Mi lesz veled Magyarország?  

Medián: Fidesz-fölény, Orbán a második legnépszerűbb
Együtt-PM, HVG, választások, ellenzék, közvélemény-kutatás, Medián, baloldal, belföld, LMP, Jobbik, Orbán Viktor, Fidesz, MSZP.
2014. február 4. 20:40

Fölényesen vezet a Fidesz, magasabb a szavazói aktivitás, Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus Áder János köztársasági elnök után, és a választók 51 százaléka kizártnak tartja, hogy a baloldali ellenzéki összefogás listájára szavazzon – derül ki a Medián januári felméréséből, amelyet a hvg.hu foglalt össze.

A hvg.hu által közölt Medián-kutatás szerint Fidesz továbbra is fölényesen vezet a pártok verseében, sőt, tovább is tudta növelni támogatottságát (a teljes népesség körében 37-ről 39 százalékra). A választani tudó „biztos” szavazók több mint fele (52 százaléka) a Fideszt támogatja, és az emberek kerek 60 százaléka úgy véli, a kormánypárt a tavaszi választásokon ismét győzni fog.
A baloldali ellenzék pártjainak összefogása egyelőre nem hozott számottevő változást a népszerűségükben: a közös listát szinte pontosan ugyanannyian támogatják, mint az előző hónapban a résztvevő pártokat összesen. Viszont most lényegesen többen hisznek benne, hogy a baloldali ellenzék nyerhet a tavaszi választáson (18 százalék), mint ahányan egy hónappal korábban az MSZP, vagy az Együtt 2014 győzelmét jósolták (a kettő összeadva volt 14 százalék).

Ugyanakkor a válaszadók 51 százaléka kizártnak tartja, hogy a baloldali közös listára voksoljon – ez az arány alig valamivel alacsonyabb, mint ahányan decemberben az MSZP-től, vagy a DK-tól tartózkodtak (54, illetve 52 százalék), és valamivel magasabb, mint az Együtt 2014-PM-től korábban elzárkózóké (47 százalék). Érdekesség, hogy abban az elméleti esetben, ha az ellenzéki együttműködés nem jött volna létre, és a pártokra külön-külön lehetne szavazni, az Együtt 2014-PM listáját most többen jelölnék be, mint decemberben, míg az MSZP és a DK önálló támogatottsága nem nőtt.

A Jobbikra a teljes népesség 10, a biztos pártválasztók 13 és a biztos szavazó pártválasztók 14 százaléka voksolna. Az LMP-nél ezek a számok: 3, 3 és 2 százalék.

A pártpreferenciákhoz hasonlóan a vezető politikusok népszerűségi rangsora is fideszes fölényről tanúskodik: a listát Áder János (53 százalék) és Orbán Viktor (45 százalék) vezeti, és az első tíz helyen jelenleg csak egy ellenzéki politikus (Mesterházy Attila, 33 százalék) található. Mesterházy mellett Bajnai Gordon, Kuncze Gábor és Karácsony Gergely (31, illetve 30-30 százalék) lehetnek a baloldali ellenzék „húzóemberei”.


A Medián felméréséből kiderül: legutóbb 2010 tavaszán volt olyan magas a választók aránya, mint most, amikor az emberek több mint háromnegyede (76 százalék) támogatja valamelyik pártot – áll felmérésben.

Szintén magasnak mondható azok 52 százalékos aránya, akik a felmérés során azt mondák, hogy egy „közeljövőben” rendezendő választáson biztosan elmennének szavazni. A korábbi ciklusok alatt is megfigyelhető volt, hogy a választások közeledtével a közhangulat fokozatosan javul. Ez most sincs másként: az elmúlt egy év alatt közel kétszeresére, 22-ről 40 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy látják, az országban jó irányba mennek a dolgok. Mégis egy kicsivel többen vannak, akik kormányváltást szeretnének (45 százalék), mint ahányan a mostani kormány hatalmon maradását várják (43 százalék).

