[kieg.]
A Büntetőtörvénykönyvet idézem:
"318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el."
Gyurcsány választási hazugsága nyilván kimeríti ezt, hiszen nem jogos hasznot szerezni választók tévedésbe ejtésével, nem jogos ezzel kárt okozni, az országot eladósítani. Van ugyan egy LB jogalkalmazási állásfoglalás, amely nagyjából kizárja az üzleti és politikai ügyekben való alkalmazást, de a politikusok egymás közti politizálása nem tévesztendő össze választási ígéretekkel, választók korrumpálási célzatú megtévesztésével.
Azonban van az üzleti életnek is egy ilyen perifériája, a vásárlók sérelmére elkövetett csalás, az bizony büntetendő, ... bár rendszerint a fogyasztóvédelem intézi, nem a büntetőbíróság.
Itt van azonban a paksi atomerőmű bővítése és az azt szolgáló, Fellegi-Bencsik féle "energiastratégia". Ha valaki a bővítésben érdekelt, meddig lehet haszonszerzését jogosnak tekinteni és hol kezdődik a "jogtalan haszonszerzés célzata"? Például erről az "állatorvosi lóról" be lehet bizonyítani egy sor kártételt, tehát a károkozás könnyen bizonyítható. A haszonszerzéshez is könnyű bizonyítékot szerezni. A kérdés csak az: mekkora mértékű károkozás az, amelynél már mindenfajta haszonszerzés jogtalan és az egyes jogtalansági küszöbökhöz milyen kárnagyság tartozik?
A Büntetőtörvénykönyvet idézem:
"318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el."
Gyurcsány választási hazugsága nyilván kimeríti ezt, hiszen nem jogos hasznot szerezni választók tévedésbe ejtésével, nem jogos ezzel kárt okozni, az országot eladósítani. Van ugyan egy LB jogalkalmazási állásfoglalás, amely nagyjából kizárja az üzleti és politikai ügyekben való alkalmazást, de a politikusok egymás közti politizálása nem tévesztendő össze választási ígéretekkel, választók korrumpálási célzatú megtévesztésével.
Azonban van az üzleti életnek is egy ilyen perifériája, a vásárlók sérelmére elkövetett csalás, az bizony büntetendő, ... bár rendszerint a fogyasztóvédelem intézi, nem a büntetőbíróság.
Itt van azonban a paksi atomerőmű bővítése és az azt szolgáló, Fellegi-Bencsik féle "energiastratégia". Ha valaki a bővítésben érdekelt, meddig lehet haszonszerzését jogosnak tekinteni és hol kezdődik a "jogtalan haszonszerzés célzata"? Például erről az "állatorvosi lóról" be lehet bizonyítani egy sor kártételt, tehát a károkozás könnyen bizonyítható. A haszonszerzéshez is könnyű bizonyítékot szerezni. A kérdés csak az: mekkora mértékű károkozás az, amelynél már mindenfajta haszonszerzés jogtalan és az egyes jogtalansági küszöbökhöz milyen kárnagyság tartozik?
Paksot le kell bontani, új energiastratégia kell, biometánnal és GDP-növeléssel
Mindenki a saját szemével olvassa: micsoda bődületes ökörség a Fellegi-Bencsik páros által összehozott NEMZETELLENES STRATÉGIA, amely csak az energialobbi környezetrombolását szolgálja.
A mezőgazdaság energetikai fejlesztése a legfontosabb, amellyel 12 millió CO2tonna/év üvegházhatás-keltés akadályozandó meg, cca. 1,0 ... 1,3 millió használatlan termőföld kerül - a lehető legkíméletesebb, egyúttal legalacsonyabb munkaigényű - művelés alá, ... de az sem elhanyagolható szempont, hogy a családi agrárgazdaságok éves nettó árbevétele átlagosan 2 millió forinttal nő, hatalmas mennyiségű építési megrendeléshez jut az építőipar és mintegy 90 ezerrel több munkahely keletkezik, mint a minden szempontból kártékony Paks-bővítéssel.
A családi/osztott áram- és melegvíztermelést kell támogatni, mert ez fogja helyettesíteni a 10 ÉVEN BELÜL FELSZÁMOLANDÓ VEZETÉKES ÁRAMRENDSZERT.
A járműpark CNG-re való átállítását kell támogatni.
Igen nagymértékű ENERGIATAKARÉKOSSÁGOT kell támogatni, hiszen az ország energiaigénye HUSZADÁRA CSÖKKENTHETŐ.
Nna. Ez energiastratégia, ugyanis az EGYRE GYORSULÓ GLOBÁLIS MELEGEDÉS LEÁLLÍTÁSÁT összekapcsolja a GDP NAGYMÉRTÉKŰ NÖVELÉSÉVEL!