NAP Nyrt.  

pár szót a magyar tőzsdéről
 (főleg befektetési pszichológia és szociológia)
 A magyar tőzsde bizonyos része olyan játszótér, amiben az lett a vezérelv, hogy lehet a másiknál okosabbnak lenni, hogy lehet a nagyobb „örültnek” drágábban eladni valamit, lehetőleg minél rövidebb idő alatt.
Ez olyan személyiség torzulást okozhat, hogy siker esetén emberünk a legnagyobb király, született befektetési (!) géniusz, ha meg nem sikerül (az esetek többségében) akkor mindenki más a hibás, rabló, tolvaj. 
 A sikeres befektetővé váláshoz folyamatos fejlődés, tanulás szükséges, nem árt némi számviteli hozzáértés, de főleg a befektetési pszichológia a fontos. 
 Ha valaki képes felismerni azt, hogy a befektetési döntéseket saját maga hozza (amihez rengeteg információs lehetőség áll rendelkezésre ma már, véleményem szerint túl sok is) az adott helyzetben legjobb tudása alapján hozott befektetési feltevések alapján (mert a befektetések valószínűségek alapján történnek, nem pedig bizonyosság alapján), és ezért az egyetlen felelős a pénze kihelyezésekor saját maga.
 Még egyszer saját maga. HA nem lesz sikeres a befektetés, akkor abból lehet tanulni (mert fájdalom esetén hajlamosabb az ember erre), meg lehet nézni mi volt rossz a feltevésben, mi alapján lett rossz döntés, vagy mi változott meg a döntés meghozatala óta (amit nem vett észre időben az ember). 
Mert a tanulás fogja meghozni a sikert, a képességet arra, hogy elkerüljük a veszteséget hozó helyzeteket. Ahogy a mondás is szól: ha valaki „átvert” szégyellje magát, ha kétszer ver át, akkor már csak magadat szégyellheted, okolhatod. Ez alkalmazható bármilyen befektetési helyzetre is. Pl: ha valamit csak mohóságból, kapzsiságból vettél meg (hogy másnak drágábban eladd, nagyon gyorsan), és nem jön be, tanulj belőle, ha másodszor, vagy többször is előfordul akkor magadra vess.   
 Sajnos az is igaz, hogy a magyar tőzsdén elburjánzott a tolvajrészvénynek nevezett kategória (a kereslet megteremti a kínálatot), amiben a hatóságok is hallgatólagosan együtt működnek, mivel nem volt példa semmilyen cég tőzsdéről történő kicsapásáról, a vezető személyek, fő tulajdonosok kártérítési kötelezettségéről, pláne határozott időre történő elzárásáról. Csak egy-két elrettentő példa elég lenne, ezen „iparág” visszaszorításához (USA-ban elég jól működik) 
 Ez azért szomorú, mert a fenti jelenségek, ahhoz vezetnek, hogy ezen kell szocializálódnia rengeteg befektetni vágyó személynek, és az alakul ki, hogy a tőzsde egy szerencsejáték, ahol veszteni lehet, át akarják verni csak az embert, stb. Ez pedig igen komoly személyiségtorzulásokhoz vezethet, amik a sikeres befektetővé válás elé komoly akadályokat gördítenek. 
 Ráadásul ez a mentalitás odavezethet, hogy ezek az emberek már nem tudják már megkülönböztetni a sz.rt a drágakőtől és ezért mindent, és mindenkit össze is sz.roznak. 
 Na ezért célszerű a magyar tőzsdén kívülre is tekinteni, pl USA, mert ha valaki ezt megteszi, nem fog visszavágyni a magyar tőzsdére.

Tigus tökéletes az elemzés . Annyival egészíteném ki hogy pinter úgy gondolta az állam a jó tulajdonos számára .a hedge pózik egy másik történet mondjuk hogy jó esetben butaság volt

"A Napról is olyan elemzést írt itt a közelmúltban ami vételre ösztönözne, ha már nem ülnék benne és nem tudnám, hogy amit ír az nem valós."
Ne haragudj, de amíg a fenti állításodról nem írsz valami kézzelfogható, értelmes konkrétumot, addig ez csak szájkarate, ami minősíti a hozzászólót.