A felmérést 2014. január 24-e és 28-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.


hvg.hu Medián: még több ember állt a Fidesz mellé

Hát megint nem kisebb "baromságokat" hordasz össze, mint én.

1) az a "jó rész" kb. 30% és 60% fölött van az euró, majd a fedezeti műveletek után ~100% (Nagyjából ilyenek szoktak lenni mostanában az ákk jelentések, ha olvasod őket.)

2) tehát - jó esetben - durván ugyanannyit "kerekítettél" a másik irányba, mint én, ergo ismét szó nincs az árfolyamhatás teljes figyelmen kívül hagyásáról

3) de így is a teljes éves kb. negyedéről van szó, ami még mindig sok(k) a számomra, az meg, hogy te ezen nem vagy meglepődve, az egyén szoc. prob.
Engem meg meglepett és engedtessék meg nekem, hogy azon lepődjek meg, amin akarok, még akkor is, ha neked nem tetszik, vagy más a véleményed.

4) ja, és még "adósságcsökkentés" is van - állítólag

5) azokat az euro árfolyamokat tüntettem az előző postban fel, melyekkel - emlékeim szerint - az ákk általában számolni szokott (mnb, utolsó munkanap a hónapban)

A devizás államadósság egy jó része dollár alapú. A dollárral szemben 7%-ot esett a Ft januárban. A Ft esése tehát kb. 0.06x9000mrd = 540mrd-al növelte a Ft-osított államadósságot.

"A "~420" az ~1300-hoz képest elég sok(k)... majdnem harmada rögtön az első hónapban."

A tavalyi egész éves növekményt árfolyamhatás kiszűrése nélkül összevetni egyetlen honappal, ahol az árfolyamhatás igen erősen érvényesült, rettenetes nagy baromság. A tavalyi évben a Ft gyakorlatilag stabil volt (év elején kb. 290 körül volt az euró emlékem szerint, év végén 295-300).

Inkább ~430, az az 500. (8905;296,91;311,15)
A "~420" az ~1300-hoz képest elég sok(k)... majdnem harmada rögtön az első hónapban.

- Egyrészt a "tavaj", az tavaLY;
- Másrészt nem értem, min csodálkozol. Ezek az államadósság Ft-osított számai. A kb. 22.000 mrd-os államadósság 40%-a devizás, 9.000 mrd Ft. 5%-os Ft gyengülés közel 500 mrd-al megdobja az államadósságot Ft-ban. Januárban az euróval szemben csaknem 5, dollárral szemben 7%-ot esett a Ft.

Az ákk közzétette a 2014-es év első előzetes adatait.
Érdekesség, hogy "egy hónap alatt" ~850 milliárd forinttal nőtt az adósság, miközben tavaj teljes évben (ha jól számolom) 1278 milliárddal nőtt mindössze. link

Nézőpont: A Fidesz érdeke, hogy merevedjenek meg az erőviszonyok
Nézőpont, Závecz Tibor, Fodor Csaba, Sík Endre, Ipsos, összefogás, választások, ellenzék, László Róbert, közvélemény-kutatás, Tárki, Political Capital, KDNP, kampány, belföld, LMP, Jobbik, Fidesz.
2014. január 30. 22:21

A Nézőpont Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz-KDNP-nek 127, az ellenzéki összefogás listájának 60, míg a Jobbiknak 12 képviselői hely jutna az új, 199 fős Országgyűlésben. Az intézet január 20-25 között végzett reprezentatív felmérésére alapozott becslését Fodor Csaba vezető elemző ismertette a Mérők Klubja csütörtök esti rendezvényén a budapesti Sajtóházban.

