Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
fogalmazzunk másképpen. itt van a carraro és itt van a rába. mindkettő felezte árfolymaát egy év alatt. miért rábát veszel?
és miért nem otp-t? vagy molt? az otp meg a mol is jó cég, jó a sajáttőke arányos nyereség, a kilátások se rosszak. az otp-t még az acéláremelkedés sem érinti... valami alapján csak döntesz. valami target price-od csak van?
szerintem ebbe most ne menjünk bele, de röviden
meghatározom a tényleges jövedelmet, diszkontálom az általam elvárt hozammal, a kapott értéket összehasonlítom a jelenlegi árfolyammal, ha elég nagy a diszkont és a kilátásokat jónak ítélem meg el tudom dönteni, a suzuki vagy a bmw olcsó-e:))
értem én, csak hát mihez képest van most diszkont, és mennyi? jó autó a suzuki, meg a bmw is, de az egyik 2 millió a másik meg 8. akkor most mi az olcsó?
helyette:
DCF
saját tőkearányos nyereség
eredményalakulás belső elemzése (a külső körülmények figyelembevétele)
cég jelentős mélységű megismerése
diszkont áron vásárlás lehetősége
Azért a menedzsment deklaráltan a részvényesi érték növelésében érdekelt. De mi is az érték a részvényeseknek? Sajáttőke, vagy a részesedés piaci értéke?
Sarkítva: Szerintem ha nincs eszközérték feletti érték, akkor nincs semmilyen részvényesi érték. Ha bárki hasonló eszközöket birtokolva és azokat eladva nagyobb értékre tehet szert, minthogy megvásárold a részvényeket, akkor semmilyen piac által elismert többletérték, semmilyen részvényesi, vagy menedzsment által hozzáadott értékről nem beszélhetünk.
Ahhoz pedig, hogy a piac elismerjen bármiféle értéket, mert magától nem látja meg, kommunikálnia kell a menedzsmentnek.
A részvényárfolyamot meg nem kell felhajtani, csak az ilyen illikvid napokon és eszközérték alatt megmutatni, hogy ér ennyit a papír a cégnek is. pl tegnap meg ma azt a 2-3 ezer darab papírt begyűjteni 1400 alatt.
ha azt mondom, hogy a cég csinál 4,5 yardot, a hitelállomány 9,5 yard, akkor a mostani árakon az EV 18,2+9,5 hitel=27,7. ha 9-el számolom az ingatlant (ha lehet) 18,7 jöhet ki korrigált ev-re. ez a várt 4,5 yard kb 4 szerese. honnan döntöt el, hogy ez olcsó, vagy drága????
oké ezt értem. de mi alapján döntöd el, hogy valami olcsó, tehát venni kell, vagy már drága és inkább eladni érdemes. mivel hasonlítod össze??? ismerjük el, ha ebitda alapon értékelsz, hiába a hedge, ha alacsonyabb az ebitda, alacsonyabb az érték is. nem?
Hú IP, nehezet kérdezel
Nem foglak untatni titeket a befektetési filozófiámmal, de röviden:
a cég eredményét nézem, de nem abszolút értékben, hanem figyelembeveszem a külső körülmények változását. Megjegyzem ez egyre bonyolultabb, a devizák mellett bejött az alapanyag is, most pedig ráadásul az euro is kilengett.
Amíg a vállalat megfelelő hatékonysággal és eredményességgel termel, kitartok mellette.
Pl: 2007 vége felé írtam,. hogy 2008-ra 5,5 mrd-os EBIDTát várok a cégtől. Tegyük fel, lesz 4,5. ránézésre nagyon csalódottnak kéne lennem. Csakhogy a körülmények elemzésével kiderül, ráadásul a hedge még számszerűsíteni is segít (mi mindenre jó), hogy a realizált hedge-dzsel együtt az EBIDTA 5,8 mrd!!
Amíg a piac csalódott és áraz, én örülök és veszek. A saját tőke arányos nyereség 15% fölött van, nics okom aggódni.
Te azért használod azt az értékelést, (melyhez Te is felhasználod az eredményeket) mert várakozásaid szerint a piac is ezt használja és így ha előbb felismered, árfolyamnyereséget érhetsz el.
Csakhogy a piac most megmakacsolta magát, mert nem hajlandó elfogadni, ezért joggal bosszankodtok. Mivel a piac megfoghatatlan nem lehet belerúgni, elkezditek szapulni a menedzsmentet...