Kedves oldrider, 
 ez ugyan a NAP topik, de személyeskedést súroló felvetésed miatt reagálok azért (hátha hasznos valakinek, szerintem Gábor meg együtt érez). 
 A Rába 2006-ban egy turnaround story volt, de egyben volt value play eleme (ingatlan) is. A befektetési feltevés az volt, hogy adott egy termelő cég, ami túl van a szerkezeti átalakuláson, jó piacokkal rendelkezik mind keleten (Oroszo. GAZ, URALAZ, KAMAz), mind nyugaton (John Deere, MArmon, Claas), emellett Magyarországon a Suzuki, és a megnyert honvédelmi tender. Nyugatra főleg a mezőgazdasági futóművek terén tett hírnévre, keleten a busz futóművei miatt keresték és ismerték. 
 Az operációt meglehetett venni 8,8 mrd-ért (a névérték 65%-ért), úgy, hogy a termelésen kívüli ingatlanok (jelentés részt telek) hivatalos értékbecslésen alapuló értéke 10 mrd ft volt (könyvekben 385 millión szerepelt). Ez volt tehát a befektetési ötlet alapja. 
 A 2008-9-es válság nem tett jót a befektetésnek (értelemszerűen növelte a megtérülési időtávot), ráadásul 2009-es magas hedge állomány miatt hajszálon múlott a csőd (miközben a magas devizaárfolyamok mellett az alapoperáció nagyon jó eredményeket termelt a rossz körülmények ellenére is)
 A value play, azaz az ingatlanok monetalizálása a menedzsment alapoperációra történő koncentrálása (mivel ehhez értettek) miatt nem haladt előre, a válság pedig egy időre el is lehetetlenítette. 
 2010-től megjelent bizonyos politikai oldalról érdeklődés a telekkel kapcsolatosan, ezt nem érzékelte a menedzsment, vagy nem tartotta veszélynek, ezért a kisbefektetői felvetések ellenére az ingatlan valós értékével (ami, addigra a válság miatt 5-6 mrd-ra csökkent) kapcsolatosan nem változott a számviteli politika (megjegyzés: IFRS szerint a befektetési ingatlanokat piaci értéken kell bemutatni a beszámolóban,választás alapján vagy a mérlegben (ekkor része a saját tőkének), vagy csak a kiegészítő mellékletben, ekkor számszakilag nem kerül bele a saját tőkében, de a piaci érték szerepel a kiegészítő mellékletben, így nyilvános, mindenki által tudható.). 
A menedzsment érzékelte ezt az anomáliát (saját tőke különbség a két megoldás közt) de nem sietett a megoldással, és nem is kommunikálta ezt a rejtett tartalékot, mivel a szórt tulajdonosi struktúra miatt nem számított ellenséges felvásárlásra (ugyanis ekkor jelentett volna tulajdonosi védelmet a saját tőke virtuális értéke) 
 Elérkeztünk 2012-höz , amikor megtörtént, hogy Magyarországon az állam lépett fel ellenséges felvásárlóként (emlékezzünk a telekkel kapcsolatos érdek megjelenésére, így talán magyarázatra is szolgál a teljesen meglepő, és az állam részéről megmagyarázhatatlan és megalapozatlan lépésre). A magánnyugdíjpénztárak lenyúlása során már ölébe hullott egy jelentős tulajdonrész, a maláj nagy tulajt (1998- óta passzív tulaj) megkérték, hogy adja már oda a tulajdonrészét, ezzel kötelező ajánlatot kellett tennie a cég részvényeire. 
Ezt meg is tette az akkori mérleg szerinti saját tőkén 800 valahány forinton, miközben az ingatlanok piaci értékkülönbözete 6 mrd (válság után valamiért nem emelkedett vissza…) nem került figyelembevételre (400-450 Ft részvényenként). Ezért volt ellenséges, mivel a hiányos törvényi szabályozást (saját tőke értékében nem vették figyelembe ezt az értékkülönbözetet, miközben az csak egy számviteli bemutatás különbözőségében alapult, de közzé volt téve a beszámolóban)  kihasználva, a mindenki által tudott, közzétett értéknél jóval kevesebbért akarta felvásárolni a céget. 
Jó szokáshoz híven minden nagyobb tulajdonosnak ment üzenet, hogy ugyan legyenek szívesek felajánlani ezen értéken, mert esetleg rosszabbul járnak egyébként. 
 ÉS itt követte el Pintér (és a teljes igazgatóság) azt a megbocsáthatatlan „bűnt” a részvényesek ellen, hogy nem emelt szót az ajánlat ellen, azt elfogadásra javasolta, miközben tisztába volt a felvásárlási ár értékaránytalanságával. Egy ellenkező tartalmú IT határozattal (felvásárlást elutasító) esetén  talán még ma is magánkézbe lenne a cég, és valószínűleg jobb állapotban. 
 A telek elsajátítását a kisbefektetős aktivitás (hírverés) sikeresen megakadályozta, de az államosítás olyan esemény volt, ami az eredeti befektetési hipotézis ellehetetlenülését jelentette. Ez vissza is kereshető, többször levezettem, hogy én nem leszek társtulajdonos állammal (pláne ezzel), mivel képtelen hatékonyan működtetni bármit is piaci körülmények között. Az elmúlt 10 évben ezt sikerült is bebizonyítania. 
 Mellékszál, de nem lehet elmenni mellette, hogy a győri önkormányzat (Borkai) ezzel párhuzamosan hathatós segítséget nyújtott, hogy a városréti telek hasznosítása ne haladjon előre (ha már nem lehetett valakié, akkor ne legyen senkié…)
 Szóval komplex a történet, bőven átpolitizálva, így a minden szempontból ígéretes sztori nem tudott teljesen beteljesülni. 
 Végül tanmese a hit, reményről: Volt reális alapja, lehetett hinni benne, hogy a telek, illetve az ingatlanok eladásával komoly megtérülést realizálódhat a befektetésen (a javuló operációs teljesítményen kívül). A befektetés ezen hitbeli része viszont nem valósult meg (így ha valaki az ingatlan értékkülönbözet realizálás miatt magasabb áron is vásárolt, kevésbé járt jól, vagy akár veszteséget is realizált, mivel ez a remény soha nem vált valóra. Egy jó cég is lehet rossz befektetés, ha a részvénye drágán kerül beszerzésre, de ha a cég is rossz, az lesz az igazi befektetési katasztrófa (pl. tolvajrészvények) ) 
 Az operáció turnaround része azonban működött, így az emelte a részvény értékét. Az államosítás viszont a működés piaci megítélését is lekorlátozta, így már nem maradt valid része az eredeti befektetési hipotézisnek.