Az összesítés szerint a kormánypártok 85, míg az ellenzéki összefogás pártjai 21 egyéni képviselői helyet nyernének meg az egyfordulós választáson. Fodor Csaba elmondta: méréseik szerint a teljes népességben a kormánypártoknak 38, az ellenzéki összefogás listájának 24, a Jobbiknak 10, míg az LMP-nek 4 százalékos támogatottsága volt; ez utóbbi adat azt jelenti, hogy az LMP nem jutna be a parlamentbe.
Úgy vélte, az elkövetkező hetek még alapvetően befolyásolhatják a választók magatartását, de szerinte a mostani adatokból kiindulva a Fidesz egy erős többséget szerezne a választáson, ami arra lenne elegendő, hogy négy évig önállóan kormányozzon. Azt is mondta, nem hiszi, hogy a bizonytalanok körében óriási tartalékai lennének bármelyik politikai erőnek. Szerinte a Fidesznek az az érdeke a választásig hátra lévő időben, hogy „merevedjenek meg az erőviszonyok, ne nagyon legyenek nagy mozgások”.

Fodor Csaba közölte: az új választási rendszer egyértelmű vesztese a Jobbik, mert szerinte egyéni mandátumot esélytelenek szerezni, legalábbis a becsült szavazatarányok alapján. Az LMP helyzetét elemezve arról beszélt, a párt a méréseikben az elmúlt fél évben jól szerepelt, szinte mindig az 5 százalékos bejutási küszöb fölött mérték, a két utolsó mérést leszámítva. Ez utóbbi szerinte azért meglepő, mert a politikai klíma - az összefogás pártjainak közös listája – alapvetően kedvezne az LMP-nek.

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója a Jobbik esélyeit elemezve azt mondta, nagyon kicsi az esélye annak, hogy a párt a választásokra megduplázza a támogatottságát, hogy megismételje a négy évvel korábbi, 16,7 százalékos teljesítményét, ami akkor 855 ezer szavazatot jelentett.

Azt is mondta, „soha nem volt igaz”, az a plakátokon is megjelent állítás, hogy a Jobbik lenne a legnépszerűbb párt a fiatalok körében; „a Fidesz sokkal izmosabb” e körben. Jelezte ugyanakkor, hogy a Jobbiknak valóban „erőteljesebb a beágyazottsága” a fiatalok körében, mint a középkorúaknál vagy idősebbeknél. Hozzátette: a fiatalok kevésbé akarnak elmenni szavazni, így ez „több mint szimpátia, de sokkal kevesebb mint szavazat”.

Közölte: a Jobbikot 2010 óta 5 és 10 százalék között mérték a lakosság egészén belül, és szerinte ebben a ciklusban „nem a legjobb formáját futja”. Elmondta, a pártot preferálók nagyjából 500 ezren vannak, közülük 300 ezren aktívak, és így nagyjából ugyanannyian vannak, mint négy éve.

Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a Jobbiknak most kisebb a támogatotti tartaléka, mint négy évvel korábban. Példaként említette, hogy a Fidesz 2,2 milliós szavazótáborából mindössze 150 ezren „kacsingatnak” a Jobbik felé; az adatfelvételnél ennyien jelölték meg másodikként az ellenzéki pártot.

Elmondta, hogy a Jobbiknak a kormányváltó jobboldaliak körében további 150 ezer körüli szavazói tartaléka van, és ha a párt számára minden a lehető legkedvezőbben alakul, akkor is legfeljebb 900 ezer támogatót tudnak összegyűjteni, ez pedig (65 százalékos választói részvétel mellett) 17 százalékos eredményt hozhat a számukra.

Sík Endre, a Tárki vezető kutatója arról beszélt, hogy nem igazak azok a vélekedések, melyek szerint az ellenzéki pártoknak lenne a legnagyobb tartaléka a bizonytalan szavazók között; inkább a Fidesznek vannak még lehetőségei ebben a körben. Szerinte az ellenzéki pártok körében is inkább a Jobbiknak és az LMP-nek van a legnagyobb tartaléka a bizonytalanok között.

