerült. Viszont legalább jó drága volt.
A kamatokat az ÁHT hiány és az eladósodottság is befolyásolja. A környezet jó, de a felár lehet magas ettől még. Furcsa, hogy emberek mennyire szelektíven a kiadásokat nézik csak, a bevételeket nem. A kiadások a vegyes rendszerben 75-% lett volna, és a bevételek is. Mint már a másik kollégának írtam, nekem alapvetően mindegy, hogy 100-ból 100-at fizetek ki, vagy 75-ből 75-öt. Mivel az magán nyugdíj súlya kisebb volt az államinál, a 25%-ból aligha lehetett volna megélni, a korhatárhoz mindenképp hozzá kellett volna nyúlni szerintem.
https://hvg.hu/gazdasag/20051218bapriv Szóval, mikor kiürült a kassza, a szocik eladtak mindent. Ez pl. a GDP több, mint 2%-a volt, lényegesen több volt, mint az mnyp befizetések. Aztán a MOL maradékát is eladták 2006-ban 277 mrd-ért, ez is fedezte az mnyp befizetésket. Nem keresgéltem ki mindent. Nem érdekel annyira. Csak jlezem, hogy valamiért ezt a rész kihagytad a kalkulációból. Temrészetesen nem godolom, hogy feltétlenül állami tulajdonban kellett lennie a repülőtérnek, vagy a MOL-nak, csakhát végtelenségig nem lehetett azt sem csinálni...
Pedig a mostani kamatkörnyezetnél olcsóbban nem lehetett volna megfinanszírozni a vegyes rendszerre történő évtizedes átállást, tehát minden csak nézőpont kérdése. Az MNYP megszüntetésének az ára pedig az, higy a jövőbeli állami nyugdíjkiadások 33%-kal magasabbak, mint a vegyes rendszerben lettek volna (arányosan 75 egység helyett 100 egység, azaz 100 e helyett 133 e). A spórolás egyébként már a jelenlegi években is látszódna, azaz most kezdene helyreállni a költségvetés, ha maradt volna a rendszer, és innen javulna ceteris paribus. Most pedig innen fog romlani csak a nyugdíj-részt nézve. A döntés pillanatában akkor jártunk jól, ha az MNYP-k várható hozama nem érte el az állampapírhozamok működési költségekkel növelt összegét. Ez teljesen szubjektív egy adott pillanatban, de 2011 óta ezt túlteljesítették a megmaradt pénztárak, tehát ex post jobban jártunk volna jelenértéken számolva, ha marad a rendszer. A költségvetési folyamatok szocikkal való összevetését teljesen alkalmatlanná teszi az MNYP rendszer átalakítása, mert az az egyszeri 9,2%-os GDP-arányos hatáson túl évi kb. 1,5%-kal javítja a költségvetést.
Hogyne tudnánk mi lett volna ha. Nagy reálhozamok nemcsak a bennmaradt kevesek részére, hanem az ország lakosságának nagy része számára. Pontosan tudjuk hogy muzsikáltak az állampapírok és a tözsde. Pontosan tudjuk a bedarálásból adódó elmaradt hasznot és alternatív költséget.
Itt alapvetően nem csak a ppp-ről van szó, más is volt. Illetve, még mindig nem írtad meg, hogy a szocik idejében értékesített 5-10 éves állampapírok kamatát, (ami azért jellemzően magasabb szokott lenni a rövidebb futamidejűeknél) mikor kellett kicsengetni.
Aha, viszont a fiatalabb korosztály a járulékainak csak a 75%-át tolta volna az allami kasszába, szóval nem csak a kiadások csökkentek volna, de a bevételek is. Nekem egyébként kb. mindegy, hogy 75-ből fizetek 75-öt, vagy 100-ból 100-at. Egyébként a ratkósoknál vannak idősebb nyugdíjasok is, viszont a munkába lépés
átlagos kora kb. 20 évre tehető, vagyis a 20 év nem nagyon kell járulékfizetéssel számolni. Szóval ezekkel is kalkulálj...
Ezek tények, de nyugodtan írj olyan tényeket, amik mást állítanak. Már írtam, hogy a szocik szarok voltak (pont rossz időben próbáltak keynesi élénkítést csinálni), de ezek a mostaniak még szarabbak. A ppp konstrukciókkal kapcsolatban annyit azért meg kell jegyezni, hogy a világon sok helyen ezek jól működnek, attól, hogy a fidesz utólag rossznak minősíti, még nem biztos, hogy azok is voltak. Minden az árazástól függ, nagy előnye, hogy nem az államnak kell az induló forrásokat biztosítani.
Illuziokat kergetsz, ha azt hiszed piaci alapokon bármikor is versenyképesé válhatna az ország. A gazdaság nem így működik. Alapból ha piaci verseny alapján dőlne el ki kapja az állami megrendelést, a külföldi multi nyerne miután mind árban mind minőségben előrébb van a kiépített infrastruktujának köszönhetően, így már itt megbukott az elméleted. Azt még ha ezt az apró tényt el is hanyagolnánk, piac manipulálással ugyan ugy megfolytanák a kis halat, vagy egyszerűen csak felvásárolnák. Jobb ha beletörödsz, gyarmat ország voltunk/vagyunk/leszünk mindörökké.
Ratkósok átlagban 150 ezer körül pár évig, a 75-78-asok meg hasonló szint, a 90-es évek vége viszont már nem sokkal 100 ezer felett. Pont azért lett volna jó, mert amikor a 70-es évek generációja ment volna nyugdíjba, akkor az államnak már csak a nyugdíj 3/4-ét kellett volna fedeznie, ami kb. pótolta volna a 90-es évek generációjának kisebb létszámát.
Nagyon szelektíven válogatsz az ÁHT-t befolyásoló tényezők között. Kizárólag, ami a szociknak kedvez, azokat vennéd bele. Egyébként egy szocik által 2008-ban felvett 10 éves futamidejű állampapír kamatát ki fizette ki? Persze, nyilván, míg elfogytak, mikor már a csőd szélére vitték az országot, akkor a kutyának sem kellettek.
Történelmi tett: olyat tud Magyarország, amit utoljára az IMF-hitel elõtt
Ugrás a cikkhez