, a cigánysoron is, nem vesznek körbe százan, ha betévedsz oda, ahogy Patán.
- Itt nem volt tanácsos bemenni a cigánysorra?
- Nem nagyon. Egyszer azért bemerészkedtem, amikor a féléves kisfiam takaróját ellopták a babakocsiból az orvosi rendelőben. Pár hét után láttam viszont a takarót, szintén a rendelőben, már új "tulajdonosán". Anyámat korábban kirámolták a pincénél, mobiltelefon, kulcs, pénz, minden eltűnt, ötvenezer forintos kár, a takaró meg csak a töredéke volt. De hogy egy újszülöttről lerabolják, annyira felbőszített, hogy gondoltam, teszek valamit.
- Nem lehet, hogy a nyomorgó cigánygyereknek nagyobb szüksége volt arra a takaróra?
- Aligha. A házukon két parabolaantenna van, márkás ruhákban járnak, autójuk van - ennyit a nyomorról. A "megélhetési bűnözés" SZDSZ-es fogalma rengeteget rontott a helyzeten. A bűnözők sokat tudnak a jogaikról, az értékhatárokról. Közkeletű hiedelem például, hogy azért vágják el derékmagasságban a lopott fát, mert lusták még lehajolni is. Nem ez a helyzet: nyolcvan centiig csak csonkolásnak számít, kisebb büntetés jár érte. Az "egyenruhás bűnözés" ellen éppen fellép a kormány, ami rendben van, de csak akkor, ha a másik oldalon is ilyen határozott lépések következnek. A pataiak 90 százaléka a hatóságoktól várja a segítséget. Csakhogy amikor nem vagyunk háborús övezetté minősítve, egyetlen rendőr van a faluban, akinek arra nem elég a költségvetése, hogy a rendőrautóban egész hónapban legyen benzin.
- A lopások okozták a fő feszültséget?
- Az, hogy az egykori viruló nyaralóövezetet, a Kecskekőt elhordták a gerendákig, csak az egyik fájó pont. A mindennapos viselkedés, a nőknek tett felhívások "ismerkedésre", a vámszedés a hídnál és az iskolában - magyar gyerek akkor mehet elvégezni a dolgát, ha fizet -: ezek együtt tették élhetetlenné sok patai magyar mindennapjait. Meg amikor leszorítanak az útról, a járdáról. Idős nénit, gyereket is. Menjenek az árokban. Hadd érezzék, ki az úr. Ez mindennapos volt.
link
- Itt nem volt tanácsos bemenni a cigánysorra?
- Nem nagyon. Egyszer azért bemerészkedtem, amikor a féléves kisfiam takaróját ellopták a babakocsiból az orvosi rendelőben. Pár hét után láttam viszont a takarót, szintén a rendelőben, már új "tulajdonosán". Anyámat korábban kirámolták a pincénél, mobiltelefon, kulcs, pénz, minden eltűnt, ötvenezer forintos kár, a takaró meg csak a töredéke volt. De hogy egy újszülöttről lerabolják, annyira felbőszített, hogy gondoltam, teszek valamit.
- Nem lehet, hogy a nyomorgó cigánygyereknek nagyobb szüksége volt arra a takaróra?
- Aligha. A házukon két parabolaantenna van, márkás ruhákban járnak, autójuk van - ennyit a nyomorról. A "megélhetési bűnözés" SZDSZ-es fogalma rengeteget rontott a helyzeten. A bűnözők sokat tudnak a jogaikról, az értékhatárokról. Közkeletű hiedelem például, hogy azért vágják el derékmagasságban a lopott fát, mert lusták még lehajolni is. Nem ez a helyzet: nyolcvan centiig csak csonkolásnak számít, kisebb büntetés jár érte. Az "egyenruhás bűnözés" ellen éppen fellép a kormány, ami rendben van, de csak akkor, ha a másik oldalon is ilyen határozott lépések következnek. A pataiak 90 százaléka a hatóságoktól várja a segítséget. Csakhogy amikor nem vagyunk háborús övezetté minősítve, egyetlen rendőr van a faluban, akinek arra nem elég a költségvetése, hogy a rendőrautóban egész hónapban legyen benzin.
- A lopások okozták a fő feszültséget?
- Az, hogy az egykori viruló nyaralóövezetet, a Kecskekőt elhordták a gerendákig, csak az egyik fájó pont. A mindennapos viselkedés, a nőknek tett felhívások "ismerkedésre", a vámszedés a hídnál és az iskolában - magyar gyerek akkor mehet elvégezni a dolgát, ha fizet -: ezek együtt tették élhetetlenné sok patai magyar mindennapjait. Meg amikor leszorítanak az útról, a járdáról. Idős nénit, gyereket is. Menjenek az árokban. Hadd érezzék, ki az úr. Ez mindennapos volt.
link
Mi lesz veled Magyarország?