László Róbert, a Political Capital vezető elemzője az ellenzéki összefogás esélyeiről beszélt. Azt mondta, számításaik szerint a balközép összefogásnak 300 ezer szavazattal kell többet szereznie mint a Fidesz-KDNP-nek a parlamenti mandátumtöbbséghez, részben a szerinte „jobbra húzó” választási kerülettérképnek köszönhetően. Ugyanakkor jelezte azt is, az új választókerületi határok csak „kis különbségnél” számítanak.

Elmondta, úgy látják, ha az LMP bejut az új Országgyűlésbe, akkor az ellenzéki összefogástól vesz el mandátumokat, és akkor a közös ellenzéki pártlistának további 30-100 ezerrel több szavazatot kell szereznie a parlamenti többség megszerzéséhez.

Számításaik szerint ha a Jobbik az általuk becsültnél több szavazatot kap (és az LMP nem jut be), akkor az kevésbé befolyásolja a baloldali pártlista győzelmi esélyeit. Arról is beszélt, hogy a külhoni szavazatok „nem nehezítik meg az összefogás dolgát”.

Közölte, januári mérések szerint mind a baloldali összefogásnál, mind pedig a kormánypártoknál 55-57 százalék körüli az aktívak aránya, tehát akik biztosan elmennének szavazni; ez a Fidesznél 1,2-1,3 millió szavazót jelent, míg az összefogás listájánál közel 1 milliót.

Elmondta, a Fidesznél jóval nagyobb az aktivitás, és várhatóan összesen legalább 1,7 millió embert tudnak majd mobilizálni, míg az ellenzéknek ebben az esetben további egymillió szavazót kellene megmozgatnia. Ez azt jelenti, hogy ha a Fidesznek 1,7 millió szavazója van, akkor az összefogásnak 2 millió szavazóra lenne szüksége a győzelemhez.

MTI Nézőpont: a Fidesznek 127, az összefogás-listájának 60, a Jobbiknak 12 képviselője lenne

Amúgy belegondoltatok e történet mechanizmusába?

Ha jól értem, akkor van itt egy oldal, "ami" körleveleket küld tucatnyi képviselőnek, feltehetőleg ugyanolyan tartalommal, vagy esetleg több alkalommal hülyeségekkel (lásd. pl. az itteni témacímek)*. És mind ezt he minden igaz kb. 8700 alkalommal, vagy 200 embernek.

Na, ha ez igaz, akkor ezt nevezik SPAM-nek és az minimum elvárás egy rendszergazdától, hogy ezellen védekezzen.
Előre, külön kérés nélkül.

Ha külön kérni kell, hogy
- a második ugyanolyan tartalmú levél nem szinte biztos, hogy spam jelzéssel továbbítódjon a felhasználóhoz
- néhány ilyen akció után a küldő ip-je le legyen tiltva
stb., akkor azonnal kirúgnám, politikailag függetlenül (mint munkáltató). (Mint felhasználó ez amúgy is alkalmazott nálam, úgyhogy nekem mindegy lenne.)

Persze nyilván ezt nem a paks szó szűrésével kell megoldani, bár az is lehet egy felhasználó kívánsága... nyilván egy paksi képviselő ennél kifinomultabb megoldást kívánna.

Itt inkább egy "ellenzéki" dillettantizmusról (vagy, ha minden kötél szakad egy tőlük szokatlan ravaszságról - ezt most hagyjuk) lehet szó.

Ha (egy heti), jelen esetben napi összefoglalót küldtek volna az összegyűjtött adatokból, akkor ilyesmi elő nem fordulhat, ha előfordul, akkor lehet ellene tiltakozni... így viszont van magyarázat. Pl.:

"Paksi hírlevél - összefoglaló

Nagyon röviden tiltakozunk.

Regisztrált tiltakozóink száma: 8700

Ezen a linken érheted el a tiltakozók által csatolt véleményeket."

Ez viszont a minimum, ami elvárható egy tiltakozó oldaltól és nem egy "brute force" spametelés, aminek borítékolt a végeredménye.