Ez nem így működik hogy én kiadók egy utasítást hogy vegyen vagy adjon valaki én a cégért felelek hogy növekedjen és profitot termeljen 

Akkor tudnod kell, hogy az alattvalóid közül ki a leöntögető! 

Azt tudod hogy én vagyok a nap ceo ja 

Én már akkor benne ültem a Rábában. Elemzései hatására maradtam benne. Nagy sokára minimális haszonnal sikerült eladnom. A Napról is olyan elemzést írt itt a közelmúltban ami vételre ösztönözne, ha már nem ülnék benne és nem tudnám, hogy amit ír az nem valós. 

Hova ültetett be? Ha a napba azt biztos jól tette raba az egy bonyolultabb történet és nem az ő rábeszélésére volt mi is a legjobb tudásunk szerint döntöttünk és életem legnagyobb bukása volt 

Kérdésedre kérdéssel válaszolok: szerinted az adhadta ezer alatt, aki 2 ezertől 9 ezereig készpénzért vette? 

Beültetett sok embert, az biztos. Ehhez valóban észre és munkára van szükség. Ilyen értelemben eredményes volt. 

Tigus ott is tok jó elemzéseket tett köze tisztelem érte és most is beszélgettünk 

Ott is ig tag voltam és amíg mi ott voltunk nem volt ilyen a 2008 valsagig

Szerinted az ezer Ft kp jegyzett részvényt mi ezer alatt adtuk ?

Nem akarok a vitátokba beleszólni, de emlékszem, hogy annak idején a Rábával is hasonlóan elmélyülten foglalkoztál, mint most a Nappal. Jelenleg ott tartunk, hogy a Rába kisrészvényesei perrel fenyegetőznek amiért a főnökök kilopták a pénzt a Rábából és lenullázták őket. 
Látnod kellene, hogy a Nap = Humet. Ilyen egyszerű a képlet. 

Majd akkor, ha Te is bocsánatot kérsz azoktól, akiknek ezer alatt is szórtátok, mert a munka nélkül szerzett átlag hasznotok így is baromi jó volt. 

Ha gyorsjelentés jó akkor bocsánatot kersz

Szerintem hagyd valószínűleg életében nem tozsdezett
Abban éli ki magát hogy fröcsög hülyeségeket ezért lenne jó ha saját névvel lehetne írni nem egy nick mohó bújva gyáván és bután 

Megy a harc a balekok pénzéért!

Irigykedsz mi???:)) Persze nincs kizárva, hogy jól latod a dolgokat, egyebkent barki vehet es adhat ott ahol akat.:)