Na szóval most ugyanott vagyunk, bár kisebb mértekben, mint a deviza alapú hiteleknél. Az MNB (Felügyelet) elfogad egy terméket és az arra vonatkozó kiadványaira (határozatok, felhívás, figyelmeztetés) hivatkozik, a zemberek meg veszik a hibás terméket (remélhetőleg ez esetben nem).
Egészen egyszerűen érthetetlen, hogy miképpen lehet egy olyan kibocsátást engedélyezni, amelyben egy adott szellemi terméket (apport – Norbi jogai) kétszer adhat el a tulajdonos, egyszer most, amikor a céget 990 forintra értékelik, hiszen a franchise jogok ennyit megérnek, majd jöhet ugyanezen jogok apportja.
Az ez esetben teljesen mindegy, hogy Norbi mennyiért adja el másodszor ugyanazt. Ez egy olyan elvi kérdés, mint az árfolyamváltozás, amiről szintén lövése sem volt a zembereknek és hatalmas hígításra ad esélyt a jelenlegi tulajdonosoknak, nota bene addig is bérleti díjat kell fizetnie a cégnek, amíg ezeket a másodszor eladható jogokat nem apportálják.
Itt arról van szó, hogy a termék maga hibás, mert a Felügyelet sok minden mást elnézett azzal, hogy beírják azt a tájékoztatóba a kibocsátók, hogy igen jelentős kockázatú papírról van szó. Ez nem igen jelentős kockázatú papír, hanem egy csomó homályban maradó témával egy átb@szósdi, talán mondhatni pilótajáték, ismétlem: hibás termék – feltéve, de meg nem engedve hogy Norbi és Réka nem tisztességes.
A Felügyelet ismét bízik a kibocsátó (adott esetben a bank) tisztességében és utána - mármint a Felügyelt után – a vízözön. Pedig új esély nyílt: Norbi és Török úr elnyilatkozták magukat, itt az esély, hogy kiegészíttessék a tájékoztatót, de inkább újraírassák; felügyeletileg feltéve az alábbi 13 kérdést:
1.) Miért nem lehet a teljes vertikumról (logisztika, sütés-főzés, fejlesztés) egy összefogott, világos képet adni?
2.) Miért nem lehetett a jogokat a disztribúciót megelőzően apportálni?
3.) Miért nem lehet megmondani, mekkora jutalék illet Norbit és Rékát az árbevételből?
4.) Miért kell egyáltalán Norbinak és Rékának jutalékot kivenni a cégből?
5.) Miért nem elegendő Norbinak és Rékának az osztalék, meg az árfolyamnövekmény, mint a „társaiknak”?
6.) Miért kell a disztribúció során rögtön exitet adni a jelenlegi tulajdonosoknak?
7.) Miért kellett a most Update1-re keresztelt projektet a megelőző években cégből – cégbe lökdösni?
8.) Miért nem lehet a végtelenül visszafogott üzleti tervet közzétenni?
9.) Miért nem lehet a stábot bemutatni, a kibocsátási tájékoztatóban a főbb alkalmazottak CV-jét közzétenni?
10.) Miért nem lehet Norbit felkészíteni egy szolid, visszafogott és magabízó viselkedésre?
11.) Miért nem lehetett egy ekkora profitot tartalmazó termék exportoffenzívájához egy jegyzési garanciát összerakni?
12.) Miért kell egy 1024 forintra árazott papírt 34 forint (3%) profittal 990 forintért kibocsátani?
13.) Miért nem lehet megmondani, hogy mibe kerül Agassi, főleg ha a pénz egy alapítványba megy?
P.s.: Néhány kérdés valóban nem Felügyelet által feltehető, de ha már itt tartunk, by the way a kérdések ezen része is feltehető.
Őszinte hívük
Egészen egyszerűen érthetetlen, hogy miképpen lehet egy olyan kibocsátást engedélyezni, amelyben egy adott szellemi terméket (apport – Norbi jogai) kétszer adhat el a tulajdonos, egyszer most, amikor a céget 990 forintra értékelik, hiszen a franchise jogok ennyit megérnek, majd jöhet ugyanezen jogok apportja.
Az ez esetben teljesen mindegy, hogy Norbi mennyiért adja el másodszor ugyanazt. Ez egy olyan elvi kérdés, mint az árfolyamváltozás, amiről szintén lövése sem volt a zembereknek és hatalmas hígításra ad esélyt a jelenlegi tulajdonosoknak, nota bene addig is bérleti díjat kell fizetnie a cégnek, amíg ezeket a másodszor eladható jogokat nem apportálják.
Itt arról van szó, hogy a termék maga hibás, mert a Felügyelet sok minden mást elnézett azzal, hogy beírják azt a tájékoztatóba a kibocsátók, hogy igen jelentős kockázatú papírról van szó. Ez nem igen jelentős kockázatú papír, hanem egy csomó homályban maradó témával egy átb@szósdi, talán mondhatni pilótajáték, ismétlem: hibás termék – feltéve, de meg nem engedve hogy Norbi és Réka nem tisztességes.
A Felügyelet ismét bízik a kibocsátó (adott esetben a bank) tisztességében és utána - mármint a Felügyelt után – a vízözön. Pedig új esély nyílt: Norbi és Török úr elnyilatkozták magukat, itt az esély, hogy kiegészíttessék a tájékoztatót, de inkább újraírassák; felügyeletileg feltéve az alábbi 13 kérdést:
1.) Miért nem lehet a teljes vertikumról (logisztika, sütés-főzés, fejlesztés) egy összefogott, világos képet adni?
2.) Miért nem lehetett a jogokat a disztribúciót megelőzően apportálni?
3.) Miért nem lehet megmondani, mekkora jutalék illet Norbit és Rékát az árbevételből?
4.) Miért kell egyáltalán Norbinak és Rékának jutalékot kivenni a cégből?
5.) Miért nem elegendő Norbinak és Rékának az osztalék, meg az árfolyamnövekmény, mint a „társaiknak”?
6.) Miért kell a disztribúció során rögtön exitet adni a jelenlegi tulajdonosoknak?
7.) Miért kellett a most Update1-re keresztelt projektet a megelőző években cégből – cégbe lökdösni?
8.) Miért nem lehet a végtelenül visszafogott üzleti tervet közzétenni?
9.) Miért nem lehet a stábot bemutatni, a kibocsátási tájékoztatóban a főbb alkalmazottak CV-jét közzétenni?
10.) Miért nem lehet Norbit felkészíteni egy szolid, visszafogott és magabízó viselkedésre?
11.) Miért nem lehetett egy ekkora profitot tartalmazó termék exportoffenzívájához egy jegyzési garanciát összerakni?
12.) Miért kell egy 1024 forintra árazott papírt 34 forint (3%) profittal 990 forintért kibocsátani?
13.) Miért nem lehet megmondani, hogy mibe kerül Agassi, főleg ha a pénz egy alapítványba megy?
P.s.: Néhány kérdés valóban nem Felügyelet által feltehető, de ha már itt tartunk, by the way a kérdések ezen része is feltehető.
Őszinte hívük
Norbi Update Nyrt.
link
(Vagy ez már tényleg a vég...?)