Összefoglalva - ha jól értem a mechanizmust -, ez egy újabb öngól a dillettáns "ellenzéktől", amivel ismét bizonyították, hogy semmilyen magaslabdát nem bírnak normálisan leütni.

Áh, ilyen idők nem is voltak :)

Maffiaalapokra épített félcucilizmus, ez új lesz a magyarnak, bár a világon már volt néhányszor.
Nagy siker lett mindig ...

Ez már tisztára '50-es évek.

"A Parlament cenzúrázza a képviselőknek írt állampolgári leveleket!

2014.02.02. 20:40

Múlt hét csütörtök óta küldhetik az állampolgárok a paksi bővítésről szóló (akár azt támogató, akár azt ellenző) leveleiket a képviselőknek a zöld civil szervezetek koalíciójának segítségével. Vagyis csak küldhették. Kedden először leblokkolta a rendszer IP-címét a parlament, ezután az aláírók a saját e-mail fiókjukból küldhették a leveleket, később ezt is leblokkolta a parlament. Ezután derült ki, egyszerűen a parlamenti rendszer kiszűri azokat a külső címekről jövő leveleket, amelyekben a Paks szó szerepel. Most egy olyan formalevelet lehet küldeni amiből kiszedték a Paks szót, hogy átmenjen a szűrön.

Tehát a parlament informatikai csapata, valószínűleg felsőbb utasításra, elzárta az emberek véleményét a képviselők elől. Persze biztosan kellemetlen tízezer levelet kapni pár nap alatt a fiókodba, de ennek megoldása nem az, hogy befogod a füled, és úgy csinálsz, mintha a 10 ezer állampolgár nem létezne, hanem átgondolod: jó döntést hozol-e, a szavazóid azt akarják-e, amit te végül megszavazol.

Biztosan kényelmetlen lehet a Fidesz felső vezetésének, hogy azt hallják a képviselőktől: „Laci bácsi, ma megint kaptam ezer levelet a szavazóimtól, mit csináljak?” És kellemetlen, úgyhogy cselekszenek is. A megszokott módon. Kérem szépen, itt minden szép, minden rendben van, az emberek véleménye nem számít, szépen megszavazzuk a dolgot, te pedig ne izgulj, letiltjuk azokat a fránya leveleket a postafiókodból.
..."
link

Ráadásul az eredeti állításod egyébként is hazugság, egy 2. kulcs ugyanis nem azt jelenti, hogy az a 2. kulcs terheli a teljes jövedelmet (mároedig a te állításod így szólt).

1. "Gyurcsány szerint az olyan intézkedésekben, mint a második szja-kulcs bevezetése egyetértés van a baloldalon, ezt azonban az MSZP és az Együtt–PM vezetői is tagadták."
2. Az MNO mint hiteles forrás? Nem az érdekelt, hogy az Orbán fenéknyaló média mit kampányol, hanem az, hogy valójában mi a terv.

"Miért?Ha bérel, beépül az adó a bérletidijba"

Hát persze, de a bérleti díjat az államnak fizeted?

"ha a cégnek ingatlanja van akkor a cég fizet."

Ennek fizetési morálját ismerhetjük más adók kapcsán...

Pedig csak együtt lehet és érdemes a jövedeldmadót és a vagyonadót működtetni (meg a fogyasztásit is). Persze ésszerű sávokkal, kulcsokkal. Egy egyszerű, átfogó adórendszer kellene, amiben a legfontosabb elvek: a lehető legszélesebb bázis, minden szinten elfogadható teher, minimális elkerülési lehetőség.

Forrás, link?

Megjegyzem, a tisztán ingatlanalapú elég nagy baromság. A vagyontárgyak közül miért csak az ingatlant ragadod ki? Ez az adóelkerülést megkönnyíti (tulajdon helyett bérlet pl., meg cég telephely, stb.), a családok helyzetét nagyon megnehezíti.