Eközben a cég eredményessége ugyanolyan marad, persze bosszantó, hogy a piac nem veszi észre, de ha látom a hatékonyságjavulást, a modernizációs lépéseket nem zavar a piac reakciója (na jó, néha egy kicsit, de aztán nem fogalkozom vele, ha a cég halad tovább az úton)
Egyébként a menedzsmentnek nem feladata a tőzsdével foglalkozni, a tulajdonosok megnyugtatása sem feladata, pláne verbális módon. Az eredményekkel tud meggyőzni mindenkit.
Egyetértek Noir-ral ez a menedzsment nem avatkozott bele az árfolyamba és szerintem nem is fog.
Tehát nem fogja srv-vel felhajtani (kiábrándító lenne, ha ezt tennék) az árfolyamot jövőre, más eszköze meg nincs, ezért IP nem teljesen igaz, hogy majd januártól megváltozik minden.
1702 szavaira utalva a modernizációs beruházásról ígértek tájékoztatást, nyár végén dönt az IG, úgy emlékszem.
egyrészt tigus sajnos nem válaszolt a kérdésemre. az hogy jó a cég, az egy dolog, vannak még jó cégek, a richter is az....
nem a wallis féle kifosztásra gondoltam - azt nem is a wallis csinálta, hanem a jancsóék még korábban. másrészt nem osztalékfizetés nyírta ki a céget, hanem az, hogy rossz irányab és későn kedzét el az átalakítást. meg a közben összeomló dodó árfolyam tett még be...
engel: eddig mennyit hozott összesen???
érdemes a cég és a részvényesek 10 mrd-nyi eszközét egy ingatlanban lekötni? mi van ha csak 8-at ér?mit tesz a cég, hogy realizálja a benne lévő értéket?
Senki nem várja el, hogy megmondja mi lesz 1 év múlva. Viszont nem hinném, hogy túlzás elvárni annak a megbecslését, hogy a folyamatban levő fejlesztések:
A) mekkora hatékonyságjavítást (alapanyag, energia felhasználás, selejtarány, stb) érhetnek el (ezt aztán mindenki lefordíthatja üzemire, pénzügyire, végső soron részvényárra a saját forintárfolyam elképzelési szerint),
B) ha az előzőt még nem tudja (mert ilyen is van gyártástechnológia környékén), akkor azt, hogy mikorra zárulnak le a tesztek, mikor lesz tájékoztatás az eredményről.
IP, ezt már a Wallis is így gondolta egyszer hogy osszuk ki a pénzt a részvényeseknek. Bele is gebedt a cég kis híján, több évi befektetés maradt ki miatta. Engel projekt kapcsán figyelj oda mit irt tigus, Engelhez év végéig köti őket a szerződés, év végén több mint valószínű hogy lehetőségük lesz kilépni, csak kérdés hogy jobb-e egy bizonytalan mint egy biztos pont ezen a téren. Management teszi a dolgát, 1702nek megjegyezném hogy eddig egyszer sem befolyásolta az árfolyamot pusztán a tranchek miatt (én spec megtettem volna a helyükben). Most éppen ilyen a piac, ez van. Likviditás kicsi, árfolyamok kedvezőtlenül mozogtak, acél, energia drágult az egész szektort kellemetlenül érintette. Free float meg nagyon nagy, ami tulajdonos van az többnyire hozzá nem értő vagy érdektelen. Az meg hogy mi hogyan értékelünk a tőzsdét a legkisebb mértékben sem érdekli. Ez van.
1702,
először is megerősítette, hogy 1 évig megfelelő pénzt és nettó eredményt termel a cég.
másodszor (ezek szerint csak számomra) megerősítette, hogy folyamatban vannak azok a modernizációs lépések (melyekről több helyen tájékozódtam), melyek segítségével az erős Ft ellenére a versenyképes marad a Rába nemzetközi környezetben.
Nem várom el a menedzsmenttől, hogy ilyen helyzetben nézzen bele az üveggömbe és mondja meg mi lesz 1 év múlva. Nem várom el, mert nem lehet rá válaszolni (ez is oka lehet egyébként a piaci szereplők távolmaradásának), az "agyonfényezett" menedzsment sem tudhatja a választ, jelenleg. Ezt elvárni botorság.
Persze lehet, hogy az jobb kommunikáció lenne (Richternél bevált?), ha ráznák az öklüket, hogy túl erős a Ft és tessék már visszazavarni 250 fölé....
és mit látsz a cégben? a számokat már leírtad sokszor,, én meg azt, hogy szerintem hogyan kéne értékelni, de SZERINTED hogyan kéne, engem most ez érdekelne....
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama